- Milyen videókártyát?
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- iPad topik
- Komolyabb Windows frissítést tervez idénre a Microsoft
- TCL LCD és LED TV-k
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- Gaming notebook topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
Hirdetés
-
Dobta a zoomkamerát az új Sony Xperia 10
ma Az Xperia 10 VI megegyező méretben, de friss dizájnnal, erősebb hardverrel és újragondolt kameraszettel mutatkozott be.
-
Mozgásban a The Casting of Frank Stone
gp A PC-re és konzolokra érkező alkotás a tervek szerint még idén elérhető lesz.
-
A streamingszolgáltatások összecsomagolása lehet a következő divat
it Ezúttal a Comcast kínálná egyben a Peacock, Netflix és Apple TV+ streamingszolgáltatásokat.
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Az amerikaiak, németek, angolok inkább igyekeztek a víz kiszivattyúzásával és a lékek befoltozásával stabilizálni a hajókat, az ellenoldali elárasztás csak a legvégső eset volt.
Megkérdezhetem, hogy ez a vélemény min alapszik? Mármint hogy a japánok nem próbáltak kármentesítéssel, lékponyvákkal, szivattyúzással orvosolni a vízbetörések problémáját.
Ezenkívül az amerikai hordozók a II. Vh.-ban fafedélzetűek voltak, amelyeket menet közben is könnyű javítani - lásd Yorktown Midwaynél.
Könnyű javítani, de sérülékenyebb is. A brit hordozók fém fedélzetükkel egyes vélemények szerint sokkal jobbak voltak, és talán nem túlzás azt mondani, hogy nem a Jet korszak végezte ki a fa fedélzetet, hanem inkább a fa fedélzet bizonyult elavultnak.
(Most persze jöhetnek a pro és kontra érvek, mely szerint igen, a Yorktown könnyen javítható volt - cserébe sokkal kevesebb védelmet nyújtott az alatta lévő hangároknak. Ezek nézőpont alapú viták, és ahogy pl. a Bismarck fölényei / hátrányai terén állandóan csatázik Ollie is a Combined Fleet-el, valahol úgy érzem, hogy egyértelmú pozitív véleményeket a fa fedélzettel kapcsolatosan leginkább az amerikai oldalakon olvastam - szó se róla, érthető, ha a britek meg a fém fedélzet előnyei miatt dicsérik a saját hordozóikat )
Én azzal vitatkoznék, hogy a Yamato szolgálatba lépésekor még nem dőlt el a csatahajók sorsa, fél évvel korábban a Bismarck repülőktől kapott halálos sebet; december 7-én repülők mértek csapást Hawaiira; december 10-én repülők végeztek a britek Z-kötelékével. Azzal azonban egyetértek, hogy a Yamato már gyakorlatilag készen állt a szolgálatra decemberre, ha akarták volna, sem lehetett volna mást tenni.
Én nem azt írtam, hogy akkor dőlt el, amikor hadrendbe állt.
Az viszont megint más kérdés, hogy valóban szükség volt-e rájuk, hiszen a korábbi csatacirkálókat (Haruna-osztály) modernizálták, csakúgy, mint a Fuso osztályt és az Ise osztályt. Ezenkívül számolatlanul állt rendelkezésükre nehézcirkáló - véleményem szerint semmi nem indokolta a Yamato-osztály megépítését
1937-ben mit láthattak a japánok? 5db épülő King George V. osztályú csatahajó a briteknél, 4db épülő North Carolina-osztályú csatahajó az amerikaiaknál (kettőt lelőttek, helyükre négy South Dakota-osztályú egység került).
1939-ben az amerikaiak már a 6 épülő (2 North Carolina és 4 South Dakota) csatahajójuk mellé további 6 Iowa-osztályú egységet terveztek. A briteknél pedig hat további Lion-osztályú csatahajót terveznek építeni az öt King George V. osztályú egység után.Ezzel szemben volt a japánoknak ugye 10db elavult csatahajójuk, amelyek még felújítás után sem értek fel az új amerikai és angol egységekkel. A Shinano-t (a Yamato-osztály harmadik tagja) csak 1942-ben, Midway után tervezték át repülőgép-hordozóvá. Egészen odáig a Japánok sem fogadták el, hogy a csatahajóik veszélyeztetett állatfajt képviselnek. Élnék a pergyanúval, hogy ha Pearl Harbour-ban nem vesztik el a Csendes-óceáni flotta csatahajóit az amerikaiak, akkor ők sem fekszenek rá a hordozókra...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Véleményem a japán kárelhárítás munkájáról elsősorban az általam olvasottakon alapul.
Érdemes elolvasni azt, hogy a PoW milyen károkat szenvedett, és hogy milyen eljárásokat hoztak a vízbetörések problémáinak kezelésére. Tömören: a vízbetörést megakadályozni, elhárítani nem is igazán tudták, ellenben a dőlés ellensúlyozására el kellett árasztani a ballaszttartályokat.
Az Akagi teljes felszereléssel, feltöltve több, mint 41000 tonna volt, az Enterprise 25000, miközben jelentős különbség nem volt a hordozott repülők számában.
Az összehasonlítás azért nem fair, mert az Akagi egy 47.000 tonnás csatacirkálónak lett tervezve, de félkész állapotban át kellett tervezni hordozónak (az Akagi legtöbb problémája alapvetően erre a döntésre vezethető vissza). A Yorktown-osztály viszont eleve hordozónak készült. Az előbbinek 153mm-es övpáncélja volt, utóbbinak a legvastagabb ponton is csak 100mm.
Az Akagi kevesebb gépet is tudott hordozni, mivel a szűk fedélzeti hangárokba csak 66 gépet lehetett elhelyezni (további 25-öt szétszerelve egy alsó, harmadik hangárban tároltak).Az Enterprise-hoz inkább a HMS Illustrious-t lehet hasonlítani, hasonló vízkiszorítás (28.000 tonna), ellenben a páncélozott hangárok miatt csak 57 repülőgépet tudott hordozni, Az Illustrious hat légibomba találat ért túl a Földközi tengeren, amit nem hordozófedélzeti gépek, hanem Ju-87-esek által ledobott bombák okoztak. A bombák komoly károkat okoztak, de a hajó fedélzeti rendszerei (és hangárjai) sértetlenül átvészelték a találatokat.
Az Enterprise esetén két bomba találat után történt a sokat emlegetett tengeren való javítás, ám kisebb, hordozófedélzeti gépekről ledobott bombák által.
Oké, ez hipotetikusan lehet már csak megközelíteni, de az Illustrious alighanem kevésbé sérült volna a japán bombáktól, illetve nem biztos, hogy az Enterprise túlélte volna a német-olasz légitámadást a Földközi-tengeren...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
capulet75
addikt
A PoW valóban elég gyenge konstrukció volt. Ha jól emlékszem ki is vonták a Bismarck elleni hadműveletből mert szétlapult valamelyik lövegtorony csapágyperselye a hajó fordulásakor.
Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
-
nagyúr
Itt most hajótípust elemzünk, vagy a kármentési eljárást?
A te felvetésed / nézeted arról szólt, hogy a japán hajóknál nem is próbálkoztak a kármentéssel, pusztán a rekeszek lezárását, illetve a ballaszttartályok elárasztásával próbáltak egy vízbetörésen felülkerekedni.
Én (részben az általam olvasottak, részben a logika alapján) próbálok észérvekkel ellenpontot nyújtani.
A PoW bármennyire is volt gyenge konstrukció, az adott esetben egyetlen forrásban sem emlékszem arra, hogy látványos eredményt értek volna kármentés terén. Megjegyzem ez nem volt másként az ismert egyéb hajóknál sem, ahol komoly találatot kapott az egység. A lékponyva, szivattyúzás nyilván bevett formája volt a vízbetörés kezelésének, már réges-rég óta. A japán haditengerészet nem arról volt híres, hogy az újjából szopta ki az eljárásokat. Az 1908-as csuzimai csata elemzésekor a legtöbb helyen külön kiemelik, hogy a japán haditengerészet tisztképzése terén a legjobbakhoz fordult, a brit iskola volt alapvető a tisztképzésnél, de például a tüzéreiket szó nélkül küldték a németekhez, mivel a németek tüzérsége elismerten a legjobbak közé tartozott.
Számomra picit ellenmondásos az, hogy meg se próbálkoznának a kármentéssel a japánok. Valószínűleg ha egy-egy esetben meg sem próbálkoztak vele, annak az az egyszerű oka, hogy reménytelen volt a helyzet. Nyilván egy bizonyos méretű vízbetörést már hagyományos megoldásokkal (lékponyva, fa gerendák, ékek) nem kezelhető, ez esetben a szekció minél hamarabb való kiürítése és lezárása a megoldás. Ha a hajótest egyensúlya pedig ezt kívánja, akkor az ellentétes oldalon lévő ballaszttartályok elárasztása. A PoW esetében is ez történt, és ez nem a kármentés hiánya, avagy hibás értelmezése, hanem az adott sérülés esetén a helyes eljárás volt.
Nyilván egy kisebb, enyhébb sérülést egy japán hadihajón is sikeresen kezeltek. Példa erre a Surigao-szorosban a Yamashiro és a Mogami esete, amelyek számos torpedó és gránát találat után is mozgás, sőt részben harcképesek maradtak...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
yerico
senior tag
Te csak azt állítottad, hogy 7 lövés bármit ronccsá változtat. Nekem a mindenben beleérthető a Bismarck is.
A PoW hány találatot kapott be? Meg ahhoz képest, hogy ronccsá lőtték, pár nap múlva ütközetbe vetették, ahol túlélte.
7 nehézgránát-találatot azért túl kell élnie egy csatahajónak. A Muszasi / Jamato is rengeteget túlélt, pedig azok bombák voltak, amik azért felülről érkeznek, a gyengébb páncélzatú fedélzetet átütve a törzsben robbannak.[ Szerkesztve ]
-
vfo7
senior tag
Néhány megjegyzés:
1) A japán és egyéb idegen neveket nem angol, hanem magyar fonetikus átiratban közöljük: Jamató, Muszasi, Jamamotó, stb.
2) A II. világháborút kisbetűvel írjuk.
3) Az "admirális" rendfokozat helyett a "tengernagy" kifejezést alkalmazzuk.Egyébként kiváló cikk, gratulálok!
Aki csak a lábával siet, hibázik.
Új hozzászólás Aktív témák
- Hibátlan - GIGABYTE B550M Aorus Elite alaplap - AMD AM4
- Oehlbach új Bi-wire átkötő (hangfal áthidaló) "jumper" szettek audiofiltől közel High-End hangzásig!
- Precision 5770 17" FHD+ IPS i7-12800H RTX A2000 32GB 1TB NVMe IR kam., gar
- Apple iPhone 11 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciávsl
- Apple iPhone 11 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest