- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Projektor topic
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- Milyen hangkártyát vegyek?
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
- Milyen TV-t vegyek?
- Házimozi belépő szinten
- SSD kibeszélő
- Milyen egeret válasszak?
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Szevam: Érzelmi magabiztosság/biztonság - miért megyünk sokan külföldre valójában?
Hirdetés
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
Hamarosan indul a SERUM korai hozzáférése PC-n
gp A belső nézetes túlélőjáték premierje május végétől lesz elérhető.
-
iPaden is vége az App Store monopóliumának
ma Ősztől lehet alternatív alkalmazásboltból telepíteni az EU tagállamaiban.
Új hozzászólás Aktív témák
-
newman2000
csendes tag
Ebben igazad van. És tényleg, vmelyik hozzászólásban is az volt, hogy ez a Hawkins gyerek pont azt mondta, a fekete lyukak imaginárius időben léteznek. Ha 2 tömeg a gravitációs erő miat közeledik egymáshoz, akkor az elvileg túl is lépheti a fénysebességet. Ugyanis ha a relativitás képletének megfelelően nő a tömege, akkokor a vonzóerő is nő a két tömeg között, F=m*a, ''a'' pedig m1*m2*f, ahol ''f'' a gravitációs állandó, tehát a gyorsulásuk egymás felé ugyanannyi marad. Más kérdés, hogy mivel mindkettő óriási sebességre gyorsul, nyilván mind a két tömeg, pl eredetileg 2 db százmillió naptömeg megfelelő távolságból indulva egymástól, már útközben fekete lyukká válik, és nem sokat látunk majd a folyamatból. Lehet, hogy ahogy egymásba zuhannak, a két mag sebessége ''nagyobb lesz?'' mint a fénysebesség, és a gyökjel alatti negatív értéknek megfelelően imaginárius időben léteznek tovább?
Nagy igazság; főleg pofonok esetében, hogy adni jobb, mint kapni.
-
Old Death
senior tag
na a 0K-hez hozzászólva
az állandó nyomású gáz térfogata és hőmérséklete egyenesen arányos egymással... V/T=áll.
nos ami most jön az az én egyéni hülyeségem.. sztem abszolút nulla fok nincs, mert akkor a térfogatnak is nullának kéne lennie... és akkor ugyebár az anyag megszűniik létezni... bár szeretném ha ezt vki megcáfolná!!!''The Lord is my light and my salvation; whom shall I fear? The Lord is the strength of my life; of whom shall I be afraid?''
-
And
veterán
Hi! Esetleg az, hogy minden anyagnak van optikai, elektromágneses közegellenállása? Még a vákuumnak is van, csakhogy annak a legkisebb: a dielektromos állandója (permittivitása, ε(0) ) és - a paramágneses anyagok kivételével, ahol viszont az eltérés igen kicsiny - a permeabilitása ( μ(0) ) minimális. Ezekből származtatható c értéke, a vákuumbeli terjedés határsebessége. (Bővebben: link), akkor ez esetben G.A. összemossa a határsebességet a hatássebességgel vagy nem ?
-
jakobkacsa
senior tag
semmi
de a ''nincs anyag''-nal nem ismerunk ''jobbat'' - rovid megfontolas utan sztem meg az energiamegmaradas elvet is sertene, ha lenne ilyen (most nem vagyok hajlando utanagondolni)
viszont a tapasztalat nagy ur (bar ketsegtelenul nem bizonyitek)Dyslexia for cure found!
-
neduddgi
aktív tag
Végül is annak a bizonyításába is belekezdhetnénk, hogy holnaptól kezdve sem fognak fölfelé esni a tárgyak...
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Szupervákuumról még sokat hallhatsz, egy feltétellel: Rámodod magnetofonra, és jó sokszor visszahallgatod. Ami a gyémántot illeti, mivel az elemek száma a periódusos rendszerben véges, ( 92 ) nem csupán arról van szó, hogy a gyémántnál keményebb anyagot eddig nem találtak, hanem, hogy nem is fognak. És itt most hallgatólagosan eltekintünk a párhuzamos terekben lévő más fizikai állandókkal rendelkező világokról, ahol mondjuk egy elefánt hátán van a glóbusz, amely négy lábával egy-egy teknősbékán áll, amelyek szinkronúszást végeznek az őskáosz ősóceánjában.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
And
veterán
Ha a permeabilitásra gondolsz, akkor semmi sem bizonyítja, hiszen léteznek anyagok, amelyekre μ(rel)<1, még ha a legnagyobb negatív eltérés tízezredrész nagyságrendű is. Ha a permittivitásra - dielektromos állandóra - céloztál, akkor elmondható, hogy nem létezik olyan közeg, amelyben azonos elektromos térerősség kisebb töltéssűrűséget hozna létre, mint vákuumban. A vákuum ugyanis az a közeg, amely a legkevésbé polarizálható, hiszen nem tartalmaz anyagi részecskéket, így dipólusokat sem, amelyek a villamos tér irányának megfelelően tudnának rendeződni. A polarizáció és a dielektromos állandó kapcsolatáról itt olvasható némi anyag: Bővebben: link.
-
neduddgi
aktív tag
Igen éppen ez a baj,hogy a 92 rendszám fölötti elemek olyan gyorsan elbomlanak, még szinte detektálni sem lehet. Azután valóban van egy olyan rendszám intervallum, ami megint stabil, csak ennek az a gyöngéje, hogy egy piti szupernova robbanás sem képes létrehozni ezeket az elemeket. A csillagok fejlődése egyszerűen levágja ezt a kanyart, a fekete lyuk létrejöttével. Persze te ettől még bárki hihet benne, sőt vallást is alapíthat rá, ha kedveli a magányt.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
And
veterán
''Csak a balhé kedvéért ismét: mi van, ha mégis van?''
Attól, hogy nem írjuk ki, hogy ''mai ismereteink szerint'', még nem kezeljük dogmaként a teóriákat. Legalábbis remélem . Lehet, hogy a tudományban (is) mindennek be lehet bizonyítani az ellenkezőjét, de amíg valaki ezt meg nem teszi, addig lehetőleg kezeljék már többé-kevésbé elfogadott elméletként. Viszont a tanár sem úgy magyaráz - már ahol - a diákoknak, hogy ha egy kondenzátor fegyverzetei közé vákuum helyett anyagi dielektrikumot teszünk, akkor úgy tudjuk, hogy a kapacitás növekedni fog.
''(ha nem derült volna ki, szkeptikus természettudományos beállítottságú vagyok )''
Csak a balhé kedvéért: nem lehet, hogy mégis inkább ügyvéd? -
neduddgi
aktív tag
Ezen a kérdésen viszont el lehet gondolkozni. Tunnillik, hogy van-e más vákuum az általunk ismerten kívül. Na nem a mi univerzumunkban, hanem maga az univerzum lehet egy adag vákuum. Vagy Vákuum-domén. A mai elméletek szerint, vákuum energiával bír. Nem valami nagy sűrűségű, de nem nulla. Igazából ez ''hozza létre'' a teret. Hibásnak tűnik az az elképzelés, hogy lehetne egy olyan teljesen üres, anyagmentes euklideszi tér, amiben egyáltalán nincs anyag, vagy legalábbis valamilyen energia. Ennek a vákuumnak is van rugalmassága, hogy mechanikai példánál maradjunk, és ez meghatározza, hogy milyen sebességgel terjedhet benne egy hullám. Úgy tűnik ''c'' ez a sebesség. Amennyire tudom, jelenleg létezik egy feltételezés, hogy az univerzum korai szakaszában a vákuum energiája nem ugyanannyi volt mint a mai, és ebben a maitól eltérő vákuumban a fény sebessége is nagyobb volt. Mármint a határkölcsönhatás sebessége. Ez persze egy akkori megfigyelő számára nem így jelent volna meg, mivel a megfigyelő minden életfunkciója is nagyobb sebességgel történt volna, hanem úgy, hogy mint egyetlen nem relatív megfigyelt eseményt, az univerzum tágulását lassúbb folyamatnak látta volna. Mondhatjuk úgy is sarkítva, hogy az univerzum kezdetben alig tágult. Ez magyarázatot adna a homogenitási problémára is. Ugyanis a háttérsugárzás oly annyira egyenletesnek mutatkozik, hogy arra a hőkiegyenlítődésre elvileg az eltelt 10 - 20 Milliárd év nem lehetett elegendő. Egy kezdetektől jelen lévő megfigyelő sokkal hosszabb életet élhetett meg, mint amennyit mi a tágulási sebességből visszaszámolunk. Az elmélet azért is elgondolkodtató, mert a legújabb mérések szerint az univerzum tágulásának üteme nem csökken, hanem fokozódik. Pedig a gravitációs erőnek ezt fékezni kellene. ( Még akkor is, ha mondjuk a tágulás a ''szökési'' sebességen túl van.) Bonyolítja persze a helyzetet a sötét anyag, ami úgy tűnik egyrészt szintén gravitációs erővel bír, hiszen ez tartja össze a galaxist, másrészt bizonyos ''rövid'' távú kölcsönhatásként (legalábbis a végtelenhez képest) taszító erővel is bír, hiszen nem képes úgy összehúzódni, mint a rendes anyag, lényegében szép egyenletesen kitölti a tejútrendszert. Volt ilyesmiről (mármint sötét anyagról, stb) nagyon jó link. Másfelöl az alapján viszont, hogy a tér görbülete mittomén hány tizedesig nagy léptékben nullának adódott, felvet egy gyanút, hogy talán nem is a kozmológiai állandók vannak fene jól kalibrálva, meg az anyagsűrűség beállítva, hanem a világegyetem ''habos'' tehát nem egy háromdimenziós egyedi buborékok vagyunk, hanem egy ilyen fürdőhabos izében egy buborékfal, egy domén, és a doménfalak feszítik ki a teret euklideszivé, ami maga a nem nulla energiájú vákum.
Nem akarok lándzsát törni mellette, csak Up-nak szántam.
[Szerkesztve]1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
And
veterán
''Itt ki is mondod, dielektrikumot, tehát az általunk eddig ismert anyagot tesszük.''
Én anyagi dielektrikumot írtam, hiszen a dielektrikum önmagában szigetelőt jelent, márpedig a vákuum elég jól szigetel.
Az E=m*c^2 most hogy jött ide? Ebben a képletben az egyetlen (legyen: eddigi ismereteink szerint) állandója a ''c'', aminek a négyzete anyag és energia között teremt kapcsolatot, így a kifejezésben mint arányossági tényező szerepel. Mindenesetre nem ebből szokás levezetni a fénysebesség értékét. Vagy de .
#226: ''Erre is válaszolok... Szóval mostanában küldtek/fognak felküldeni egy szondát, aminek sokkal nagyobb a felbontása. Ezalapján azt várják, hogy kiderül, mégse olyan egyenletes az eloszlás.''
Ehhez kapcsolódó linkek a COBE és a WMAP szondák háttérsugárzás-eloszlási ''térképeivel'': Bővebben: link, Bővebben: link. -
neduddgi
aktív tag
Igen üres. Ráadásul másképp üres, mint valami anyagmentes térrész, mert az ugye nem üres, ott van még fizikai tér. Ami mellesleg a Heisenberg határozatlansági reláció miatt részecskéket ellnpárjaikkal együtt folyton létrehoz, és eltűntet De ide már maga a fizikai tér sem hatol be.Ez éppúgy nem elérhető már számunkra, mint a valójában véges méretű Univerzumunkon kivül eső térrészek. Már ha szabad ilyet mondani, mert a fizikai teret az anyag energia állítja elő, és "abba az irányba" ami kívül esik az univerzumunkon, nem állít elő teret. Állítólag az Univerzumhoz tartozó pontok halmazán kivüli pontok halmazát vagy mit lehet mondani. Itt életbe lép a nemkommutatív geometria, ahol A-nak B-től való távolsága nem egyenlő B-nek A-tól való távolságával, és nem végezhető el a jelenségek időben való rendezhetősége sem. Na ez érdekes világ lehet. De ebben a Multiuniverzum-nak nevezett valamiben lődöröghetnek olyan univerzumok, amiknek egyike a miénk.
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
Brian Green: Az Elegáns Univerzum c. könyvét olvasd el! Abban ír a húrelméletről. Azt írja; úgy tűnik, hogy a gravitronok hozzák létre azt a szövedéket, ami a tömeg számára a fizikai teret jelenti. Csak hát persze, szerintem az kérdés marad, hogy miért hoz létre 10 dimenziós teret a gravitron, 3 nagy, 7 kicsi, ebből 6 Calabi-Yau terekbe feltekeredik...stb
[ Szerkesztve ]
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
Palkó
tag
Na, ez az..... A kezdetek kezdete.
Ez érdekelné az én földhözragadt agyamat is.
Miután sem vallásos nem vagyok, sem ész nélkül nem bólogatok kutatók és tudósok teóriáira, teljes értetlenséggel szemlélem a világot.
Sokakkal szemben én legalább elismerem, hogy fogalmam sincs a miértekről, a hogyanról, sőt a meddigről sem.
Lehet, hogy hülyén halok meg?Annyi mindenhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít...
-
hexagon
csendes tag
"az atomi méretek alatt "más fizika" lép pletbe. pontosabban az atomi méretek felett az atomi alattinak egy spéci, "
Nem, a közönséges hullámoknál megismert fizika tökéletesen leírja a mikrovilágot.
És most sem kötöszködök. Csak leírom a véleményem.". pl. ha haladsz 25, vagy 250 km/h sebességgel, az időmúlás különbségét nem érzékeled. ha viszont a fénysebesség közelében haladnál, már éreznéd. hasonlóan,"
Nem. Einstein elméletének egyik legfontosabb pillére, hogy semmilyen körülmény közt nem tudod kimutatni, hogy mozogsz.
A másik, hogy a fény sebessége minden mérésnél ugyan olyan értékű. Ennek oka ismét a rács. A dolgot bonyolítja, hogy akarva akaratlanul az időt is a fény futási idejével mérjük. Igy ha valamely oknál fogva az lassabban menne, a mi óránk is lasabban fog járni. Igy természetesen mindig állandónak mérjük a fény sebességét.
Van még egy két csavar, amitől bárki fejreállna, de a lényeg ez.Ha egy vonaton ülünk, akkor az összes referencia(viszonyítási) pont mozog velünk együtt. Ha nem tudjuk kimutatni, hogy mozgunk, akkor mi mindig ezzel a mozgó távolsággal fogunk számolni. Pedig két esemény közt idő telhet el. Ekkor az első esemény után az össze viszonyítási pont el fog mozdulni, ami miatt a vonaton utazó és az állomásról szemlélődő különböző távolságot fog a két esemény közt felvenni, és máshogy számolnak .
A kocsi közepéről indítsunk két fényjelet a kocsi végeiben levő tükrökre. Az állomásról egyértelműen látszik, hogy a hátrafele indított jel hamarabb érkezik a kocsi végébe, mert az közben elmozdul a kocsi közepe felé. A vége lefut a jel elöl, az később ér oda. Az állomás szerint a két fényjel nem ugyanakkor pattan vissza.De amikor visszapattannak, akkor minden fordítva történik. A hamar hátraérkezett jel elöl most a kocsi közepe, ahova visszavárjuk a jelet, elfut a jel elöl.
A kocsi elejéről késésben levő jelre pedig ráfut a kocsi közepe. Számolás nélkül is könnyű belátni, hogy a két jel pontosan egyszerre fog visszaérkezni.Mit tud ebből a kocsin középen utazó? Ő ismeri a Michelson Morley kisétlet eredményét, amiből azt hiszi, hogy helyesen számol, ha hozzá képest mindkét irányba 300000km/sec-nek veszi a fény sebességét. Ehhez hozzá adódik, hogy szerinte a kocsi vége és az eleje is ugyanolyan messze van, és nem tudja hogy mozog, ami miatt minden eseményre ami közte és a vonat végeinél történik ezzel a távolsággal fog számolni.
A két jel egyszerre ér vissza, ami végleg megerősíti igazában. Ami ismerve az állomás álláspontját, egy relatív igazság.
A problémának vannak még érdekes részletei, a megadott linken megtalálhatóak azokra is a magyarázat. Akinek nincs gyakorlata a gondolkozásban, az előbb edzen kicsit rá, vagy most adja fel örökre a relativitás megértését. A legfontosabb a türelem. Nekem ez rengeteg évembe került. Aki azt állítja, hogy a relativitás egy könnyed vasárnap délelőtt megérthető, az szimplán hazudik. A relativitás megértése nem azt jelenti, hogy tudunk a képletekkel számolni, és elfogadjuk az alap definicióit.
Mielőtt valaki azt halucinálná, hogy én most cáfoltam a relativitást, tisztáznom kell, nem cáfolok semmit. A relativitás tökéletes és hibátlan. Megcáfolhatatlan.
Nincs is erre szükség, mert igaz. A probléma az, hogy Lorentz étermodellje teljesen megegyezik ezzel a téridős leírással. A két elmélet matematikailag megkülönböztethetetlen.
Ennyit akartam mondani,
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen