Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • BE4GLE

    aktív tag

    válasz lezso6 #25949 üzenetére

    Hogyhogy hogyan alakították? Te magad is alakítod. Pl. amit írtál, hogy a "heteroszexualitás egy erkölcsi norma", a mai világban már nem egy életképes szemlélet. És ezt egyre több ember belátja. De megnézheted mi történt a közelmúltban Iránban. Ahol az "erkölcs rendészet" elhurcolt egy 22 éves lányt, mert megszegte az öltözködési szabályokat. Meg is halt szerencsétlen. Azóta egyre hevesebb tüntetések vannak. Az emberek el tudják dönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Ami pl. elnyomáshoz és szenvedéshez vezet, az nem jó. Ezt anélkül is tudod, hogy egy mesekönyvben leírná neked valaki. Az emberek zöme nem akar ártani egymásnak. És ezek a belső motivációk formálják az erkölcsöt.

    De mindegy mit írok. Úgyis belekötsz...

    Redmi Note 9 Pro

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz lezso6 #25949 üzenetére

    Kezdetek: kis törzsi közösségek. Itt hierarchikus rend van: erős-rátermett a vezért, vadászatot, elosztást, csoportviselkedést dirigálja-felügyeli. Mellette van valami sámánféle, ő tanácsokat ad (most jó a vadászatra az időpont, ezek ketten jó párt alkotnának, ez deviáns, veszélyezteti a csoportot...), és a vezér és legközvetlenebb társai ("rendfenntartó/katona/testőr" funkció burkoltan), valamint a sámán szoros kapcsolatban vannak, és elitként tevékenykednek. A törzs többi tagja meg a "rendben" éli mindennapjait.
    Írásbeliség híján szokásjog dívik.
    Az elit érvényesíti a szokásjogot, mely leginkább felülről vezérelt-diktált, de kisebb-nagyobb egyedi esetekben alulról meghonosodó trendek is beépülhetnek a szokásjogba, ha az amúgy a hatalmat és kohéziós rendet nem forgatja fel/kezdi ki.

    Később: királyságok --> birodalmak.
    Nagyobb közösségek (több törzs, városállam, nép uralása az elit által). Élén a szakrális jelleggel körülhatárolt uralkodó és a papság.
    A szokásjog lassan átvált írott jogba, amely az elit által meghatározott vallási-morális-gazdasági praktikus elvek mentén kerülnek deklarálásra, és az erőszakszervezet (katonaság, őrség, stb.) által lesznek betartatva.
    Ugyancsak felmerülhet átvett-kialakított, alulról terjedő új trend, mely beivódik az elit által meghatározott megfogalmazásban a jogrendbe.

    Még később: Nagy birodalmak vallási kultúrák mentén (kontinensnyi kiterjedés, "világuralmi igényű hódítások).
    Az előző folytatása, csak a nagyhalak (erős, potens birodalmak) felfalják a kis halakat (államok, törzsek, jövő-menő népek). Kulturális elemvegyülések, átvételek, finomodások --> jogrend alakul (az elit határozza meg jórészt). Stb.
    A vallások egyre komplexebbek, a homályos-elnagyolt mitológiák kikopnak és nagy ("globális") teológiai/jogi rendszerek bontakoznak ki, terjednek (missziók / hódítások).

    Még később: Királyságok kora (feudalizmus).
    Abszolút hierarchikus rendszer (állam-jogrend az elit által megszabva, egyre komplexebb), a papság önálló hatalmi tényező szoros összefüggésben (kölcsönhatás) az elittel (tk. az elit részeként).
    A globális kereskedelem és diplomácia itt is kölcsönhatásokat generál, de masszív identitások állnak egymással szemben.

    Később: alkotmányos demokráciák (uralkodó dinasztiák helyett politikus-versengés, szavazati jog, stb.).
    A jogrend a politikai elit által megszabva (papság kiszorul az elitből, marginalizálódik: influenszer-pozícióba degradálódik).
    A média által tyúk-tojás probléma felmerülése: a tömegek befolyásolása felülről vezérelve vagy a tömeg alulról fejti ki nyomó-hatását(?), mely a politikai versengésben csapódik le (demagóg kampányok).

    A morál mindig tetten érhető a jogrendben. Lassan, viták (ellenérdekek) mentén alakulnak vagy viharos gyorsasággal robbannak be ("forradalmak": pl. '1789', de '1968' is ilyen).
    A kultúra alapvetően meghatározó jelentőségű, de míg régebben explicit valóságként élték meg a vallás-kultúra szerepét, mára implicit-háttérből hat a közéletre (össztársadalmi szokásrend fennmaradó lecsapódása + média/szekuláris szórakoztató kultúra befolyásoló hatása kölcsönösen hatnak egymásra a népességben, így a politikai közéletben, így a jogrendben).
    Az elit és a nép egyszerre tart igényt a meghatározásra (társadalmi szerződés-elmélet), de alapvetően az elit által diktált jogrend határozza meg a moráletikai hétköznapokat).

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz lezso6 #25949 üzenetére

    "...ezek mégis hogy alakították az erkölcsi irányelveket.
    Spoiler: olvasnivaló - Jonathan Haidt: The Righteous Mind
    Sajnos magyarul nem jelent meg.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

Új hozzászólás Aktív témák