Külvilág, ergonómia
Az Olympus OM-D gépcsaládja – mondhatni – beért, hiszen mára az E-M10-zel már „minden szinten” kínál egy-egy fényképezőgépet az érdeklődőknek: a 2012 elején bemutatott E-M5 a középkategóriát, a tavaly ősszel tesztelt E-M1 a felsőkategóriát, míg az E-M10 a belépőszintet képviseli. Sokan úgy vélték, hogy a most bemutatott masinával az Olympus az E-M5 utódját fogja letenni az asztalra, ám amint azt a példa is mutatja, nem így lett, az E-M5 továbbra is forgalomban marad. A gyártó besorolása ne tévesszen meg senkit – szó sincs arról, hogy az E-M10 egy lebutított gép lenne, sőt, bizonyos pontokban még az E-M5-ön is túlmutat!
Amint az a fenti fényképen látható, máris megvan az első eltérés a többi OM-D géphez képest: az E-M10 rendelkezik beépített villanóval, ami ráadásul kellően magasra nyílik, így a vörösszemhatás könnyedén elkerülhető. A beépített vakunak azonban ára van, ugyanis az E-M5 „puklijában” nem csak az elektronikus kereső lencserendszere és a hozzá tartozó elektronika található, hanem az öttengelyes képstabilizátor mozgásérzékelője is – az E-M10 „EVF aknájából” ez az érzékelő – helyhiány miatt – kikerült, a mérnököknek pedig máshová kellett bepasszírozniuk a stabilizátor szenzorait. Mivel az E-M10 sem épp egy óriás, így nem igazán állt rendelkezésre a szükséges hely. Ennek következtében a mozgásérzékelőn butítani kellett, így lett az ötből háromtengelyes stabi – legalábbis Toshiyuki Terada, a japán gyártó egyik vezetőjének elmondása szerint (a hivatkozott információk egy interjúban hangzottak el, ami itt található). Hogy mennyire hatékony az új, egyszerűbb rendszer, azt cikkünkben kicsit később megvizsgáljuk.
Ettől eltekintve az E-M5 és az E-M10 elölnézetből nagyon hasonlít egymásra: az AF segédfénye ugyanott található, a markolat is szinte ugyanolyan (az E-M10-é picivel szélesebb a bajonett felé), csupán a pukli alacsonyabb az újoncnál.
Hátulról nézve már valamivel izgalmasabb a helyzet: az E-M10-ről lemaradt az AP2 (tartozékoknak szánt) aljzat, és az E-M5-nél ergonómiai bakiként emlegetett lejátszás és funkció 1 gomb is jól (értsd: könnyebben) elérhető helyre került, bár hüvelykujjunkkal még mindig nyújtózkodni kell egy kissé. Az E-M10 hüvelyktámasza szélesebb, szerintünk kényelmesebb lett, az E-M5-nél az időjárásálló felépítés miatt kissé érzéketlen kurzorgombok itt kifogástalan nyomásponttal rendelkeznek. A többi kezelőszerv ugyanott lelhető fel, mint az E-M5-ön, így az E-M10-et másodgépként megvásárlóknak nem kell egy új kezelőfelületet betanulniuk. Az új OM-D masina az E-M5 elektronikus keresőjét örökölte, ami ugyan nem veheti fel a versenyt az E-M1-be építettel, de ennek ellenére a mai napig nagyon jól használható.
Egy másik, korábban kifogásolt elérhetőségű ponton is módosítottak a mérnökök: az USB és a HDMI csatlakozó átkerült a bal oldalról a jobbra; immár nem kell a gumifedél nyitását megelőzően ledönteni a kijelzőt, hogy hozzáférhessünk a csatlakozókhoz.
A fentiek miatt viszont le kell mondanunk a memóriakártya szeparált elhelyezéséről, az ugyanis átköltözött a gépváz aljára, ahol az akkumulátor is található. Ez nem túl nagy baj, tapasztalatunk szerint kisebb és közepes méretű cseretalpakat használva is hozzáférhető, cserélhető a két komponens.
Ha már kicsit fentebb említettük a kijelzőt: az E-M10 egérmozija, bár ugyanúgy 3”-os és érintésérzékeny, mint az E-M5 -é, felbontása viszont a régebbi modell 610 000 képpontjához képest jelentősen meg lett növelve, így az E-M10-ben már 1,037 millió képpontban gyönyörködhetünk. Az LCD az új masinánál már nem OLED, hanem hagyományos jellegű, kontrasztja talán valamivel gyengébb – erős napsütésben azonban egyik képe sem látható túl jól.
Felülnézetből is megmaradt a nagy hasonlóság, mintha két tojásra néznénk le: bal oldalt a módválasztó tárcsa, jobb oldalt pedig a két vezérlőtárcsa mellett a felvételt indító gomb és a funkció 2 nyomógomb található.
Az Olympus mérnökei ezúttal hallgattak a felhasználók (és a szaksajtó) visszajelzéseire, így E-M10-ben az E-M5-nél tapasztalt bakikat a lehető legjobban korrigálták. Igaz, kisebbnek tűnik, mint az eggyel fölé pozicionált készülék, de közben mégsem az. Kezelhetősége most már pont jó; a csiszolatlan gyémánt formát öltött!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
