Milyen erős legyen?
Ha kiválasztottuk a megfelelő méretet, jöhet a teljesítmény és a funkciók pénztárcához igazítása. A notebookoknál a processzor és grafikus alrendszer mára teljesen fix komponens lett, ezeken a későbbiekben szinte lehetetlen változtatni. Processzorok terén az utóbbi években az alacsony fogyasztású, 15 wattos, kétmagos, négyszálas Intel megoldások dominálnak. Ezek általános feladatokhoz, képszerkesztéshez, alapszintű videovágáshoz elegendőek, ki tudják szolgálni a középkategóriás mobil grafikus kártyákat, így nem kell tartani tőlük.
Az Intel Core i processzorai uralják a notebookpiacot
Az Intel Core i5 és i7 modellek között nincs olyan nagy teljesítménybeli eltérés, ha szűkös a költségvetés, elég az i5-ös is. Ha viszont kell a CPU-erő, akkor csak a négymagos chipek jöhetnek szóba, ezeknél viszont számolni kell az extra fogyasztással, ha pedig erősebb grafikus kártya is kerül melléjük, akkor az előbbi oldalon tárgyaltak alapján keressük a vaskosabb típusokat. Ha nem kell túl sok lóerő, a Core i3-mal sem járunk rosszul, de ott nincs Turbo Boost, tehát a CPU órajele – és vele a teljesítmény – 20-25%-kal alacsonyabb lehet az i5-ösökénél. Az AMD idehaza elérhető mobil processzorai sem gyorsabbak az Intel Core i3 modelleknél.
A mobil CPU-k kapcsán két dologra érdemes figyelni. Az éppen most is esedékes Intel Core i generációváltás miatt az előző generációs modellek olcsóbbak lehetnek. Ez elsősorban azoknál a laptopoknál érdekes, ahol van különálló grafikus kártya, mert pusztán CPU-erőben a negyedik és hetedik generációs Intelek között nincs számottevő különbség. A másik fontos dolog a Pentiumnak vagy Celeronnak álcázott Atom processzorok elkerülése. Amikor egy notebookot százezer forint alatti áron négymagosnak reklámoznak, akkor a CPU nevében az N betűt kell keresni – ha ott van az N, akkor nem javasoljuk megvételre, ezek a lapkák ugyanis sokkal szerényebb teljesítményűek, hagyományos merevlemezzel párosítva inkább türelemjátéknak, mintsem számítógépnek valók.
Igaz csak alapszinten, de már az Intel IGP-ivel is lehet játszani
Ma már kifejezetten jók a notebookok processzorba integrált grafikus kártyái, és ez nem csak az AMD, hanem az Intel megoldásaira is igaz. A hatodik és hetedik generációs Core i lapkák IGP-je elég erős ahhoz, hogy a közkedvelt online játékokkal, mint a CS:GO, LOL vagy WoT játszani tudunk, persze a felbontást és a képminőséget vissza kell majd venni. Ilyen esetekben lényegében kötelező a kétcsatornás memóriakonfiguráció használata, mert a CPU és az IGP is ugyanonnan táplálkozik, így a második memóriacsatorna nélkül búcsút inthetünk a grafikus teljesítmény harmadának vagy akár nagyobb részének.
Lényeges kérdés a memória mennyisége is. A mai alapgépek 4 GB-tal jönnek, ami alapfeladatokhoz elég is, de IGP mellé és komolyabb dolgokhoz jó lehet a 8 GB vagy több RAM. Ezt vagy megvesszük gyárilag, vagy bővíttetjük már a vásárláskor a boltban, vagy magunk végezzük el később. Általában az utolsó a legolcsóbb, de a középső a legbiztosabb, mert így nem nekünk kell megbontanunk a gépházat, elkerüljük az esetlegesen nem megfelelő modul kiválasztásának problémáját, és azt a peches helyzetet is, hogy esetleg egy nem bővíthető gépet szeretnénk bővíteni. Elsősorban a vékony, illetve az olcsóbb gépekre jellemző, hogy a RAM-ot az alaplapra forrasztják, szerencsére többnyire kétcsatornás felállásban, és nincs bővítési lehetőség. A másik kellemetlen változat, amivel akár elit vékony nyotebookoknál is találkozni, hogy csak egy memóriafoglalat van, egyetlen csatornával.
A legújabb mobil GeForce-ok már asztali gép kaliberű grafikát kínálnak
Mobil grafikus kártyák terén épp most történik az átláthatatlan mocsárból kilábalás, mert most értük el azt a szintet, amikor az asztali gépekbe szánt GPU-k fogyasztása olyan alacsony lett, hogy teljesítménybeli degradálódás nélkül lehet betenni őket a notebookokba. Ennek köszönhetően most már nincs M betű a mobil GeForce-ok neve végén, a notebookokban lévő GTX 1060 nagyjából ugyanolyan gyors, mint az asztali GTX 1060, míg korábban a mobil GTX 980M-et az asztali GTX 960 is utolérte.
A Radeonokról nehezebb nyilatkozni, mert a hazai piacon kapható notebookban nem nagyon találunk számottevő grafikus teljesítménnyel bíró modelleket (nagyobb fogyasztásuk miatt), nekünk is kevés velük a tapasztalatunk. Ez viszont igaz a gyártókra is, így notebookajánlás kapcsán gyakran felmerül egy elég sarkos vélemény: „ha piros matrica van a csuklótámaszán, ne vegyük meg”.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
