Új hozzászólás Aktív témák

• #22 Falovas aktív tag

  Új Válasz 2019-10-12 15:40:49 #22

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Falovas

  aktív tag

  Hasonlóan jártam mint Te kb. 10 évvel ezelőtt. Feleségemmel jöttünk haza Debrecenből,fényes nappal a déli órákban, még nem értünk haza a településünkre, még előtte 5km-re voltunk amikor rám támadt az álmosság. Nem árultam el a páromnak, hogy baj van, hanem elkezdtem birkózni a szemlecsukással. Rendesen küzdöttem. Már 2km-re voltunk amikor még mindig sikerült úrrá lenni a "fáradtságon". Gondoltam, mindjárt otthon vagyunk már csak kibírom ezt a kis utat, még 3 perc és vége. Volt két "filmszakadásom" de még mindig " vissza tudtam jönni".
  Beértünk a településünkre, na fellélegeztem, hogy oké, minden rendben van , mindjárt vége.
  A településünk közepén van egy éles kanyar, ráadásul magas árokparttal. Na ezt a kanyart már nem tudtam bevenni, lenn ébredtem fel amikor lesodródtunk az árokba. Végül is szerencsénk volt nekünk is. Személyi sérülés nem történt, a 4 ütemű trabantunk jobb első sárvédőjét kellett cserélni. Ami érdekes volt a storyban még, hogy elkezdett esni az eső. Egy rendőrautó kanyarodott ki egy mellék utcából. Odaszólt az egyik rendőr, hogy - Van valami gond? Vissza szóltam, hogy nincs, minden rendben van, és elmentek.(!?) Esőben nem volt kedvük jegyzőkönyvezni. Láthatták, hogy egy autó benne van az árokban, tehát igen is van egy kis gond. De eszük ágában sem volt odajönni és bármit kérdezni, esetleg megszondáztatni, érdeklődni, hogy mégis mi történt, ki a felelős, voltam e alkoholos befolyás alatt, van e esetleg jogosítványom, egyáltalán kié az autó, nem e lopott e. Szóval az ég világon semmire nem voltak kíváncsiak. Mondjuk nekem nem is hiányoztak különös képen. Végül egy autómentő húzta ki az autónkat. És a saját lábán ment haza az autó.
  Azóta én is próbálom kipihenni magam vezetés előtt. És a párom már nem olyan nyugodt az anyósülésen mint előtte, és mindig azt nézi, hogy nem vagyok e fáradt...
  Egy régi kollégám mondta mindig éjszakás műszakban , hogy ő addig bírja a "nem alvást" amíg nem jön a " kalapácsos ember". Vagyis lehet küzdeni, birkózni az álmossággal egy darabig. Végül úgyis a " kalapácsos ember" fog győzni és akkor mindenki már csak a szerencséjében bízhat...

  A munkahelyemen persze nem vallottam be az igazságot. A fedő story az volt, hogy a kanyarban elrántottam a kormányt mert át jött a sávunkba egy sötét autó....

  [ Szerkesztve ]

  " Tudtam, tudtam... csak nem sejtettem!" "Értem én, csak fel nem foghatom! " https://www.juzaphoto.com/me.php?p=109773&pg=allphotos&srt=data&l=en

Új hozzászólás Aktív témák