Toshiba 50L4363DG

Bár a Toshiba a megkerülhetetlen iparági szereplők közé tartozik, ám ellentétben a notebookokkal és egyéb IT termékekkel, a márka televízióinak hazai disztribúciója hosszú évekig akadozott hazánkban. Úgyhogy végül senkit nem lepett meg, hogy az anyacég úgy döntött, összevonja a két szekciót, aminek eredményeként az elmúlt egy-másfél évben már a tévék helyzete is normalizálódott.

Ennek köszönhetően a korábbinál nagyobb kínálat érhető el, több modell érkezik az országba a belépőszinttől a középkategórián át egészen a prémium készülékekig. Mi az L4 szériát szúrtuk ki magunknak első körben, többek között azért, mert ennek tagjai a termékpaletta olcsóbb darabjai közé tartoznak. Az előzetes információk alapján úgy tűnt, hogy az alap tévés funkciók mellett jó pár egyéb szolgáltatást is kínálnak, és kíváncsiak voltunk, hogy ezek hogy működnek a valóságban, valóban hozzáadott értéket jelentenek-e.

Impozáns külső

Az 50L433DG egy tökéletes példa arra, hogy nem kell egy tévét dúsan meghinteni különféle díszítőelemekkel, fura formai elemekkel, különleges talppal ahhoz, hogy figyelemfelkeltő legyen, jól nézzen ki. Ez a modell egyszerűségével, letisztult arányaival, formavilágával és visszafogott, sallangmentes színezésével egyértelműen a pofásabb darabok közé tartozik.

A matt sötétszürke kávák szélessége két és fél centiméter, aminél ugyan láttunk már keskenyebbet is, de azért bumfordinak túlzás lenne nevezni. Az alsó sarkok kerekítése a néhány évvel ezelőtti Panasonic modellekre emlékeztet, de persze a diszkrét cégjelzésnek köszönhetően nyilván senki se fogja összekeverni azokkal. A talp a kávákkal megegyező színezést kapott, viszont a nyak valamiért nem, pedig jobb lett volna, ha ott is el merik engedni a fémes tónust. A már említett Full LED háttérvilágítási technológiának köszönhetően a slim versenyben elmarad a rivális eljárást használó társaitól, hiszen legvastagabb pontján 8,4 centiméter vastag.

Talp nélküli súlya csupán 16,2 kilogramm, azaz nyugodt szívvel felállítható egy kevéssé strapabíró állványra, szekrényre is, sőt bátran fel is akasztható, nem kell attól tartani, hogy kiszakad a falból. A három darab 1.4-es (az egyik ARC támogatású) HDMI mellett került rá három USB 2.0, illetve egy-egy SCART, komponens, kompozit, digitális audio, D-Sub, 3,5 mm jack és Ethernet csatlakozó.

Kezelés

Vezérlőeszközök

Manapság a gyártók jó része puritán távvezérlőket pakol tévéi mellé, azonban a Toshiba kilóg a sorból. A fekete és ezüst színben játszó kiegészítő kifejezetten jól néz ki, fogása kényelmes, viszont a háttérvilágítást sajnos lehagyták róla. A különböző méretű és formájú funkciógombokkal viszont nem spóroltak, ennek köszönhetően gyakorlatilag minden szolgáltatás elérhető innen közvetlenül. Egyre több az olyan vállalat, amely a hagyományos távvezérlő mellé egy második, kiegészítő egységet is pakol, amelyen egy tapipadot, illetve a hangvezérléshez szükséges mikrofont helyezik el a legfontosabb gombok társaságában. Sőt már arra is van példa, hogy maga ez az eszköz funkcionál egérként a Nintendo Wii kontrolleréhez hasonlóan. Nos, ennél a modellnél ezt el lehet felejteni, nincs se második távirányító, se hang-, se mozgásalapú vezérlés.

A tévé képes együttműködni az USB porton keresztül csatlakoztatott egérrel és billentyűzettel, amely a különféle internetes alkalmazások és a böngésző használata során nagyon jól jöhet, hiszen így nincs szükség arra, hogy a virtuális billentyűzettel szerencsétlenkedjen az ember. Emellett egy ingyenesen letölthető alkalmazásnak köszönhetően egy tablet vagy egy okostelefon is alkalmas lehet arra, hogy kiváltsa a távvezérlőt. A tévére épített vezérlőgombok sem hiányoznak, amelyek ez esetben a hátlapra kerültek. Ezek a szokásoknak megfelelően igen kényelmetlenül használhatóak csak, így tényleg csak akkor jöhetnek szóba, ha minden kötél szakad.

Menürendszer

A komplex, minden egyes funkciót magában tömörítő, látványos grafikus kezelőfelülettel megtámogatott okostévérendszer ebből a készülékből hiányzik. Így marad a hagyományos, hasábos felépítésű menürendszer, amelynek a felépítése logikus, a struktúra kellően sekély. A használata egyszerű, viszont az egyes menüpontok, opciók melletti nincs rövid szöveges magyarázat. Azért nincs minden veszve, hiszen a kislexikon funkció megtalálható a készülékben, viszont az is igaz, hogy ehhez aktív internetkapcsolat szükséges, hiszen a kívánt információkat a Toshiba távoli szervereiről kéri le a tv.

Természetesen a kép- és hangbeállítások mellett menedzselhető a hálózat, aktiválható a gyerekzár, módosítható a nyelv, az óra, és bekapcsolható az időzítés, továbbá levezényelhető a szoftverfrissítés is. Utóbbit érdemes az első bekapcsolást követően rögtön megejteni, hiszen ez hatással lehet az elérhető internetes alkalmazások, illetve a támogatott médiaformátumok körére is. A rendszer szerves része egy gyorsmenü, ahonnan a legfontosabb funkciók, paraméterek érhetőek el azonnal.

A tévé magyarul is kommunikál, elektronikája pedig kellően sebesen reagál a távvezérlő gombjainak nyomkodására, megkímélve ezzel a felhasználó idegrendszerét. Az eszköz működése viszont nem minden esetben stabil, hiszen egyszer-kétszer percekre lefagyott néhány menüpont, ami pont egyszer-kétszer több, mint ami kívánatos lenne.

Digitális tévézés, netes alkalmazások

Cloud TV

A Toshiba a különféle, interneten keresztül elérhető szolgáltatásokra kaput nyitó rendszerét a hangzatos Cloud TV-nek nevezte el. Innen indíthatóak tehát a különféle webes alkalmazások, a böngésző, a Skype. Mindenkinek lehetősége van arra, hogy létrehozzon egy felhasználói profilt, amibe belépve nem kell jelszavak, usernevek beírásával bajlódnia, ha használni kívánja ezek közül bármelyiket.

Ez jól hangzik, az viszont már kevésbé, hogy mindössze 9 darab alkalmazás érhető el, ami sajnálatosan kevés, ha belegondolunk, hogy a Samsung már másfél ezerrel büszkélkedhet, az LG-nek is van pár száz, és a netes szolgáltatásban egyébként nem sok fantáziát látó Sharp is összehozott ezekből hetvenötöt. Itt meg van kilenc. Rendben, ezek között ott a YouTube, a Vimeo, a DailyMotion, az iConcerts, a Viewster, az Aupeo! és a Deezer is, tehát rengeteg videó megnézhető és zeneszám meghallgatható a segítségével, sőt a Funspotnak köszönhetően még játszani is lehet vele, de azért ezeken kívül is van élet, lenne még hova tágítani a határokat.

A Flash-támogatású böngésző nem rossz, de sebessége nem éri el egy átlagos számítógépét, úgyhogy szörfölni még mindig jobb notebookon vagy asztali gépen. A Skype jól működik, de mivel a tévé nem rendelkezik beépített kamerával, így videotelefonálásra csak akkor használható, ha beszerzünk hozzá egy külső kiegészítőt. A Cloud TV rendszer grafikus kezelőfelülete pazar, az alapok jók, a működő funkciókkal sincs baj, egyszerűen csak az alkalmazásokból van kicsit kevés egyelőre, csak remélni lehet, hogy a Toshiba összekapja magát ezen a téren.

DTV

Az integrált DVB-T típusú tunernek köszönhetően a digitálisan sugárzott földfelszíni adások vétele is biztosított elméletben, azaz a modellt nem érintik a digitális átállással kapcsolatos mizériák. A csatornakeresés egyszerű és sebes, így az első bekapcsolást követően is csak néhány percnek kell eltelni, hogy az ember kezdhessen tévézni. A jelfeldolgozásban semmi hibát nem találtunk, Budapest közepén egy földszint közeli lakásban simán elboldogult egy átlagosnál kicsit rozzantabb állapotban lévő szimpla beltéri szobaantennával, a kép tehát nem esett össze, nem vált pixelessé.

A szokásoknak megfelelően bármikor lekérhető némi információ az éppen futó műsorral kapcsolatban, többek között egy rövid tartalmi leírás is. Az Elektronikus Programmagazin grafikus kezelőfelülete nem tartozik a legszebbek közé, de ez kit érdekel, mikor a digitális tévéújság remekül használható. Összesen tizenhárom csatorna háromórányi programja fér ki a képernyőre, és akár egy hétre előre is megtekinthető a kínálat. Ráadásul lehetőség nyílik a műsorok típus (hír, szórakozás, sport stb.) szerinti listázására is, ami igencsak felhasználóbarát funkció, és itt nyílik lehetőség az időzített felvétel beprogramozására is.

Médialejátszó

A Toshiba ezen a téren nem tartozik az úttörők közé, de viszonylag hamar ismerték fel a cég döntéshozói a beépített médialejátszó fontosságát, így jó ideje már belépőszintű modelljeiket is ellátják e szolgáltatással, így értelemszerűen innen sem hiányzik. A grafikus kezelőfelület talán kisség puritánabb az átlagosnál, viszont ettől még teljesen jól használható és átlátható, köszönhetően a világos tipográfiai elemeknek, a kisméretű karaktereknek, valamint az elérhető opciókról tájékoztató alsó információs sávnak.

Filmek

A videók vezérlésére csak és kizárólag a távirányítón elhelyezett, régről megismert dedikált funkciógombok (tehát a Play, a Stop és társaik) használhatóak. Nincs lehetőség arra, hogy egy grafikus kezelőfelületen tekerjen bele a felhasználó a videókba, vagy hogy a számokkal adja meg, hogy pontosan hányadik századmásodperctől folytatná a lejátszást, és persze a virtuálisan létrehozott fejezetek is hiányoznak. Ez végülis nem akkora tragédia, de ettől még igaz, hogy erre azért odafigyelhettek volna. A külső feliratok kezelését elméletben támogatja, viszont arra nem sikerült rávenni, hogy az ékezetes betűket is megjelenítse, így a magyar szövegek kevéssé élvezhetők.

A formátumtámogatás vizsgálatához már ismert tesztcsomagunkat eresztettük rá. A próba során kiderült, hogy ebben a versenyszámban egész jól teljesít: az annyi más eszközzel kibabráló Killa_sample ezt is kifektette, hiszen a lejátszást nem sikerült elindítani, és a 3,8 Mbps bitrátájú, 1080p MKV is akadozott néha, viszont a többi állománnyal tökéletesen boldogult. A kép nem esett szét, zajosodás, remegés nem jelentkezett, és megszólalással sem volt probléma.

Képek & zeneszámok

Lejátszási lista sem a dalokból, sem a képekből nem állítható össze, pedig ez ma már nem lenne ördögtől való dolog, hiszen jó pár tízezer forinttal olcsóbb set-top boxok is képesek erre a mutatványra. A diavetítés funkció viszont működik a képeknél, itt a képváltás sebessége is állítható, és ez a folyamat látványos effektekkel, illetve aláfestő zenével is feldobható. A képek nagyíthatóak és forgathatóak, viszont a rendszer a fájlokba kódolt metaadatok, az úgynevezett EXIF információk (tehát, hogy milyen típusú fényképezőgéppel, milyen beállítások mellett készült egy adott fotó) feldolgozására és megjelenítésére nem képes. A JPG mellett a BMP és PNG kiterjesztésű fájlok kezelését támogatja, azaz a GIF-eket és az animgifeket el lehet felejteni.

A formátumtámogatás a zenei állományok esetén sem hibátlan, hisz ugyan az MP3 és a WMA szabványokkal remekül boldogul, viszont a veszteségmentesen tömörített FLAC fájlok megszólaltatását már nem teszi lehetővé. Maga a lejátszófelület kifejezetten jól néz ki, és a hangbeállítások is elérhetőek innen, viszont az ID3 tagek kezelése áthághatatlan akadályok elé állítja, és az internetről sem képes különféle plusz információkat leszívni az épp lejátszott dalról vagy annak előadójáról.

Képminőség

Az alkalmazott Full LED vagy Direct LED háttérvilágítás sajátossága, hogy ilyenkor a fénykibocsátó diódákat nem a két oldalra, a kávákba építik, hanem mátrixszerűen helyezik el a képernyő mögött. Ennek következtében ugyan a készülékház vastagabb, viszont cserébe a fényerő egyenletesebben oszlik el, legalábbis elméletben. Működés közben kiderült, hogy ez a valóságban is így van, hiszen zavaró felhősödés egyáltalán nem jelentkezett. Épkézláb beállítások esetén a színvilág kifejezetten szép, a tónusok természetesek, nem tolakodóak, ám ahol arra van szükség, ott leugranak a képernyőről. Még az egyébként kritikusnak számító, sok televíziót meghátrálásra késztető bőrszín-megjelenítés is problémamentes.

Éppen ezért nem is szükséges bekapcsolni a ColourMaster névre hallgató képjavító szolgáltatást, melynek feladata elméletben az élénk színek létrehozása. A készüléket ellátták egy, a külső fényviszonyokat mérő szenzorral, aminek köszönhetően aktiválható az a funkció, amely a készülék fényerejét automatikusan ehhez igazítja. Mivel az álmoskönyvek szerint az nem sok jót jelent, ha az elektronika csak úgy magától módosítja az egyes paramétereket, így ezt jobb rögtön likvidálni.

Szórol szóra ugyanezt lehet elmondani az Aktív Háttérvilágítás Vezérlésről, amely a képernyőn megjelenő tartalmak függvényében változtat a háttérvilágítás erején. Ezzel ugyan növelhető a kontrasztarány, a fogyasztás pedig csökkenthető, viszont a gyakorlatban olykor enyhe vibrálást okozott használata. A zajcsökkentés funkció ellenben igencsak jól jöhet olykor, ugyanis a kép hajlamos gyenge forrásból származó tartalom esetén csúnyán bezajosodni. És, ha már a gyenge forrásoknál tartunk... A cég évek óta csinosítgatott Resolution+ névre hallgató eljárása is jól muzsikál, hiszen egész hatékonyan javítja fel az alacsony felbontású anyagokat. Természetesen a végeredmény nem lesz olyan, mint egy már alapból HD, vagy Full HD tartalom esetében, de kétségkívül jó hatással van a képminőségre.

Akadozással nem nagyon találkoztunk, és az egyes LCD televíziókra még mindig jellemző zavaró utánhúzás effektustól sem kell tartani, tehát még a viszonylag kisméretű, gyorsan mozgó objektumok sem vonszolnak maguk után zavaró uszályt. A függőleges betekintési szöggel nincs gond, viszont oldalról már körülbelül 150-160 fokos szög esetén is kezdenek fakulni a sötét tónusok.

Képarány

A kihagyhatatlan 16:9 (azaz itteni nevén: Széles) és 4:3 mód mellett bekerült két nagyított képmód is a kínálatba, amelyek valamilyen rejtélyes oknál fogva a Super Live és a Mozi nevet kapták. Ezek használata értelemszerűen csak a látássérültek vagy gyengénlátók számára javallt, hiszen ilyenkor egyes képrészletek lelógnak és eltűnnek a semmiben. Aki nem szeretne vacakolni minden egyes alkalommal a helyes képarány kiválasztásával, az jobban teszi, ha rábízza az elektronikára ezt az egészet, hiszen az különösebben látványos torzítás nélkül húzza szét a képet, teljesen kitöltve a képernyőt.

Előzetes és ideális képbeállítások, hangzás

A Toshiba régebbi tévéinek ismeretében meglepő lett volna, ha a vállalat most kezd el takarékoskodni az előzetes képbeállításokkal. És a cég nem is okozott csalódást, hiszen összesen hét előre programozott profil közül választhatunk. Ráadásul ezek közül mindegyik (!) használható átlagos otthoni körülmények között is, ellentétben egyes más gyártók termékeivel.

A Dinamikusnál a szokásoknak megfelelően a nagy fényerő és a hideg színvilág dominál, viszont a kép még itt sem zajosodik be. A Standard esetében ugyanez a helyzet, azt leszámítva, hogy a fényerőt lejjebb vették, és a Játékról is ugyanez mondható el, azzal a kiegészítéssel, hogy ennél az opciónál gyárilag kikapcsolták az összes képjavító-képmódosító technológiát annak érdekében, hogy minél jobban lecsökkentsék az input lagot. Filmezéshez három lehetőséget is kínál a Toshiba: a Hollywood-i éjszakánál a Hollywood-i nappal némiképp világosabb, és a Hollywood profi esetében pedig az összes létező képi opció megváltoztatható, amire az előző kettő esetében nincs mód. Ezen kívül pedig még kialakítottak egy külön képmódot a PC csatlakoztatásához, amely gyakorlatilag az arany középutat képviseli.

Egy kalibrátorral, illetve a LaCie Blue Eye Pro névre hallgató alkalmazás segítségével vettük szemügyre tüzetesebben az előzetes beállításokat. Sorrendben ezek a következők: Dinamikus, Hollywood-i éjszaka, Hollywood-i nappal, Hollywood profi, Játék, PC, Standard. A kép jobb oldalán látható, hogy a bemért 18 szín milyen mértékben tér el a referenciától. Ennek meghatározására használatos a delta E, ami egy olyan numerikus érték, amely két különböző szín távolságát határozza meg egy színrendszeren belül. Minél kisebb a delta E értéke egy adott színnél, annál közelebb áll a referenciához, vagyis annál jobb.

Itt pedig következzenek a kalibrátor segítségével megtalált ideális képbeállítások:

Hangzás

Két darab 7 watt maximális kimeneti teljesítményt produkáló rejtett hangsugárzó került a televízióba, beépített mélynyomóval nem rendelkezik, így igazából nem okozott nagy meglepetést, hogy a megszólalásban nem versenyezhet egy direkt e célra tenyésztett hangprojektorral vagy több komponensből álló házimoziszettel. Azonban az is igaz, hogy különféle hanghibáktól sem kell tartani, a készülékház működés közben nem rezonált, sistergett vagy búgott.

Érdekes, hogy az előre programozott hangprofilokat kihagyták a készülékből, és a felhasználói fiókok is hiányoznak. Azaz hiába van arra lehetőség, hogy az ember módosítson a magas és mély hangok arányán, az nem menthető csak úgy el. Ezen kívül bekapcsolható még a Beszédhang-kiemelés, amely nyilván az alig hallható párbeszédeknél jöhet jól, az Audiokommentár pedig akkor, ha valamiért nem hallanánk egy sportközvetítés alatt a kommentátort (bár ezzel sok esetben inkább csak jobban jár az ember...). A Dinamikus basszuskiemelés is aktiválható, ami a mély hangokra fektet nagyobb hangsúlyt, de attól sajnos nem kell tartani, hogy a basszusok majd átrendezik az ember belső szerveit, mindenesetre a semminél azért jobb ez is. A Dinamikus tartományvezérlés feladata, hogy megakadályozza a nagy hangerőkülönbség kialakulását, ami akkor lehet hasznos, ha valaki alszik mondjuk a szomszéd szobában. Ezzel ugyanis szándékosan csökkenthető az audio jel dinamikája, azaz a leghangosabb és a leghalkabb részek közti hangerő különbsége.

Értékelés

Bár a Toshibától nem idegen a különféle extra szolgáltatások, különleges funkciók kifejlesztése és használata, elég csak arra gondolni, hogy ez a cég volt az első, amely kamerát épített egyes televízióiba. Ennél a modellnél ezek helyett azonban elsősorban a fő feladatra, azaz a képminőségre helyezték a hangsúlyt.

Így tehát a kevés alkalmazást kínáló netes rendszer, a Cloud TV a háttérbe szorul, a böngészőnél is láttunk már gyorsabbat, és a médialejátszón is lenne még mit csiszolni, hiszen annak ellenére, hogy a formátumtámogatás többé- kevésbé rendben van, azért az irányítással kapcsolatos lehetőségeket tekintve elmarad jó néhány vetélytársától. A központi menürendszer teljesen átlagos, egyes más gyártók tévéiben megismert komplex smart megoldásoknak itt nyoma sincs. A kifejezetten szép távirányító jól használható, és az egérrel, klaviatúrával, tablettel, okostelefonnal történő vezérlés támogatásáért is dicséret jár.

A hangzástól nem dobtunk hátast ugyan, viszont az is igaz, hogy hibáktól, zavaró sistergéstől, percegéstől sem kell tartani. A lényeg, tehát kép minősége normális, épkézláb beállítások esetén rendben van. Elsősorban természetesen a HD, Full HD anyagok megjelenítésekor van elemében, de a különféle képjavító, képmódosító technológiáknak köszönhetően akkor sincs tragédia, ha borzasztó minőségű forrásból származó SD tartalmak akadnak az útjába. 239 000 forintos árával az idei ötven hüvelykes televíziók között egyértelműen az olcsóbbak közé tartozik, így az ár/érték arányra sem lehet panasz, a tévé tetszett nekünk.

Toshiba 50L4363DG

elefant

A Toshiba 50L4363DG LCD tévét a Toshiba magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.