Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • shtml

    őstag

    válasz erdoke #11 üzenetére

    Az alumínium jobb hőleadási képességéről be tudnál linkelni egy fizikai szakszöveget? Nem hűtőgyártő cég marketing szövegét. Csak mert ha nem tévedek igen nagyot, akkor nincs semmi fizikai alapja annak, amit erről írtál. A hőátadás 3 módon történik: hősugárzás, hővezetés és hőáramlás útján.

    A hősugárzás kizárólag a sugárzó test színétől függ, az anyagától nem.

    A hőáramlás attól függ, milyen szabadon és gyorsan áramolik a levegő a borda mellett. Ez csak a borda és a levegő hőmérséklet-különbségétől, a borda méretétől, felszínének kialakításától stb. függ, de független a borda anyagától.

    A hővezetés szempontjából a gyémánt a legjobb, ezt követi a réz, majd az alumínium.

    Vagyis csak marketingszöveg az, hogy az alumínium jobban adja át a hőt a levegőnek, ezt azok a gyártók terjesztik, akik így akarják jobban eladni az AlCu bordáikat.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

  • shtml

    őstag

    válasz shtml #15 üzenetére

    A 2. bekezdéshez kieg: És a sugárzó test hőmérsékletétől, de ez evidens.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

  • shtml

    őstag

    válasz erdoke #19 üzenetére

    Igen, kissé pontatlanul fogalmaztam, nem tettem hozzá, hogy csak a processzorhűtésben alkalmazott anyagokat hasonlítom össze. Ezek pedig a gyémánt (a processzormag fölött), a réz és az alumínium (hűtőborda). Ezek között viszont az általam megadott sorrend érvényes, mivel ezüstből igen ritkán gyártanak hűtőbordát, hiába vezeti a réznél jobban a hőt.

    De még mindig nem értem a #11-es hozzászólásodban tett azon megjegyzésedet, miszerint a fizikából megtanulható lenne, hogy az AlCu bordák az alumínium jobb hőleadása miatt jobbak a tiszta réz bordáknál.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

  • shtml

    őstag

    válasz Cane #22 üzenetére

    Ja, elég logikus - jó, hogy a tapasztalat is ezt igazolja.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

  • shtml

    őstag

    válasz bzs #34 üzenetére

    A réz felületét is lehet érdesíteni, pl. homokfúvással, de biztos van rá elektrokémiai eljárás is.

    Az alumínium felületén a természtes oxidréteg igen vékony, pár molekula vastagságú, így a felületet számottevően nem növeli meg. Ez jó is így, mert az alumínium-oxid rosszabbul vezeti a hőt, vagyis az oxidréteg kismértékben ugyan, de szigetelőként működne. Az oxidréteg vékonyságát bizonyítja az is, hogy két alufelületet összeérintve az áram átfolyik rajtuk. Ha vastagabb lenne az oxidréteg, akkor már nem lépne fel az az alagút-effektus, amelynek köszönhetően az oxidrétegen is átfolyik az elektromos áram. Pl. eloxált alufelületeket összeérintve nem folyik át rajtuk az áram, hacsak meg nem sérted a természetesnél jóval vastagabb oxidréteget.

    A természetes vagy eloxálással megnövelt felület a léghűtés során nem jelent lényeges előnyt, mert a levegő ''eláramlik'' az apró egyenetlenségek fölött, kb. úgy, ahogy egy kapualjban is nagyjából védve vagyunk az utcán átsüvöltő szél elől.

    Amit írsz, annak inkább a hővezetésben van szerepe, ezért van az, hogy nem előnyös tükörfényesre polírozni a hűtők talpát. Mert igaz ugyan, hogy a paszta rosszabbul vezeti a hőt, mint a réz vagy az alumínium, viszont finoman érdesített felszínek esetén a paszta sokkal nagyobb felületen köti össze a két felületet.

    A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Aktív témák