ThinkPad X1 Carbon – harmadik felvonás

Gyakorlati tapasztalatok

Kiválóan összerakott, vékonysága ellenére is nagyon masszív volt az X1 Carbon előző generációja, és mivel az új modell fizikai részleteiben alig változott, megörökölte ezeket a jó tulajdonságokat. Ahhoz képest, hogy milyen vékony, a fedele szinte alig horpad, olyan merevnek tűnt a szénszálas és üvegszálas merevítésű műanyag, mint a konkurens fém megoldások.

Nagyon egyben van a magnéziumötvözetből készült alsó rész is, amit jó erősen kell nyomkodni ahhoz, hogy horpadjon. A két részt összefogó zsanér működésébe egy kicsit bele lehet kötni, kár, hogy nem lehet a kijelzőt egy kézzel felnyitni, és az ideálisnál picivel nagyobb a holtjátéka. Ettől a részlettől eltekintve viszont az X1 Carbon összeszerelési minősége és minőségérzete elsőrangú.

Dicséretet érdemel az új billentyűzet is, kétségkívül az egyik legjobb megoldás, amit ilyen vékony notebookban próbáltunk. Gombjai ugyan rövid úton járnak, de nyomáspontjuk határozott, mégsem túlzó, a klaviatúra alapja pedig nagyon stabil. Alapvetően a billentyűk elrendezése sem kifogásolható. Jól vizsgázott az új touchpad is, melynk felülete kellemesen nagy és sima, integrált gombjai igényesen járnak. Régi Thinkpadesként viszont a pöcökegeret részesítettük előnyben, aminek nagyon jót tett, hogy visszakapta fizikai gombjait, még ha azok kevésbé is emelkednek ki, mint a régi modelleken. A Dell és HP megoldásainál még mindig mérföldekkel jobb a Lenovóé.

Hangzás terén viszont lenne mint tanulni például a Delltől vagy az Asustól. Az X1 Carbon lefelé fordított hangszóró egyáltalán nem rosszak, de hallottunk már ilyen vékony gépben sokkal jobbakat is. Magasból túl sokat, közepesnél magasabb hangerőn mélyből már recsegőset kaptunk. Zenéhez, filmhez ajánlott egy jobb füles vagy külső hangszórók beszerzése.

Szerencsére hűtésben is változatlan maradt az X1 Carbon. Elődjéhez hasonlóan nyugalomban és kisebb terhelésnél teljesen néma, ilyenkor a felülete szobahőmérsékleten (22-24 °C) nem melegszik 30 °C fölé. Alaposan meghajtva a Core i7-et először csak annyi történt, hogy felkatapultált 3,1 GHz-re. Ha csak rövid idejű, pár másodperces terhelésről volt szó, nem indult be a hűtése.

Később sem lett zajos, 24 dB-es maximuma még az átlagosnál picivel magasabb hangszín mellett sem volt különösen zavaró. Néhány percnyi hajtás után a Core i7 órajele 2,4-2,6 GHz közé állt be, ezt valószínűleg Core i5-tel is tudja. Félórányi terhelés után a billentyűzeten legfeljebb 37 °C-ot, a fenéklemezen 41 ˘C-ot mértünk, ami elfogadható, akárcsak a CPU 70 °C-os csúcsértéke. Arra viszont célszerű ügyelni, hogy a fenéklemez szellőzőnyílását ne takarjuk le.

Az új X1 Carbon a korábbinál valamivel nagyobb, 50 wattórás akkumulátort kapott. Minimális terhelésen, alacsony fényerejű monitorral brutális, több mint 18 órás üzemidőt mértünk, de a HD videó lejátszása közben kapott közel nyolc és fél óra is korrekt teljesítmény. Maximális terhelésen azért ez az akku sem tartott ki sokkal tovább két óránál, és nagyjából ennyi idő kellett teljes visszatöltéséhez is, igaz, a töltés első órájában majdnem 70%-ig jutott. Az akku kapacitásából és az üzemidőből 2,7, 5,9, illetve 23,4 wattos fogyasztás jön ki – ez nem szokatlan a Broadwell-U alapú notebookoknál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés