2017. november 22., szerda

A CPU stepping

  • (p)
Írta: Oliverda | Utoljára frissítve: 2013-11-15 20:56

A stepping a processzor gyártásánál felhasznált szilíciumlapka hardveres verziószámát jelöli. Néhány helyen revízióként is emlegetik, így angol nyelvű anyagokban sokszor csak „revison” kifejezés alatt találkozhatunk vele. A jelölés az esetek többségében egy betűből és egy számból áll, például „C2”. Amennyiben csak a szám emelkedik, akkor egy kisebb módosításról beszélhetünk, míg ezzel szemben a betű változása minden esetben egy nagyobb horderejű korrekcióról vagy újításról árulkodik.

Magasabb stepping szám/kód többnyire azt jelenti, hogy néhány hibát orvosoltak, illetve és/vagy a gyártástechnológiában történt nagyobb módosítás. Például cserélték a tranzisztorkészletet, más anyagot vetettek be, vagy egyszerűen csak valamilyen áttörést értek el, minek okán magasabb órajel és/vagy alacsonyabb fogyasztás várható az új verziótól.

Régóta ismert tény, hogy a processzorokat – komplex felépítésük miatt – gyakorlatilag képtelenség hibátlanra tervezni, ennek következtében a gyártók termékeikről nyilvános hibajegyzéket (errata) készítenek, és az esetek többségében ezeket a hibákat javítják is, ha tudják, vagy ha épp szükségesnek találják. Jó néhány ilyen „errata” sosem került javításra, aminek oka, hogy nem befolyásolja komolyan az adott CPU működését. Ugyanakkor vannak komolyabb hibák is, amelyekre a tervezők már jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek, és ezek miatt akár egy új stepping is születhet. Erre egy jó példa az AMD első négymagos, Barcelona nevű processzora, mely egy olyan, a TLB-t érintő hibát tartalmazott, ami miatt később egy teljesen új steppinget volt kénytelen kiadni a vállalat (B2 -> B3), amiben javításra került ez a hiba (is). Emellett az új stepping még sok más egyébben is változást hozhat. Például javíthatnak az integrált memóriavezérlő kompatibilitásán, vagy épp hatékonyabbá tehetik az energiagazdálkodást.

Arra is mutatott már példát a processzortörténelem, hogy a stepping egy új utasításkészlettel is előrukkolt. Az AMD néhány évvel ezelőtti, E3 steppinges Venice kódnevű lapkája erre kiváló példa, mely az előd D0 revíziójú Winchesterhez képest az SSE3-mal gyarapította az akkori Athlon 64 utasításkészleteinek listáját. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a vállalat a stepping mellett a kódnevet is megváltoztatta (Winchester -> Venice), amire azért volt szükség, mert az SSE3-mal bekerült a listába egy számítási teljesítményt befolyásoló módosítás is. Mindez röviden azt jelenti, hogyha módosítások okán az IPC értéke változik, akkor a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében a lapka kódneve is módosításra kerül.

A gyártástechnológiák folyamatos fejlesztéséből adódóan az újabb steppingek az esetek döntő többségében magasabb mértékű túlhajtásra adnak lehetőséget, bár már arra is láthattunk példát, hogy az újabb revíziónál kis mértékben csökkent a tuningpotenciál.

A steppinget akár a CPU tokozásától is le tudjuk olvasni. Az Intel esetében az ötjegyű sSpec jelölés (pl.: SR00C, SR0PL) alapján tudjuk meghatározni, míg az AMD-nél a jóval hosszabb OPN jelölés utolsó két betűje alapján tudunk következtetni. Példa: a C2 és C3 steppinges Phenom II X4 955, ahol az előbbi kupakján a HDZ955FBK4DGI jelölés látható, míg utóbbinál már a HDZ955FBK4DGM sort láthatjuk.

Az Intel és az AMD termékazonosító adatbázisa a következő linkeken keresztül érhető el:

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2013-11-15 20:56

Hird​e​tés

H​ird​eté​s

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.