Fogyasztás, melegedés, audiominőség

Érdekesebb téma a fogyasztás, bár egy alaplap esetében talán ez is csak egy amolyan mostanában felkapott, mondvacsinált probléma, hiszen minden kis fogódzóba bele kell kapaszkodnunk, hogy rangsorolni tudjuk a különböző modelleket. Valójában az alaplap a teljes rendszer fogyasztásának igen kis részét adja (a CPU és a VGA az, ami számít). A teljes rendszer fogyasztását illetően túl sok meglepetés nem ért minket, már az X58-as alaplapok között is minimális volt a különbség. A C1E és az EIST bekapcsolásával a Core i7-870 1,2 GHz-re visszaskálázza az órajelét (a szorzó 6x-osra módosul) emellé a processzor feszültséget is csökkenti, ebben az állapotban a Gigabyte és az MSI volt a nyerő. C1E és EIST nélkül a processzor üresjáratban alapórajelen jár, de nincs terhelés alatt, így értelemszerűen nem fogyaszt annyit, mintha terhelnénk. Ebben az állapotban az Asus a legjobb, pár wattal kevesebb fogyasztást mértünk. Végül teljes terhelés alatt is az Asus volt a befutó, de az előnye még az 5%-os hibahatáron belül mozog, ráadásul a fogyasztás is olyan, hogy egyfolytában ingadozik, ebből mindössze csak annyi következik, hogy a négy alaplap fogyasztása gyakorlatilag azonos. Később még szólunk az egyes gyártók által hangosan propagált energiahatékonyság-növelő funkciókról (Asus EPU6, Gigabyte DES, MSI GreenPower), elöljáróban annyit, hogy csak az MSI-n láttuk értelmét ezt bekapcsolni, az itt látható teszteredményeket is így kaptuk, a GreenPower kikapcsolásával kb. 3-5 wattal többet mutat a számláló...

Infrás hőmérővel megvizsgáltuk az alaplapok hőmérsékletét is. Az Asus kevésbé komolynak tűnő hűtése áll szemben a Gigabyte páncélzatával és az MSI SuperPipe-ra keresztelt vastag hőcsövével, ami állítólag 50 fokkal csökkenti az alaplap hőmérsékletét a CPU-foglalat környékén... Mint kiderült, azért ez egy erős túlzás, egyik alaplap sem volt hűvösebb vagy melegebb a másiknál, legalábbis ami a hűtőbordákat illeti. Az viszont bebizonyosodott, hogy a P7P55D Deluxe hűtőbordáján található műanyag borító kissé csökkenti a hőleadás mértékét, cserébe viszont nagyon mutatós lehet egy átlátszó falú házban.

Végül elővettük a Rightmark analóg kimenetet és bemenetet hangminőség szempontjából vizsgáló programját, és leellenőriztük az integrált hangkártyák analóg kimenetének hangminőségét először 16 bit/44 kHz-es, majd 24 bit/192 kHz-es beállítás mellett. Érdekesség, hogy a gyengébb beállítás mellett ezek a hangkodekek rosszabb eredményt értek el, mint a DVD-Audio lemezeken tárolható jelenleg elérhető legnagyobb felbontású hangtesztben. Nem lehetne azt mondani, hogy különösebben érzékenyek lennénk a hangkeltők minőségére, ezért szubjektív benyomásainkat nem tesszük közzé, erre a témára valószínűleg jobb tér a fórum. Amit viszont észrevettünk, az az, hogy a VIA meghajtóprogramja továbbra sem települ fel sem az alaplaphoz adott CD-ről, sem a VIA oldaláról letölthető driverrel, csak akkor, ha az eszközkezelőn keresztül ráerőszakoljuk (a High Definition Audio-ként felismert ismeretlen eszközre), de a VIA Control Panelja így nem települ fel, tehát azt később manuálisan kell elindítani. Ez nem az Asus hibája, de érdemes lenne odafigyelniük erre is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!