Külső
Az igazán halk számítógép a passzív hűtésű tápegységgel kezdődik. Bármilyen halk is legyen egy ventilátoros áramforrás, ha forrósodik a helyzet, – jellegéből adódóan – biztosan megjön a hangja. Ezzel szemben egy ventilátor nélküli modell minden esetben csendben marad, de ennek így vagy úgy meg kell fizetni az árát. Legfőképp pénzben mutatkozik ez meg, mert a passzívak jóval drágábbak, mint az azonos teljesítményű ventilátorosok. A másik probléma a teljesítmény lehet. Igaz, hogy a mai számítógépek fogyasztásával kapcsolatban sok helyen túlzott adatok jelennek meg, de a legtöbb néma táp legfeljebb 300–350 wattos, ami egy mai izmos gépnél már kevés lehet.
Az FSP több mint másfél évvel ezelőtt rukkolt elő saját passzív hűtésű megoldásával, a Zennel, melyet mi is kipróbáltunk. A kékség nagyon jól szuperált, és olcsóbb volt konkurenseinél, de problémák is felmerültek vele kapcsolatban. Voltak olyan esetek, hogy túl kicsi fogyasztású számítógéppel nem indult el, pontosabban elindult, de a védelme azonnal le is állította. A másik baj bizonyos alkatrészek magas frekvenciás ciripelése volt. Idén, a hannoveri CeBIT-en a márka képviselője is elismerte, hogy voltak kezdeti nehézségek a Zenekkel, de állítása szerint a későbbi szériákban már orvosolták ezeket.
Most, hogy boncasztalunkra került az új, 400 wattos Zen, nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogyan sikerült megoldani a további 100 wattos teljesítmény okozta hő elvezetését, hanem arra is, hogy jelentkeznek-e az említett problémák. Az új modellnek a dobozát átszabták egy kicsit.
Áttervezték a külső borítást. Megmaradt a kék szín, de a korábbi hálós burkolatot nagyobb szemű lyukacsosra cserélték. Valószínűleg a nagyobb teljesítményből fakadó extra hőmennyiség kezelése céljából – a konkurens modellek bevett gyakorlatát folytatva – a külső felületet is hőleadóként használják.
A vaskos fém valójában nem egy zárt tömb, hanem szellőzőnyílások vannak benne, így továbbra is bejut a tápba a számítógép belsejében keringő levegő. Ez a mai, 40–50 fokra (az aktuális kánikulában kicsit tovább) melegedő processzorok idejében hasznos lehet, hiszen a legjobb hőcsöves hűtők felülete is legalább 10 fokkal hidegebb, mint az alattuk izzadó processzor. A 30–40 fokos levegő pedig jobb, mint a semmilyen.
Szokásos kék harisnyájukban pompáznak a 400 wattos Zen kábelkötegei. Kivétel a pirosba bújtatott, hateres PCI Express VGA-s szál. Ahogyan a 300-as modellnek, a 400-asnak sem túl hosszúak a vezetékei. A 20+4 tűs fő tápcsatlakotó kábele és a PCI Express 45 centiméteres. A perifériákhoz valókat úgy osztották le, hogy két-két SATA van két vezetéken 40 és 55 centiméternél, három-három négytűs pedig további kettőn 40, 55 és 70 centiméterre a tápról. Ezek végén van még két floppyhoz való konnektor is. Az alulra helyezett tápegységű házakban – például az Antec P180-ban – gondot okozhat, hogy a kiegészítő 12 voltos feszültség négytűs kábele csupán 40 centiméteres. A hozzá tartozó aljzatot rendszerint az alaplap felső sarkába szokták tenni, ahova – a VGA mellett – valószínűleg nehezen ér majd el az alsó állásból.
Az új Zen néhány centiméterrel hosszabb, mint a klasszikus ATX formátumú tápok, ami kis háznál gond lehet. Persze kicsi házba – jellemzően irodai vagy HTPC-be – nem szokás olyan erős konfigurációt építeni, amihez feltétlenül 400 wattos táp kell.
Az adatlap inkább az Epsilonokéra hasonlít, nem olyan, mint ez előző Zené, amelyen csak apró betűkkel szerepeltek a teljesítményadatok. A meghatározó, 12 voltos ágat két részre bontották: 14, illetve 13 amperes áramerősségre képesek huzamosabb ideig, de ha úgy hozza a helyzet, 15, illetve 16,5 amper leadására is képesek. A kevéssé használatos 3,3 és 5 voltos szekciót nem csinálták túl acélosra – nem is kell. Kicsit fura, hogy a 400 wattos összteljesítmény mellett feltűnik az 560 wattos csúcsérték is. Hogy ez pontosan hogyan épül fel, azt nem tudjuk, mert a 12 voltos ágak csúcsa elvileg 54 wattos többletet jelent.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
