- iPad topik
- Kötelező BIOS frissítéssel orvosolná a Core CPU-k stabilitási gondját az Intel
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- SSD kibeszélő
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Kétventilátoros ASUS Radeon VGA-k az AMD-s felsőházban
- Milyen asztali médialejátszót?
- Mindenkinek elérhetővé teszi a képgenerálást a Lossless Scaling
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Milyen SSD-t vegyek?
Hirdetés
-
3 milliméterrel szélesebb lehet a Galaxy Z Fold 6 kijelzője
ma Négyzetesebb külső panel várható a következő szétnyitható Samsungban.
-
Hivatalosan is reagált a Core CPU-k stabilitási gondjáira az Intel
ph A végleges megoldás a Default profil lesz, amit kötelező beépíteni az alaplapgyártóknak.
-
Destiny 2 - Végre megérkeztek a régóta várt új pályák
gp A PVP csomag mindenki számára ingyen elérhető lett a minap.
Aktív témák
-
Zedisdead
csendes tag
„Lényeges a Rák-jegyű gyermek számára, hogy korán megtapasztalja, milyen is az őt körülvevő világ. A körülmények alakulása folytán olyan pályára kerülhet, amely kiábrándulást hozhat.”
„Szerelem: Közeli hozzátartozói megpróbálnak beleszólni az életébe. Még akkor is zokon veszi, ha jót akarnak, azt pedig még nehezebben viseli, ha a párjától akarják elválasztani.
Hivatás: Ahhoz, hogy a karrierharcban ne maradjon alul, sürgősen fel kell frissítenie szakmai ismereteit. Új segítőkre számíthat.”
„Ha teheti, vegyen ki néhány nap „pótszabadságot”, és az utószezonban utazzon el a párjával, a bolygók most abban lesznek a segítségére, hogy ismét meghódítsa régi partnere szívét. Vagy ha eddig egyedül élt, hát rátaláljon az igazira. A Rák jegyében járó Vénusz ugyanis felerősíti a jó tulajdonságait, vonzóvá, ellenállhatatlanná teszi. Ezt a vonzerőt egyébként a karrierjében is nagyszerűen kamatoztathatja: az állásinterjúnál akkor is önt választják, ha túl sok a jelentkező.”
[astronet.hu]
14.-e környékére valami árulás dologról is beszélt, de azt most nem találtam. Sosem hittem a horoszkópokban. A lényeges dolgokban úgysem úgy történnek, ahogy leírják. Ha meg mégis, hiszünk benne, akkor tudat alatt megpróbáljuk úgy alakítani a dolgokat, hogy egyezzen a leírtakkal. Méghogy a Vénusz ellenállhatatlanná tesz bla-bla, egy hülyeség.
Igazságtalan vagyok. Fikázok folyamatosan, pedig megígértem, hogy nem fogok. Az idei plakátkiállításnak is valami ilyesmi volt a szlogenje, hogy fikázni könnyű. De ha szúrnak, én egy darabig tűröm, és utána visszaszúrok. Lehet, hogy nincs is miért. De valami rossz történt, és felelőst meg keresni kell. Meg ugye itt van a „ha ennyire elbasztunk valamit, akkor miért ne basznánk el mégjobban” elv. Suliban asszem talán soha nem is kaptam kettest. Nem véletlenül. Az alap, hogy ötöst kapok. Ez legtöbbször be is jött, kis csalódás ha mégse. Ám ha nagyon nem ment, akkor nem bírtam elviselni egy ún. kegyelemkettest vagy ilyesmit. Akkor inkább legyen akkora karó mint egy ház. Nem fordulhat elő még egyszer a bukás eme igen undorító formája. A múlt évadban amit elhatároztam, az úgy is lett. Ezt a jövőben sem tervezem másként, és ebben nem szabotálhatnak holmi hülye érzelmi kilengések. Érzelmek kinyír, racionalitás elővesz. Harcra fel! (Megjegyzés: Ha mást nem a düh, és a keserűség is energiát hordoz, hát majd jól megcsapoljuk őket.)Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Valaki kompenzálni próbál ezerrel. Olyan leveleket kapok, de leginkább olyanoktól, akikre nem is számítottam. Ez ugyan nem pótolja a űrt, de segít.
Letöltöttem a Für Elise-t. Asszem most már semmi sem ment meg, hogy eljátsszam Myreillnek. Gyerekjáték.
„Ki ne akarna mindig boldog lenni?” olvastam egy blogban. Nos igen. Ha valami boldogságot okoz, akkor miért kell elrontani? És ha meg nem okoz boldogságot, akkor miért kell az ellenkezőjét állítani? Hogy aztán a végén kiderüljön, hogy csak vicc volt, igazából semmi nem úgy van, ahogy látszik. Az bosszant leginkább, hogy ilyen sokáig bénáztam. Nem szeretek ennyi foglalkozni dolgokkal, főleg ha ilyen jellegű az ügy. Nyilván ezért is csak magamat okolhatom, hiszen már réges-rég fel kellet volna adnom, csak mindig azt hallottam, hogy „de ne add fel”, meg „maradjunk a chat és levelzésnél” meg hasonló bla-bla. És amikor ezerrel tudod, hogy nem igaz, és úgyse lesz belőle semmi, és ennek ellenére újrapróbálod. Bizalom? Vááá. Balek, balek, balek. Egyszerű, nem szabad elhinni semmit. Elég megvalósíthatatlannak tűnik. Namajd elválik.
Az azért megnyugtat, hogy nyomot hagyok. Megkeres, hogy eljátsszam neki a Für elise-t, megkeres, hogy segítsek weblapot szerkeszteni. Nem keres meg, mert nem kér semmit…
De nyomot hagyok. Lehet rólam soha többé nem beszélni, de ott leszek mint egy agymenéses lenyomat, akár digitális formátumban is.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Elhatároztam, hogy minden nap egyszer megsimogatom a fürjet. Mert az neki jó. És mivan, ha ő utálja, hogy minden nap megsimogatom, és pokolba kívánja az egészet? Van-e jogunk a másik háta mögött döntéseket hozni, azzal a felkiáltással, hogy neki ez jó. Egy hónapja ugyan itt tartottam. Ez is bosszant. Mire volt akkor jó ez az egy hónap. Minek kellett az egész? Nincs kedven kilinkelni a 4-6-os villamosos postomat, de ugyan ez. Van olyan villamos, ami egyszerűen becsukja előtted az ajtót, pont, mikor odaérsz, hogy felszállnál. Mert ez ilyen modern intelligens villamos, és tudja, hogy te nem arra mész, és tudja, hogy ez a járat neked nem jó. És igazából nem tud semmit. Ha a fürj mégis szeretné, hogy megsimogassam, akkor van-e jogom megfosztani attól. Mert amúgy sincs rá időm, meg macera mindig vizet adni neki, meg kaját, meg odanyúlni megsimogatni, hallgatni a végtelenített sikítását reggelenként. És mégis itt a fürj, és nem dobjuk ki, mert igazából szeretjük.
Nincs jogunk a másik háta mögött döntéseket hozni. Még akkor sem, ha az így sokkal egyszerűbb, mert akkor magunkban szépen lerendezzük a dolgot, majd miután ez megtörtént jön a nagy beintés, fügét mutatunk, és balra el. A formula egyszerű és hatékony, talán kissé destruktív, de az már részletkérdés. Én valszeg nem alkalmaznám. Mindenki ott cseszi el az életét, ahol akarja. Nem tudhatjuk, lehet, hogy nem is cseszné el, de aki túl okos az nem mérlegel. Ez persze egészen addig igaz, amíg ez az elcseszés csak és kizárólag a saját életét érinti az illetőnek. És mivan ha a fürj elcseszi az életemet azzal, hogy elvárja, hogy megsimogassam. Akkor én azt mondom neki, hogy nem simogatlak meg, mert nem arra van szükséged!!?! Nem azt, hogy nekem nincs szükségem arra, hogy bárkit is megsimogassak… Furcsa. Nem kapsz enni, mert az neked jó, legalább lefogysz. Nem azért, mert nincs kedvem kaját főzni. Képmutatás, vagy ismét csak információhiány?Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Ismét egy megválaszolatlan sms. Szeretem az ilyeneket. Anyukámtól sikerült örökölnöm ezt a nagyszerű szokást, hogy gondoljunk rögtön a legrosszabbra. Persze azért nem gondolok rögtön a legrosszabbra, de ha már sokadszor történik, vagy épp még sosem történt, akkor igen. Az évnyitó időpontját akartam megtudni. Nem tudtam meg. Nem volt pénze visszaírni. Persze nem hív fel, mert neki nem érdeke, hogy én megtudjam az évnyitó időpontját. Semmit sem tesz az ember önzetlenül. Úgy látszik csak az én rögeszmém a „mindenképpen jelezzünk vissza valamilyen formában, nehogy tahó parasztnak nézzenek minket”. Beletörődni. Már egészen jól megy ez a beletörődés dolog. Talán nem is kellene saját magamtól gondolnom semmit, és akkor nem kéne fáradozni a beletörődéssel, hiszen akkor semmi sem ütközne a nem létező saját gondolataimmal.
Persze megint vádaskodom. És a vádlottak (cinkostársak[ez persze nem igaz]) meg sem tudják védeni magukat távollétükben. Nyilván nem is akarnák, hiszen ők tudják az igazságot, becsületükön folt nem esik azzal, hogy én itt félnyilvánosan alázom őket. Nyugodtak, mert az igazság, és amit gondolok két dolog. A szomorú tapasztalatom azonban az, hogy ez a két dolog az esetek nagy százalékában egybeesik tehát a gondolataim lefedik az A x A állapotteret (értsd: a valóságot). Fránya matematika. Így a default az, hogy nekem van igazam, és ez mindaddig így van, amíg hiteles cáfolat nem érkezik. Nem fog… És ez nekem így jó.
A tükör előtt állva újabb ősz szakállat fedeztem fel. A mosónők korán halnak, avagy az ember aki túl sokat tudott túl korán. Aggodalomra semmi ok, hiszen a megaokos weblap is megmondta, hogy 72,6 évig fogok élni. Tévedés. Ha így folytatom a 60-at sem érem meg. Túl kiegyensúlyozottan éltem az utóbbi egy évemet. Ez valakinek szemet szúrt odafent. „Piszkáljuk meg egy kicsit, mert még a végén túl unalmas lesz!!”
Most elmegyek próbára és leüvöltöm mindenkinek a haját. A Barossét nem, mert neki annyira nincsen Azt mondod nyűgös vagyok? Ugyan ez csak a látszat. Az egész csak egy színjáték. Mindenki az előre betanult szövegét szajkózza, minden előre le van játszva, és ha megpróbálsz belekontárkodni a forgatókönyvbe, akkor jönnek a Mátrixügynökök és jól seggberúgnak!Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Amikor elindultam itthonról üvölteni tudtam volna a dühtől. És ráadásul leírni sem tudtam, mert épp el kellett mennem. Azóta elmúlt az indulat, és gondolkodtam, hogy leírjam-e még, amit szerettem volna. Úgy döntöttem leírom, már csak a gondolatok kedvéért. Így talán kevésbé lesz hiteles, meg közben sok minden történt, de azért megpróbálom.
Baross Gábor Bővebben: link a próba elején épp az őszinteségről és a sunyiságról tartott példabeszédet. Ilyenkor mindig patetikusan beszél, és nem lehet nem komolyan venni. Sokaknak kellett volna hallani. Ha már nekem nem hisznek, akkor egy 74 éves embernek talán. Remélem egyszer én is majd ilyen tiszteletnek és megbecsülésnek örvendek majd.
Dühöm igazából az elkeseredettségből fakadt. Felvillantak ilyen kibeszélősós rémképek, amint nyájasan próbálja az egyik fél meggyőzni a másikat valamiről, majd mikor egyre inkább érzi, hogy próbálkozásai kudarcba fulladnak, akkor jön a kurvaanyázás és a hajtépés, elvágva az utat a békülés felé vezető utat maguk elől. Nem túl intelligens módszer. Pedig asszem én is valami ilyesmihez folyamodom. Ezt az állapotot vártam, amikor az elkeseredés dühé és keserűséggé válik. Ezeket jobban bírom kezelni. Ez a hazai pálya, a kitaposott ösvény. Amikor teljes szívedből haragszol, vádolsz, igyekszel elszakítani mindent ami köt. Ez működik. --Mert borzalmas érzés, amikor tudod előre mi fog bekövetkezni. Mint a Szem-ben, amikor előre látta a lány, és nem tudott mit tenni, csak végignézni a pusztulást maga körül. Mert senki sem hitt neki, mert mindenki csak mosolygott és bolondnak hitték. Amikor hallod az ígéreteket, kecsegtetnek, mert ismerik az álmaid, és te tudod, hogy semmi sem fog megvalósulni belőle, de mindenki ellened van, és mindenki meg akar győzni, hogy ne aggódj, minden rendben lesz. Mint amikor magatehetetlenül fekszel egy kórházi ágyon, és az infúzióba fecskendeznek valami ismeretlen szert, mondván, hogy ettől jobb lesz, és te nem tudsz mit tenni, pedig tudod mi vár, a halál.
Azt mondja ne legyek dühös, gyűlölettel teli, mert az nem „barátságkompatibilis”. Mert ez ami most van, ez aztán kurvára az. Azt mondja ne érezzem magam átverve. Hát ezek után nem tudom, hogyan kéne éreznem magam, amikor újra és újra csapdába estem, és amikor kimásztam mindig azt gondoltam, hogy biztos nem direkt volt, biztos én voltam figyelmetlen.
Átverve érzem magam. Megfosztva mindattól, amit valaha fontosnak tartottam. --
Aztán beismered saját hibáidat, a düh elcsitul és mindenki tiszta lappal indul. Beismered, mert nincs más választásod. Egy emberrel szemben, akinek meg sem fordul a fejében, a tévedés legkisebb lehetős sem. Aki mindent higgadt ridegséggel utasít el, ami elvei ellen vallanak, mert elvei mindég helyesek és megdönthetetlenek. És tényleg. Egy bölcs ember, amilyen én is szeretnék lenni egyszer. Itt már keserűségnek helye nincs. Az emlékekben minden megszépül, és a két jóbarát egy sokat sejtető „Viszlát”-tal válnak el egymástól.
Utószó:
Meghatottságomban hirtelen nem is tudom mit írjak. Egy történet, ami végre megmozgatta a fantáziámat. Egy történet, ami tanulságos. (Rajtam kívül másnak nem nagyon) Úgy gondoltam, hogy a dramaturgia szabályai megkövetelték, hogy a történet is véget érjen. A hapy end fontos. Ez kell a közönségnek, és egyébként is annyi szenvedés a főhősök megérdemelnek valami jót is. Szerintem a sztori itt kerek és egész. Holnaptól új történet kezdődik, amely esetleg tartalmazhat utalásokat az előzőekre. Ezeket igyekszem majd mellőzni azért.
Mit is szoktak ilyenkor még. Ja igen. Köszönöm! Köszönöm a szüleimnek, testvéreimnek, Istennek és mindenkinek, aki lehetővé tette azt, hogy most itt legyek. Köszönöm a taiwani számítógép-alkatrész gyártóknak, hogy összerakták a gépem alkatrészeit. Köszönöm az axelero Rt internetszolgáltatónak, hogy segítségükkel megoszthatom gondolataimat a világgal. Köszönöm a Freeblog Bővebben: linkés a ProHardver!Bővebben: link megalkotóinak, hogy hostolják azt a sok marhaságot, amit digitális formába öntök. Továbbá köszönöm a Budai Vár, s a Gülbaba Türbéje, A Westend City Center, a Károly kert, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bővebben: link, a Dózsa Görgy tér, és a 2. kerület egyéb épületei tervezőinek, és kivitelezőinek, hogy létrehozták ezeket a helyeket. Köszönöm a divx-nek, hogy kitalálták ezt a tömörítési algoritmust. Szintén köszönet az mp3 kitalálóinak ugyancsak ezért. Köszönöm Lajkó Félixnek, Keiko Matsuinak, és sok más előadóművésznek, hogy zenéjükkel sok kellems percet okoztak. [... ] És végül de nem utolsó sorban, köszönöm a világ legjobb emberének, aki mindezeket megmutatta nekem, ezáltal életre szóló élményeket szerezve, melyeket kamatoztatni és továbbadni egyaránt kötelességem. Köszönöm Neked hwd, sosem felejtelek el.
Egy örök jóbarátod:
Zed<-_->
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Anyu nevetésére keltem. Hajnalban ismét felriadtam a szokásos módon, és akkor is ugyan azt éreztem, amit most ébredésnél. Valami szorítás a gyomromban és a torkomban, magas pulzusszám és szemem sarkában könnyek gyülekeznek. Nem sírok. Nincs miért., hisz csupa jó dolog történik. Most örülök, hogy nem egyedül élek. Nem bírnám elviselni, ha még anyuék sem lennének itt. Jó kedvük van, tegnap valahol szórakoztak, amíg én aludtam. Azt hittem könnyebb lesz. Nem is értem hogy gondolhattam. Mindig túlbecsülöm magam. Viszont annak „örülök”, hogy visszaváltozott egy érzés. Persze ez jelen esetben elég szerencsétlen helyzet, mert indult helyett szomorúság lakik bennem ismét, de a tudat, hogy léteznek érzések, amik újraélednek az egy jó pont. Az angol blue szó jut eszembe. Sok jelentése van. Többek között a szomorú. Furcsa, mert a kedvenc színem is egyben. Kék. Myreille írt egyszer valamit két színfoltról a kékről és a sárgáról, amik ha összekeverednek akkor egy új szín jön létre a zöld. De a kék és a sárga ugyan úgy rész a zöldnek, egyik hiánya nem tudja létrehozni a harmadikat.
Színátmenet, melynek kiindulópontja egy közös szín. Talán pont a kék. Ha ketten két különböző színt keverünk hozzá, akkor a végeredmény sem lehet ugyan az, mondjuk ha tovább keverjük akkor lehet, de erre már nincs mód, erő ,kedv. Pedig mindkettőben ott a kék. Vajon hosszas kevergetés után vissza lehet-e hozni újra a kéket? Ezt nem tudom, annyira nem vagyok jó színkeverésben, de asszem valahogy meglehet.
Vannak dolgok, amiket felfogunk az agyunkkal, és nem tudjuk elhinni mégsem. Valahogy hamissá kell tenni, vagy megpróbálni úgy formálni, hogy ne legyen rossz, hogy igaz.
Nem értem. Vagyis értem, csak nem akarom elhinni, nem akarom felfogni. Miért baj, ha valaki fontos számunkra. Nem baj. Kivéve, ha ezzel pokollá tesszük a másik életét, aminek hatására számára már egyáltalán nem leszünk fontosak, mi több valamilyen sürgősen megszüntetendő probléma alakját öltjük. Azt hiszem ez a megoldás, ez olyan logikusnak tűnik. A problémákat hiába próbáljuk megoldani, próbálkozásaink mindahányszor hűvös elutasításba ütköznek. Nem tudunk megfelelni, mert csak részmegoldásokkal tudnánk esetleg szolgálni. És ha nem teljesítünk maradéktalanul, akkor is maximum csak a tartalékosok közé kerülhetünk, rosszabb esetben a vonal alá. De még a tartalékosoknak sincs esélye, mert a riválisok nem hibáznak, és a vizsgabizottság könyörtelen. Nekem sikerült a vonal fölé kerülnöm, és szerencsém volt. Idén pár emberrel többet vettek fel. De ez sem sikerült elsőre, de egy év alatt fejlődtem annyit, hogy megfeleljek. Meg lehet csinálni, és a vizsgáztatók meg fognak lepődni, és ha újra kedvesen mosolygok és felhúzom a bal szemöldökömet, akkor fel fognak venni. Remélem.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
A „ne gondolkodj folyton hülyeségeken” projekt keretében elmentem anyuékkal bútor nézni az új házunkba. Már majdnem kész, csak néhány utolsó simítás. Állítólag bekaptunk valami hivatalos ellenőrzés izét, ahol sikerült párezer házból kiszúrniuk pont a mienket. Nem értem miért nem akkor sorsolnak minket, ha valamit nyerni kéne. Minden esetre a hatóságnéni leült egy székre és csak ült. Csodálkozott, és gyönyörködött. Állítólag nagyon szép, és kreatív házunk lett. Én még nem láttam, csak egyszer, még nagyon az elején. Na majd megnézem. Be is tértünk egy pár bútorboltba, ahol rövid nézgelődés után anyu belezúgott egy konyhabútorba, ami szinte azonnal eldőlt, hogy meg lesz véve. Azért utána benéztünk még egyéb helyekre is , ahol rengeteg régi tömörfa bútorral, és ezeréves műszaki cikkekkel találkoztunk. Csak bámultam, hogy még léteznek ezek a készülékek.
Aztán elmentünk nagynénémhez, ahol ettem Lindt Bővebben: link csokoládéból és 99%-os Mozart Bővebben: link kakaóból készült süteményt. Nos számítanak a minőségi alapanyagok, az ízélmény magáért beszélt.
Ők is kb egy éve költöztek az új házukba. A kert meg minden tök puszta volt, és most ezernyi virág burjánzik, gyönyörű pázsit. A belső berendezés is nagyon ötletes. Több száz éves nagymamáink bútorokkal, és a modern kiegészítőkkel ízlésesen ötvözve. Az unokatesóm is költözik. Egy általam még nem látott lakóparkban nemrég elkészült új lakásba - valahol a Bécsi útnál- amelyet teljes egészében átvariált az ízlése szerint. Pár hónapja belecsöppentem egy világba, amihez azt hittem, hogy eddig semmi közöm, és rosszul éreztem magam benne. Régi villák, gyönyörű kertek és nyugalom. Közben kiderült, hogy azért mégis vannak a közvetlen környezetemben olyanok, akik ebben eléggé benne vannak, szal nekem is megjött a kedvem. Ötleteket gyűjtök. Szorgalom kitartás, szerencse, és megvalósítom. Asszem ha lesz egy házam, vagy legalábbis egy lakásom, akkor kicsit olyan kastélyosra, meg régiesre fogom berendezni. Már láttam is tök jó ágyat, meg asztalt. Azért még nem vettem meg. Előbb inkább nézek valami melót.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Voltam a Szent István parkban. A Károly Kert szebb. De azért két kellemes dolgot felfedeztem itt is. Az egyik a csodaszép kilátás a budai oldalra, és egy nagy ágyásnyi hússzínű tátika Bővebben: link (Anthirrinum majus). Gyerek korom óta nem láttam ilyen virágot. Utoljára a nagymamámnál.
Azután egy mobilcsörrenésekkel fűszerezett Vásáry Bővebben: link koncert. Eszméletlen, hogy emberek mennyire bunkók tudnak lenni, vagy egyszerűen elfelejtik. Elfelejtik, mert nem fontos nekik.
Vásáry már túl van a 70-en. Mitagadás ez hallatszott a koncerten. Schubert és Debussy művek hangzottak el. A Pour le piano-hoz személyes tapasztalatok is fűznek. Nem boncolgatom, baromi nehéz. A második félidőre a művész már egészen összeszedte magát, és az utolsó darab már majdnem tetszett is. Ezek után egy rögtönzött harmadik felvonás szünet nélkül. A művész pará(dé)zott egy sort, és könnyed Schubert Impromtu, és Debussy prelude párosokkal szórakoztatta a nagyérdeműt ráadás címén. Ha valaki ki tudja számolni hány rendezett pár hozható létre ezen darabokból, (majd az összes kombinációt eljátszotta [kis túlzás]), akkor el lehet képzelni meddig tartott a visszatapsolósdi. Egyes színpadon tartózkodó nézők a második párosítás után menekülőre fogták a dolgot, de pechükre ezt a művészbejárón keresztül próbálták véghezvinni, aminek hatására némi összeütközésbe kerültek a művésszel. A végkifejlet az volt, amikor az utolsó darab közepében egy fergeteges álbefejezés alkalmával a közönség tapsorkánban tört ki, ezzel egy időben a művész heves integetésben. De csak az egyik kezével, hisz a másikkal játszani is kellett. Végülis a ráadások nagyon jók voltak. Ez egy jó tanulság, hogy a ráadás néha jobb, mint a koncert. Egyszer egy barátom azt mondta, hogy sosem várja meg a végén a vastapsot, mert addig már mindent hallott, amit érdemes volt. Nos itt az ellenpélda, esélyt kell adni a ráadásra…Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Hajnal négy tájban megint felriadtam. Kb ugyan azzal a rossz érzéssel mint tegnap. De miért kell minden nap így ébredni? Egyáltalán miért kell felébredni? Ráadásul most még ez az eső is. És meddig megy ez így? Amíg meg nem bizonyosodom, hogy van értelme csinálni? Miért nem jön egy valami apró jel, hogy jó úton járok? Orsi is felébred, valamit rögtön néz a gépen, e-mailt vagy nemtom. Kéne valami, hogy tudjam, érdemes felkelni, hogy fog még ott várni offline message: „Jó éjt bloggerzed”, és sms-t, hogy fél8-kor a mozinál. Vicces, vizsgán szoktak a tanárok, mindig faarccal ülni, miután lejövök a pódiumról. Aztán az aulában meg sugárzó tekintettel gratulálnak, amikor te azt hiszed már, hogy tök elcseszted. Hmm sokszor történt már ilyen, biztos ez is így lesz. Addig meg biztos hasznomra lesz, hogy fel tudok kelni korán, legalább nem kések el sehonnan. És ha azt nézzük ez az eső sem olyan rossz, megvan a feelingje. Mondjuk tegnap este már kicsit kifagytam a széltől. Itt az ősz.
„hideg és nedves napokat hoz
bús bloggerek mind tőle sírnak
az ősz akár a tartarosz
tavasz-titánok ketrece
[… ]”
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Olyan szendvicset rittyentettem magamnak, amilyet utoljára Olaszországban láttam 2,5 euróért. Persze az még így sem érhet fel az én szendvicsemmel, hisz a kedvenc pannónia sajtom Olaszországban bajosan beszerezhető. Külsőre azért hasonlítottak. Esztétikus elrendezés, (a sajtot csak egészen extrém esetekben tesszük a felvágott alá) és kifogástalan ízvilág.
Közben böngésztem az index-et Bővebben: link , és a következő cikket találtam, melyben a mai fiatalok depressziós és instabil lelkiállapotának okát kutatják. ''Idegesek és hazudósak a fiatalok'' Bővebben: link
Egyéb érdekes hírek is fellehetők, miszerint a „A szex csökkenti a prosztatarák veszélyét”
Bővebben: link
MegfontolandóZed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Meggyőztem SiD-et, hogy használjon Trilliant, és Mozilla Firefox-ot. Kipróbálta őket, és maximálisan meg van elégedve. Ismét jó hatást gyakoroltam valakire, ez tetszik. Egy rejtélyes probléma azonban felmerült, amit nem tudtunk megoldani, de ez nem szegte kedvünket, úgyhogy tovább csevegtünk.
Kaptam jelet, amit reggel kértem. Vagy már minden faszságot jelnek nézek. Vagy lehet, hogy igazi jel, de csak félrevezetés céljából. Nagyon misztikus. Mihelyst meg van a megoldás, közzéteszem.
Anyu kreatív! blokkunk következik. Kacsacomb, kacsamell és krumpli. Alapból nem ugrom a kacsahúsért, kivéve ha feldobjuk valamivel. A szilva szenvedélyes szeretete (kedvenced az „sz” alliteráció) az egyetlen ami segít ilyen esetekben, főleg ha van is az asztalon egy tállal a kékeslilás gyümölcsből. Sikerült elérnem, hogy bevonjuk a játékba a szilvát, anyu szeme előtt már körvonalazódott is a megoldás. Ez elég jellemző az életemre, hogy az ötletekből nincs hiány, a megvalósítás – szakmai tudás hiányában – másra hárul. Így lett ez most is. Az eredmény: Kacsapecsenye citromos párolt szilvával és rösztivel. És itt jön az a rész, amit nem lehet leírni. A lényeg, hogy két pillanat alatt befaltam. Iszonyat, milyen jól főz. Hiába, a rutin az rutin.
Épp most hívott egy régi osztálytársam, aki a Régi Zeneakadémiát a Népszínház utcában próbálta megtalálni. Ki kellett ábrándítsam. Remélem odatalál. Most már azért én is egyre jobban ismerem Budapestet, ideje lesz. Ezért rossz a metró, mert nem lát az ember semmit. Valaki kitalálta, hogy robogóval kéne közlekedjek. Nem is rossz ötlet. Télen?...
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Mitől lesz egy billentyűs kreatív. Ez ugyanis a legtöbb helyen alapkövetelmény, de hogy pontosan mit takar, az rejtély. Nem is olyan könnyű ez mint gondoltam. Habár elég kecsegtető a kereslet, bár a jazz és hasonló stílusokban való jártasság sem lenne rossz. Viszont ezen kívül a stílusok színes palettáján akad választék bőven. Egyesek dark goth vagy milyen zenét játszanának szívesen, mások Anima Soundsystem, Colorstar, EZ-Rolles számokban vannak otthon. Asszem rám férne egy kis stílusismeret tágítás. Holnap megkapom az órarendet, és meglátom, hogy lesz ez az időbeosztás, asszem idén sem fogok unatkozni. Habár az improvizáció nevű szemináriumnak kifejezetten örülök, bizonyára hasznomra lesz. Olvastam azt is, hogy 300.000 Ft alatt nem érdemes hangszerbe befektetni, ez mondjuk kicsit elkeserít. Pedig ha már egyszer belevágok, akkor nem fogok gagyizni. Amúgy ráéreztem a hirdetőtáblák fontosságára, néha egész jó kis cetliket lehet találni rajtuk. Csak tudni kéne hol vannak a jó hirdetőtáblák.
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
És ismét alkotott ötletes kis csapatunk. Hogyan csináljunk kenyérkosárból lámpabúrát felhívás keretében elkezdtünk kivágni egy kenyér_kosár_közepet (kedvenced a „k” alliteráció). Először apu teljesen hülyének nézett minket az ötletért, majd pár perccel később stabil oldalfekvésben marcangolta a kosarat, mit sem törődve a szanaszét repkedő forgáccsal. Végülis tök jó kis búra lett belőle.
Megnéztem a Shaolin Soccer című filmet Bővebben: link . Nos, ahogy azt a „távol keleti” filmektől nagyrészt megszokhattuk, itt is megjelentek a szándékosan dilettáns és teljes mértékben hiteltelen speciális effektek, párosítva néhány animek-ből megszokott poénnal, Shongokut megszégyenítő mozdulatokkal, és elementáris erőket felvonultató tűz és egyéb gömbökkel, melyek tulajdonképpen a focilabdából születek meg. A szerelmi szál sem maradhat el. A szerencsétlen gőzöltkenyér készítő lány, aki beleszeret a főhősbe, de a szerelem nem viszonzott egy darabig. Az „Igazán Jó Csapat” elnevezésű csapat, rajzolt szakállas lányokat felvonultatva próbálja megállítani a shaolinokat, nem túl sok sikerrel. Ám a „Gonosz Csapat” a végső összecsapáson legyőzhetetlennek látszik. Ekkor kerül ismét a gőzöltkenyér készítő lány, aki mintegy utolsó esély ként beáll kapusnak. A kenyérkészítésben szerzett tapasztalatok révén jó gömbérzékkel rendelkezik, így gond nélkül kivédi az ellenfél legbrutálisabb kapuralövését, majd a labdával fergeteges forgószelet támaszt, és a kidobásból a főhős megszerzi a –szó szerint egész pályát elsöprő – győztes gólt. Mindenki boldog, mindenki ezentúl kung-fu-t tanul, mer az jó.
Egyszer meg lehet nézni. Egyébként a kung-fu tényleg jó. Én legjobban a tigris technikát szerettem.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Hajnal ismét felriadtam, de nem sok időm volt gondolkodni mit is érzek, vagy gondolok, mert hamar kitaláltam, hogy bosszús vagyok. Nem szerencsés, ha alvás közben az ember lábánál két nagy kupac CD, egy szótár és egy mobiltelefon tartózkodik. Egyik ok, mert baromi nagy zajt csap, amikor az illető felébredne rendesen hajnalban, mint ahogy szokott, a másik, hogy igen macerás összeszedni utána.
Mindezzel együtt elég jól vagyok ma reggel. A keserű tejszínt szerencsére nem aplikáltam bele a teámba, így még ez a kis keserűségre okot adó történés sem rombolhatja kedélyállapotom.
Azért mindezzel párosult néhány gondolat, miszerint tényleg nem tudom hova rohanok. Azt hiszem megszoktam, hogy sehonnan nem késem el, minden pillanatom be van osztva és este jól esik végiggondolni, hogy sikerült véghez vinnem, amit aznapra terveztem. Azonban vannak dolgok, amiket nem lehet eltervezni, így azokat nem tudom úgy alakítani, hogy nap végére meglegyenek. Vannak projektek, amik nem léteznek, csak megpróbálunk belőlük projekteket gyártani, hogy utána egyszerűen megoldhatók legyenek. Asszem valami ilyesmit próbálnak az ELTE IK-n az ember fejébe verni, most őket hibáztatom mindenért. Sebaj, az időnek vannak nagyon is jótékony hatásai. Nem sietünk és mégis minden megoldódik. Viszont, ha most nem sietek, akkor rengetegen lesznek a postán.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Asszem a rövid postok több szempontból is előnyösek Könnyebb olvasni, írni és az olvasottság még sem csökken (egy darabig), vagy talán meg is nő. Tehát ennek szellemében: Ünnepélyes tanévnyitó, új rektor, félórás beszéd. Az épület - melyben már több időt eltöltöttem koncerteken, mint mozikban összesen – most valahogy nagyon idegennek tűnt, a benne nyüzsgő tömeggel együtt. Aztán megbarátkoztam vele kicsit. Eskütétel, és egy kellemes élmény. Itt az emberek tényleg éneklik a Himnuszt és a Szózatot, és nem csak néznek mint a hal. Az opera tanszék képviselői azért durván nyomták.
Órarend hajkurászás, elfogyott, TO-ra rohanás, lefénymásolás. Utána hirtelen beszerveztek kapásból 2 kamaraegyüttesbe. Kamaratanár keresés, nemtalálás. Kicsit visszasírom az informatikai kart, ahol mindezeket neten intézi az ember, és nem kell mindenhova iratkozni, rohanni, jegyzetelni, és ráadásul a rohadt tömeg…
Napi betevő meggyes rétes a Morzsában, majd irány a próba. Ott ismét összefutok pár délután is látott arccal, akik furán néznek, hogy a 3 órája véget ért évnyitó óta miért nem mentem haza.
Remek főpróba, vasárnap koncert. Jó, hogy van dolog, már csak egy valami hiányzik…Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Fölkelek fél 5. Vannak, akik ekkor fekszenek. Ez mindig eszembe jut ilyenkor. Msot valami gyilkosdarazsasra ébredtem, ez azért faszság, mert tegnap láttam egy darazsat, és utálom, hogy ilyenek foglalkoztatnak, meg amúgyse álmodoztam eddig soha, most mi történik?
Nemrég megtudtam, hogy van egy e-mail címem, ami eddig számomra ismeretlen volt. Jó ha sok e-mail címem van? Freemailes az olyan alap, hogy van, de melyik a jó. Lehet, hogy kipróbálok egy indexest, mert az poén, hátha arra nem jön annyi spam. Pont most meg a tv-ben, hogyan harcolnak ellene ezerrel. Reggel is itt figyelt vagy 9 a freemailes ládámban.
Egy értelmes levelet nem kaptam, szal úgy döntöttem írok egyet. Remélem nem tettem rosszul, habár index-es címre ment, és igyekszem nem spam ként számon tartani magam, remélem az illető is így gondolja majd.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
13_-_Creating_Patterns_-_4_Hero_-_Les_Fleur.mp3 zsírkirály zene.
Ma igazán szorgalmas voltam. A tegnapi évnyitó után, ahol játszott néhány verseny győztes növendék, fellelkesedtem, és úgy gondoltam, gyakorolnom kell. Ezt kissé továbbgondolva le is lombozódtam, hogy marhára nem tartok sehol. Ehhez hozzájött az a tény, hogy nem kaptam egy levelet sem, egész nap nem volt senki ICQ-n, és úgy általában nem keresett senki. Úgyhogy délutánra már besokalltam, és asszem életem már sokadik nagy baklövését követtem el. Elkezdtem offline messageket írni. Sokat. Ezek után a nagy kitöréseim után általában rossz dolgok szoktak történni, most sem várok mást. Csak az nyugtat, hogy ennél rosszabb már aligha lehet. Egyszerűen nem tudom mit tegyek, hogy észrevegyenek. Hogy csináljak valami hasznosat, ami sok mindenkinek örömet okoz, és kapjak visszajelzést, hogy „hé jól csinálod haver!” De nyilván nem jól csinálom, mert ezek úgy nincsenek.
Megnéztem a darázshangos álmomat: „Darázshang: visszatérő szerelem jegye.” Minek is kéne visszatérni? Miér’ kell engem folyton ezzel baszogatni…
Anyu olvasgatott itt mellettem. Jó, hogy volt valaki. Adtam neki egy nagy ölelést, habár nem neki szántam ezt az ölelést, de más nem volt a közelben. Aztán lelkifurdalásom lett, és adtam egyet igazán neki is.
Na a fürj is nekiállt óbégatni. Leoltom, aztán elteszem magam holnapra. hwd…hwzZed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Megint jönnek a búvalbaszott bejegyzések? Faszom.
Sikerült megint valami bődületes hülyeséget álmodnom, és még a fürj eszeveszett sikítása is hozzásegített a – most már szokásosnak nevezhető – hajnali keléshez.
Kaptam 2 e-mailt, persze nem tudom mire számítottam az éjszaka folyamán, spamek ezerrel. Nemtudom talán nekem is spamekkel kéne reklámoznom magam „Hé, én is létezem!” subjecttel. És a népszerűbb oldalakon popupként popupolna egy igazán megnyerő kép rólam, melyen épp VIP arcok társaságában krikettezem egy villa többszáz holdas kertjében. Végülis a valóságsós fickók sem csinátlak semmit, és mégis tudod, hogy ki a Kismocsok és összejött a nemtommelyik csajjal, aki addig nem is sejtette magáról, hogy leszbikus, és boldogan élnek. És a Pétert is tudod, aki pofán vágta Sziszi-t a Bpparázáson. Majd kreálok én is vmi kreatívt.
- és akkor sohatöbbet?
- egyelőre ne erőltessük.
- szia
- cya.
Nem nagyon kedvelem a határozatlan dolgokat. Többek között azért, mert türelem kell hozzá. Eddig úgy gondoltam, hogy türelmes vagyok, ám mostanság kezd bebizonyosodni, hogy ez közel nincs így. Persze attól függ. Egész jól viselem például az irdatlan mennyiségű hülyeét a négyeshatoson, amint egymást szapulják helyhiány következtében „beljebb még táncolni is lehetne” és társai frappáns felkiáltásokkal. És a boltban sem méltatlankodom, ha pont az előttem lévő idős néninél fogy ki a papírcsík a pénztárgépből. Mindegy, türelmetlen vagyok, most már ezt is tudom. És ha figyelembe veszem, hogy az ígéretek mekkora hányada került teljesítésre, vagy milyen áron, vagy mennyi idő múlva, akkor nem sokra számíthatok, de ha mégis, akkor ahhoz türelem kell, ami nekem ugyebár nincsen. Az én bajom.
Hülye Pokemonban is hűséges barátsággal meg hasonlókkal etetik a népet. Ezen is csak felhúzom magam. Jó lesz ez a mai nap, már látom.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Egész jól hazaértem a mihez képest. Délután Tihanyban Bővebben: link koncerteztünk. Tök alap, hogy ezt írom, mert ez történt. Utálom. A Mátyás Pince Étterem parkolójából indult a busz. Gusztustalan Ikaruszok. Legszívesebben felszálltam volna az ötösre, és meg sem állok a Dózsa György térig. Nem tehettem, ahogy még annyi mást sem tehetek, amit csak úgy szeretnék megtenni.
Megérkeztünk, verőfény, a Balaton kékebb mint valaha, benne apró papírhajók úszkáltak minden felé. A beállópróbáig még fél óra, addig egy Mozart szelet egy közeli „turista”-cukrászdában, persze meghívásos alapon, mert…. csak.
A koncert teltházas volt, és mondjuk rá sikeres. Nem megerősített hírek szerint kedden a bartók rádió sugározza majd a koncertről készült felvételt.
Majd egy kiadós vacsora. Itt kell megjegyeznem, hogy egész nap nem ettem semmit. ( a Mozart szelet kivételével) Nem bántam meg. Olyan svédasztalos vacsorát utoljára a Margitszigeti Nagyszállóban láttam. Ez a Tihanyi Nagyszálló volt, lehet hogy van összefüggés.
Hazafelé a buszon vak sötétben beszélgettünk. Hironak a jó pár pohár vörösbor után megeredt a nyelve. Sok érdekes dolgot meg tudtam róla, és örültem, hogy mesél. Két órás kiselőadást tartott arról, hogyan legyen az ember sikeres művész. Szív, ész, kitartás meg ilyesmik, már nem emlékszem pontosan. De a szív a lényeges, és az, hogy sokoldalúan képezze magát az ember. És állítólag hobbiaim sem túl előnyösek emberré, és művésszé válásom szempontjából. Mert a jó hobbi ember-ember kapcsolaton alapul nem ember-gép stb. variációk. Ezért az ideális hobbik Hiro szerint az ivás és a szex. Van benne valami. Jól esett, hogy okít. Nem sok mindenkitől viselem. De ő egy nagyon jó ember és igazi művész. Közben még egy sms-t is kaptam a nap fénypontja ként. Az egyetlen sms-t a mai napon. Egy diplomatikus szmájlival :? Mindenki gondoljon, amit akar.
Tanulság:
Vannak, akiket szívesen elfelejtenék, de nem tudok.
Vannak, akik szívesen vennék, ha elfelejteném őket, de nem akarom/tudom. (szivacs)
Vannak, akik nem érdemlik meg, de még is elfelejtem őket. (Ez egy igen kicsi hányad)
És vannak, akik elfelejtenek.
Hogy is van az a dolog a fejjel meg a legoval?
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Egy bizonyosság, hogy jól gondoltam ezt az „érzelemkonvertálós” dolgot.
„Fiziológiailag nincs nagy különbség az egyes izgalmi állapotok között, tehát az, hogy érzelmeinket félelemként, örömként vagy dühként értékeljük-e nagyjából attól függ, mit ítélünk a helyzethez méltónak. Ha valaki egymaga néz horrorfilmet, izgalmának kizárólagos forrása a film, tehát úgy dönt: fél. Kellemes társaságban viszont felülkerekedhet a másik személyből áradó vonzerő és az általa keltett vágy. Az érzés megnevezését sokkalta könnyebb manipulálni, mint intenzitását befolyásolni. E téves megnevezést emlegetik a társadalomtudósok Ovidius-Horowitz-jelenség címen.”
[Martin H. Greenberg]
Jó munkát…Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Egész nap rohangáltam a városban. Vajon az normális, hogy a hallgató szalad a tanár után, hogy ugyan legyen már oly’ szíves közzé tenni az órabeosztását. Teljes káosz, senki nem tud semmit. Még egy ilyen hülye iskolát nem láttam. A nap végén azért egy kis sikerélményben is volt részem. Megtudtam, mikor lesz egy órám! Majd a tanárhoz épp órára igyekvő japán lány – isten tudja honnét – felismert. Én még sosem láttam, de ő tudta, hogy én vagyok. Ayaka barátnője volt, aki Dohnányi „mászik” kottáját birtokolta már jóval régebben, és egy remek koncert keretében elő is adta annak tartalmát. Japánokkal tiszta öröm beszélgetni, mert a gyér angoltudásunk anyanyelvi szintnek tűnik az ő bármely nyelvtudásukhoz képest, és mindig mosolyognak. Kecskés azt állítja, hogy még japánul sem tudnak rendesen.
Közérdekű közlemény:
A Bartók rádió kedden (holnap) délben, 12.06-kor adja a Tavaszi fesztiváli koncertünket. (Pärt: Magnificat, Jesu meine Freude és Gyöngyössy: Naphimnusz).
Az adás 13.30-ig tart.
És egy idézet nemtom honnan… :
„A szeretet egységérzésen, elfogadáson, azonosuláson alapul, és sokkal mélyebben gyökeredzik, mint bármi más érzés.”Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Mire jó az ember volt sulija, ha nem arra, hogy beugorjon netezni.
Iszonyat erőfeszítésembe került ma felkelni reggel. 2 heringjárat után a négyeshatost már nem vállaltam be, úgyhogy sétáltam a körúton egyet. Erősen elgondolkoztam valamilyen alternatív megközelítési/közlekedési módszeren. Egész jó idő volt, szal még biciklisek is voltak dögivel.
Az első óra igen érdekes volt. Keretében megtudhattuk, hogy az ajnuk a japán Hokkaido-szigeten és az Oroszországhoz tartozó Szahalin-szigeten élnek. A múlt századig vadász-gyűjtögető életmódot folytattak. A Biblia kiemelt szerepet tudajdonít az emberiség történetében annak, hogy rideg állattartásba kezd az ember. Ezt egyenrangú dolognak tekinti a zene (instrumentális, hisz a vokális zenéről a Biblia nem szól, tekintve, hogy az Isten ajándéka) kialakulását. A rideg állattartás azért fontos, mert az állatok tevékenységeiből von le az ember messzemenőbb következtetéseket pl a szaporodással kapcsolatban. Az ajnuk mindent a természettel hoztak összefüggésbe és álkövetkeztetéseket vontak le. „Ha jönnek a fecskék, akkor a bokron megjelenik a piros bogyó, ergó a piros bogyót a fecske hozza. Ha nincs piros bogyó, akkor megjelenik a sárga bogyó. A kék bogyót nem eszem meg, mert nagypapa feldobta tőle a talpát.” A szaporodással is úgy voltak, hogy nemi életet éltek mer az szórakoztató dolog, de hogy attól valakinek gyerek legyen az nonszensz. Azt persze észrevették, hogy aki nem volt férfival, annak nem volt gyerek, de a férfinak, csak annyi jelentősséget tulajdonítottak, hogy megnyitja a gyereknemzés kapuit. Hisz mindenki tudja, hogy a gyerek a Csurungától Bővebben: linklesz. Nyilván később rájöttek…
Hú na nem ismeretterjesztek tovább, mert még dolog van. És hogy a nagy becsben álló mobil szolgáltató reklámszlogenjével éljek „enni kell!”.
Azért az még kiderült az órán, hogy „az embert az különbözteti meg az állattól, hogy az ember akkor is iszik ha nem szomjas.”
[LFZE – Rézfúvós tanszék hallgatói]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
A filozófia jó dolog, csak kicsit elzsibbasztja az ember agyát. Most az a furcsa helyzet állt elő, amikor nem egészen fogalmazódott meg bennem a postom témája. Ez azért érdekes, mert eddig majdnem úgy volt, hogy amikor megírtam egyet, akkor már majdnem tudtam is a következőt, legfeljebb közben még történtek dolgok, amiket beleszőttem. Most talán túl sok dolog is történt, de nincs nagyon értelme leírni őket. Minden esetre a filozófia ráébresztett, hogy nem hiába gondolkoztam magamon, meg a „Világon” az utóbbi időben. Arról is volt szó, hogy a filozófia mindenben fenntartja a kételkedés lehetőségét, és „józan ész” használatával próbál bizonyosságot keresni a kétes kérdésekre. A filozófus és a művész az a két embercsoport, aki leginkább közel engedi magához a határhelyzeteket, azaz olyan változásokat, amelyek az ismeretlenben gyökereznek. Az emberek nagy többsége nem szereti az ismeretlent, és az olyan változásokat, amelyek hatása kétes rájuk nézve. Ha az átlag ember ilyen helyzetbe kerül, akkor két dolgot tehet. Vagy ködösít, vagy kétségbeesik (és ezzel együtt ködösít). Mivel alap esetben senki nem szeret kétségbeesni, ezért az átlag ember igyekszik elkerülni az ilyen határhelyzeteket. A filozófus és a művész viszont próbálja megoldani őket. (Nem is kevés sikerrel)
Ayaka odaadta a nyári fényképeket. Vannak köztük egész jók. Adott még pár képet Amsterdamról. Ott én nem voltam. Valami Bpparázás utózönge Bővebben: link vagynem.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Kamillát sírok. Tegnap óta be vagyon gyulladva a szemem. Nagyon zord tekintet kölcsönöznek a vérben úszó szemek. Első osztályú drogos. Elborult arckifejezés, a szokásosnál is lassabb artikuláció, és már mehetek is az elvonóra. Nem szívesen kockáztatnám, hogy meglásson egy orvos ilyen állapotban, pedig ha nem múlik akkor kénytelen leszek. Aztán majd hiába bizonygatom, hogy tiszta vagyok, vért vesznek bevizsgálnak vááá. Utálom a tűt. Legutóbbi vérvételen a néni alig bírt kifacsarni belőlem pár üvegcsét, majd amikor távozni igyekeztem volna, akkor hirtelen sötét lett, és arra ébredtem, hogy egy sonkás szendvicset tuszkolnak belém.
Egyelőre marad a kamillás borogatás. Emlékszem kiskoromban ilyenkor mindig anyu forralt vizet, és beleszórt egy marék kamillát. Most én forralok vizet, és belelógatok egy kamilla filtert… A hatás nem marad el. Még vörösebb szemek. Azt hiszem pihentetnem kéne, pedig meg akartam nézni egy filmet. Inkább szemet hunyok, és egy jó darabig ki sem nyitom. Addig sem látom a sok szörnyűséget a Világban.
Sokan
Kettesben…Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Suttogás a szélben| te is a tiédet| tedd oda, ahova nem való!| nyald meg a tilinkómat!| cickóbaszás 8. rész| csak a farkad| seggbe babám, ha szeretsz!| a pinám és nyolc nyél| nyeld le!| gurgulázz pucéron!| duginyuszi 3| kamaty zokniban| Hanyatt Helén| faszimádó lányok| fehér geci, fekete farkak| pinaimádó lányok| botkormányos 2| a kéj-folyó partján| rózsás nagyajkak| minden lukba egy farok
Megnéztem a Clerks Bővebben: link(Shop-stop) c. filmet. Egy dolog idegesített leginkább, hogy Néma Bobot Csöndes Bobnak fordították. És úgy általában nem volt túl jó a magyar szinkron. Meg az is a baj, hogy nem sorrendben néztem a Jay és Néma Bob „sorozat” részeit, mondjuk nem mintha sok közük lenne egymáshoz, de azért akad. Még a Dogma hátra van.
Pszichológiából megtudtam, hogy nekem mennyire fontos, hogy érdekes legyek, már csak hivatásból is érdekesnek kell lennem. Éppen ezért a sikerhez szükségem van állítólag motivációra és originalitásra, ami a kreativitás egyik alkotóeleme. Találd ki önmagad! A tanár egy erősen középkorú úriember, akiről kiderült előzetes híresztelések szerint, hogy meleg. Nos minden tanárról születnek előzetes híresztelések, melyek később vagy bebizonyosodnak, vagy nem. Minden esetre, eddig még nem döntöttük el, hogy ha bebizonyosodik, az nekünk jó vagy nem, de az tény, hogy rendelkezik az illető némi humor érzékel és elég intelligenciával ahhoz, hogy simán téged nézzenek hülyének, ha esetleg megpróbálnád cikizni. Egy delikvens már megtapasztalta a szénnéalázás egy fajtáját, aztán a szünetben tisztázták a dolgot.
Mára egy verssel búcsúzom, ha már ilyen líraira sikeredett a bevezető.
A fekete zongora
Bolond hangszer: sír, nyerit és búg.
Fusson, akinek nincs bora,
Ez a fekete zongora.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez az Élet melódiája.
Ez a fekete zongora.
Fejem zúgása, szemem könnye,
Tornázó vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a zongora.
Boros, bolond szivemnek vére
Kiömlik az õ ütemére.
Ez a fekete zongora.
[Ady Endre]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Igazán tetszik, hogy nincsenek óráim, csak akkor zavaró kicsit, ha a nincsenek óráimra be akarok érni, és ehhez felkelek 6-kor. Késtem vagy húsz percet, de az improvizálás tanárbácsi sehol. Csak egy lelkes orgonahangoló borzolta az idegeinket pár percig, amikor úgy döntöttünk, hogy lelépünk.
Gondosan áttanulmányoztam a hirdetőt új információkra szomjazván. Az infókat magamévá tettem, de nem vagyok túl hálás értük: Holnap be kell mennem…
Ezek után elindultam „városnéző” körutamra. A Váci úton rátaláltam az ÁNTSZ Budapesti Fővárosi intézetésre. Nagyon szép belső udvara van, de az épületen belül már minden túl fehér. A szemem meggyólult, vérem is maradt, éljen.
Hogy valami még szebb látványban legyen részem elmentem a Gülbabához. A villamoson simán utazhatsz jegy nélkül, mert az ellenőrtől lehet vásárolni, habár megpróbál lehúzni a visszajáróval, de végül megvilágosodik és még ő kér elnézést, hogy nem volt jegye a delikvensnek. Fejlődik a BKV. A 91-es busszal gyorsulunk a körúton egy jó darabig, végül mi nyertünk. A Gülbabánál üldögéltem és olvasgattam egy kicsit. Minden nyugodt volt, Whiskas-macskáknak nyoma sincs, és az idős bácsi sem kémlel az omladozó ház ablakából. Miután hosszabb ideig nem jött senki (miért is jött volna, hisz pont azért mentem oda, mert nem jár arra senki) tovább álltam. Megcsekkoltam a kilátást a kávézó mellett. Megállapítottam ,hogy észak felé egyre kevésbé tetszik.
Elindultam felfelé szokásos útvonalamon. Épp azt beszéltük, hogy milyen vicces dombnak felfelé menni, főleg télen. Így sem volt kevésbé vicces. Minden változik, és minden ugyan olyan. Az útépítési munkálatokat időközben befejezték, mindenfelé avarszag terjeng és minden második házban seprűk ciripelnek, ahogy próbálják egy helyre terelgetni a tarka leveleket. A Borbolya utcában kiadó egy lakás. Átlagos panellakásnak látszik, el nem tudom képzelni mennyit kérhetnek érte. Később a Szemlőhegy utcában is eladó egy 128nm-es lakás+terasz. Azt el tudom képzelni mennyibe kerül, de inkább nem akarom pontosan tudni.
A lédús ringlóra már csak a földön aszalódott társaik emlékeztetnek, és bodza is termését hullajtja már. Utam vége felé közeledem, tudom. Megállok egy ház előtt, csak bámulom az udvart hosszasan. Sehol egy apró rezzenés, kardvirágok sincsenek már, helyüket átveszi majd valami más, hisz a dimenziókapu nem sérülhet. Digitális kőbe vésem üzenetemet az utókornak: Itt járt bloggerzed 2004-09-24 (dátumot nem tévesztek, hisz a szerkesztőben automatikus a beszúrás). Nagyon megszerettem ezt a környéket. Egy mosoly, és máris a buszon ülök. „Mars haza!”
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Elkeseredtem, amikor ráébresztettek, hogy Franciaországba talán némi költőpénzt is kell majd vinni. Erre eddig nem gondoltam. Örülök, ha egyáltalán az útiköltséget kinyögöm. Igazából más dolgok is szólnak az utazás ellen. Kezdem fontolgatni, hogy passzolom az egészet a fenébe. Mostanában túl sok dolgot adok fel, ez pedig nem jó. Ilyen helyzetekben is segít a kreativitás?
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Délután megint beszélgettünk Orsival. Heti egyszer nem árt azért. Épp szóba került megint ez a telefonálós téma… Nagy ritkán kapsz egy jelet, és ha épp nem vagy ott, hogy elkapd, akkor az ciki. Ígéret, hogy újra felkeres, de semmi. Hány ilyen „majd beszélünk”-öt hallottam már. Ezek is tök általános dolgok. És akkor ott vagy, hogy felhívnád, de nem lehet, mert ha te keresnéd sosem ér rá, de lesben kell állni, mert ha véletlenül neki kedve támad felhívni, akkor muszáj igent mondani, hisz ezt vártuk már mióta. Azt hiszem egyszer mondtam nemet, és akkor is ki lettem nevetve, és végül igent mondtam. Hmm. Ezek is tök általános dolgok.
Ma megint nosztalgiáztam kicsit. Multitaszkban nyomattam az Icukát ezerrel. Valahogy egyszer csak mindenki online lett, akivel hajlandó vagyok beszélni mostanság. Myreille Bővebben: link azt mondta, pont ma gondolt rám. Nem akart egyedül koncertre menni, meg én se akartam egyedül menni egy másikra. Ő elaludt, én Orsival beszélgettem. Majd legközelebb. Nem akartam neki mondani, hogy én meg majd minden nap gondolok rá, már csak azért is, mert olvasom. Vannak emberek, akik sokszor eszembe jutnak, mert annyi dolog fűz hozzájuk. Van, aki napjában többször ott van, velem van, mert amit épp csinálok arról eszembe jut valami, amit ott és akkor meg kéne osztanom vele. Ez tök jó sztem. Habár néha előfordul, hogy kisebb kellemetlenségeket okozok embereknek a „rájukgondolásommal” - ugyanis ezt gyakran tettek formájában is megvalósítom (mindenféle üzenetek, levelek meg izék) – ,de legtöbbször azért jól esik nekik. Úgyhogy most jól rágondolok, hogy jólessen. (Na mindenkinek jól esett?)
És végül egy remek rajz az instant barátságról Bővebben: link, amelynek egzisztenciája ezek után megkérdőjelezhetetlen, ám effektív mivolta annál inkább.
[author-chan] Bővebben: link
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Hetente minimum egyszer rámjön az agymenés, és vadul elkezdek fogódzók után kutatni a múltban. Ilyenkor mindig elkezdek meztelenül (őszintén, páncél nélkül) és erőszakosan (szabadon értelmezhető) kommunikálni azokkal a személyekkel, akik megérdemlik, hogy megosszam velük a gondolataimat (leginkább magammal, mert lehet, hogy megérdemlem? Vagy csak túl nagy a zarcom.)Utána mindig tök jó érzés, csak abba nem merek belegondolni, hogy mi van ha nem találok, vagy elfogynak a kapaszkodók... Olvastam egy érdekes cikket, miszerint az internet hiánya netfüggőknél megöli az érzelmeket. Akik hozzászoknak, hogy csak chaten, e-mailben kommunikálnak csak, azok egyszerűen képtelen egyéb kapcsolatteremtésre. Valóban ismertem olyan embereket, akik neten szárnyaltak, pörögtek, és a való életben kevésbé tudták kifejezni magukat. A cikk szerint az ilyen emberek feladatok megoldásában vagy vásárlásban stb. vezetik le a helyzetből adódó frusztrációjukat. Érdekes jelenség. De térjünk vissza a kapaszkodókhoz.
Szortíroztam a postaládámban, mert már eléggé azzal fenyegetett, hogy betelik.. Végül több mint a fele levelet kivágtam a szemétbe, így most jó sok hely maradt. Közben találtam pár „bölcsességet”...
A szerelem olyan, mintha behugyoztál volna. Mindenki látja rajtad, de csak te érzed a melegét.
Ha egy férfi megérint a szavaival, akkor a keze sincs már olyan messze!
Az ember lehet szélvédő, és lehet bogár...
Nagy ésszel nagyot lehet tévedni!
Csak vártam és vártam, és mikor nem jött semmi tudtam, hogy csak tőled lehet!
Annyira sokoldalú, hogy az már gömb.
Gondolkodom, tehát vagyok! - mondta a rendőr és eltűnt.
Egyenként a lavina hópelyhei is ártatlanok...
Minél több emberrel találkozom, annál jobban szeretem a kutyámat.
Hülyeséget...
Egy orvos összegyűjtötte a legérdekesebb szövegeket, amiket
prosztatavizsgálat közben mondtak a páciensek:
1. Óvatosan, doki, már ott jár, ahol eddig még ember nem járt!
2. Megtalálta már Amelia Earhartot?
3. Még hall engem?
4. Megérkeztünk már? Megérkeztünk már? Megérkeztünk már?
5. Tudja, Arkansasban már törvényes házasok lennénk.
6. Talált taposóaknát, Főnök?
7. Hé! Most már tudom, mit éreznek a bábok!
8. Doktor úr, szóljon, ha találkozik az önbecsülésemmel!
9. Nem volt APEH ellenőr korábban?
10.Írna egy igazolást a feleségemnek, hogy nem ott hordom az
agyam?
igazságot(?)...
Miért jó, hogy férfi vagyok?
- Ötnapos nyaraláshoz elég egy kézitáska.
- A telefonbeszélgetéseim fél percig tartanak.
- Nem kell sorban állnom a mosdóhoz.
- Egyedül ki tudok nyitni minden üveget.
- Minden orgazmusom valódi.
- Nyaktól lefele nem kell borotválkoznom.
- Ha 34 évesen egyedül élek, senki sem csodálkozik.
- Le tudom írni a hóra a nevem sárgával.
- Nem kell mások érzései miatt aggódnom.
- Ébren töltött időm 90 százalékában a szexre gondolhatok.
- Az előjáték nem kötelező.
- Az ágyékomnak a közelébe se kerül forró gyanta.
- Az ősz haj és a ráncok karakteresebbé teszik az arcomat.
- A beszélgetőpartnereim nem nézik a mellemet.
- Ha óvszert vásárolok, a boltos nem próbál elképzelni meztelenül.
- A diéta azt jelenti, hogy közepes adag krumplit eszem a hamburgerhez.
Tanítást.
Kínai tanítás
Vehetsz házat, de otthont nem.
Vehetsz ágyat, de álmot nem.
Vehetsz órát, de időt nem.
Vehetsz könyvet, de tudást nem.
Vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem.
Megfizetheted az orvost, az egészséget nem.
Megveheted a lelket, de életet nem.
Megveheted a szexet, de a szerelmet nem.
Vasfüggöny
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
„Életünk elrontása elidegeníthetetlen jogunk”
Szorgalmasan nézegetem a filmeket. Most az Amelie csodálatos élete volt soron. Meg kellett nézztem, hogy tudjam, hogy néznek ki a felhők Pest felett, mikor Budáról nézzük naplementekor. Csináltam neki hangot, ahogy szoktunk, mert úgy azért még is csak jobb. Csináltam szendvicset ahogy szoktunk, vettem pop-cornt és sósperecet, ahogy szoktunk (ez a rész kis korrekciót igényel, ugyanis a kukoricát és a perecet egy csomag chips személyesítette meg, mert ugye ki az aki képes egyedül megenni szendvicsek után még egy csomag pattogatott kukoricát és sósperecet. Nos én biztosan nem.) A felhőket megismertem. Ez azért jó mert a felismerés varázsán nem változtat az a tény, hogy melyiket láttam előbb. És újabb kicsi rész világítódott meg „bálnát, Gellért-hegyet, Kontroll-t, biciklit, az esti Budapestet...” . A film úgy egészében is nagyon tetszett. Kicsit ismerős, kicsit az enyém. És úgy érzem nagyon boldognak kell lennem, mert csodák vannak, csak észre kell őket venni, és kell valaki, aki csodákat tesz. Én asszem ismerek is... És tényleg, amikor már végleg elkeserednél, akkor jön és megvigasztal, akkor történik valami, ami felvidít és erőt ad, hogy újabb csodákat tegyél és élj meg. Értem már, hogy a türelmetlenség megöli ezeket az apró varázslatokat, és megtanultam észrevenni őket, és nem elrontani. Így sokkal érdekesebb, izgalmasabb. Mert néha ki kel lépni a hétköznapok rohanásából és részese lenni valami titokzatos, misztikus dolognak. Most nagyon jó. És akkor elmentünk aludni, ahogy szoktunk, ki-ki a maga ágyába.
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Ciki lehet, ha valaki a „kevés geci” keywordökre a blogomat kapja result ként. Nem valószínű, hogy pont ezt kereste. Rossz neki.
Nyomaszt ez a borongós idő. Az utolsó dolog, ami még a nyár nyomait hordozza, az a kis tányér lecsó a konyhában. Megcáfolhatatlanul és elkerülhetetlenül hozzák a tudomásunka: ősz van. Ismerős módszer. Kész tények elé állítani, nem cicózni, hogy „na figyi, akkor nemsokára hidegebb lesz, meg sötétebb, és akkor majd ne ijedj meg”. Nem jó érzés. Túl sok minden ment el ezzel a nyárral. Jó lenne, ah most egyszer csak újrakezdődne, ugyan úgy, vagy teljesen máshogy. Nem kezdődik újra. Amit egyszer elmulasztottunk, azt ugyan úgy már nem pótolhatjuk. Azért van, amikor érdemes pótolni később is. Nem lehet tudni, hogy később rosszabb-e vagy jobb. „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” Én akkor is a folyóparton maradok, mert én nem akarok belelépni, inkább megvárom, amíg kimerészkedik, aki benne van.
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Nem tudom pontosan, hogy mi legyen. De asszem néha írok . Inkább nem történéseket, hanem még majd eldöntöm. Ilyen hülye gondolatokat, az biztos tök hasznára válik mindenkinek. Annak mindenképp, akinek nincs elég hülye gondolata.
Kezdetnek legyen egy ilyen:
„A dolgok, amelyek egyszer kapcsolatban álltak egymással, továbbra is hatnak egymásra a távolból, még akkor is, ha a fizikai kapcsolat megszűnt közöttük.”
[Frazer]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Butterfly Effect. Tetszett a film, bár szaladgált a hideg a hátamon pár jelenetnél. A fickó is naplót ír benne, hasonlít rám... Najó kicsit túlzás. Hiába anime nekem való, gyerek...
Kíváncsi voltam mikor lehet Myreille névnap, csak Mirellát találtam, mondjuk Zed névnap sincs. Közben rátaláltam néhány név jelentésére.
Dávid - héber eredetű, jelentése szeretett, kedvelt.
Zsolt - a Solt név alakváltozata, amely azonos eredetű a Zoltán, valamint a Zolta és esetleg a Csolt névvel, az ótörök sultan szóból származik. Jelentése uralkodó.
Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Október 14.-től a mozikban: Bíbor folyók 2 Bővebben: link. A trailer alapján jónak tűnik, az első rész – még ugyan megnézetlenül – itt pihen. Hamarosan sort kerítünk rá. A Szezon lesz az Bővebben: link, amit még előjegyzésbe vettem, de ezzel kapcsolatban még várok egy kicsit. Annak is van úgymond előzménye a Moszkva tér, amit szintén meg kell nézzek. Van mit pótolni.
Most tudatosul. Az első hét eltelik, hogy nincs jel. Egy hétig bámulok egy adót, ahol a képernyő közepén a NO SIGNAL felirat díszeleg egy kis keretben. Munkapszichológia. Baromira kimerítő munkák a monoton munkák. Azok különösen, ahol figyelni kell valamire folyamatosan, és ennek is a legdurvább válfaja, amikor arra kell figyelni, hogy nem történik semmi. (Lásd atomerőműben a biztonsági bácsi a monitorok előtt.) És tényleg. Figyelem a nincsjel-csatornát és rossz. Mit lehet ilyen kor tenni? Átkapcsolni másik csatornára pl.
Istent játszik és élvezi. Asszem én is élvezném ellenkező esetben. Nincs sok választásunk vagy hiszünk benne, vagy nem. Azt persze senki nem mondja meg, hogy higgyünk-e vagy ne (najó vannak akik, megpróbálnak hipnotizálni meg ilyesmik), de valójában nekünk kell eldönteni. Az igazi hívő nem kételkedhet, de mi alapján döntünk úgy, hogy hiszünk? Mit várunk? Mi van akkor, ha hiszünk és nem történik semmi különös, akkor megéri? Nyilván ez rossz megközelítés, elvileg nem kell mindenből hasznot húzni. Az ember azért mégis igyekszik mérlegelni egy adott dolog hasznosságát. Érdemes-e tovább nézni a NO SIGNAL-t? A józan ész azt diktálja nem, de van nemjózan ész is és van még valami más is. Jöjjön már vissza az a kurva adás!Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Istent játszik...
Neil Gaiman és Terry Pratchett - Elveszett Próféciák. ''Isten nem kockázik az univerzummal; saját felfoghatatlan játékát játssza, amit ő talált ki. Ez a többi játékos (értsd: mindenki) szemszögéből leginkább egy érthetetlen és bonyolult pókerjátszmához hasonlít, amit koromsötét szobában játszanak üres kártyalapokkal, végtelen tétekkel, és egy osztóval, aki nem mondja el a szabályokat, viszont végig mosolyog.''Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Hmm ezt a „kevés gecit” mindig megtalálják. Balekok.
Hol kezdjem? Ez most vagy baromi hosszú lesz, vagy nem lesz türelmem befejezni, és akkor nem.
Egy nagyon érdekes érzéssel ébredtem. Nem lehet leírni, nem jó, nem rossz, szürke, üres és nehéz. Egy tegnapi esemény következménye, amely esemény elméletben okot szolgáltat arra, hogy a továbbiakban felhőtlenül (fogalmazási problémák, minden szó után fél perc várakozás, jól megfontolt szóhasználat) és boldogan éljek amíg meg nem halok, kb még fél percig. Persze ez a mondat több lábával is sántít. A boldogan élés azonban egy jókis projekt. A feladat adott, lássuk mit tudok vele kezdeni. Nehéz feladat, mert még nem tanultuk. Ez mindig remek kifogás, ha valamit elrontunk, vagy nem tudjuk csinálni és elég hihető is. Olyan új dolgokat ismerek meg, amik egyszerűen beláthatatlanok számomra. Egyelőre. Dolgozom a problémán.
A dolog úgy kezdődött, hogy duma. És elméleti újdonságok mellett, gyakorlati érdekességekkel is szolgált. Ültem a széken pszichológiajegyzetet böngészve, és akkor beütött. A fizikai jelenséget hiányos ismereteim miatt nem tudom magyarázni. Kíváncsiság, félelem, dac, szeretet, gyűlölet, bizalmatlanság, bizalom = Parkinzon kór. A beszélgetés alkalmával érdekes dolgok kerültek napvilágra. Most végre nem ugyanazt a mázat hallottam ötvenedszerre, hanem Frei Tamást és ami mögötte van. Egy-egy mondatnál kis híján leestem a székről. A nemválaszolt levelek egy részére egyszer csak válaszok érkeztek... sok... nem várt és meghökkentő válasz. Tartottam az állam, mert fél percenkét akart leesni, és a megismerés néhol elborzasztott néhol megnyugvást adott. El tudom képzelni mit gondolhatott az egyszeri ember, amikor kitalálta ezeket a szófordulatokat. „Mi nyomja a szíved/lelked?” Honnan tudja, hol a lélek, és akkor meg hogy nyomhatná valami. És lehet fizikailag átélni kéremszépen. Igenis nyomja. A nagy szürke nehéz üres valami. Utána fogok nézni mi lehet a lelki és a fizikai összefüggés. Másik a „Nagy kő esett le a szívemről.” Átélhető, fizikailag megtapasztalható, a nagy szürke nehéz üres valami nem nyom. A „sérelmeim” egy része miatt kárpótolva lettem, egy másik résszel már nem lehet mit tenni, nekem kell valahogy kigyomlálni magamból.
Utálom magam. És amíg én nem tudok megbarátkozni magammal, addig ezt nem várhatom el senkitől. Mocskosnak és utálatosnak érzem magam. Minden túl kevés. Vajon ez meddig lesz elég? A jelenlegi ismereteim alapján nincs többé jogom dühöngeni, bosszút állni stb. Lehet, ez már tényleg elég lesz? De olyan apró dolgok kattintanak egyet, és minden más megvilágításba kerül, és újra kezdődik elölről. Nem szabad hagynom, bíznom kell, hisz már majdnem mindent tudok, amit szerettem volna.
Egy szépséghibája van, hogy túl késő. Valaki egyszer azt mondta, hogy túl korán tudok meg/ tapasztalok meg dolgokat, amiket lehet hogy nem kéne, mégis ezt túl későn tudtam meg. A tudatosság néha gátat szab jópár dolognak. Jónak és rossznak egyaránt. Jó lett volna gátat szabni.
Most már tudom a vizsgakövetelményeket, tudom a megoldásokat és tudom mit csináltam rosszul. Belátom, hogy nem tudtam másként csinálni őket és bukásomat A felvételi sikerült, de az egyre fogyó lelkesedés és a hiányos tudás nem hozhat más eredményt. Jól tudtam, hogy sosem fogok tudni úgy mátrixokat számolni, mint akinek ez a vérében van. Túl sok áldozatot kellett volna hoznom és még úgy sem lett volna tökéletes. Otthagytam, nem próbálkozom olyannal, ami nem működik. Ennek ellenére még mindig nagyon szeretem a matematikás és gyakran alkalmazom a felsőbb szinten megszerzett tudást. Kellemes emlékeket idéz néhány jól ismert probléma, melyeket játszi könnyedséggel oldunk meg immár. Amire azonban építeni lehet, az egy egészen más világ. aminek van értelme és jövője. Persze néha azért még matekozok kicsit a jó ízlés határain belül ;)
Végül a beszélgetés igen hosszú és javarész szórakoztató is lett. Mozi helyett végül is nem egy rossz alternatíva. Vannak emberek, akikkel egyszerűen nem tudok lépést tartani filmnézésügyileg. Pedig én mindenben sietek. Van, amiben nem kéne, van amiben meg nem tudok. Na majd alakul ez. Asszem újabb elkeseredett próbálkozást teszek valami fraggelő izé megszerzésére. Elvégre mindenki ezekkel játszik nem? Akkormeg?! (A szó szoros értelmében rózsaszínben látom a világot. A monitorcsatlakozóm kezdi megadni magát
Most kell gyorsan nézni mindent, ami nem rózsaszín eredetileg) Jah amúgy vicces, és kevésbé vicces csajozós dumákat gyűjtök (eddigi tapasztalataim szerint ezek nagy része elég silány, és az esetek többségében teljesen hatástalan) Szal, akinek van valami jó, lehet küldeni. A „teccő’ geci, kő’ kóla” stb kezdetűt sem tudom rendesen végig, úgyhogy az is jöhet, bár aligha fogom elsütni bárhol.
Reggelire szilvalekváros palacsinta. Szilva! Szilva! Szilva!
És hogy ne maradjunk idézet nélkül:
Ezt a levelet 2202 októberében írták az akkori miniszterelnök bácsinak.
„Az emberek esztelenek és magukba fordulnak. Mégis szeresd őket! Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeteidet, mégis tégy jót! Ha sikeres vagy, hamis barátokat, és igazi ellenségeket szerzel magadnak. Mégis érj célt! Ami jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy. Mégis tedd a jót! A bölcsesség, a becsületesség, őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt! Amit évek alatt felépítesz, lerombolják egy nap alatt, mégis építs! Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts! A legjobbat add a világnak amid csak van, és ha verést kapsz cserébe mégis a legjobbat add a világnak amid csak van!”
„Az őszinteség nehéz út, de az egyetlen járható.”Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Hát mit mondjak nem lett rózsásabb a helyzet reggel óta. Dombosabb annál inkább. Fél 7-kor lett vége az órámnak. Már alig vártam, hogy vége legyen, marhára nem bírtam rá koncentrálni. Nem hiába a 7 együttöltött év, azért mégis sikerült kihozni belőlem valamit.
Utána marhára nem volt kedvem hazamenni, nem volt itthon senki ugyanis. Elkezdtem hát sétálni, mert viszonylag jó idő is volt, meg az egészséges. Megpróbáltam valami ajándékot nézni apámnak, de csak bámultam a kirakatokat és közben járt az agyam. ennek az lett a következménye, hogy vettem egy valamit, mert nem volt semmi értelmes. A hídnál már baromira fájt a térdem. A könyököm már előtte is fájt, de a térdeim is csatlakoztak. Hiába, a rossz előérzetek. Azért csak mentem rendületlenül, míg végül visszajutottam ugyan oda, ahonnan elindultam.
Közben sok mindenen gondolkodtam és rájöttem, hogy így még egy fokkal bosszantóbb az, hogy tudom a megoldást, és tudom, hogy képes lennék és minden, de már nem. Lekéstem, és hiába futok utána. Pedig az osztályban én voltam a leggyorsabb futó.
Nem írom le, mert szado-mazo meg önmegtartóztatás meg akaraterő meg erkölcsösség, és egyébként is az ígéretet hamarabb utólérik, ha sánta. Én vagyok a legjobb csak ezt még senki nem tudja.
Következő filmeket kell előjegyzésbe venni megnézés céljából: Moszkvatér, Argo, Szezon, jameg a Puskin menetrendjét. Kérem a következőt!Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Érdekesek ezek a nem fizikai kötések. Gyakran sokkal erősebbek, mint a fizikaiak. A kémiaiakról nem tudok sokat, mert mindig utáltam a kémiát. Van valami kovalens kötés pff.
Éppen ezek a nemfizikai és kémiai kötések lehetővé, hogy csomó dolgot el tudunk intézni magunkban. Nem kell ahhoz szó szerint ott lennünk és még is működik a dolog, persze azért néha használunk segédeszközöket, de a forrás bennünk van.
Így egy hónap után nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal a kevésbé az anyag hiányzik, mint inkább az érzés, a tudat. Ezt mondjuk nehéz úgy összeegyeztetni, ha valakinek épp a másik fele hiányzik. Igazán együtt teljesek ketten.
Próbáltam mindenféle alternatív megoldásokat keresni, ahogy Kovács Samu mondaná „utánzás mágia”, hátőő nem hatékony.
Igazából nem is kéne mást ide írnom, csak hogy „rossz” meg „jó”. Ezeknek a postoknak nincs sok értelmük, csak ezt az ellentétpárt lehet belőlük kiszűrni, néha túl nehezen is. Úgy meg mennyivel egyszerűbb lenne, és akkor csinálnák ilyen idő-„rossz-jó” grafikont, amiből kiderülne mekkora balek vagyok. Szép napot.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Történt villmasonemjövés miatt elkövetett reggeliséta. És ezekmiattsemelkésés. Nem rothatja el senki, mert nincs mit elrontani.
Volt még Védakönyv, struti, tabla, sza, pa, Bharata, Nátjasászta. Voltak felhangok, frekvenciák, harmóniák, bartóki alfa akkordok. Volt még félrenyomtatott új diákigazolványmegkapás. Volt életem legjobb filozófiaórája, Platón, lakoma agyzsibbadás/bizsergés, és amúgy bizsergés, hangya de nem vezér. Ujjam szétszabdalva. A papír gonosz és éles. Amit leírunk, azért tesszük, mert félünk, hogy sorsa a pusztulás. Én most mégsem írom le, bennem él és végtelen. Volt séta és gondolkodás.
Egy kellemes meglepetés fogadott, miközben épp temérdek levelim egyikére válaszoltam. Myreille pop-up Bővebben: link. Csak pár perc volt, néhány szó, és mégis boldogság.
Ma van apámszülinap, meglepetés, csokitorta endorfinnal, ritka bor, mert a vendéglátós tudja mikor mihez mit kell inni.
A nap fénypontja ként egy gigantikus monológ melyben világnézetem legfontosabb pojait teszem nemközkinccsé, ámdebár remélem végre mindenjó, mert ez olyan világos, mint a mindenjó, de persze nyilván nem lehet megérteni, ezért lehet, hogy kérdezés lesz, de nembiztos és ha nemlesz és mindenjó, akkor a legjobb. Mert megérdemlem.
És a mai idézet:
„Aki alkot, visszafele nem tud lépni -
s ha már kinőtt minden ruhát,
meztelenül borzong a végtelen partján,
míg fölzárkózik mögé a világ.”
(Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában)
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Éjfél előtt egy post a mai napra. Nem akarom bemásolni ,szal inkább kilinkelem. Bővebben: link
Addig is Sigfrid Karg-Elert -Jugend Op.139a.
Majd saját.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Későnfekvés koránkelés. Későnfekvés, túlkésőnkelés. Reggeli sütemény és tea. Nagyon sok teában van hibiszkusz. Nem tudom egymagában milyen íze lehet, de biztos jó, ha belerakják a teába. És mi mindent szülhet egy mosoly.
''...
a hibiszkuszt egy mosolygás szülte
almát csipkebogyót halmozok fölé''
(Vágott verzió)
A terkep.hu Bővebben: link egy átverés. Mondjuk még csak egyszer tévedett. Ez alapján még nem lehet elítélni senkit. Szerinte ugyanis nem létezik Columbus utca csak Kolumbus utca. Ilyen nüánszokon nyilván nem akadunk fenn, hipp-hopp egy logikus következtetés, és máris megtaláljuk az uticélt. Megyünk mendegélünk a már jól bejáratott útvonalunkon, amikor egyszer csak leszállunk egy megállóval előbb. Tájékozódó képességünk még mindig kifogástalan, így röpke 20 perc kóválygás után már meg is leljük a 7-es busz Bosnyák tér fele tartó variánsát. Ott kezd a dolog, hogy nem is tudtam, hogy arra jár a 7-es. Ott folytatódik, hogy erről még sosem közelítettem meg. Állítólag az összefüggések felismerése az intelligencia fontos alkotóeleme. Hát találtam. Egy kedves instrukció alapján 7-es busszal Columbus utcáig kell menni és ott spontán elhagyni a buszt. Kiírás figyel, Columbus utca nemtalál, Bosnyák tér végállomás következik. Kurvaélet. Persze visszafelé volt már. Az utcatáblák szintén kellemesen megtréfáltak miszerint a páratlan oldalon 1-3 majd átmenvén az út túloldalára 13-25. Tekintve, hogy én a 11-et kerestem, egy pillanatra zavarba jöttem. Még néhányszor megpróbáltam megnyitni a dimenziókaput, amely elvezethet a rejtett házszámokhoz, de nem jártam sikerrel. Így hát továbbmentem és egyszer csak ott voltam valahogy. Ilyen egyszerű, nem kell görcsölni.
Ahol még ő ült anno Bővebben: link a Kisterem Bővebben: link melletti ruhatár hideg márványkövén, mint valami titokzatos idegen, mozdulatlanul, fején egy csúcsminőségű fejhallgatóval, melyből kedvenc együttesének egyik száma szólt kazettáról. Nem ám átlagos kazettáról, dehogy. Megkocogtattam a vállát, nem mozdult. Majd lassan felnézett, mosolygott és elindultunk.
Ott feküdtem. A kő még mindig hideg volt, de jó volt ott feküdni. A plafont rengeteg aranyozott, cikornyás minta díszíti. És szemben a falon egy forrás meztelen női alakokkal. Lehet csak úgy bámulni és gondolkodni.
Ahogy ott feküdtem még olvastam HEBB-et. Igazán érdekes könyv, bár az alapján amilyen tünetekkel jellemzi a betegeket, én egy neurotikus, szkizofrén (nem elírás szkizofrén és nem skizofrén) mániás-depresszióban szenvedő ember vagyok. Végülis, miért ne.
Rekord mennyiségű e-mail. A projekt beindult a levelek dőlnek. Crazy Tylernek Bővebben: link köszönöm a csajozósdumákat, hasznosnak tűnnek, majd alkalmasint bevetek egyet-egyet. A többieknek is köszönöm. Ja és a linkeket is. Költsön(!) kenyér vissza már. Nem jön, de az importcseresznye ugyanolyan finom mint a hazai, sőt... JamjarLady Bővebben: link
Nincs blog idézet nélkül:
„- Én a létezés értelmét keresem - mondta az idegen.
- Feltételezed, hogy a létezésnek van értelme? - kérdezte a Mester.
- Miért, hát nincs?
- Ha megtapasztalod a létezést olyannak, amilyen, és nem olyannak, amilyennek te elképzeled, akkor rájössz, hogy a kérdésednek nincs értelme.„
(Anthony de Mello: Abszurd egypercesek)
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Végre megszereztem az Argo-t, vagy ezt már írtam? Huh, para, nincsenek új gondolataim. Vagy csakcsupán szenilis vagyok, vagy túl keveset aludtam.
Szal valami embArgot következtében marha nehéz hozzájutni. Túl kezdő vagyok az ilyesmihez. Márcsak meg kéne nézni. Persze a Balir Witch projectet is letöltöttem, mindenféle elterelő hadművelet ellenére: „Balirwitchem van, vicchen kívül” Most megszergtem a szmájliszabájt, na sebaj. Nyilván nem nézzük meg együtt, mert egy filmet csak 2x nézünk meg. (én személy szerint általában csak egyszer), így hát túl sok mindenki nem marad, ha mondjuk az egyszeri megnézést kimerítjük egyedülmegnézéssel. Hiába aki népszerű az népszerű, viszont a kétszermegnézésszabályt nem szegjük meg, és nem lehet úgyse mindenkivel megnézni, akik sose látnak semmit. Így az akik egyedül nézik azt amit még sose láttak. Egyszer egy barátom azt mondta, hogy azért jó egyedül filmet nézni, mert akkor biztosan arra figyel az ember, és nem a másikra, vagy annak idióta beszólásaira. Van benne valami. Volt rá példa, hogy ilyenen úszott egy filmnézés.Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Az előző post első 3 mondata kimoderálva. A szerzői jogok ilyen jellegű megsértését a törvény szigorúan bünteti! Az 1999. évi LXXVI. törvény 10. és 11. paragrafusát szegtem meg épp, amelynek következménye akkora bazi pénzbírság, hogy kilóg a naplóból.
Ismét sok érdekeset megtudtunk. Első körben azt, hogy a zenészek reakcióideje kétszer(!!) gyorsabb az átlagemberénél. Ez képessé teszi őket arra, hogy adott idő alatt, kétszer annyi információt dolgozzanak fel. Dejónekik. Azt is megtudhattuk, hogy a zongoristáknak, a hegedűsöknek és a csellistáknak a legjobb a kottaolvasó készségük, tekintve, hogy ezeket a hangszereket jóval kisebb korban kezdik el tanulni mint a többit. Ezeknek a zenészeknek sokkal gyorsabban megy végbe kiskorunkban a mielinizáció (az idegrendszer fejlődése), ezáltal akár 6-10 évnyi fejlődési előnyre tesznek szert. Mit nekem korkülönbség.
Egy ideje már nem volt kikapcsolva a telefonom. Igazából ez nem tudom mire jó, vagyis tudom, de meg vannak a hátrányai. Volt már, hogy kaptam kedves kis éjszakai hívásokat meg stb. Persze egy időben még volt is értelme, mikor éjszakánként küldtük az sms-eket ezerrel, és a várakozás izgalma és bizonyosság öröme megkoronázta napjainkat. Ezek az idők már elmúltak. Most már akár ki is kapcsolhatnám. Kikapcsolhatnék mindent, hisz úgysem történik. Egyetlen sms-t megtartottam és nagyon hosszú ideje itt figyel, és gondosan ügyelek nehogy letöröljem: „Tiszta jó a blogod..” (szmájliszabály megszegve, ez azért jellemző.)
Azért egy olyan embernél furcsa ha kikapcsolja a telefonját, aki tudtommal nem nagyon szokta, főleg nem ilyenkor. (Ez a „tudtommal” már viszonylag gyakran megdőlt ahhoz, hogy ilyesmik már ne okozzanak fennakadást.) Voltak mondjuk érdekes esetek, amikor aszongya: „Hívj fel ha odaértél a Nyugatihoz!”. Odaérek, hívom... kikapcsolva. Egy perc múlva újrahívom és felveszi. Wow. Olyan is volt, hogy 2 óráig hívtam és nemveszifel, szal ezek igazán csak apróságok. Következőlépés hogy 2 órája ki van kapcsolva, na ez éérdekes. (Helyből nem hívjuk fel, mert ahhoz nincs elég jogalapunk, de a függősms csak függ és függ.)
Volt már pár sms, amit elküldés után jógyorsan visszaszívtam volna, de már túl késő volt. Leginkább akkor volt kellemetlen, amikor ugyanígy fügött, és később tudatosult, hogy húde nem kellett volna ezt elküldeni. Ez most nincs így a függés ellenére jó, hogy elment. Mondjuk ha jönne egy üzenet, hogy nem érkezett meg - vagy mittomén mitszoktak, amikor már túl régóta nem kapja meg az illető - ,akkor lehet, hogy nem küldeném el még egyszer. A végén azért mindig kiderülnek, hogy azok a bárcsakne sms-ek is jó helyre érkeztek, és nem kell őket megbánni vagy ilyesmi. Mindent úgy csinálok, ahogy nekem jó. A válasszal kapcsolatban (ha egyáltalán lesz) vannak prekoncepcióim, de tekintve, hogy mi baromira szabadon gondolkodunk a világról és keressük azokat az embertársainkat, akik hasonlóképpen tesznek, így egyáltalán nem találjuk furcsának saját felvetéseinket. De már megint hová lett mindenki? Mit csinálhatnak most? Mit csinálhat most? Mit csinálhatok most?
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Megaciki. Most láttam a Moszkvateret. Az a baj vele, hogy nagyon az a világ, amiben én élni szeretnék. A Piros tekerőstárcsázós telefon, és a piros pénzestelefon, a régi buszegállótábla, a zsiguli, amilynben én is annyit utaztam még anno. A Hamburger 13Ft. Mind-mind olyan emlékek, amik nagyon bevésődtek, pedig még kicsi voltam, de mindenre kristálytisztán emlékszem. Oszicho szünetben lementünk kajálni egy büfébe. Kértem egy hamburgert kicsit bizalmatlankodva. A fickó meggyőzött, hogy a legjobb retro hamburger csalamádéval, ahogy kell. Rögtön elszállt minden kételyem, nekem ez a hamburger kell. Majd a fickó meglepődve tapasztalta, hogy Retro pólóban vagyok. Hát igen. Nagyon szerettem akkor, és sokkal kevésbé szeretem most. Mindig van egy olyan meggyőződésem, hogy régen sokkal jobb volt. A főszereplősrác is, a hajviselet, a zsírkirály ruhák. És a csajszi, aki mellesleg kísértetiesen emlékeztet a Kontroll-nyuszira, vagy mivolt az kenguru? Már nem emlékszem. Szal nagyon összeillettek, és nem jöttek össze. Így van ez. Azt sajnálom, hogy az akkori Párizst már nem fogom látni.
Kicsit zavarban vagyok Crazy Tyler Bővebben: link miatt. /me már majdnem elkezd pironkodni, amikor elkezdi olvasni a levelet és elfehéredik. Szal köszömszépen, mostmár átnyálazván a Tanokat a siker garantált. Habár valami X-aktás fílingje azért van a dolognak. Sőt így többszöri végigolvasásra vannak benne elég durvák. Azért megfogadjuk őket, még jól jöhet. Csatolhattál volna azért egy olyan nőt is mellé „aki nem igazán igényli a romantikát, kötődést, bájcsevegést, ilyesmit.” Najó, ennek a temérdek tudásnak némi konszolidációs peridódusra van szüksége a teljes elsajátításhoz. Erre igencsak megfelelő egy „kiadós” alvás. (5óra alvás az kiadósnak számít?) Holnapra bizonyára nagyon okos leszek, és ha azzal a drogos másnapos fejjel nem is, de a dumákkal minden bizonnyal sikert sikerre fogok halmozni.
Jahogy idézet...
LESZNAI ANNA: MI AZ ÖRÖM?...
Mi az öröm? Szép nyári reggel,
A rét még harmattal teli,
Tizenhat év, fehér ruhával
Vidám falusi reggeli
Napos tornáccal, lágy kaláccsal
A régi népes ház örül;
A pázsitot holnap kaszálják
Ma még zöldel köröskörül.
- S a szerelem? - A mesék könyvét
Elejti lankadtan a kéz,
Még tegnap, tegnap más világ volt,
A könnyû szív ma oly nehéz.
Futó percek, halk lámpafénynél
Pírban izzó találkozás,
Mi tegnap fakadt, máma nyílik,
Nehéz kehelyben hervadás.
S mi aztán jött, csend és magány volt:
A szürke órák és kemény
Szavaknak fájó horzsolása, -
Hosszú napok, kevés remény, -
Az ólmos keblû szürke éjjek,
S a nehéz tehetetlen kezek! -
Szívembe' fájva bontakoznak
Lehulló rózsalevelek.
[Szerkesztve]Zed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Létezik egy ember, aki 1 óránál is tovább olvasta a blogomatBővebben: link. Az valszeg én voltam.
Az 5 óra alvásból 4 és fél lett. Még majdnem azt is mondhatnám, hogy nem vagyok fáradt, de az átlagosnál tényleg kipihentebb vagyok.
Egyik órán egy furcsa tesztet kellett kitölteni. Volt benne olyasmi is ,hogy mennyire jellemzőek önre az alábbi állítások?: Könnyen lehangolódik, ha valami rossz történik. Úgy gondolja, hogy idővel minden jobbra fordul, Meg ilyen „Félig üres, vagy félig teli?” jellegű kérdések. Alapból igyekszem pozitívan szemlélni mindent, és megadni az esélyt. „Miért ne?” alapon.
Gyönyörű napsütés, ezer fok. A séta ismét nagyon kellemes volt. Minden olyan mint egy faluban. Mindenki ismeri egymást, köszönnek egymásnak. Teljesen olyan mint nagymamámnál. Szeretek sétálni arra.
Visszafelé a buszon egy lány ült velem szembe az ülésen. Először nem is figyeltem annyira fel rá, csak a nyakláncára. Nagyon érdekes két különböző nagyságú gömb, valami rézszerű csiga alakú izével összekötve, és a lánc rész meg talán bőr vagy nem tudom. Nagyon különleges volt, akárcsak a lány maga. Szőkésbarna hosszú haja volt, és nagyon hullámos. Szeretem a hullámos hajat, ilyen majdnem már göndör. Az arcvonásai is nagyon érdekesek, szokatlanok voltak. Nem az a tökéletesen szép, de mégis elbűvölő, tiszta, nagyon sima arc. Aztán az utastársaival folytatott beszélgetéséből kiderült, hogy miért volt olyan különleges. Francia volt, de egész jól beszélt magyarul. Mindig az ilyen különlegességeket keresem mindenben. Ez azért rossz, mert nehéz találni, és marhára rossz, ha egyet találunk és utána elveszítjük, mert utána még nehezebb másikat találni annak fényében, hogy már volt egy „legjobb”. De a különleges az izgalmas. Az átlagos dolgok meg baromira unalmasak, szal inkább egy néger csajra hajtok, hátha náluk is bejönnek Tyler Bővebben: link (a továbbiakban C.T.) instrukciói.
Mekkora az esélye annak, hogy 758 férfi névből és 721 női névből egy általam ismeretlen személy alkot egy olyan ellentétes nemű párosítást, (436 férfin végzett vizsgálat szerint ez a név a leggyakoribb, 343 nő közül nem volt ilyen nevű) akik általam ismert kapcsolatban állnak egymással. Sajnos ez a rész már túl a vége felé volt annak a kis bevmatnak, amit nem tanultam meg rendesen, szal a megoldásokat mailben várom.
A freeblogos Bővebben: link olvasottsági top 12-t (?) gusztustalannak tartom, ahogy a randektív bizbaszt is. Hiába kapcsolatok és alaptőke a két fontos kulcsszó. Az erotika nyilván egy elég jó alaptőke. Mr.a meg egy elég jó kapcsolat. De ez a top12 tipikusan az „pénzt csak pénzzel lehet csinálni” kategória, szal akit eddig nem olvastak azt eztán se fogják, akit meg sokan, azt most még sokszor annyian.
Egésznap vártam az a kurva jelentést, de nem jött. Egyszerűen nem küldődik el az sms, és „A hívott szám átmenetileg nem kapcsolható.” K1váncsi leszek arra az „átmenetilegre”. Kb egy napja. Kellemes átmenet, csak kissé bosszantó.
Végezetül pedig egy virtuóz zongorista cseppet sem átlagos előadása. Bővebben: linkZed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
C.T.-t elvonóba tesszük, nem írunk vicces dolgokat, mert nem történnek vicces dolgok.
pontban 24 óra elteltével megjött a jelentés: Sikertelen: d 06xxxxxxxxx . Ok lássuk hogy állunk telefonálás ügyileg egy félórával később: „A hívott szám nem megfelelő, ellenőrizze a számot és próbálja meg újra a hívást!” És akkor itt egy pillanatra megálltam. És feltettem a mostanában túl gyakran feltevésre kerülő kérdést: „Na most mi a fasz van?”
Amikor elküldtem az sms-t, akkor pár perc múlva azt kezdtem el latolgatni, hogy bárcsak elévülne vagymi, és akkor nem kell felelősséget vállalnom a benne foglaltak miatt. Először csak poén szinten gondoltam, de így lett. Amit eddig megjósoltam, az mind úgy lett. És nem jókat jósoltam. Lehet hogy tényleg valami gáz van ezzel a Jupiterrel meg a csakrával (A Csakra szanszkrit szó, jelentése: ''kerék''. A csakra forog, miáltal úgy néz ki, mint egy kerék. Olyan, mint amikor a vízzel teli kádban a vizet egy bottal erősen felkavarjuk. A víz örvényt képez, mely valóban hasonlít egy kerékhez. Egy csakra mindig az óramutató járásával megegyező irányba forog.)
Az a baj, hogy ettől megint nagyon lehangolódtam. Pedig megfogadtam, hogy nem szövögetek összeesküvés elméleteket, de ez olyan mint a hypohonder sírján az „ugye megmondtam” felirat. Aztán azért elgondolkodtam azon, hogy valszeg nem minden miattam történik. Nem vagyok én annyira fontos ember. Nem miattam romlik el minden, és nem miattam rontják el mások, csakcsupán azért, hogy nekem rossz legyen. Igazából nincs mindenki ellenem, csak jó sokan. Tehát a logikus gondolatmenetnek az lett az eredménye, hogy ilyet már láttam valahol. Ez akkor fordul elő, ha valaki olyan szétszórt, mert ezerdolgot csinál, mert tökjóneki, hogy fogja és jól elhagyja a telefonját. Mondjuk kikapcsolva, vagy aki megtalálja az kikapcsolja, ergo a hívott szám átmenetileg nem kapcsolható. Mikor elnyerjük a bizonyosságot, hogy valóban elvesztettük az adott készüléket, akkor valszeg le kell tiltanunk a számot. Ezt a részt mondjuk nem egészen értem. Ha a megtaláló rögtön megszabadul a simkártyától, akkor elveti a lehetőségét, hogy a simkártya esetleg előfizetéses, és jó sokat telefonálhat. Hát nem tudom hogy csinálnám, nem vagyok vmi nagy telefontolvaj.
Szal úgy döntöttem, hogy ennél a gondolatmenetnél meg is állnék, és inkább nem agyalok tovább rajta, mert abból nagyon rossz dolgok sülnek ki. Addig is füstjelekkel kommunikálunk, vagy sehogy, vagy én nem tudom. Elég borzalmas belegondolni, hogy az egyik biztos pont megszünjék az életemben. Amikor megjött a jelentés, akkor azt mondtam, hogy itt elég. Vanishing point, eltűnt, az egyensúly felborult, nekem annyi. Agy elképzeltem egy kártyavárat, ami erre a biztos pontra építettem. Túl magas lett, és túl bizonytalan. Megpróbáltam óvatosan lebontani pár szintet, de valaki türelmetlen volt, és kinyírta a biztos pontot, úgyhogy most minden borul.
Tiszta hülyén érzem magam. Úgy csinálok mint egy csecsemő. mindenre ugyanúgy és mindenemmel reagálok. Amíg a csecsemőknek nem alakul ki a mielinizáció, addig az idegpályák „szigetelés” nélkül maradnak és az adott inger „rövidzárlatot” okoz, ezért a csecsemő egy ajtócsapódásra, egy villanygyújtásra ugyanúgy reagál: üvölt, rúgkapál stb. Az összes mozgásideg stb megkapja az ingert. Hát én is kb így vagyok. Csak a reakció különbözik. Minden negatívnak értékelt ingerre lehangoltsággal válaszolok. A pozitívakra meg mittomén, semmivel. A jó az természetes, a rossz az elviselhetetlen.
Kitaláltam reggel egy hülyeséget a türelemről, meghogy én türelmetlen vagyok. „A türelem rózsát terem. (népi közmondás szerint) A türelmetlenség meg tövist. (tapasztalataim szerint) Viszont nincsen rózsa tövis nélkül, ergo türelmetlenség is rózsát terem.” Hol a logikai bukfenc?
Szar az egész, az az igazság.
Mai vers:
LUIZ DE CAMOENS: REMÉNY, MIT REMÉLSZ?
Remény, mit remélsz? - Semmit, soha többé.
Miért? - Valami megváltoztatott.
Élet, mi vagy? - Csak gyötrelem vagyok.
Mit mondasz, szív? - Szeretek, mindörökké.
Lélek, mit érzel? - Igy kell tönkremenni.
Hogy élsz? - Nem várva semmi jót, szerencsét.
Mégis, mi éltet? - Csak a mult, az emlék.
Csak ennyi a fény életedben? - Ennyi.
Látsz végső célt? - Csak egy gondolatot.
Mire gondolsz? - Hogy várom a halált.
Jó lesz? - Parancs kényszerít, hogy tegyem meg.
Mért kényszerít? - Mert tudom, ki vagyok.
Ki vagy? - Az, aki megadta magát.
Kinek? - A fájó, örök Szerelemnek
Szabó Lőrinc fordításaZed<-_->
-
Zedisdead
csendes tag
Természetesen simán felébredtem 6 előtt 3 perccel, aztán jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy még alhatok 2 órát. Asszem mondjuk 7kor is felkeltem, hogy letelt-e már a két óra... Egyszercsak letelt, és a telefon elkezdett üvölteni. Ezekre a Nokiákra isteni ébredni. Ráadásul az a vicces, hogy Orsinak is ugyan az a telefonja van, de annak a hangja másmilyen. Kicsit más a torzítása a csudacsipogó hancsipnek, így remekül meg lehet különböztetni, mer az természetes, hogy ugyan az a csengőhanga és smshanga, és felébresztő hangja, mint az enyémnek. A jobbaknak ugyebár nem Hurdy-Gurdy meg Mozart40 mittoménkisfaszomja van. De vicces, hogy az emberek ezeket sem hallják meg, és marhára nem tudják megkülönböztetni a sajátjukat. Mindig jót szórakozom, amikor megszólal egy telefon és úgy felbolydul a busz utas állománya. Balekok.
Szal irány a város, mer’ hogy is van az a dolog a jó munkásemberrel? Gyerünk burgonyát kapálni! egy-kető, egy kető...Zed<-_->
Most kell gyorsan nézni mindent, ami nem rózsaszín eredetileg) Jah amúgy vicces, és kevésbé vicces csajozós dumákat gyűjtök (eddigi tapasztalataim szerint ezek nagy része elég silány, és az esetek többségében teljesen hatástalan) Szal, akinek van valami jó, lehet küldeni. A „teccő’ geci, kő’ kóla” stb kezdetűt sem tudom rendesen végig, úgyhogy az is jöhet, bár aligha fogom elsütni bárhol.Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen