Tuning

Szokás szerint most is megnéztük, hogy mekkora órajeltartalék lapul még a főszereplő processzorban.

[+]

Ehhez most a korábban már bemutatott AMD vízhűtést vettük le polcunkról, mely gyakorlatilag nem más, mint az Antec műhelyében készült KÜHLER 920 AMD FX-re átszabott verziója. A turbót és az összes energiagazdálkodási opciót kikapcsoltuk, majd a gyári alapfeszültséget 1,35 voltról 1,4875 voltra emeltük. Rendkívül fontos, hogy az új FX az elődhöz hasonlóan rendelkezik egy olyan funkcióval, mely azért felelős, hogy a processzor semmilyen esetben ne léphesse át a gyárilag előre megszabott TDP küszöböt. Amennyiben ez megtörténne, akkor a rendszer automatikusan visszaveszi a magórajelet. Ugyanez igaz tuning esetén is, azaz ha nem kapcsoljuk ki az APM Master (gyakorlatilag TDP limiter) funkciót, akkor meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a túlhajtás ellenére sem gyorsult elvárható mértékben a rendszer.

Mivel kivétel nélkül az összes AMD FX processzor teljesen szorzózármentes, azaz olyan, mint a Black Edition sorozat vagy a "K" jelzésű processzorok, így nem volt túl sok további teendőnk. A CPU magok órajelének szorzóját 24-re emeltük, amivel végül egy stabil 4800 MHz-et kaptunk. Ezen órajel felett már nem tudtuk stabilizálni a rendszert, hiába emeltük még feljebb a feszültséget. Ne feledjük, hogy a tuningpotenciál mértéke természetesen még egy adott modellen és steppingen belül is minden egyes processzornál eltérő.

Végül 800 MHz-cel sikerült megemelnünk az FX-8350 alapórajelét, ami kereken 20%-os túlhajtásnak felel meg. Az integrált északi híd szorzóját 11-ről 12-re húztuk fel, mellyel 2400 MHz-es üzemi frekvenciát kaptunk. Gyári beállítások mellett, 22 fokos környezetben a CPU magjai 44-45 °C-ig melegedtek, míg tuningolva már 70-72 °C-ig. Végül megnéztük, hogy az elért plusz 800 MHz mennyit számíthat néhány alkalmazásnál. Azt tartsuk szem előtt, hogy alkalmasint a különbség kevesebb mint 800 MHz, mivel a gyári alapbeállítások mellett a turbó aktív volt, ami négy mag esetében ennél a modellnél például 4,2 GHz-ig képes emelni azok órajelét.

Jól látszik, hogy bizonyos helyeken (WinRAR) már sokkal inkább az L3 cache sebessége limitál, mintsem a magok számítási teljesítménye. Ezzel szemben például az x264 szépen skálázódott párhuzamosan az órajel emelésével.

A feszültség és az órajel emelésének hatására most is tisztességesen megugrott a fogyasztás, ami több mint 110 watt pluszt jelentett a már amúgy sem alacsony alapórajel-értéken felül.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!