Bevezetés, külső és tartozékok

Akit komolyabban foglalkoztatnak a nagy teljesítményű és egyben csendes hűtők, azok biztos találkoztak már a Noctua nevével: az osztrák-tajvani vegyesvállalatnak (a Rascom Computerdistribution GmbH és a Kolink együttműködésével jött létre) 2005-ös alapítása óta több, igen jó terméket is köszönhetünk. Ezek közé tartozik például az NH-D14, amelyet hét(!) éve teszteltünk, és azóta is fontos komponense például VGA tesztrendszerünknek.

Bár a hűtés területén nem pörögnek úgy a fejlesztések, mint mondjuk a processzorok esetében, időnként azért cserélni kell, így – többek között a Ryzen kapcsán – kénytelenek voltunk cserélni a D14-et, utódjaként pedig az NH-D15 SE-AM4 érkezett meg hozzánk. Ez a hűtő a már szintén nem mai, három éves NH-D15 hűtő (ami az NH-D14 továbbfejlesztése) AM4-es foglalathoz tartozó rögzítéssel összecsomagolt változata, tehát technikai paramétereiket illetően nincs különbség az inteles és az AMD-s változatok között, ráadásul az előbbi vásárlóinak bizonyos feltételek mellett a Noctua szokása szerint ingyen biztosítja az AM4-es rögzítést is. Mivel anno a D15-öt nem teszteltük, most sort kerítettünk rá, és ezúttal is az inteles hűtőtesztelő rendszerben próbáltuk ki a csúcsmodellt.

Külső

A sokszor elcsépelt "a méret a lényeg" mondás juthat eszünkbe a D15 kapcsán, a dizájnt illetően ugyanis nem sok lehetősége volt a Noctuának, a gigantikus bordázatot feleslegesen is próbálná meg felöltöztetni. A gyártó egyébként is hajlamos mindent a teljesítménynek alárendelni, több kiállításon is beszélgettünk már velük, ahol mindig elmondták, hogy a bordák, ventilátor formatervénél az utolsó szempont a kinézet. Ez, illetve a nem különösebben izgalmas, de legalább egyedi bézs és barna színkombinációjú ventilátorok nem fogják a nyitott házak kedvencévé tenni az NH-D15-öt, ami ráadásul óriási méreténél fogva valószínűleg rengeteg, egyébként dísznek szánt színes LED-et és megvilágított alkatrészt eltakar majd. A külső persze ízlés dolga, ezeknél a hűtőknél a lényeg a hatékonyságon és a csenden van.

[+]

Azt jól tudjuk a Noctuáról, hogy a cég nem intézi el pár csavar kicserélésével a fejlesztést, úgyhogy a D14 és D15 között is igyekeztek mindent optimalizálni, és a változások érintették a hűtő legtöbb részletét.

Mindkét képen balra az NH-D15, jobbra az NH-D14 [+]

Ahogy a fotókon is látszik, a legfontosabb talán az, hogy a talpból a hőt a bordák felé szállító hat darab hővezető csövet jobban szétosztották, így egyenletesebb lett a bordák hőmérséklete, jobban át tudják adni a felesleges hőenergiát a levegőnek. Módosult a bordák alakja is, a korábbi fűrészfogas, téglalap alakú lapokat újakra cserélték, amelyek valamivel szélesebbek is (140 helyett 150 mm-t mérhetünk a legtávolabbi pontok között). Valamivel szorosabbra vették a bordázatot is, a korábbi 2 mm helyett 1,8 mm-t mértünk.

Ez normál esetben természetesen nehezebbé teszi a ventilátorok dolgát, de persze a légkavarók is módosultak, az új hűtőhöz két darab NF-A15-ös ventilátor jár. Ez a légkavaró 1,56 wattos, szemben a korábbi NF-P14-gyel, ami csak 0,96 watt teljesítményre képes (ez az áramlástani adatokban például úgy jelenik meg, hogy a maximum 1,29 mm-H₂O statikus nyomás 1,51 mm-H₂O-ra nőtt).

[+]

Mindenesetre a sűrűbb osztással több borda helyezhető el ugyanakkora méreten, ezért 42 helyett most már 45 darab fémlemezt számolhatunk össze a talp aljától a hővezető csövek tetejéig 160 mm magas hűtőn. Fontos újdonság még, hogy az alsó hét bordát a Noctua keskenyebbre vette, így több hely marad a VRM-re pakolt hűtők és a magasabb memóriák számára – legalábbis addig, amíg csak egy ventilátorral használjuk a D15-öt.

Balra az NH-D15, jobbra az NH-D14[+]

A bordák és a csövek egymáshoz illesztése peremmel és forrasztással történik. A bordák stabilitását a rövidebb élek összedolgozása javítja, de azért vigyáznunk kell, a viszonylag vékony lemezek könnyen meghajlanak. Amúgy sem érdemes nagyon fogdosni őket, mert élesek, és ugyan a D15 nem annyira a baleseti sebészek kedvence, mint a fűrészfogas D14, de körültekintően kell mozogni körülötte.

[+]

Ami a talpat illeti, ez nem változott, ugyanazt a nikkelezett, a hővezető csöveket körbefogó rézdarabot kapjuk, mint eddig. A CPU-sapkával érintkező felület kidolgozása nagyon jó, de teljesen tükörsimának azért nem mondanánk, a marógép hagyta barázdák körömmel végigsimítva még érezhetők maradtak.

Felszerelés

A Noctua által kitalált, jelenleg éppen SecuFirm2-nek hívott rögzítési rendszer a jobbak közé tartozik a piacon, ami miatt pedig különösen kedveljük, az az, hogy az évek során következetesen végigvitt, széleskörű kompatibilitásnak hála egy új foglalat megjelenésekor a cég ingyen tud biztosítani felfogatókat az új platformhoz is. Jelen esetben tesztalanyunk például kizárólag az AM4-es lapokhoz használható felfogatóval érkezett, de minden további nélkül fel tudtuk szerelni az LGA2011-v3-as foglalatot használó tesztágyra, illetve az LGA1151-es fotómodellre is a korábbi SecuFirm2 alkatrészekkel.

[+]

Az eljárás egyébként egyszerű, a kézikönyv szájbarágós, és ha hozzáférünk az alaplap hátoldalához, szinte bármilyen helyzetben elvégezhető. Először is, a csavarokat tartalmazó merevítőlemezt kell átbújtatnunk az alaplap furatain, majd a megfelelő színű műanyag távtartókat felfűzni.

[+]

Ezután az adott foglalathoz tartozó áthidalókat kell a mellékelt anyák segítségével rögzíteni, ehhez a Noctua még egy kellemes csavarhúzót is mellékelt, amire hosszúsága miatt még később szükségünk lesz. Az áthidalók egyébként több irányban is feltehetők, így a hűtőt két irányban is felszerelhetjük, alkalmazkodva a rendelkezésre álló helyhez és az ideális légáramlás irányához.

Miután a tartók a helyükön vannak, az egyenletes leszorítóerőt biztosító rugóval felszerelt csavarokat tartalmazó lemezeket kell a borda talpának két oldalán rögzíteni, majd jöhet a hűtő rögzítése a lapra. Itt érdemes külön figyelni, a ventilátorokkal együtt 1320 gramm tömegű NH-D15 komoly pusztításra képes, ha elszabadul.

[+]

Miután a borda a helyén, jöhet a ventilátorok rögzítése, ami nem különösebben bonyolult, köszönhetően a bordázat oldalába akasztható fémrugóknak. Tekintettel arra, hogy a ventilátorok átmérője jelentősen meghaladja a bordák magasságát, némi túllógásra fel kell készülnünk, a kívülre kerülő ventilátor felfelé mozgatásával pedig pár millimétert nyerhetünk, ha ez hiányzik ahhoz, hogy elférjen a RAM vagy a VRM hűtése.

A Noctua egyébként az említett csavarhúzó és a megszokott hővezető paszta mellé szokás szerint a ventilátorok fordulatszámát csökkentő adaptereket is mellékelt, valamint egy Y kábelt is arra az esetre, ha egyetlen PWM-képes alaplapi csatlakozóról szeretnénk a két ventilátort meghajtani.

Specifikációk, tesztkonfiguráció

Specifikációk

A Noctua NH-D15 fontosabb adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Ami a főbb dimenziókat illeti, a Noctua volt olyan kedves, és egy műszaki rajzzal sietett a segítségünkre. Külön felhívnánk a figyelmet az 1-es és 2-es számokkal jelölt részre, ami a memóriamodulok számára rendelkezésre álló helyet mutatja.

(forrás: Noctua) [+]

Tesztkonfiguráció

Egyelőre úgy döntöttünk, hogy a hűtőtesztek számára maradunk a VGA-s teszteknél használt, X99-es lapon és fix 4 GHz-re tuningolt Core i7-5960X-en alapuló rendszerünknél. A videokártya jelen pillanatban természetesen nem túl érdekes, kiválasztásánál – a tápegységhez hasonlóan – csak az volt a lényeg, hogy alacsony terhelés mellett passzív hűtéssel is elvegetáljon, hiszen így tudunk csak pontos adatokat kapni a CPU-hűtő zajszintjéről.

Annak érdekében, hogy kitapasztaljuk a hűtők extrém terhelés során várható képességeit, az egyébként 1,15 volton működő CPU-t 1,25 volton járattuk, így még nagyobb mennyiségű hőt termelt.

[+]

A ventilátorok fordulatszámát első körben az alaplapi vezérlésre, jelen esetben a Q-Fanra bíztuk, a terhelést először az AIDA64 rendszerstabilitást tesztelő modulja szolgáltatatta (CPU és FPU terhelést kapcsoltunk be), másodikként pedig a Prime95 Small FFT tesztjét használtuk, ami már extrém nagy terhelésnek minősül.

Mérések

Tekintetbe véve a Noctua NH-D15 méretét és árát, ezúttal közönségesebb terheléssel nem bajlódtunk, egyből a mélyvíz következett: az 1,25 volton 4 GHz-re húzott CPU-val kellett megbirkóznia.

Első körben egy ventilátort szereltünk csak fel a hűtőre, majd így kapcsoltuk be gépünket a melegedő tavaszi időben már 22 °C -os szobában. A Windows betöltődése után körülbelül 10 percet vártunk, míg egészen biztosan stabilizálódik a hőmérséklet, majd elindítottuk a méréseket – ekkor a CPU-ban 35 °C -os maghőmérsékletet kaptunk, az 590-600 rpm-mel forgó ventilátor pedig 15,5 dBA zajszinten dolgozott, azaz gyakorlatilag a passzív táppal és passzív módban üzemelő VGA-val kombinálva egy néma konfigurációt kaptunk.

[+]

Ezután indítottuk el az AIDA64 stabilitástesztjét, amelynél 75 Celsius-fokig szaladt fel a maghőmérséklet, miközben a fordulatszám 1060-1100 közé, a zajszint pedig 22,5 dBA-ra nőtt. Ez a 75 °C egyébként a Q-Fan beállításainak köszönhető, a vezérlés a fordulatszám szabályozásával igyekszik ezen a hőmérsékleten tartani a CPU-t. Amint látható, ez egy komoly, de azért nem extrém terhelés mellett is könnyen sikerült, a 22,5 dBA pedig egy jobb házból gyakorlatilag nem hallatszik ki.

Végül következett az extrém terhelést jelentő Prime95, ami során a fordulatszám a maximumra, 1340 rpm-re nőtt, a maghőmérséklet pedig 85-90 °C-nál stabilizálódott. Ha összehasonlítjuk ezt az értéket a korábban tesztelt MSI Frozr L-lel, akkor látható, hogy közel 8-10 Celsius-fok a Noctua előnye, miközben a zajszint nem emelkedett 30 dB fölé, ami, bár már hallható, de még messze nem zavaró.

Mindezek után felszereltük a második ventilátort is, ahol ugyanezeket a méréseket végeztük el, és az alábbi eredményeket kaptuk:

• Terhelés nélkül: 32 °C -os maghőmérséklet, 590-600 rpm fordulatszám, 18 dBA zajszint

• AIDA64: 70 °C -os maghőmérséklet, 1000-1050 rpm, 22 dBA zajszint

• Prime 95: 80-84 °C -os magok, 1340 rpm és 33 dBA zajszint.

[+]

Az eredményből látszik, hogy 250 watt körül fogyasztó tuningolt processzorunk nem jelentett gondot a Noctua óriásának, hiszen a 95 °C-os maghőmérséklettől még messze voltunk, és a terhelés kikapcsolása után a hőmérséklet is viszonylag gyorsan stabilizálódott, mutatva, hogy mennyire hatékony a hőelvezetés.

Értékelés

Óriási teljesítmény, csendes működés és remek szerelhetőség, de magas ár és megosztó dizájn jellemzi a Noctua új csúcsmodelljét. Természetesen az NH-D15 méretéből adódóan rendelkezik pár hátránnyal, ami mondjuk nem a Noctua hibája: keskenyebb házakba például nem fér el, és ha mind a két ventilátort felszereljük rá, akkor a RAM-ok méretével is vigyáznunk kell. Hatalmas súlya miatt jobb, ha óvatosan mozgatjuk gépünket, nehogy az alaplap lássa kárát.

[+]

Nincs egyszerű dolgunk a Noctua NH-D15 értékésével: ha csak a teljesítményét vesszük figyelembe, akkor egyértelmű lenne a különösen ajánlott cím, hiszen hűtési képességekben, zajszintben és szerelhetőségben is ott van a legjobbak között. Csak éppen ott van az ár, ami 30-35 ezer forint körül mozog, ez pedig már tényleg a csúcs, ami a „közönséges” ventilátoros hűtéseket illeti. Duplatornyos vetélytársból több is van, amelyek olcsóbbak nála, 120 mm-es ventilátorral például ott a Be Quiet Dark Rock Pro 3, 140 mm-rel pedig mondjuk a Thermaltake Frio Extreme Silent 14 vagy a még mindig kapható, de már csak 25 ezer forintba kerülő Noctua NH-D14.

[+]

Mindezt összefoglalva ajánlott minősítést adunk a D15-nek. Amit pedig mindenképp a Noctua javára kell írnunk, az a már eddig is bizonyított kiváló támogatás: aki hajlandó ma kiadni ennyi pénzt egy léghűtésre, az biztos lehet benne, hogy a következő években platformváltás esetén sem kell lecserélnie azt.

Noctua NH-D15 processzorhűtő

Wombath

A NH-D15 hűtőt a Noctua biztosította a teszthez.