2017. november 22., szerda

Útvonal

Tesztek » Digicam rovat

Olympus XZ-10 – a nagy tudású „kicsi én”

Az Olympus nemes „Stylus” gépcsaládjának legkisebb és egyben legújabb tagját láttuk vendégül.

Hi​rd​e​t​é​s

Külvilág, ergonómia

Csinos és tömzsi lett az Olympus nemes kompaktjainak legújabbika, a Stylus XZ-10, amely az XZ-1 és az XZ-2 alá áll be a sorba. Fontosabb jellemzői – csakúgy, mint a nagyobb testvérmodelleknél – a fényerős, minőségi i.Zuiko optika, az igényes, masszív felépítés, a manuális vezérelhetőség és a fejlett funkciók, hasznos szolgáltatások. Azonban a gyártó nem véletlenül jelöli két számjeggyel a gép típusát: az XZ-10-ben az XZ-2-énél kisebb, hátulról megvilágított (BSI, vagy BI) CMOS lapka teszi a dolgát. A kisebb szenzor mellett szól a kisebb helyigény, hiszen maga a beépített lencserendszernek sem kell akkora képkört rajzolnia, mint az XZ-1 vagy az újabb XZ-2 esetében, így annak méretét is kordában tarthatták a mérnökök.

Persze az apró(bb) felépítésnek vannak azért hátulütői is, így például kénytelenek leszünk lemondani a vakusaruról vagy az XZ-2-nél megszeretett markolatról. Van viszont egy nagyszerű kis beépített villanó, amivel ráadásul távvezérelhetünk külső rendszervakukat is – az XZ-10 fogása pedig semmivel sem rosszabb (sőt), mint egy hasonló, konkurens gépé. Az előlapon gumírozott felület szolgál markolatként, ami azonban csak minimálisan emelkedik ki a készülék borításának síkjából. A hátlapi ívelt hüvelyktámasszal együtt azonban biztos fogásban tarthatjuk a kis gépet.

Ahogy a zsebgépek 99 százalékánál, úgy az XZ-10-nél is a kijelző dominálja a hátoldalt. Az Olympus azonban ennek ellenére még pont megfelelő méretű, s igen jó minőségű nyomógombokat, valamint egy multifunkciós vezérlőegységet is el tudott helyezni az egyébként érintésérzékeny egérmozi mellé. Mivel általában amúgy is kétkezes a kompaktok használata, ezért az összes gomb kényelmesen kezelhető a jobb kéz hüvelykujjával. A masina fogása közben csak arra kell ügyelnie a fotósnak, hogy bal kezével ne fogjon rá a tetőlemezre, mert akkor a kis vaku nem tud felnyílni. Érdemes inkább az optikát körbeölelő, „racsnis” működésű vezérlőtárcsát körbefogni, amit amúgy is gyakran fogunk használni fotózás közben.

Az Olympus XZ-10 markolati részének oldalában található az USB és a HDMI aljzat egy kis műanyag ajtócska mögött.

A készülék fenéklemezén egy apró retesszel záródó csapóajtó mögött látható az akkumulátor és a memóriakártya foglalata. A fémből készült állványmenet nem az optikai középvonal alatt helyezkedik el, hanem kissé az akku/memóriakártya irányában, aminek az a velejárója, hogy egy esetleges elem- vagy kártyacserénél le kell csavarozni a cseretalpat, hogy hozzáférhessünk a gép belsejéhez.

Az Olympus XZ-10 tetőlemezén – balról jobbra haladva – a már említett villanó, a sztereó mikrofon nyílásai, a bekapcsológomb, a kioldó és az azt körbevevő zoomgyűrű, valamint a módválasztó tárcsa található.

Az XZ-10-nek nemcsak nevéből, hanem felépítéséből, méretéből és „hiányosságaiból” is lehet arra következtetni, hogy a gyártó, bár ugyanabba a prémium kategóriába helyezi, mégis látványosan az XZ-2 alá sorolja a gépet. Így le kell mondanunk a vakusaruról, a hangsúlyos markolatrészről, de elektronikus keresőt sem lehet csatlakoztatni a gépezethez, ráadásul a kijelző sem dönthető. Szerencsére megmaradt az igényes kivitelezés, a fényerős i.Zuiko optika, a teljesen manuális kezelhetőség és a rengeteg hasznos funkció, szolgáltatás. Hogy a kisebb szenzornak milyen hatása lesz a képminőségre, azt nemsokára meglátjuk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Gyártók, szolgáltatók

Hir​det​és​

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.