- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- ASUS ROG PG32UCDM: OLED csúcsmonitor tesztje
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Computex 2024: Itt az új ROG Ally
- Milyen TV-t vegyek?
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Melyik tápegységet vegyem?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- OLED TV topic
- Google Chromecast topic
Hirdetés
-
Computex 2024: Itt az új ROG Ally
ph Az ígéreteknek – és a kiszivárgott információknak megfelelően – az ASUS bemutatta kézikonzoljának X-szel jelölt változatát.
-
Mobvoi TicWatch Pro 5 Enduro - kitartás kartárs?
ma WearOS 3.5, két kijelző, hosszú üzemidő, és zavaró apróságok a legújabb TicWatch modellben.
-
Megjelenési dátumot kapott a Tomb Raider animációs sorozat
gp A tervek szerint október elején debütál a teljes első évad Netflixen.
Aktív témák
-
Fiery
veterán
A HDTV temahoz szeretnek hozzaszolni:
1) Egy igen jo minosegu HDTV kodolasu film dekodolashoz mar egy Athlon XP 2200+ proci is _majdnem_ elegendo -- ergo az Athlon 64 leglassabb valtozata is elegendo lesz hozza
2) A HDTV-be valo kodolas pedig eleve ertelmetlen tema, hiszen nincs jelenleg egyetlen olyan input stream sem, amelyik HDTV formatumba valo kodolasra alkalmas lenne... DVD? Arra ott az MPEG2 vagy a DiVX/XViD... TV adas? Me'g a DVD-nel is rosszabb... Digitalis TV adas? Hol? USA-ban? Kanadaban? Japanban? Ott sem mindenhol, es kozel sem mind ''igazi'' HDTV minosegu...
3) Nem igazan tudom, hogy kis hazankban hanyan hasznaljak _aktivan_ a szamitogepet video enkodolasra, de az egesz biztos, hogy kozel sem annyian, mint amit itt olvasni lehet feljebb. DVD-bol DiVX/XViD-et mar csak azert sem kodolnak sokan, mert (sic) le lehet tolteni a rippeket halorol, ergo egy normalis szelessavu kapcsolattal hamarabb lejon a cucc (na meg eleve hamarabb hozzaferheto is igy a film). VHS-rol sem hiszem, hogy sokan kodolnanak DiVX-be, aki pedig TV-rol _nagy mennyisegben_ rogzit filmet, nos ... az nem igazan mervado, hiszen arra a celra ha sok penze van, ugyis vesz egy asztali DVD rekordert -- ha meg nincs sok penze, vesz egy VHS rekordert -- ha meg egyiket sem, akkor az mar elenyeszo resze a felhasznaloknak :)
4) Summa summarum, az a keves felhasznalo, aki megis aktivan szeretne videot nagy mennyisegben kodolgatni, vegyen nyugodtan Celeront, overclockolja az egekbe Abit alaplapokban, stb. No offense, sracok ;)
Fiery -
JulWCZar
senior tag
Azért ne feledjük hogy a cache a proci órajele és a RAM órajele közötti difit hivatott orvosolni. Namost: a kisebb proci órajel és a nagyobb cache szinte kizárja hogy a procinak felesleges ''köröket kelljen futnia'', sokkal optimálisabban működik mint pl.: egy celeron 5000 MHzen, kevesebb cachel.
Jó példával élve: a Covington celeronok eléggé botrányosan mentek, mert a Level2 cache hiánya miatt szinte csak egy 66 MHzes procinak feleltek meg (najó, azért volt L1, de a processzor nemigen közelítette meg a valós órajeléhez mért sebességet, mert az idejének nagy részében csak várt a memóriára). Ha egy ilyen cerkát (mondjuk 333MHzeset) egy 333MHzes DDR memre kötnénk, igen jól menne :) -
Flashcash
Közösségépítő
A cache növelése eszi a tranzisztorokat -> nagyobb hőtermelés, kisebb elérhető max. órajel.
Szerintem az optimális értéket érdemes megtalálni ami nem túl kevés de nem is feleslegesen sok.
AMD otthoni procinál ez 256-512K szerintem, szerverprocikba van értelme x MB-ot tenni. -
DcsabaS
senior tag
válasz
Flashcash
#49
üzenetére
Kedves (#49) Flashcash!
Írod:
''Nem arról beszéltünk hogy az otthoni felhasználásra szánt első generációs AMD 64 processzornak milyen teljesítményű alkalmazásokhoz kell megfelelnie.''
Korábban már írtam, hogy a valóban teljesítményigényes alkalmazások 3 csoportba esnek (3D, videó és szerver). Az első generációs Athlon 64 egyikben sincs versenyben a mai leggyorsabb hagyományos CPU-k mellett, így azt mondhatom, hogy csak olyan embereknek lehet érdemes megvenni, akik a 64 bit-tel szeretnének kísérletezni, vagy pedig szeretik a kuriózumokat. Másszóval, az Athlon 64-nél udvariasan ki kell kerülnünk annak firtatását, hogy ''milyen teljesítményű alkalmazásokhoz kell megfelelnie'', mert amit ott felsorolhatnánk, annak csak nyögvenyelősen tudna megfelelni. (Közönséges irodai és internetes célokra pedig már egy 1 GHz-s CPU is bőven megteszi.)
Írod:
''A HDTV formátumnak eleve akkor van értelme, ha van valamilyen kijelző ahol meg is tudod nézni. ''
Természetesen. Ezek jelenleg a nagyfelbontású és nagyméretű PC monitorok. (Annál is inkább, mert a HDTV filmek jelenleg lejátszhatatlanok az asztali DVD lejátszókkal, hiszen vagy sokkal gyorsabb MPEG-2 dekódolást igényelnek, vagy valamilyen MPEG-4 formátumban vannak, ezért eleve kézenfekvő PC-vel lejátszani.)
Írod:
''Azok a felhasználók akik 1 millió fölött költenek egy kijelzőre, nem célpontjai az AMD64 rendszernek.''
Nem értünk egyet. Sokan vannak, akik ''a legjobbat'' akarják, és akkor vennének Athlon 64-et, ha az valamiképp annak tekinthető.
Írod:
''Én csak mosolyogni tudok ha a HDTV lejátszás támogatását várod egy ilyen kategóriájú processzor kezdőszériájától.''
Félreértesz. Miután az AMD végre belátta, hogy az Athlon 64 az eredeti formájában ''gyér'', én már nem várok semmit tőle. Hanem azt mondom, hogy egy olyan CPU architektúra, amely a jelenlegi rendszerek (P4 és Athlon XP) leváltására törekszik, annak magától értetődően meg kell birkóznia a HDTV jel tökéletes dekódolásával. Az Athlon 64 augusztusban megjelenő verziója nem ilyen lesz, hanem olyan, mint az nVIDIA GeForce FX (5800). (Kis példányszámban kell gyártani, hogy ne okozzon nagy károkat.)
Írod:
''Igen majd ha nem milliós kiadás lesz egy plazma TV akkor valóban elérkezett, de hiába húzod le az Mpeg2 formátumot, jelenleg a felhasználók nagy többsége Mpeg2-t,Divx-et, Xvid-et használ. Nem hiszem hogy a számítógépes videók között a HDTV olyan elterjedt lenne.''
1.) HDTV-hez NEM kell plazma TV.
2.) Csak az MPEG-2-őt húztam le, de azt is csak olyan értelemben, hogy nem célszerű közvetlenül abba a formátumba digitalizálni.
3.) A HDTV persze hogy még nincs elterjedve. Éppen most kezd terjedni. De ha valaki architektúrát vált, és legalább 1-2 évre szánja a gépét, annak már most gondolnia kell rá. (Zárójelben megjegyzem, hogy az újabb mozifilmeket többnyire digitális 1280x1024-es felbontású MPEG-2 formátumból fotózzák a film kópiákra, ezért várhatóan el fognak terjedni az ebből kiinduló rippek is.)
Vélekedsz:
''Az editálási problémákat 1db Avisynth script is megoldja, de van pl. olyan Virtualdub amelyik alapból megnyitja az Mpeg-2-ben felvett filmeket így a kevésbé tapasztalt felhasználóknak is tökéletesen alkalmas a reklámok kivágására.''
Igen, vannak ilyen verziók, de oly' távol vannak a tökéletestől, hogy azt elmondani alig lehet. Csak kényszerhelyzetben érdemes velük próbálkozni.
Kérdezed;
''Hol lehet HDTV filmeket venni? Vagy milyen weboldalról tudok fizetés ellenében letölteni ilyen formátumú filmeket?''
Az USA-ból. (De kezdetben a DVD-kel is ez volt a helyzet.)
*******
Kedves (#50) Fiery!
Vélekedsz:
''Egy igen jo minosegu HDTV kodolasu film dekodolashoz mar egy Athlon XP 2200+ proci is _majdnem_ elegendo -- ergo az Athlon 64 leglassabb valtozata is elegendo lesz hozza''
Na pontosan ez az, ami NEM igaz! Ugyanis (mint már k+1-szer leírtam), az Athlon 64 azonos frekvencián ebben SEMMIVEL SEM gyorsabb az Athlon XP-nél, miközben az órajele lényegesen alacsonyabb! (Maximum egy esetleges 64 bit-es optimalizáció változtathatna e helyzeten, ki tudja mennyit.)
Írod:
''A HDTV-be valo kodolas pedig eleve ertelmetlen tema, hiszen nincs jelenleg egyetlen olyan input stream sem, amelyik HDTV formatumba valo kodolasra alkalmas lenne...''
Éppenséggel az USA-ban már többfelé van folyamatos HDTV sugárzás (digitális MPEG-2 formátumban), de vegyünk más példákat ''input stream''-re:
- 8/16 mm-es film kópiák szkennelés, vagy digitális fényképezés útján való digitalizálása és konvertálása HDTV felbontású videóba
- digitális fényképezőgéppel elkészített közönséges állóképsorozat integrálása HDTV felbontású videóba (pl. egy növény növekedésének gyorsított ábrázolása)
- számítógéppel generált (pl. 3D játékból kitermelt) képsorozat konvertálása HDTV felbontású demonstrációs videóba
- eleve számítógépben keletkező másfajta képek (demók, animációk) konvertálása HDTV videóba
- Speciális készülékek (pl. elektronmikroszkóp, STM/AFM, orvosi kamerák) nagyfelbontású képeinek konvertálása HDTV videóba
- Nagy felbontású fekete-fehér (pl. csillagászati) kamerák képének konvertálása HDTV videóba
- PAL/NTSC/SECAM megfigyelő kamera rendszer (általában 2-4-6-8 kamera) jelének konvertálása HDTV videóba
- PAL/NTSC digitális kamerák jelének konvertálása HDTV felbontású sztereó videóba
A felsorolás még nem teljes. Na most azt nem állítom, hogy mindezek tipikus felhasználások lennének, de világosan meg kell érteni: aki csak tipikus felhasználó, az amúgy sem érdekel a leggyorsabb CPU-kban.
Írod:
''DVD-bol DiVX/XViD-et mar csak azert sem kodolnak sokan, mert (sic) le lehet tolteni a rippeket halorol, ergo egy normalis szelessavu kapcsolattal hamarabb lejon a cucc ''
Igen, hallom, hogy vannak ilyen helyek. De olyat még nem láttam, hogy a TV adást lehetne letölteni, vagy a saját családi videóinkat (:-).
Írod:
''az nem igazan mervado, hiszen arra a celra ha sok penze van, ugyis vesz egy asztali DVD rekordert ''
Egy lópikulát! Tán hogy a reklámokat is archíváljam?!? (Mondom, a valósidejű MPEG-2 rögzítést el kell felejteni.)
Viccelsz:
''ha meg nincs sok penze, vesz egy VHS rekordert -- ha meg egyiket sem, akkor az mar elenyeszo resze a felhasznaloknak ''
Pont, hogy a Hi-Fi sztereó VHS kiküszöböléséről van szó! Mert hogy egy jó PC mellett jobb minőséget lehet elérni!
Javaslod:
''Summa summarum, az a keves felhasznalo, aki megis aktivan szeretne videot nagy mennyisegben kodolgatni, vegyen nyugodtan Celeront, overclockolja az egekbe Abit alaplapokban, stb. No offense, sracok ;)''
Az ilyen felhasználók NEM overclock-olnak, ugyanis (hiába kábítjuk egymást), csökkenti a stabilitást, és ez meghiúsítja, hogy huzamosabb időre szóló folyamatos konvertálni valót adjunk a gépnek. Ugyanakkor az ilyen felhasználókat nagyon érdekli, hogy az új CPU-kal mire lehet majd menni. -
Flashcash
Közösségépítő
Írod:
''Természetesen. Ezek jelenleg a nagyfelbontású és nagyméretű PC monitorok. (Annál is inkább, mert a HDTV filmek jelenleg lejátszhatatlanok az asztali DVD lejátszókkal, hiszen vagy sokkal gyorsabb MPEG-2 dekódolást igényelnek, vagy valamilyen MPEG-4 formátumban vannak, ezért eleve kézenfekvő PC-vel lejátszani.''
Jól olvasom te a HDTV-t egy DVD-nél nagyobb felbontású formátumot PC monitoron akarsz lejátszani? :) Egy 23'' monitoron sincs már érteleme akár DVD formátumú videót nézni. Az összes igényesebb DVD házimozi rendszer plazma TV-t, vagy legalább egy 72-80cm-es TV-t használ. Akkor egy ennél nagyobb felbontású formátumot miért akarsz 50cm-es miniképernyőre kényszeríteni? Ez lenne a jövő házimozi rendszere? Magadnak mondasz ellent ezzel.
''Nem értünk egyet. Sokan vannak, akik ''a legjobbat'' akarják, és akkor vennének Athlon 64-et, ha az valamiképp annak tekinthető.''
Akik a legjobbat akarják nem fognak Celeron vagy AMD64 processzort venni. Vehetnek Opteront,P4-et,dual procis rendszereket.
Írod:
''Vélekedsz:
''Az editálási problémákat 1db Avisynth script is megoldja, de van pl. olyan Virtualdub amelyik alapból megnyitja az Mpeg-2-ben felvett filmeket így a kevésbé tapasztalt felhasználóknak is tökéletesen alkalmas a reklámok kivágására.''
Igen, vannak ilyen verziók, de oly' távol vannak a tökéletestől, hogy azt elmondani alig lehet. Csak kényszerhelyzetben érdemes velük próbálkozni.''
1. nem vélekedek hanem használom
2. nekem még nem volt gondom mpeg2 formátumú videók konverziójával, nálad az avisynth Virtualdub távol áll a tökéletestől? Nem tökéletes az biztos, de arra hogy az otthoni tv felvételből kivágd a reklámokat tökéletes.
írod:
''Kérdezed;
''Hol lehet HDTV filmeket venni? Vagy milyen weboldalról tudok fizetés ellenében letölteni ilyen formátumú filmeket?''
Az USA-ból. (De kezdetben a DVD-kel is ez volt a helyzet.)''
Igen és milyen hordozón árulják a filmeket? Mekkora a választék?
A piac hány %-át teszi ki a HDTV formátumú filmek értékesítése? (nagyobb mint 1 % ?) -
marcee
addikt
''Igen, hallom, hogy vannak ilyen helyek. De olyat még nem láttam, hogy a TV adást lehetne letölteni, vagy a saját családi videóinkat (:-).''
Ez nem teljesen igaz: Csisztu kolegina le tudja tölteni a házi videóját is :D
Az eredeti témához: Én meg azt hallotttam ezekről a rip-ekről, hogy az igényes ember ált. jobb ha magának csinálja. (állítólag)
Nekem sok ismerősöm kódol\m/
-
Fiery
veterán
''Na pontosan ez az, ami NEM igaz! Ugyanis (mint már k+1-szer leírtam), az Athlon 64 azonos frekvencián ebben SEMMIVEL SEM gyorsabb az Athlon XP-nél, miközben az órajele lényegesen alacsonyabb! (Maximum egy esetleges 64 bit-es optimalizáció változtathatna e helyzeten, ki tudja mennyit.)''
Baromsag, ne haragudj. Az Xbit cikke alapjan legfeljebb MP3 tomoritesben van egy szinten egy Athlon XP es egy Athlon 64 (azonos orajelen). Flask eseten 16 %-kal gyorsabb az Athlon 64, es elporolja a P4-2.53-at is.
[L]http://www.xbitlabs.com/articles/cpu/display/athlon64_8.html[/L]
''Éppenséggel az USA-ban már többfelé van folyamatos HDTV sugárzás (digitális MPEG-2 formátumban)''
MPEG2? Es milyen felbontasban is? Es azt hogyan is tudod rogziteni a gepeden? Van hozza celhardver PC-be (PCI-os kartya?), stb?
''8/16 mm-es film kópiák szkennelés, vagy digitális fényképezés útján való digitalizálása és konvertálása HDTV felbontású videóba''
HDTV-be? Allokepeket?
''digitális fényképezőgéppel elkészített közönséges állóképsorozat integrálása HDTV felbontású videóba (pl. egy növény növekedésének gyorsított ábrázolása)''
Az zarojeles resszel egyutt egy qrvara tipikus felhasznalas, hallod-e :)
''számítógéppel generált (pl. 3D játékból kitermelt) képsorozat konvertálása HDTV felbontású demonstrációs videóba''
Hogyan is termelsz ki 25-30 FPS sebesseggel egy jatekbol 768x576-nal nagyobb felbontasu allokepeket?
''eleve számítógépben keletkező másfajta képek (demók, animációk) konvertálása HDTV videóba''
Mutass olyat, aminek nagyobb a felbontasa 768x576-nal! 3DMark 03 talan? Azt fel akarod venni es rogziteni HDTV formatumban, megorizni az utokornak?
''Speciális készülékek (pl. elektronmikroszkóp, STM/AFM, orvosi kamerák) nagyfelbontású képeinek konvertálása HDTV videóba
- Nagy felbontású fekete-fehér (pl. csillagászati) kamerák képének konvertálása HDTV videóba
- PAL/NTSC/SECAM megfigyelő kamera rendszer (általában 2-4-6-8 kamera) jelének konvertálása HDTV videóba''
Aki ilyenekkel dolgozik, az nagy ivben elkeruli a PC-t, hidd el nekem. Az ilyen felhasznalashoz mar Dual/Quad Xeon es hasonlo Itaniumok dukalnak.
''PAL/NTSC digitális kamerák jelének konvertálása HDTV felbontású sztereó videóba''
Tessek? PAL/NTSC max. 768x576, ezen mit akarsz HDTV-zni??
''A felsorolás még nem teljes. Na most azt nem állítom, hogy mindezek tipikus felhasználások lennének, de világosan meg kell érteni: aki csak tipikus felhasználó, az amúgy sem érdekel a leggyorsabb CPU-kban.''
Szerintem Te marhara el vagy tevedve...
1) A felsorolas valoban nem teljes, azonban messzirol elkeruli a tipikus felhasznalasi modokat
2) A tipikus felhasznalokat igenis erdekli a CPU sebessege, es a legtobbnek bizony ha megtehetne, a leggyorsabb CPU lenne a gepeben
''De olyat még nem láttam, hogy a TV adást lehetne letölteni, vagy a saját családi videóinkat (:-).''
Meseld mar el nekem, mi a fraszt rogzitgetsz a TV-bol? Baratok koztot vagy a Hiradot? :) Mert ha nem ezeket, akkor a minoseg sokkal rosszabb, mint a DVD minosege, akarmilyen HDTV kacatot is hasznalsz. Egyszerubb leballagni a boltba, es megvenni a filmeket DVD-n vagy VHS-en -- kevesbe rajongo lelkuek kolcsonozhetnek.
''Pont, hogy a Hi-Fi sztereó VHS kiküszöböléséről van szó! Mert hogy egy jó PC mellett jobb minőséget lehet elérni!''
Igy igaz, viszont sokkal tobb veszodseggel is jar.
Fiery -
DcsabaS
senior tag
válasz
Flashcash
#55
üzenetére
Kedves (#55) Flashcash!
Kérdezed:
''Jól olvasom te a HDTV-t egy DVD-nél nagyobb felbontású formátumot PC monitoron akarsz lejátszani?''
Igen. (Jelenleg 19''-os monitort használok viszonylag közelről, ide egyáltalán nem is kell nagyobb.)
Vélekedsz:
''Egy 23'' monitoron sincs már érteleme akár DVD formátumú videót nézni.''
Aztán miért?
Folyatod:
''Az összes igényesebb DVD házimozi rendszer plazma TV-t, vagy legalább egy 72-80cm-es TV-t használ.''
Azok _több_ ember számára vetítenek egyszerre, természetesen jó pénzért.
Írod:
''nekem még nem volt gondom mpeg2 formátumú videók konverziójával, nálad az avisynth Virtualdub távol áll a tökéletestől? Nem tökéletes az biztos, de arra hogy az otthoni tv felvételből kivágd a reklámokat tökéletes. ''
Na jó. Össze kellene hasonlítani az eredményeket.
Kérdezed:
''Igen és milyen hordozón árulják a filmeket? Mekkora a választék?
A piac hány %-át teszi ki a HDTV formátumú filmek értékesítése? (nagyobb mint 1 % ?)''
Nem az a kérdés, hogy most mennyire van elterjedve, hanem hogy a következő években mennyire lesz, hiszen olyan gépek beszerzéséről beszélünk, amiket pár hónap múlva vehetsz csak meg, hogy az utána követő időszakban használd!
(Amúgy nagy kapacitású DVD lemezeken vehetők ilyen filmek, de a közönséges asztali lejátszók többsége nem bírkózik meg velük. Ellenben pl. az ATi Radeon 9500 már igen.)
******
Kedves (#56) marcee!
Na igen, azt az 1-et biztosan (:-).
Írod:
''Az eredeti témához: Én meg azt hallotttam ezekről a rip-ekről, hogy az igényes ember ált. jobb ha magának csinálja. (állítólag)''
Pontosan.
*****
Kedves (#57) Fiery!
Ismétlem, azonos órajelen az Athlon 64 videó kódolásban alig gyorsabb az Athlon XP-nél. Amit FlasK-ben és WME9-ben látsz, az az SSE2 optimalizáció eredménye, de egyik program sem mértékadó, ugyanis a Flask nagyon bugzik, a WMV formátum meg nem alkalmas semmilyen további processzálásra (direkt így alkotta meg a Microsoft) . Leghasznosabb egy VirtualDub-os DivX 5.02 (esetleg 5.05) konvertálás lett volna, de NEM DVD ripből kiindulva.
Kérdezed:
''MPEG2? Es milyen felbontasban is? Es azt hogyan is tudod rogziteni a gepeden? Van hozza celhardver PC-be (PCI-os kartya?), stb?''
A legelterjedtebb az 1280x720i/30 fps formátum. Digitalizálni ezt már nem kell, hiszen eleve digitális. Tipikusan firewire porton keresztül szokták a PC-re vezetni. (De gondolom az USB 2.0 is hamarosan megjelenik.)
Kérdezed:
''HDTV-be? Allokepeket?''
Filmről készített álló képek sorozatát. (A lényeg az, hogy egyesével sokkal jobb minőségben tudod a filmek kockáit digitalizálni, mintha elétenné egy PAL kamerát.)
Vélekedsz:
''Raadasul aki komolyan veszi a fenykepezest, az inkabb tomoritetlen AVI-ba tolja az allokepeket, ott meg majdnem mindegy, hogy a procid hogyan dekodolja a HDTV kacatot''
Tévedés! Erre a célra a JPEG2000 alapú tömörítések a nyerők! (Kimondottan erre a célra alkották meg.)
Kérdezed:
''Hogyan is termelsz ki 25-30 FPS sebesseggel egy jatekbol 768x576-nal nagyobb felbontasu allokepeket?''
M-JPEG alapú tömörítésnél 700 MHz CPU freki kell a 768x576/25 fps-hez, miközben a 3D játékok már bőven 100 fps fölött járnak 1024x768-as felbontásban a legerősebb gépeken. A kettőt egyszerre csinálni persze nem egyszerű, és még erősebb gép kell hozzá, de hiszen pontosan ezt is akartam demonstrálni! (Elvileg a 3D játékot úgy is megírhatják, hogy lassított üzemmódban maga írja ki AVI-ba a képeket.)
Írod:
''Mutass olyat, aminek nagyobb a felbontasa 768x576-nal! 3DMark 03 talan? Azt fel akarod venni es rogziteni HDTV formatumban, megorizni az utokornak?''
Lehetne a 3DMark is, vagy pl. más hamarosan megjelenő játékok, mint pl. a DooM III.
Vélekedsz (STM/AFM, elektronmikroszkóp, stb):
''Aki ilyenekkel dolgozik, az nagy ivben elkeruli a PC-t, hidd el nekem. Az ilyen felhasznalashoz mar Dual/Quad Xeon es hasonlo Itaniumok dukalnak.''
Vaskosan tévedsz!
Kérdezed:
''Tessek? PAL/NTSC max. 768x576, ezen mit akarsz HDTV-zni??''
SZTEREO videóról volt szó, pl. 1440x576-os felbontásban.
Írod:
''1) A felsorolas valoban nem teljes, azonban messzirol elkeruli a tipikus felhasznalasi modokat''
De mint ahogy már sokszor leírtam, a tipikus felhasználások nem is igényelnek Athlon 64-et!!!
Írod:
''A tipikus felhasznalokat igenis erdekli a CPU sebessege, es a legtobbnek bizony ha megtehetne, a leggyorsabb CPU lenne a gepeben''
A tipikus felhasználó szerverben nem érdekelt, így marad a 3D és a videó. Ez utóbbi 2 miatt érheti meg gyorsabb CPU-ra upgrade-elni. E kettő közül szerintem is a 3D a döntőbb, de a második helyen a videó van.
Kérdezed:
''Meseld mar el nekem, mi a fraszt rogzitgetsz a TV-bol? Baratok koztot vagy a Hiradot?'
Történetesen a Barátok köztet nem (de vannak akik igen). A nekem (nekünk) tetsző filmeket szoktam (tipikusan napi 1-2), amit az ismerőseim kiegészítenek a nekik tetszőkkel. A legutóbbi választási időszakból nagyon sok politikai műsor is megvan, fel is használták (:-).
Írod:
''... Mert ha nem ezeket, akkor a minoseg sokkal rosszabb, mint a DVD minosege, akarmilyen HDTV kacatot is hasznalsz.''
Persze, de ki mondta, hogy a szokvány TV műsorhoz kell a HDTV felbontás? -
Flashcash
Közösségépítő
Kedves Csaba!
írod:
''Jelenleg 19''-os monitort használok viszonylag közelről, ide egyáltalán nem is kell nagyobb''
Szerinted lehet, de egy átlagembernek a házimoziról nem egy szakadt 40cm-es monitor jut eszébe még Magyarországon sem, nem hogy külföldön. Aki amerikában HDTV adást néz nem számítógépen és nem monitoron nézi.
írod:
''Nem az a kérdés, hogy most mennyire van elterjedve, hanem hogy a következő években mennyire lesz, hiszen olyan gépek beszerzéséről beszélünk, amiket pár hónap múlva vehetsz csak meg, hogy az utána követő időszakban használd!''
Rosszul látod a számítástechnikában főleg a processzorok területén nem létezik ilyen hogy évekre előre veszel processzort. A HDTV-s példád nem illik az AMD64-hez, mire ez a formátum olyan mértékben elterjed a világon hogy számolni kellene vele addigra már rég nem az 1.8Ghz-es AMD64 vagy a 3Ghz-es P4 lesz az otthoni átlag/csúcsprocesszor.
Hogy picit jobban képbe kerülj a valós piaci viszonyokkal ajánlom a következő hírt a figyelmedbe: (HWSW 2003. június 20.)
''Az amerikai Video Software Dealers Association (VSDA) szervezet csütörtökön bejelentette, hogy a múlt héten újabb mérföldkőhöz ért a DVD terjedése az USA-ban: a DVD-kölcsönzések száma a történelem folyamán először meghaladta a videókazetta-kölcsönzésekét.''
Az erdeti teljes hír:
[L]http://www.hwsw.hu/hir.php3?id=21716[/L] -
DcsabaS
senior tag
válasz
Flashcash
#59
üzenetére
Kedves (#59) Flashcash!
Én azt készséggel elismerem, hogy ha távolról (többen) nézik/néznék egyszerre a filmet, akkor a minél nagyobb képernyő elengedhetetlen. (Csak sajnos igen drága.) Ugyanakkor ha csak 1-2 ember nézi egyszerre, akkor egy 19''-os monitor is nagyon jó tud lenni (közelről), egészen HDTV felbontásokig, miközben olcsó is. Ezért azt gondolom, hogy legalábbis amíg a nagy HDTV lapos megjelenítők nem lesznek olcsóbbak, a monitor jó komprumisszumos megoldás.
Írod:
''Rosszul látod a számítástechnikában főleg a processzorok területén nem létezik ilyen hogy évekre előre veszel processzort.''
Én aszerint szoktam processzort vásárolni, hogy:
1.) vannak alkalmazások, ahol egyszerűen időt nyerünk, ha gyorsabb a gép,
1.) aztán vannak alkalmazások, amelyek megkövetelnek egy minimális CPU sebességet, még ha az nagyon drága is akkor (pl. 600 MHz az abszolút minimum a full PAL szoftveres M-JPEG digitalizáláshoz, ami manapság nem sok, de pár éve még kritikus volt).
A két eset eltérő startégiát igényel. A 1.) esetben olyan _ALAPLAPOT_ célszerű vennünk, amelybe majd az upgrade CPU-t is betehetjük, a 2.) esetben viszont csak olyan _CPU_-t érdemes vennünk, amely elegendően gyors a megkívánt célra.
A jelenlegi (1 RAM csatornás) Athlon 64-et eleve szerencsétlennek látom az 1.) szempontból, ugyanis a későbbi upgrade lehetőség hozzá vélhetően minimális lesz, a 2.)-es szempontból viszont semmiben sem nyújt olyan ''kritikus határon túli'' teljesítményt, hogy érdemes legyen megvenni. Márpedig ilyen kritikus határok a videó processzálás körében akadnak (HDTV MPEG-2 és MPEG-4 szoftveres lejátszás, JPEG-2000 digitalizálás és lejátszás PAL felbontásban, real-time PAL DivX5 és DivX6 digitalizálás, stb.)
Mindez azért különösen kellemetlen az AMD szempontjából, mert úgy néz ki, hogy a leggyorsabb P4-ek viszont éppen elegendő sebességűek lesznek mindehhez.
3D szempontból is léteznek ilyen kritikus határok, de nem olyan élesek (pl. 25, vagy 35 fps a DooM III-ban.)
Írod:
''A HDTV-s példád nem illik az AMD64-hez, mire ez a formátum olyan mértékben elterjed a világon hogy számolni kellene vele addigra már rég nem az 1.8Ghz-es AMD64 vagy a 3Ghz-es P4 lesz az otthoni átlag/csúcsprocesszor.''
Igen ám, de pl. amíg a jelenlegi leggyorsabb (1 procis) P4-es rendszerek elboldogulnak a HDTV lejátszással, addig a most megjelentetni kívánt Athlon 64 előre láthatólag nem fog, és erősen bizonytalan a megfelelő upgrade lehetőség!
Az idézett hírrel kapcsolatban: Az a DVD kontra VHS _KÖLCSÖNZÉS_ arányairól szólt. Az ELADÁSOK terán már vagy 1,5 éve vezet a DVD. (A kölcsönzésnél jelentős késedelmet okozott, hogy sokáig _TILTOTTÁK_ a DVD lemezek kölcsönzését, ezért a kölcsönzők kénytelenek voltak megmaradni a VHS-nél.) -
Fiery
veterán
''Igen ám, de pl. amíg a jelenlegi leggyorsabb (1 procis) P4-es rendszerek elboldogulnak a HDTV lejátszással, addig a most megjelentetni kívánt Athlon 64 előre láthatólag nem fog, és erősen bizonytalan a megfelelő upgrade lehetőség!''
Igen-igen kevesen jatszanak le HDTV formatumu anyagot, de ha valakinek ez a maniaja (mint pl. Neked is :) ), akkor az vegyen csak P4-et nyugodtan, egeszsegere. Pl. egy USA-beli vagy kanadai egyszeri arcnak HDTV-tol fuggetlenul ugyis hiaba mondod, hogy AMD rulez, ha egyszer a P4-3.20 a ''leggyorsabb'' (mert ugye mar csak a szamozasa miatt is leggyorsabbnak tekintik sokan), es ugyis azt veszi, amelyik a leggyorsabb.
Nalunk meg (ahol nincs olyan sok felesleges penz) ugyis az ar egy komoly tenyezo, ami pedig igencsak lekorlatozza azoknak a lehetosegeit, akik uj procit akarnak venni -- hidd el, mar csak az ara miatt se fognak 3 GHz-es P4-et venni.
---
Az upgrade lehetoseg pedig mar megbocsass, de hulyeseg. Emlekezz vissza a P4 Socket 423-ra, a 3 GHz-es hatarra vagy a Tualatinra. Azok miatt nem voltal duhos? Ha nem, akkor emiatt se legyel, mert ez ugyanaz a tema. Es ugyanigy a Socket 478 is hamarosan ki fog pusztulni, kb egyidoben a Socket 754-gyel.
Mellesleg, az Intellel ellentetben az AMD nem passziobol cserelgeti a foglalatokat, hanem csupan azert, mert a dual memoriavezerlo miatt _muszaj_. Akinek meg a regi Socket 754-es alaplapjaba kell uj proci, lesz boven valasztek jovore is beloluk, hidd el.
A Slot A sem azonnal halt ki, volt bele me'g 1 GHz-es proci is (az indulo 500 MHz duplaja ugyebar), ha jol emlekszem. Hogy is volt a Socket 423-mal? Hogy is volt a Tualatinnal?
Gondolkozz el ezeken picit...
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#61) Fiery!
Javaslod:
''...de ha valakinek ez a maniaja (mint pl. Neked is ), akkor az vegyen csak P4-et nyugodtan, egeszsegere....''
Igen ám, de én nem szeretném az Intelt támogatni, amíg nem muszáj (:-)...
Írod:
''hidd el, mar csak az ara miatt se fognak 3 GHz-es P4-et venni.''
Sokak számára a kérdés inkább úgy vetődik fel, hogy majd vegyen-e Athlon 64-et, vagy helyette várjon a gyorsabbra (2004-ben). (Vagy mégiscsak P4-et vesz, amikor már kissé olcsóbb lesz. Ez egyébként várható, hiszen a hozzá való chipsetek környékén is lesz bizonyos élénkülés.)
Kérdezed:
''Az upgrade lehetoseg pedig mar megbocsass, de hulyeseg. Emlekezz vissza a P4 Socket 423-ra, a 3 GHz-es hatarra vagy a Tualatinra. Azok miatt nem voltal duhos?''
Csak azért nem, mert addigra én már régen átálltam az AMD-re. Ahogyan sokan mások is. A jobb kompatibilitás, upgrade-elhetőség eddig az AMD egyik fő vonzereje volt. Szerintem súlyos hiba lenne ennek hátatfordítaniuk. (Újabb szög lenne a koporsójukban.)
Írod:
''Mellesleg, az Intellel ellentetben az AMD nem passziobol cserelgeti a foglalatokat, hanem csupan azert, mert a dual memoriavezerlo miatt _muszaj_. ''
Ez pontosan félig igaz. Egészen akkor lenne, ha az AMD bölcsen hagyná a fenébe a mostani Athlon 64-et (a Socket 754-gyel), és helyette a Socket 940-et és az Opteron különféle (akár egyszerűsített) verzióit nyomná. Ugyanis a Socket 754-es Athlon-t NEM muszáj kihoznia.
Írod:
''A Slot A sem azonnal halt ki, volt bele me'g 1 GHz-es proci is (az indulo 500 MHz duplaja ugyebar), ha jol emlekszem.''
Mi is vettünk Slot-A-s alaplapokat - meg is bántuk. -
Fiery
veterán
''Igen ám, de én nem szeretném az Intelt támogatni, amíg nem muszáj (:-)''
Akkor vegyel mindjart 2 db AMD procit, az egyiket rakd ki a vitrinbe :) Az ilyen hulyesegeket is el kellene felejteni, mindenki vegyen olyat, amilyen az igenyeinek es a penztarcajanak a legmegfelelobb. Ha Te HDTV-zni akarsz, akkor nyomass egy P4-et a gepedbe az ocska Athlon XP helyett, es megnyugszol vegre :) Mellesleg, anno a Slot A alaplapoknal sem az alaplap vagy a foglalat volt a legszemetebb, hanem sokkal inkabb a chipset. De ezt mar akkor is lehetett tudni, nem veletlenul nem vettek az okosabbak Slot A-s AMD rendszert -- no offense :D
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#63) Fiery!
Javaslod:
''Akkor vegyel mindjart 2 db AMD procit, az egyiket rakd ki a vitrinbe ''
Veszek is, de nem a vitrinbe, hanem egy másik gépbe (:-). Ez videó kódolásnál elfogadható megoldás (ugyanis szét lehet osztani több kép között), de lejátszáshoz nem.
Írod:
''Ha Te HDTV-zni akarsz, akkor nyomass egy P4-et a gepedbe az ocska Athlon XP helyett, es megnyugszol vegre''
Dehogy nyugszom (:-). Amikor megjelentek a Socket-A Athlon-ok, szinte minden fronton a legjobbak voltak (fajlagosan leggyorsabb integer, FPU, 3D, multimedia, kedvező ár, későbbi upgrade lehetőség, stb.).
Ehhez képest az AMD idővel elkezdett szórakozni azzal, hogy (noha kezdetben is az EV6-tal reklámozta az Athlon-t), nem fogja fölemelni az FSB-t 166-200 MHz-re. Dacára annak, hogy nyilvánvalóan kezdtek lemaradni a MHz versenyben, és hogy az Athlon FSB átvitele azonos frekin eleve csak fele a P4-ének (ami jelentős relatív lassító tényező). És dacára annak, hogy a RAM gyártók és a chipset gyártók készek voltak a dologra, a saját beruházásaik révén. Végül a bölcs viselkedést csak a piac tudta rájuk kényszeríteni. Egy korábban oly innovatív cégnél ez szégyen.
Reméled:
''Nem forditanak hatat. Az, hogy a Socket 754-et 1 evben belul lecserelik, me'g nem jelenti azt, hogy utana nem lesz Socket 754 proci. ''
Dehogyisnem! A realitás az, hogy az AMD-nek NINCS olyan félvezető kapacitása, amellyel megoldhatná túl sok fajta CPU fejlesztését és gyártását. Közismert, hogy részint pont ez okozta az Athlon XP és a Hammer-ek fejlesztéseinek lassúságát. Minthogy a Socket-A kategóriában van a használt AMD-s alaplapok zöme, itt érdemesebb biztosítani az upgrade lehetőséget, mint egy eleve csak átmeneti Athlon 64 kategóriában. Pedig még az Athlon XP gyártása/fejlesztése is csak nehezen oldható meg az Opteroné mellett.
Írod:
''manapsag mar senkit nem erdekel, ha a foglalat valtozik,''
Na, ezt roppant mód kétlem.
Vélekedsz:
''Egy szoval el lehet soporni a hulyesegedet: koltsegcsokkentes.''
Mi a fenéért lenne költségcsökkentés kihozni egy terméket, amelynek későbbi támogatását előre láthatóan nem lehet majd megoldani?!? (Egy ilyen lépés éppen hogy a bukást segíti elő. Gondolj csak pl. arra, hogy az IBM HDD gyártása is ebbe rokkant bele. Nem bírták a garanciális ügyek terhét.) Aki takarékoskodni kíván, az nem hozhat ki olyan terméket, amely eleve bukásra van ítélve!
Írod:
''... vagy maradni az Athlon XP-nel (ez utobbi a legbolcsebb dontes az ev vegeig''
Ebben legalább egyetértünk.
Írod:
''Mellesleg, anno a Slot A alaplapoknal sem az alaplap vagy a foglalat volt a legszemetebb, hanem sokkal inkabb a chipset.''
Inkább úgy mondanám, hogy a megfelelő TÁMOGATÁS HIÁNYA. Ebben sok minden benne van, a hibák is, meg az elvárható upgrade hiánya is. De ahogy a mondás is tartja, ''Egyszer volt Budán kutyavásár''. Aki megégedte magát, az legközelebb sokkal óvatosabb lesz. -
Fiery
veterán
Egyre nagyobb hulyesegeket irsz :) Lassuk:
''Ehhez képest az AMD idővel elkezdett szórakozni azzal, hogy (noha kezdetben is az EV6-tal reklámozta az Athlon-t), nem fogja fölemelni az FSB-t 166-200 MHz-re.''
Ha ertenel hozza, nem mondanal ilyeneket. Nehogy azt hidd, hogy az AMD-n mult ez: technologiailag nem problema legyartani egy 133 es egy 200 MHz-es EV6 linket hasznalo procit, vagyis semmi problema nem lett volna emelni a proci kulso orajelet. Azonban, egy PC nem csak processzorbol all, barmennyire probalod is igy beallitani a szituaciot. Egy 100 es egy 200 MHz-es buszt hasznalo alaplapot legyartani kozel sem ugyanakkora kunszt, sokkal-sokkal precizebb tervezest es sokkal jobb minosegu alkatreszeket igenyel a magasabb orajel. Nem veletlenul valasztotta az Intel a QDR megoldast a DDR helyett a NetBurst architekturaja tervezesenel (igy alacsony orajellel sokaig ki tudtak huzni).
''És dacára annak, hogy a RAM gyártók és a chipset gyártók készek voltak a dologra''
Kik voltak keszen?? A VIA me'g csak a napokban dobta piacra a KT600-at, es me'g mindig nem lehet kapni a boltban az Abit NF7-S v2.0 es me'g 1-2 hasonlo nForce2-U400 chipsetes alaplapon kivul mast, ami tamogatna a 200 MHz-es Athlonokat. Az alaplap- es chipsetgyartok is azert huztak a szajukat, mert sokkal tobb problemaval jar egy 200 MHz-es buszt is tamogato termeket gyartani, mint egy csak 133 vagy 166 MHz-eset.
''A realitás az, hogy az AMD-nek NINCS olyan félvezető kapacitása, amellyel megoldhatná túl sok fajta CPU fejlesztését és gyártását.''
Igy van, de ez nem tudom, hogyan kapcsolodik a temahoz... Eddig is megoldottak, ezutan is megoldjak, nem kell aggodni.
''Közismert, hogy részint pont ez okozta az Athlon XP és a Hammer-ek fejlesztéseinek lassúságát.''
Inkabb ugy mondanam, a technologiai atallas (0.18 -> 0.13) okozta az Athlon XP (Thoroughbred-A/B es Barton) fejlesztesenek keseset. A K8 mas tema, azt ne keverd ebbe bele -- mar csak azert sem, mert az alapvetoen uj technologiat hasznal (SOI), teljesen uj core (me'g ha erre most sokan felszisszennek, akkor is uj core), bazinagy core (1 MB L2) es me'g sok-sok egyeb problema.
''Minthogy a Socket-A kategóriában van a használt AMD-s alaplapok zöme, itt érdemesebb biztosítani az upgrade lehetőséget, mint egy eleve csak átmeneti Athlon 64 kategóriában. Pedig még az Athlon XP gyártása/fejlesztése is csak nehezen oldható meg az Opteroné mellett.''
1) Mar megint nem tudom, mirol beszelsz :) Az Athlon XP-t mar nem fejleszti az AMD, az megy a kukaba. A gyartasa pedig nem nagy problema, hiszen az Opteront eleve nem nagy szeriaban nyomjak (elhanyagolhato a legyartott Opteron darabszam az Athlon XP es Duronnal osszevetve)
2) Az Opteron sokkal magasabb prioritasu, mint az Athlon XP (presztizs, profit, nem kell magyarazni)
''>manapsag mar senkit nem erdekel, ha a foglalat valtozik,
Na, ezt roppant mód kétlem.''
Akinek a foglalat annyira nagyon szamit, az marad az Athlon XP-nel. Mire meg vegleg kifullad a Socket A (azon a fronton, amit egy ilyen ''problemas'' felhasznalo ki tud fizetni), addigra boven lesz Socket 754-bol sokfele proci, es talan mar annak az utodjarol is tobbet tudunk. Nem ertem a problemadat :)
''Mi a fenéért lenne költségcsökkentés kihozni egy terméket, amelynek későbbi támogatását előre láthatóan nem lehet majd megoldani?!?''
Huh, na ez a veg :)
1) A tamogatas nem azt jelenti, hogy megveszel egy alaplapot, amihez az AMD-nek nem sok koze van (pl. Asus SK8N nForce3 Pro chipsetes alaplaphoz mi koze az AMD-nek?), es ezutan az AMD-nek kellene arrol gondoskodnia, hogy tudjal az alaplapba nagyobb procit is rakni mondjuk 2 evig...
2) Az AMD-nek teljesen mindegy, hogy egy alaplap meddig lesz ''upgrade-elheto''. Arrol az alaplap gyartonak kell gondoskodnia pl. azzal, hogy uj BIOS frissiteseket ad ki, netan speckon kivul lehet jaratni a cuccot (lasd nForce2-SPP Vanilla).
3) Az AMD-t egyedul csak az erdekli, hogy ha mar nem Opteron, akkor olcson tudja adni a procijat, mindenkeppen olcsobban, mint amennyibe majd a Prescott kerul. Ehhez pedig minel egyszerubb dizajn kell: fogod az Opteront, leveszel 200 labat a tokrol, kiveszel belole 2 HT vezerlot es 1 memoria vezerlot -- ime a koltsegcsokkentes. Ha azt hiszed, az a 200 lab semmit nem szamit, nos, tevedsz. Ha olyan mindegy lenne, akkor a P4 mar eleve LGA775 tokozasban kerult volna piacra, es nem lett volna Socket 423 es Socket 478 sem.
''Gondolj csak pl. arra, hogy az IBM HDD gyártása is ebbe rokkant bele. Nem bírták a garanciális ügyek terhét.''
Ezt megint nem ertem, mi koze ennek az AMD-hez? Ugy tunik, kevered az egyszeru gyartast, a termektamogatast es a garancialis ugyintezest...
Az IBM mellesleg azert rokkant bele a vinyogyartasba, mert igazi vadkapitalista modon kis hazankban probaltak fillerekert megoldani a gyartast, kaotikus modon es a befektetett osszeg minimalizalasaval, iszonyatos korulmenyek kozott, kerdojeles IQ-ju emberekkel probaltak csucstechnikaju vinyokat gyartani. Amikor a 60 legyartott vinyobol 5 (!) db jut el a csomagolasig, valamint amikor a QC-n megbukott vinyokat visszakuldik me'g 1 QC-re (hatha masodszorra mar atcsuszik es nem kell bezuzni), az mar igencsak elmond valamit a cegrol... Fehervaron laktam, dolgoztam a gyarban (szerencsere nem a termelesen), szoval ezt azert ne hasonlitsd ossze a Drezdai komplexummal.
''Aki takarékoskodni kíván, az nem hozhat ki olyan terméket, amely eleve bukásra van ítélve!''
Miert lenne bukasra itelve? Anno a Pentium Pro bukasra volt itelve? Vagy az elso Pentiumok (60 es 66 MHz) talan bukasra voltak itelve? Senki sem vett Socket 423 Pentium 4-et? Senki sem vett Tualatint? Ezek mind ocskak voltak? Gondolkozz :)
''Inkább úgy mondanám, hogy a megfelelő TÁMOGATÁS HIÁNYA. Ebben sok minden benne van, a hibák is, meg az elvárható upgrade hiánya is.''
A tamogatas nem jelenti az upgrade utvonal biztositasat, megint el vagy tevedve. Mellesleg volt Slot A Thunderbird is, nem tudom, miert panaszkodsz az upgrade-re...
Fiery -
Flashcash
Közösségépítő
Szerintem a Socket 754 nem fog ennyire bonyolítani a helyzeten.
Olyasmi lesz mint régen a SlotA, egy darabig (2004/3) lehet majd kapni bele processzort és 3400-3600+ között abbahagyja az AMD az ilyen procik gyártását.
Ezzel párhuzamosan még jóval az AMD 64 megszűnése előtt, megjelennek az első Desktop Opteron 1 procis alaplapok (Socket 940). És innentől kezdve ez a platform lesz az AMD fő irányvonala Dual DDR400/466 ramokkal felszerelve.
Kérdés hogy az AMD-nek az IBM-el szövetkezve hogy fog sikerülni a 0,09mikronra való átállás, egy biztos hogy nagyon ronthat a cég helyzetén ha nem sikerül időben átállni.
Az Intel hamarosan kiadja az utolsó 3.2Ghz-es 0,13 P4 procit, és utánna náluk is ''szünet'' lesz amíg nem állnak át 0,09mikronra. Vajon ebben hol tartanak? Lesznek gondjaik vagy simán jóval az AMD előtt átállnak az új gyártástechnológiára és a Mhz-ek hajszolása folytatódhat?
Hogyan sikerül az AMD-nek az idei köztes időszak és az év végi főszezon mennyire sikerül elhitetni az emberekkel hogy érdemes AMD64-be fektetni? -
Flashcash
Közösségépítő
HDTV-vel kapcsolatban:
Lehet hogy az első kiadású AMD64 nem tudja lejátszani az ilyen videókat, bár én azért megnéznék egy nagyfelbontású letölthető HDTV videót, sajnos nem találtam a neten. Gondolom ez is az elterjedtségére utal. :) (Nálam 1.6Ghz-en egy 1000*540-es 3Mbit/s Divx 5.05 videó minden fullon 65% körül terheli a procit.)
Az viszont biztos hogy a HDTV lejátszásának képessége az eladásokra nem igazán lesz hatással. -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#65) Fiery!
Írod:
''Egyre nagyobb hulyesegeket irsz Lassuk:''
Szó sincs róla. De Te egyre szemtelenebb vagy.
Írod:
''... vagyis semmi problema nem lett volna emelni a proci kulso orajelet.''
Eddig egyetértünk.
Írod:
''Azonban, egy PC nem csak processzorbol all, barmennyire probalod is igy beallitani a szituaciot.''
1.) Egyáltalán nem próbálom így beállítani. Az FSB-n keresztül a CPU az alaplapi chipset-tel (az északi híddal) kommunikál. Így tehát az a kérdés, hogy a 200 MHz-es (effektíve 400 MHz) jelent-e valami főbenjáró nehézséget, amikor pl. a RAM felé is megvan ugyanez (DDR400), vagy P4 esetében még több is, és nem is csak az Intel, hanem még még a VIA és a SiS által is szervírozva. A válasz szerintem nem. A 200 MHz-es FSB bevezetése kizárólag azért jelentett problémát, mert az AMD lebegtette a kérdést, ezért az alaplapi chipset gyártók a saját szakállukra voltak kénytelenek fejleszteni, ha megtették, egy esetleg teljesen feleslegesnek bizonyuló irányba, megfelelő teszt processzorok nélkül.
Írod:
''Nem veletlenul valasztotta az Intel a QDR megoldast a DDR helyett a NetBurst architekturaja tervezesenel (igy alacsony orajellel sokaig ki tudtak huzni).''
A QDR és a DDR megvalósíthatósága között NINCS számottevő különbség! Jellemző, hogy míg a P4 rendszerbusza QDR üzemű, addig a hozzá tervezett RDRAM meg DDR üzemű. Ez egyszerűen azért van, mert az I/O áramkörök az egyszerű SDR esethez képest mindkét esetben (QDR és DDR) 4-szeres frekvencián működnek, csak éppen a szinkronizálást végző fizikai órajelhez képest lesz más az arány. (A QDR-nél 4-szeres, a DDR-nél meg 2-szeres, ezért a DDR-nél ugyanahhoz az átviteli sebességhez 2-szeres frekvenciájú órajelet kell biztosítani.)
Írod:
''Kik voltak keszen?? A VIA me'g csak a napokban dobta piacra a KT600-at, es me'g mindig nem lehet kapni a boltban az Abit NF7-S v2.0 es me'g 1-2 hasonlo nForce2-U400 chipsetes alaplapon kivul mast, ami tamogatna a 200 MHz-es Athlonokat.''
Mint fentebb írtam, ez csupán azért van, mert nem létező procihoz csak kevesen fognak fejlesztést kezdeni. Az nvidia-nak még a 166 MHz-es FSB-t is gyakorlatilag úgy kellett kikönyörögnie az AMD-től. Más kérdés, hogy aztán az AMD-nél is belátták a hasznát. (Viszont a 200 MHz-es FSB-hez még mindig nem jelentették be, hogy lesz magasabb órajelű verzió is, a 3200+-os után.)
Írod:
''Inkabb ugy mondanam, a technologiai atallas (0.18 -> 0.13) okozta az Athlon XP (Thoroughbred-A/B es Barton) fejlesztesenek keseset. A K8 mas tema, azt ne keverd ebbe bele''
Miért volna más téma?!? Az a kérdés, hogy mire használják a legjobb félvezető technológiai sorukat, és itt a Hammer és az Athlon fejlesztése egymás konkurenciája.
Írod:
''1) Mar megint nem tudom, mirol beszelsz Az Athlon XP-t mar nem fejleszti az AMD, az megy a kukaba. ''
Az AMD is pontosan így gondolta már a 166 MHz-es FSB-jű Athlonok megjelenése előtt is. Pont ezt nehezményeztem az Amd részéről. Aztán a piaci kényszer visszaültette őket a fejlesztéshez. És szerintem a történelem itt ismételni fogja önmagát, mert az első generációs Athlon 64 kudarcnak néz ki, az Opteront meg nem vesz a tömeg (még 1-2 évig), így marad az Athlon XP vonal további erősítése.
Írod:
''Az Opteron sokkal magasabb prioritasu, mint az Athlon XP (presztizs, profit, nem kell magyarazni)''
Ez igaz. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy olyan nyilvánvaló koncepciós hibák maradjanak benne, mint ami megtörtént az Athlon 64-nél, hogy csak 1-csatornásra tervezték a RAM vezérlőjét. Erről már legalább 1 éve lehet tudni, hogy elégtelen!
Írod:
''addigra boven lesz Socket 754-bol sokfele proci, es talan mar annak az utodjarol is tobbet tudunk. Nem ertem a problemadat ''
Akár fogadhatunk is, hogy az első generációs Athlon 64 a GeForce FX és a Slot-A sorsára jut.
Vélekedsz:
''Az AMD-nek teljesen mindegy, hogy egy alaplap meddig lesz ''upgrade-elheto''.''
EGY LÓPIKULÁT! Az AMD jórészt pont a folyamatos upgrade lehetőségeknek köszönheti a népszerűségét, vagyis a Socket-A megőrzésének. (Az Intel más helyzetben van, ők komoly mértékű chipset gyártással is foglalkoznak, és piacvezetőként sok mindent kikényszeríthetnek.)
Írod:
''Ehhez pedig minel egyszerubb dizajn kell: fogod az Opteront, leveszel 200 labat a tokrol, kiveszel belole 2 HT vezerlot es 1 memoria vezerlot -- ime a koltsegcsokkentes. Ha azt hiszed, az a 200 lab semmit nem szamit, nos, tevedsz.''
Senki nem állította, hogy 200 láb semmit sem számít. De mi a fenéért ne lehetne elérni, hogy a kisebb lábszámú CPU használható legyen ugyanabban a Socket 940-es foglalatban?!?
Írod:
''Fehervaron laktam, dolgoztam a gyarban (szerencsere nem a termelesen), szoval ezt azert ne hasonlitsd ossze a Drezdai komplexummal.''
Nem csak a Fehérváron gyártott IBM HDD-kel volt gond.
Kérdezed:
''Miert lenne bukasra itelve? Anno a Pentium Pro bukasra volt itelve?''
Ha nem szerverekbe, hanem otthoni felhasználásra ment volna, akkor igen.
Kérdezed:
''Vagy az elso Pentiumok (60 es 66 MHz) talan bukasra voltak itelve? Senki sem vett Socket 423 Pentium 4-et? Senki sem vett Tualatint? Ezek mind ocskak voltak? Gondolkozz''
Az Intel akkor is a piacvezető volt. Ne téveszd össze az AMD helyzetével!
********
Kedves (#66) Flashcash!
Írod:
''Ezzel párhuzamosan még jóval az AMD 64 megszűnése előtt, megjelennek az első Desktop Opteron 1 procis alaplapok (Socket 940). És innentől kezdve ez a platform lesz az AMD fő irányvonala Dual DDR400/466 ramokkal felszerelve.''
Hasonlót sejtel/remélek én is.
Írod:
''Kérdés hogy az AMD-nek az IBM-el szövetkezve hogy fog sikerülni a 0,09mikronra való átállás, egy biztos hogy nagyon ronthat a cég helyzetén ha nem sikerül időben átállni.''
Az IBM szerintem nem jó partner technológiai együttmőködésekhez. Alapvető filozófiájuk, hogy ha valami/valaki számukra nem eléggé nyereséges, akkor azt felszámolják, vagy minimum cserben hagyják. Ezért erősen valószínűsítem, hogy az nVIDIA is rá fog faragni velük, és szerintem az AMD is, ha túlságosan rájuk támaszkodnak.
Amúgy a 90 nm-re való áttérés túl nagy ugrásnak tűnik, tekintve, hogy még a 130 nm-rel is mennyi gond volt. Egyelőre csak a 110 nm-es technológa tűnik valóban elérhetőnek.
Kérdezed:
''Hogyan sikerül az AMD-nek az idei köztes időszak és az év végi főszezon mennyire sikerül elhitetni az emberekkel hogy érdemes AMD64-be fektetni?''
Szerintem igen kevéssé. Ha az nVIDIA teríteni fogja az 1-Opteronos chipsetjét, az sokkal jobb lehet.
Írod:
''bár én azért megnéznék egy nagyfelbontású letölthető HDTV videót, sajnos nem találtam a neten.''
Vannak ingyenesen letölthető demók, pl. itt:
[L]http://www.microsoft.com/windows/windowsmedia/content_provider/film/ContentShowcase.aspx[/L]
Ha a HDTV felbontású file-ok nem lennének olyan nagyok, akkor nyilván sokkal több is lenne.
Írod:
''Az viszont biztos hogy a HDTV lejátszásának képessége az eladásokra nem igazán lesz hatással.''
Ezt én másként gondolom. Mihelyt kiderül, hogy a P4 elvégzi a feladatot, az Athlon 64 meg elhasal, ez lehet az Intel reklám kampány egyik fő motívuma... -
Fiery
veterán
''Az FSB-n keresztül a CPU az alaplapi chipset-tel (az északi híddal) kommunikál. Így tehát az a kérdés, hogy a 200 MHz-es (effektíve 400 MHz) jelent-e valami főbenjáró nehézséget, amikor pl. a RAM felé is megvan ugyanez (DDR400), vagy P4 esetében még több is, és nem is csak az Intel, hanem még még a VIA és a SiS által is szervírozva.''
Na itt az aktualis hulyeseged, ujbol. A P4 eseteben nincs magasabb orajel, nem kellene osszekeverni az ateresztokepesseget az orajellel. A P4 busza me'g csak most erte el a 200 MHz-es tempot, gyakorlatilag egyidoben az Athlonnal. Szerinted ez veletlen? Nem gondolod, hogy ennek megvan az oka?
''A 200 MHz-es FSB bevezetése kizárólag azért jelentett problémát, mert az AMD lebegtette a kérdést, ezért az alaplapi chipset gyártók a saját szakállukra voltak kénytelenek fejleszteni, ha megtették, egy esetleg teljesen feleslegesnek bizonyuló irányba, megfelelő teszt processzorok nélkül.''
Talan valamelyik chipsetgyartonal belsos emberke vagy? :) Maga a fejlesztes nem gond, es nem kell hozza tesztprocesszor, ugyanis a Tbred-A/B is barmikor, gond nelkul hajthato 200 MHz-es kulso orajellel (Tbred-A nalam is igy megy, noha 133 MHz-es EV6-ra terveztek). Meg kellene ertened, hogy a 200 MHz-es busz egyetlen keslelteto oka a magas koltseg volt, semmi mas.
''A QDR és a DDR megvalósíthatósága között NINCS számottevő különbség!''
Csak epp a QDR-rel alacsonyabb orajelen el tudod erni a DDR ateresztokepesseget... Eleg nagy kulonbseget tud adni (lasd EV6 DDR 200 MHz = 3200 MB/s, NetBurst QDR 200 MHz = 6400 MB/s).
''A QDR és a DDR megvalósíthatósága között NINCS számottevő különbség! Jellemző, hogy míg a P4 rendszerbusza QDR üzemű, addig a hozzá tervezett RDRAM meg DDR üzemű.''
Es? Ennek mi koze mar megint az AMD-hez? A Rambus DRAM 400 es 533 MHz-en ketyeg, iszonyu draga eloallitani, melegszik mint a diszno es hadd ne soroljam tovabb. Az AMD hasonlo pozicioban szinten felhasznalta volna a Rambus DRAM-ot, csak epp ok nem tehetik meg, hogy arban folemenjenek az Intelnek.
''nem létező procihoz csak kevesen fognak fejlesztést kezdeni.''
Baromsag, a nem letezo Athlon 64-hez is mar reg kesz vannak a chipsetek. AMD-8100, SiS755, VIA K8T400, VIA K8T400M, nForce3 Pro 150/200.
''Az nvidia-nak még a 166 MHz-es FSB-t is gyakorlatilag úgy kellett kikönyörögnie az AMD-től.''
Az nVIDIA konnyen ugral, ok mar az elso chipsetjuket (nForce 420) is ugy terveztek meg, hogy lenyomja konkurenciat, gyakorlatilag csak 2 chipsetet kell fejleszteniuk -- igy konnyu pofazni. Egyebkent meg hidd el, hogy az AMD-nek reges-reg a terveiben volt a 166 es 200 MHz-es EV6 bevezetese (ha nem hiszed, nezelodj az MPF bemutatok kornyeken, 1998-1999), csupan a chipset- es alaplapgyartok huztak a szajukat a magas koltsegek miatt.
''Más kérdés, hogy aztán az AMD-nél is belátták a hasznát.''
Te tenyleg ennyire hulyenek nezed az AMD-t? Azt a ceget, aki szazmillio tranzisztort beletuszkol egy koromnyi meretu lapkaba? Te tenyleg mas vilagban elsz, hallod-e :) A GeForce FX _5800_ talan elbukott, de maga az FX szeria kozel sem (lasd FX 5900). A Slot A pedig mint koncepcio ugyanugy ''bukott el'', mint a Slot 1, Socket 370 vagy a Socket 423. Ebben semmi extra nincs, technologiai fejlodes es kesz. Mellesleg, a Slot A kapcsan voltak mas tenyezok is, ami miatt eredetileg a slotos kialakitas volt a celszerubb(nek tuno), de ebbe felesleges belemenni.
''Az a kérdés, hogy mire használják a legjobb félvezető technológiai sorukat, és itt a Hammer és az Athlon fejlesztése egymás konkurenciája.''
A legjobb technologiat az Athlon 64 es az Opteron kapja, mi ebben a kerdes?
''Ez igaz. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy olyan nyilvánvaló koncepciós hibák maradjanak benne, mint ami megtörtént az Athlon 64-nél, hogy csak 1-csatornásra tervezték a RAM vezérlőjét. Erről már legalább 1 éve lehet tudni, hogy elégtelen!''
Uramatyam... Szerinted az 1 csatornas memoria vezerlo koncepcios hiba? Akkor ennyi erovel az 1.3-as benzines vagy az 1.7-es dizelmotor is koncepcios hiba, igaz? Miert nem lehet 5.0 V8 benzin es 2.8 turbodizel minden autoban, hm?
Ertsd mar meg, hogy koltsegcsokkentes miatt csinalja az AMD, ha a koltseg nem szamitana, nem is lenne Athlon 64 (es Duron sem), valamint az Athlon XP es a Duron gyartasa mar leallt volna -- hiszen ha nem szamit a koltseg, akkor adhatnak mindenkinek Opteront, nem?
''Az AMD jórészt pont a folyamatos upgrade lehetőségeknek köszönheti a népszerűségét, vagyis a Socket-A megőrzésének. (Az Intel más helyzetben van, ők komoly mértékű chipset gyártással is foglalkoznak, és piacvezetőként sok mindent kikényszeríthetnek.)''
Es? A nepszeruseget nem vesztette el a Slot A kapcsan sem, sot! Emlekezz vissza, pont akkor lett nepszeru az Athlon. Mellesleg, a kis hazankban kialakult ''KT133-ba XP 2600+'' gyakorlatot nem kellene levetiteni az egesz vilagra, a 10 millios magyar nepesseg toredeket kepezo AMD processzor vasarlok igen szep, apro gombostufejnyi reszet kepezik a vilagpiacnak. Mashol nem foglalkoznak a socketekkel es hasonlokkal, egyszeruen megveszik a cuccot es hasznaljak. Ha meg cserelni kell, alaplap-memoria-processzor kivesz, uj alaplap-memoria-processzor berak. Ennyi.
''De mi a fenéért ne lehetne elérni, hogy a kisebb lábszámú CPU használható legyen ugyanabban a Socket 940-es foglalatban?!?''
Mert dragabb legyartani egy ClawHammer core-t, ha azt egy nagyobb tokba akarod betuszkolni. Mellesleg a Socket 940-es alaplapok is dragabbak, mint a Socket 754, szoval ezt az otletet (amit egyebkent en szemely szerint nagyon tamogatnek) felejtsd el :)
''Nem csak a Fehérváron gyártott IBM HDD-kel volt gond.''
De mivel ott igen sok vinyot gyartottak, eleg ''jo'' hatassal volt az IBM vinyogyarto kapacitasara a Fehervaron eloallt selejthalom :)
''Amúgy a 90 nm-re való áttérés túl nagy ugrásnak tűnik, tekintve, hogy még a 130 nm-rel is mennyi gond volt. Egyelőre csak a 110 nm-es technológa tűnik valóban elérhetőnek''
A processzorgyartasban nincs ertelme kisebb lepcsokkel haladni -- ne keverd ossze a GPU gyartassal. Ha 180-rol 130-ra is atalltak, 130-rol 90-re is at fognak.
''Szerintem igen kevéssé. Ha az nVIDIA teríteni fogja az 1-Opteronos chipsetjét, az sokkal jobb lehet.''
De az Opteron sem tud jol HDTV-t kodolni, akkor az is losz*r lesz, igaz? :D
Egyebkent meg az Opteron tul draga ahhoz, hogy igazan jol befusson az otthoni piacon. Akinek megvan az anyagi lehetosege az Opteronra, az inkabb egy bika P4-et vesz a penzbol i865PE-vel, hidd el (es otthoni felhasznalasra a legtobb esetben jobban is jar a P4-gyel, megjegyzem).
''Mihelyt kiderül, hogy a P4 elvégzi a feladatot, az Athlon 64 meg elhasal, ez lehet az Intel reklám kampány egyik fő motívuma...''
Fogalmazz meg legyszives egy reklamanyagot, amiben kifejted, hogy miert erdemes P4-et venni a HDTV-hez, es hogy pontosan ez miert is jo a felhasznaloknak.
Fiery -
Egon
nagyúr
Nem érzem elég felkészültnek magam ahhoz, hogy ebbe a magasröptű vitába beleszóljak, de azért egy apró megjegyzést tennék:
Írod:
''Ertsd mar meg, hogy koltsegcsokkentes miatt csinalja az AMD, ha a koltseg nem szamitana, nem is lenne Athlon 64 (es Duron sem), valamint az Athlon XP es a Duron gyartasa mar leallt volna -- hiszen ha nem szamit a koltseg, akkor adhatnak mindenkinek Opteront, nem?''
Ez csak részben igaz: szvsz nagyobbrészt a különböző piaci szegmensek hi-endtől a low endig) lefedése céljából ''van'' (pl.) Duron...:P"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)
-
DcsabaS
senior tag
Kedves (#69) Fiery!
Írod:
''Na itt az aktualis hulyeseged, ujbol. A P4 eseteben nincs magasabb orajel, nem kellene osszekeverni az ateresztokepesseget az orajellel. A P4 busza me'g csak most erte el a 200 MHz-es tempot, gyakorlatilag egyidoben az Athlonnal. Szerinted ez veletlen? Nem gondolod, hogy ennek megvan az oka?''
Próbára teszed a türelmemet. Ki a fene írta azt, hogy az órajel magasabb az aktuális P4-nél, mint az Athlon-nál?!? Az órajel az egyaránt 200 MHz. Viszont az adatátvitel NEM az órajel frekvenciáján történik(!!!), hanem az Athlonnál a 2-szeresén (400 MHz), a P4-nél meg a 4-szeresén (800 MHz)!
Vélekedsz:
''Maga a fejlesztes nem gond, es nem kell hozza tesztprocesszor, ugyanis a Tbred-A/B is barmikor, gond nelkul hajthato 200 MHz-es kulso orajellel (Tbred-A nalam is igy megy, noha 133 MHz-es EV6-ra terveztek). ''
Nincs igazad, ugyanis a 200 MHz-es FSB-t hivatalosan támogató alaplapoknak nemcsak szerencsés esetekben kell tudniuk a 200 MHz-et, ezért van itt fejleszteni/tökéletesíteni való.
Írod:
''Csak epp a QDR-rel alacsonyabb orajelen el tudod erni a DDR ateresztokepesseget... Eleg nagy kulonbseget tud adni (lasd EV6 DDR 200 MHz = 3200 MB/s, NetBurst QDR 200 MHz = 6400 MB/s).''
Az órajel csak egy frekvencia, amelyhez szinkronizálva állnak be a különféle egyéb frekvenciák. Ha a különböző átviteli módokat akarod összehasonlítani technológiai megvalósíthatóság szempontjából, akkor a 200 MHz-es órajelű DDR buszt a 100 MHz-es órajelű QDR busszal kell párba állítsd! (Ebből kiolvasható, hogy az Intel P4 busza sokkal fejlettebb az Athlon rendszerbuszánál, ugyanis dupla effektív frekvencián megy, azonos bitszélesség mellett.)
Írod:
''Ennek mi koze mar megint az AMD-hez? A Rambus DRAM 400 es 533 MHz-en ketyeg, iszonyu draga eloallitani, melegszik mint a diszno es hadd ne soroljam tovabb.''
Egy adott órajelű QDR eszköz helyett nyugodtan lehet csinálni 2-szeres órajelű DDR eszközt is. Nem lesz nagy különbség semmiféle vonatkozásban. Az RDRAM-nál az Intel és a RAMBUS ennél tovább is ment, ugyanis a bit-szélesség csökkenését (64-ről 16-ra) is részben az átviteli frekvencia emelésével óhajtották megoldani (másrészt 2 csatorna használatával). A frekvenciának ez a további emelése vezetett a magasabb hőmérsékletre és a félvezető technológiai nehézségekre, végeredményben a drágaságra.
Írod:
''Baromsag, a nem letezo Athlon 64-hez is mar reg kesz vannak a chipsetek. AMD-8100, SiS755, VIA K8T400, VIA K8T400M, nForce3 Pro 150/200.''
Csakhogy az Athlon 64 be volt ígérve! A 3200+-os (és gyorsabb) Athlon XP pedig sokáig nem.
Kérdezed:
''Te tenyleg ennyire hulyenek nezed az AMD-t? Azt a ceget, aki szazmillio tranzisztort beletuszkol egy koromnyi meretu lapkaba? Te tenyleg mas vilagban elsz, hallod-e''
Tényleg ilyen hülyék. (Pontosabban a nehéz helyzetükben rosszul mérik fel, hogy mit engedhetnek meg maguknak és mit nem.)
Írod:
''Ha mondjuk a K6 elso generaciojara celoznal, me'g talan azt mondhatnam, oke, van benne valami.''
Konkrétan a Slot-A-ra és a Socket-A csupasz tokozású CPU-ira gondoltam. (Az AMD mindkettőbe az Intelt utánozva ugrott bele.) A Slot-A eleve nem volt perspektivikus, de a csupasz CPU megoldás sem jó, és ezt már a bevezetésekor is lehetett tudni (az Intel tapasztalataiból). Az Intel a P4-gyel kihátrált belőle, viszont az Athlon-ok máig szívnak a rosszabb termikus viselkedésből kifolyólag.
(De ha már a K6-ot említetted, a K5 még rosszabb volt az eredetileg a 486-osokhoz készített FPU-jával.)
Írod:
''Huh, miket irsz mar megint A GeForce FX _5800_ talan elbukott, de maga az FX szeria kozel sem (lasd FX 5900). ''
Egyértelműen az eredeti FX-re utaltam (NV30), NEM az 5900-as sorozatra.
Írod:
''A Slot A pedig mint koncepcio ugyanugy ''bukott el'', mint a Slot 1, Socket 370 vagy a Socket 423.''
Addig egyetértek, hogy a Slot-A ugyanúgy bukott el, mint a Slot-1. A Socket 370, 423, stb. azért más, mert az Intel megtehette volna, hogy eleve egy perspektivikusabb socketre tér át, amit szerintem azért nem tett, mert piacvezetőként így jobban tudta szívatni a piacot.
Kérdezed:
''A legjobb technologiat az Athlon 64 es az Opteron kapja, mi ebben a kerdes?''
Ebben az a probléma, hogy az Athlon 64 egy rosszul méretezett CPU. És mégis elvitte a fejlesztési erőforrások jókora részét. (Az Opteron nagyjából rendben van.)
Kérdezed:
''Uramatyam... Szerinted az 1 csatornas memoria vezerlo koncepcios hiba?''
IGEN!!! Amióta lehet tudni, hogy még a P4 is mennyit profitál a gyorsabb átvitelű RAM-ból, teljesen elfogadhatatlan egy jövőbeli CPU-ba ilyen szűkületet tervezni!
A 2-csatornás RAM alternatívája az lehetne, ha
1.) dupla frekin mehetne a RAM (drága és meleg lenne)
2.) RDRAM-ot használnának (szintén drága és meleg lenne)
3.) DDR-II RAM-ot használnának (drága, meleg és kiforratlan is lenne)
Nem olyan nehéz tehát kitalálni, hogy mi a nyerő megoldás. (Az Intelnek is sikerült, jelentős RAMBUS érdekeltsége dacára.)
Írod:
''Ertsd mar meg, hogy koltsegcsokkentes miatt csinalja az AMD''
Költségcsökkentés végett szerintem hagynia kellene a fenébe a mostani Athlon 64-et, és az Opteron egyszerűsített (de azért még 2-csatornás) verziójára kellene koncentrálni. (Vagy ha mindenáron ki akarnak hozni egy egészen olcsó 64 bit-es procit (nem tudom mire), akkor az tehetnék Socket-A kompatibilis formában.)
Írod:
''Es? A nepszeruseget nem vesztette el a Slot A kapcsan sem, sot! Emlekezz vissza, pont akkor lett nepszeru az Athlon.''
Nem. Mi főleg kíváncsiságból vettünk Slot-A-s Athlont, és népszerű csak a Socket-A verzió megjelenése után lett.
Írod:
''Mert dragabb legyartani egy ClawHammer core-t, ha azt egy nagyobb tokba akarod betuszkolni. Mellesleg a Socket 940-es alaplapok is dragabbak, mint a Socket 754, ''
Ebből csak az utóbbi igaz, de nem akkora a különbség, hogy ne fedezhetné az a későbbi haszon, hogy az alaplapba később egy dögösebb (és drágább) AMD procit is bele lehet majd tenni.
Írod:
''A processzorgyartasban nincs ertelme kisebb lepcsokkel haladni -- ne keverd ossze a GPU gyartassal. Ha 180-rol 130-ra is atalltak, 130-rol 90-re is at fognak.''
Ez egy félvezető technológiai kérdés. Nem egyszerűen csak a mi vágyainkon múlik. Akkora lépcsőkben lehet haladni, amit az ismereteink már lehetővé tesznek. Ha a 130 nm gond nélküli lett volna, akkor érthető lenne megpróbálni egyből a 90 nm-re ugrani. De nem ez a helyzet.
Kérdezed:
''De az Opteron sem tud jol HDTV-t kodolni, akkor az is losz*r lesz, igaz?''
De legalább 3D-re (ami kisfelhasználóknak a legfontosabb) egyértelműen a leggyorsabb lesz. (Szerverként is, bár az más kategória.) Ezzel szemben az Athlon 64 jelenlegi verziója (mint már írtam) semmi lényegesben sem domborít.
Írod:
''Egyebkent meg az Opteron tul draga ahhoz, hogy igazan jol befusson az otthoni piacon.''
Az AMD-n múlik, hogy mennyit kér érte. Nem természeti törvény az aránytalanul magas ár.
Írod:
''Akinek megvan az anyagi lehetosege az Opteronra, az inkabb egy bika P4-et vesz ''
Előfordulhat, de az AMD-nek aligha erre célszerű játszania.
Írod:
''Fogalmazz meg legyszives egy reklamanyagot, amiben kifejted, hogy miert erdemes P4-et venni a HDTV-hez, es hogy pontosan ez miert is jo a felhasznaloknak.''
Ezt majd megteszik mások. (Az Intel nem szorul rá az én támogatásomra.) -
Flashcash
Közösségépítő
Kedves Csaba!
Körülnéztem az általad említett oldalon és letöltöttem egy 1440*816 felbontású videót 1600*1200 desktop felbontás mellett full screenben 60-80% CPU terheltség mellett játszotta le a gépem. (1080p Anamorphic, 6.8 Mbps, 1:42 min, 91 MB)
Akkor nem értem mit nem játszik le egy 1.8 vagy 2Ghz-es AMD64 a legújabb alaplappal, ha az én gépem 1.6Ghz-en megy Nforce1 alaplappal DDR266-os ramokkal?
Itt van a videó ha más is ki szeretné próbálni:
[L]http://hdshowcase.microsoft.com/trailers/terminator2/Terminator2_816p.exe [/L] -
DcsabaS
senior tag
válasz
Flashcash
#74
üzenetére
Kedves (#74) Flashcash!
Először is szeretném azt leszögezni (immár a Te tapasztalataidra is támaszkodva (:-)), hogy a HDTV lejátszás PC-n ma már nem egy irreális. Teljesen jogos igény lehet, ha valaki szeretné, hogy az újonnan vásárolt gépe képes legyen megtenni.
A sebességi viszonyok vizsgálatához viszont fontold meg a következőket: a szabványos HDTV felbontások 1920x1080p (=2,07 Mpixel) és a kisebb 1280x720i (=0,92 Mpixel) 25/30 fps mellett. Szélesvásznú filmeknél és MPEG-4 formátumban előfordulnak ez alatti felbontások (főleg kevesebb sorral), de persze a minőség rovására.
A nevezett videó 1440x816 pixel felbontású (=1,17 Mpixel), vagyis csak kb. 57 százaléknyi pixelt tartalmaz a teljes HDTV felbontáshoz képest. Az fps-nél is van egy kis megtakarítás, ugyanis csak 24 fps a szabványos 25-tel szemben. Azt mondhatjuk tehát, hogy ennek lejátszásához kb. fele olyan gyors CPU is elegendő, mint a teljes HDTV felbontáshoz.
Azt nem láttam, hogy a videó lejátszása a Te (1,6 GHz-es gépeden) nem akadozott-e néha. Elvileg kellene, ugyanis a lejátszásnál NEM folyamatos a CPU igénybevétele, és az átlagosan 60-80 százalékos CPU igénybevétel még nem garantálja, hogy nem lesznek akadások.
Főleg ez a helyzet más codec-eknél, mint pl. a DivX5. (A DivX5 folyamatos lejátszási CPU igénye majd a kétszerese a DivX4-ének és a jelenleg fejlesztés alatt álló DivX6 és más (h.264 alapú) codec-ek CPU igénye még nagyobb lesz.)
Mindenesetre, ha még jónak is fogadjuk el az általad tapasztalt lejátszási minőséget, és maradunk a WMV9 formátum mellett, a teljes HDTV felbontáshoz minimum bő másfélszeres órajel kell (2,4-2,6 GHz Athlon freki).
A RAM és az FSB sebessége, illetve az L2 cache nagysága ebből a szempontból alig számít. Az SSE2 támogatás, illetve a 64-bit-es optimalizáció számíthatna (valamennyit), ha megcsinálják. -
Egon
nagyúr
Az nem költség, az fizetőképes kereslet...:)
Amúgy olyan értelemben lehet költségcsökkentő tényező egy alacsonyabb ''tudású'' termék bevezetése, hogy sokszor a nem tökéletes példányokat adhatják így el, gyengébb teljesítménnyel, alacsonyabb áron (pl. alacsonyabb szorzóval kihozott procik, amik elvileg nem biztos hogy magasabb szorzó mellett, holott elvileg arra készültek... Ha csak egy adott órajelű prociról beszélünk, akkor ami fennakad a szűrőn az mind selejt ugyebár...)."Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)
-
Flashcash
Közösségépítő
írod:
''Azt nem láttam, hogy a videó lejátszása a Te (1,6 GHz-es gépeden) nem akadozott-e néha. Elvileg kellene, ugyanis a lejátszásnál NEM folyamatos a CPU igénybevétele, és az átlagosan 60-80 százalékos CPU igénybevétel még nem garantálja, hogy nem lesznek akadások. ''
Nem akadozott a lejátszás figyeltem rá.
írod:
''A sebességi viszonyok vizsgálatához viszont fontold meg a következőket: a szabványos HDTV felbontások 1920x1080p (=2,07 Mpixel) és a kisebb 1280x720i (=0,92 Mpixel) 25/30 fps mellett. Szélesvásznú filmeknél és MPEG-4 formátumban előfordulnak ez alatti felbontások (főleg kevesebb sorral), de persze a minőség rovására.''
Nem hiszem hogy egy P4 3Ghz processzor képes lejátszani egy 1920x1080 30Fps HDTV filmet 60% processzor terhelés mellett. -> HDTV szinten ez a proci max. hobbi célra használható.
Már az 1920*1080-as felbontás megjelenítése is nagy gondokat jelentene a felhasználók nagy többségének. Még 19''-os monitorból se sok van amelyik képes ekkora felbontást elfogadhatóan megjeleníteni. Arról nem is beszélve hogy otthoni célra még értelmetlen ekkora felbontásban videót nézni ilyen pici kijelzőn. -
Flashcash
Közösségépítő
Figyelembe kell még venni azt is hogy WMV-be kódolt videót néztem. A valódi HDTV-t Mpeg2 kódolást használ nem? Az én rendszeremben viszonylag lassú a videókártya de mi történne ha egy tök átlag Radeon 9500-as 128MB AGP 8X kártyát benyomnánk egy 2Ghz-es AMD64 alá? Biztos vagy benne hogy nem vinné a full hdtv-t?
-
DcsabaS
senior tag
Kedves (#76) Polesz!
A WMV9 szerintem is elég ''idióta'' formátum, de nem azért, mert nagyobb lenne a gépigénye, mint az aktuális DivX-nek, hanem mert nagyon nehéz vele utóbb mit kezdeni. (A lejátszáson túl, bár a player-e sem éppen szimpatikus.)
******
Kedves (#78) Flashcash!
Írod:
''Nem akadozott a lejátszás figyeltem rá.''
Örülj neki, de mint írtam, ez nem biztos hogy fennáll hosszabb távon is (az MPEG-4 alapú videók CPU igénye meglehetősen ingadozó), pláne, ha mondjuk feliratot is meg kellene jeleníteni és hasonlók.
Írod:
''Nem hiszem hogy egy P4 3Ghz processzor képes lejátszani egy 1920x1080 30Fps HDTV filmet 60% processzor terhelés mellett. -> HDTV szinten ez a proci max. hobbi célra használható.''
A számítások és az eddigi próbák szerint úgy látszik, hogy a 3,2 GHz-es P4 megbírkózik az 1920x1080/24-25 fps-sel, az Athlon 64 viszont éppen nem. Utóbbi pikantériája, hogy egy erősen overclock-olt Athlon XP esélyesebb.
A ''hobbit'' illetően igazad van, de ez már komoly hobbi.
Írod:
''Már az 1920*1080-as felbontás megjelenítése is nagy gondokat jelentene a felhasználók nagy többségének. Még 19''-os monitorból se sok van amelyik képes ekkora felbontást elfogadhatóan megjeleníteni.''
Ez igaz. Sőt, korábban írtam már, hogy az újabb mozi filmeket egyre inkább 1280x1024-es digitális MPEG-2 formátumból fotózzák a mozikban használt kópiákra. (Az eredeti felbontás 1920x1080 volt.) Ezért ha megjelenne egy olyan MPEG-4 formátum, amely ugyanúgy tudja a függőlegesen összenyomott pixeleket, mint az MPEG-2, akkor az 1280x1024 pixeles felbontás egészen jó komprumisszum lenne, pláne, hogy ezt a felbontást minden modern monitor tudja. CPU terhelés szempontjából viszont ez csak akkor jelentene számottevő megtakarítást, ha az ezzel kapcsolatos skálázást a grafikus kártya ''tudja'' (DivX gyorsítás), különben amit megtakarítunk a kevesebb pixellel, elveszítjük az átméretezésnél.
Írod:
''Arról nem is beszélve hogy otthoni célra még értelmetlen ekkora felbontásban videót nézni ilyen pici kijelzőn.''
Ez egészen bizonyosan nem igaz, ha lehtőségedben áll közelről nézni a monitort. -
DcsabaS
senior tag
válasz
Flashcash
#79
üzenetére
Kedves (#79) Flashcash!
Igen, a digitális HDTV műsorsugárzásra és a mozifilmek master kópiáinak (1280x1024) előállítására is MPEG-2-őt használnak. Azonban mint írtam, a legtöbb asztali lejátszó ezeket képtelen lejátszani. Szerencsére az ATi kártyái (elvileg a Radeon 8500-tól kezdve) igen.
Kérdezed:
''Az én rendszeremben viszonylag lassú a videókártya de mi történne ha egy tök átlag Radeon 9500-as 128MB AGP 8X kártyát benyomnánk egy 2Ghz-es AMD64 alá? Biztos vagy benne hogy nem vinné a full hdtv-t? ''
A Radeon 9500-as nagyon jónak számít MPEG-2 lejátszás szempontjából, neki nem probléma a HDTV felbontású anyag dekódolása egy sokkal lassúbb proci mellett sem. Sőt, hála az ATi-nak, a 9500-tól kezdődően a kártyáikban van hardveres DivX post-filtering is, ami szintén sokat segít (ha egyébként használnák ezt a funkciót).
Sajnos azonban a HDTV MPEG-2 helyigénye akkora, hogy amatőr célokra (előállításra) egyáltalán nem alkalmas. Így vagy kivárjuk, hogy a grafikus kártyákon megjelenjen a teljes MPEG-4 gyorsítás, vagy pedig szerzünk egy elég gyors procit. -
Fiery
veterán
''Ki a fene írta azt, hogy az órajel magasabb az aktuális P4-nél, mint az Athlon-nál?!?''
Te :) Figyeld csak, mit irtal:
''Az FSB-n keresztül a CPU az alaplapi chipset-tel (az északi híddal) kommunikál. Így tehát az a kérdés, hogy a 200 MHz-es (effektíve 400 MHz) jelent-e valami főbenjáró nehézséget, amikor pl. a RAM felé is megvan ugyanez (DDR400), vagy P4 esetében még több is, és nem is csak az Intel, hanem még még a VIA és a SiS által is szervírozva.''
Persze ha ez alatt nem azt ertetted, hogy a 200 MHz-nel gyorsabb a P4 busza, akkor sorry, de akkor meg elegge kodosen fogalmazol :)
''Viszont az adatátvitel NEM az órajel frekvenciáján történik(!!!), hanem az Athlonnál a 2-szeresén (400 MHz), a P4-nél meg a 4-szeresén (800 MHz)!''
Igy van, de a 400 es 800 MHz-et nem kellene MHz-nek hivni... :)
''> Maga a fejlesztes nem gond, es nem kell hozza tesztprocesszor, ugyanis a Tbred-A/B is barmikor, gond nelkul hajthato 200 MHz-es kulso orajellel (Tbred-A nalam is igy megy, noha 133 MHz-es EV6-ra terveztek).
Nincs igazad, ugyanis a 200 MHz-es FSB-t hivatalosan támogató alaplapoknak nemcsak szerencsés esetekben kell tudniuk a 200 MHz-et, ezért van itt fejleszteni/tökéletesíteni való.''
Most a tesztprocesszorrol beszeltunk, nemtom mit jossz megint az alaplapokkal. Nem a sajat alaplapomra gondoltam, hanem arra, hogy a chipset/alaplap gyartoknak nincs szuksege 200 MHz FSB-t hivatalosan is tamogato tesztprocesszorokhoz ahhoz, hogy kifejlesszek a 200 MHz FSB-t tamogato chipseteket/alaplapokat.
''Ha a különböző átviteli módokat akarod összehasonlítani technológiai megvalósíthatóság szempontjából, akkor a 200 MHz-es órajelű DDR buszt a 100 MHz-es órajelű QDR busszal kell párba állítsd! (Ebből kiolvasható, hogy az Intel P4 busza sokkal fejlettebb az Athlon rendszerbuszánál, ugyanis dupla effektív frekvencián megy, azonos bitszélesség mellett.)''
1) Nem ugyanaz a technologia, ugyanis a magasabb orajelet nehezebb elerni, mint a duplaakkora ciklusonkenti atvitelt
2) Abban egyertunk, hogy osszessegeben a P4 busza fejlettebb, mint az K7 busza -- azonban azt ne felejtsd el, hogy ez csak 1 processzoros rendszereknel igaz, affellett borul a papirforma (lasd GTL+ versus EV6, remelem erted).
''Egy adott órajelű QDR eszköz helyett nyugodtan lehet csinálni 2-szeres órajelű DDR eszközt is.''
Amit irsz az elmeletileg igaz, csak epp mar megint nem ertem, minek irod ezt le :)
''Az RDRAM-nál az Intel és a RAMBUS ennél tovább is ment, ugyanis a bit-szélesség csökkenését (64-ről 16-ra) is részben az átviteli frekvencia emelésével óhajtották megoldani (másrészt 2 csatorna használatával). A frekvenciának ez a további emelése vezetett a magasabb hőmérsékletre és a félvezető technológiai nehézségekre, végeredményben a drágaságra.''
Na meg a licencelesi problemak is ugyebar plusz az alacsony volumen okozta arpremium stb. Alapvetoen pedig megint kevered a dolgokat, a Rambus 16 bitjet nem szabad osszehasonlitani az SDRAM 64 bitjevel, mar csak azert sem, mert a Rambus eleve 2 x 16 = 32 bit (hacsak nem az i820-at akarod elorangatni), raadasul a 2 architektura teljesen mas megoldasu, a Rambus soros buszt hasznal, az SDRAM ''memoriabusza'' pedig nem is busz hanem csak egy parhuzamos link.
''Csakhogy az Athlon 64 be volt ígérve! A 3200+-os (és gyorsabb) Athlon XP pedig sokáig nem.''
Senki sem mondta, hogy a 2800+ vagy a 3000+ utan nem lesz tobb Athlon XP. Raadasul az alacsonyabb kategorias termekek sebesseget is konnyebben lehet novelni az FSB orajelenek novelesevel, mintha mondjuk atdobnak oket Barton magra es/vagy a belso orajelet novelnek. Nemtom erted-e, de a lenyeg az, hogy lesz majd szepen 333 es 400 MHz-es buszon futo Thornton is, de az sem feltetlenul lesz 3200+-nal nagyobb jelzesu.
''Tényleg ilyen hülyék. (Pontosabban a nehéz helyzetükben rosszul mérik fel, hogy mit engedhetnek meg maguknak és mit nem.)''
No comment, az AMD-rol ha ez a velemenyed, akkor talan oktasd ki oket, mit es hogyan kellene csinalniuk... (zarojelben megjegyzem, hogy ok nagyon is tudjak, mit es miert csinalnak, kulonben mar reg csodbe mentek volna... nem veletlenul vannak 30 eve a piacon nem kis eredmennyel)
''Konkrétan a Slot-A-ra és a Socket-A csupasz tokozású CPU-ira gondoltam. (Az AMD mindkettőbe az Intelt utánozva ugrott bele.)''
Tevedsz. Alapvetoen a slotos kialakitasra a kulso L2 cache miatt volt szukseg. A Socket A meg azert jott be, mert joval olcsobb eloallitani, mint a Slot A tokozast, es akkor mar nem volt szukseg a kulso L2 cache-re (Thunderbird es Spitfire core).
Pontosan ugyanez az oka az Intel Slot 1 -> Socket 370 valtasanak is, remelem a magyarazatot jol atgondolva belatod, hogy nem velunk (es kulonosen nem csak Veled) szorakoztak csak a cegek.
''A Slot-A eleve nem volt perspektivikus, de a csupasz CPU megoldás sem jó, és ezt már a bevezetésekor is lehetett tudni (az Intel tapasztalataiból).''
A Slot A nem volt perspektivikus, megis duplajara noveltek az orajelet egy tokozason belul, hol lattal Te azota ilyet? (Willamette-1.3 -> Willamette-2.0 egy tokozason belul, Tualatin-900 -> Tualatin-1400 egy tokozason belul, nem sorolom tovabb).
''Az Intel a P4-gyel kihátrált belőle, viszont az Athlon-ok máig szívnak a rosszabb termikus viselkedésből kifolyólag.''
Az FC-PGA Socket 370 es a Socket A flipchip megoldasara gondolsz? Az alapvetoen nagyon jo otlet volt (a hutok hoelvezetesi kepessegeit nagyban segitette, sot segiti is, ugyanis me'g mindig ugyanaz a megoldas, csak a P4-en van sapka), a problemat a felhasznalok ugyeskedese es a hutogyartok benazasa okozta, errol nem az AMD tehet.
1) Nem kotelezo otthon szerelni a gepet, el lehet vinni szervizbe, ahol szakszeruen megcsinaljak (es ahol ha eltorik a procit, akkor vallaljak a baleset anyagi vonzatait)
2) Lehet alakitani picit a huton, hogy ne feszuljon annyira
3) Lehet vigyazni, nagyon korultekintoen dolgozni
4) Lehet nem naponta csereberelni a procit, ergo a rizikoja is csokken annak, hogy valamit elszur(hat) az ember
''(De ha már a K6-ot említetted, a K5 még rosszabb volt az eredetileg a 486-osokhoz készített FPU-jával.)''
A K5 gyerekcipo volt, ez teny.
''A Socket 370, 423, stb. azért más, mert az Intel megtehette volna, hogy eleve egy perspektivikusabb socketre tér át, amit szerintem azért nem tett, mert piacvezetőként így jobban tudta szívatni a piacot.''
Szo sincs rola, ha ertenel hozza, nem irnal ilyet. A kovetkezo (kulonallo) hozzaszolasomban kiterek a temara, csak hogy lasd, miert csinaljak a gyartok ezt az altalad feleslegesnek velt varialast a tokozassal.
''Ebben az a probléma, hogy az Athlon 64 egy rosszul méretezett CPU. És mégis elvitte a fejlesztési erőforrások jókora részét. (Az Opteron nagyjából rendben van.)''
A fejlesztes nagy reszet az AMD64 utasitaskeszlet kidolgozasa, a processzor-szimulator megirasa es tesztelese; valamint az Opteron magjanak kidolgozasa, probagyartasa, tesztelese vitte el. A mukodokepes, agyontesztelt Opteron core-jabol a ''herelt'' Athlon 64 magot eloallitani mar szinte gyerekjatek, nem tetel.
''IGEN!!! Amióta lehet tudni, hogy még a P4 is mennyit profitál a gyorsabb átvitelű RAM-ból, teljesen elfogadhatatlan egy jövőbeli CPU-ba ilyen szűkületet tervezni!''
A P4 mas architektura, ne felejtsd el. Ha a memoria savszelesseg olyannyira szignifikans lenne a K7 eseteben is, akkor mar reg lenne normalis megoldas a problemara. Amig azonban a K7 alacsonyabb orajelen es feleakkora memoria savszelesseggel (es alacsonyabb aron mellesleg) is csaknem utoleri a leggyorsabb P4-eket is, addig nem igazan ertem, mi a baj.
''A 2-csatornás RAM alternatívája az lehetne, ha
1.) dupla frekin mehetne a RAM (drága és meleg lenne)
2.) RDRAM-ot használnának (szintén drága és meleg lenne)
3.) DDR-II RAM-ot használnának (drága, meleg és kiforratlan is lenne)''
Nem erted meg, hogy KOLTSEGCSOKKENTES. Az integralt memoriavezerlo szelessegenek megketszerezese (single channel -> dual channel) 64 db labbal tobbet igenyel a proci tokozasan, a core meret es a core bonyolultsaga is novekszik stb.
A DDR2 pedig nem lesz meleg, ne aggodj :)
''Költségcsökkentés végett szerintem hagynia kellene a fenébe a mostani Athlon 64-et, és az Opteron egyszerűsített (de azért még 2-csatornás) verziójára kellene koncentrálni. (Vagy ha mindenáron ki akarnak hozni egy egészen olcsó 64 bit-es procit (nem tudom mire), akkor az tehetnék Socket-A kompatibilis formában.)''
Az Opteron egyszerusitett formaja is tul draga lenne, ertsd meg.
Socket A Athlon 64 pedig nevetseges otlet, kov. hozzaszolasomban megerted, miert.
''Mi főleg kíváncsiságból vettünk Slot-A-s Athlont, és népszerű csak a Socket-A verzió megjelenése után lett.''
Ja, kis hazankban lett csak akkor nepszeru. Nyugatabbra mar a Slot A Athlonokat is vettek, mint a cukrot. Ha meg kivancsisagbol vettel Slot A Athlont, akkor nemtom mit panaszkodsz az Athlon 64 miatt, el lehet ballagni szeptemberben a boltba es venni Opteront, meg van oldva minden problemad :)
''Ebből csak az utóbbi igaz, de nem akkora a különbség, hogy ne fedezhetné az a későbbi haszon, hogy az alaplapba később egy dögösebb (és drágább) AMD procit is bele lehet majd tenni.''
Semmi koze az AMD-nek ahhoz, hogy egy jovoben vasarolt procit hova es hogyan tudsz berakni, ez maganugy. Az AMD-nek semmi haszna abbol, ha olyan tokozast ''talal ki'', ami tartosabb, mint egy kevesbe tartos :D
''Ez egy félvezető technológiai kérdés. Nem egyszerűen csak a mi vágyainkon múlik. Akkora lépcsőkben lehet haladni, amit az ismereteink már lehetővé tesznek. Ha a 130 nm gond nélküli lett volna, akkor érthető lenne megpróbálni egyből a 90 nm-re ugrani. De nem ez a helyzet.''
Az Intel jeloli ki az iranyt. Ha o 90 nm-re megy le, akkor az AMD-nek is kovetnie kell, kulonben nem tud piacon maradni (lasd K6 es a 0.25 mikron esete).
''De legalább 3D-re (ami kisfelhasználóknak a legfontosabb) egyértelműen a leggyorsabb lesz. (Szerverként is, bár az más kategória.) Ezzel szemben az Athlon 64 jelenlegi verziója (mint már írtam) semmi lényegesben sem domborít.''
Az Athlon 64 pl. nagyon jol szerepel majd nalam, mivel en olyan celokra hasznalom a gepet, ahol a memory latency eleg fontos. Mellesleg az Athlon 64 boven jo lesz arra, hogy megprobalja tartani a frontot a Prescott elleneben, amig ki nem jon a 90 nm-es, dual channel Athlon 64.
Amugy meg az Athlon 64-et jatekra fogjak leginkabb venni, arra meg tokeletes lesz - majd meglatod.
''Az AMD-n múlik, hogy mennyit kér érte. Nem természeti törvény az aránytalanul magas ár.''
Opteron? Aranytalanul magas ar? Hol elsz Te? :D Az Opteron arkepzese tokeletes, pontosan a Xeon elleneben van pozicionalva. Egyebkent meg ha az AMD levinne az Opteron arat, mar zarhatna is be a kapuit.
Fiery -
Fiery
veterán
Szoval a processzor foglalatokrol :)
1) Slot 1 / Slot A: egyszeru a celja a slot cartridge-nek, valahol tarolni kell a processzor magot es a kulso L2 cache-t is. Nem szorul kulonosebb magyarazatra. Az azonban, hogy miert nem lett volna jo a slot helyett mondjuk egy Socket 8 (Pentium Pro)-hoz hasonlo tokozas, azt sajnos nem tudom. Valoszinuleg a tobbprocesszoros rendszereknel igy jottek ki olcsobban osszessegeben (kisebb helyfoglalas).
2) Socket 370 / Socket A: mivel mar nincs kulso L2 cache (Coppermine, Mendocino, Thunderbird, Spitfire), igy a draga cartridge elhagyhato, helyette vissza lehet terni a mar jol bevalt socket csomagolasra (lasd Socket 7).
3) Socket 370 Tualatin: erre nem tudok magyarazatot, nem igazan volt logikusan kikovetkeztetheto ertelme. Ha valaki tudja, pliz arulja el :) En ennel az egy lepesnel valoban erzek egy kis szemetseget az Intel reszerol, talan csak azert kellett ezt megjatszani, mert kulonben nem tudtak volna elegendo uj alaplapot eladni, fene tudja.
4) Socket 423: a labak szamanak novekedese kotelezo jellegu, ugyanis a processzor teljesitmenyenek novekedese csak ugy kepzelheto el, ha az orajelet is emeljuk (vagy optimalizalunk, de ez ugye a bonyolultabb megoldas). Az orajel es a teljesitmeny novekedesevel a teljesitmenyfelvetel (''fogyasztas'') is novekszik, az pedig azonos feszultseg mellett csak az aramerosseg novelesevel kepzelheto el.
A felvett aram erossege a mai processzorokban pedig mar olyannyira nagy, hogy annak bevezetese a processzor magjaba mar reg nem kepzelheto el ugy, hogy 1 vagy 2 labon beviszunk 1.7 volt VCC-t es csokolom. Az aramerosseg ugyebar P4 eseteben 100 W maximalis fogyasztas es 1.5 V feszultseg eseteben nem kevesebb mint 66 amper, ami baratok kozott is kib***ott sok. Ugyanekkora aramerosseg a jol ismert 230 voltos halozatunkon 15 ezer wattos fogyasztasnak felel meg. Ahhoz pedig milyen vezetek is kell? Jaja, olyan ujjnyi vastag kotel minimum :D
Ujjnyi vastag vezeteket pedig nem igazan lehet egy CPU foglalatba berakni, ehelyett az aramot sok-sok lab elosztva vezeti be a magba. Ha pedig ebbe belegondolunk, maris felvetodik a problema: mi van, ha egyre inkabb novekszik a processzorok fogyasztasa, mikozben a feszultseguk egyre csokken? A Prescott eseteben bizony mar akar 100 wattos maximalis fogyasztasrol es kb. 1.3 voltos feszultsegrol is szo van, ami pedig testverek kozott is 77 amper. A megnovekedett aramerosseget a Socket 478 most me'g el tudja vezetni, de majd ha efole mennek (pl. 110-120 watt, akar me'g alacsonyabb feszultseg), akkor bizony mar tobb labat kell berakni a processzor foglalatba ahhoz, hogy ne olvadjanak el a kb. allando vastagsagu labacskak. Ez fogja pedig igy elhozni az LGA775 szuksegesseget jovore.
5) Socket 478: az elobbi okfejtesbol jon ki a problemaja a Socket 423-nak, valoszinuleg az csak azert volt atmeneti, mert olcson le lehetett gyartani, hiszen nem volt olyan pici mint a mikroPGA-478 foglalat -- ha pedig mar ugyis lementek mikroPGA-ra, akkor hozzadobtak nehany labat, hogy ne legyen gond majd az egyre novekvo aramerosseg elvezetesevel.
6) Socket 940/754: a relative sok lab oka egyreszrol a beepitett HT vezerlok sokasaga (Opteron) valamint az integralt 144 bites memoria vezerlo (Opteron). A Socket 754-et pedig attol lesz olcsobb eloallitani, hogy pont ezek a sok labat igenylo kacatok kerulnek ki a procibol. Igy maga a core is egyszerusodik es a tokot, valamint az alaplapi foglalatot es me'g az alaplapokat is olcsobb eloallitani (sok-sok megtakaritott 1-2 dolcsi, ami a vegen marha nagy osszegge duzzad negativban a gyartas szempontjabol -- ami jo a gyartoknak ugyebar).
7) Socket ??? (Athlon 64 Dual Channel): mivel a memoria vezerlo ''ismet'' dual channel lesz, raadasul a memoria is valtozik (DDR2), ezert szukseg lesz ismet nehany labbal tobbet rakni a proci aljara. Valoszinuleg me'g igy is 940 db (Opteron mostani verzioja) alatt lennenek, azonban a 90 nm miatt a csokkentett feszultseg meg fogja kovetelni a felkeszulest a nagyobb aramerosseg elvezetesere is, ergo megint hozzaraknak nehany labat (kb. 100-150-et szerintem).
---
Mivel fizikabol csak 4-es voltam az egyetemen, nehol pongyola lehet a fogalmazasom -- aki ennel tobbet tud a temarol, ill. precizebben le tudja irni ugyanezt, az pliz ne hallgassa el mondandojat.
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#82) Fiery!
Ha eddig nem tulajdonítottál volna neki jelentőséget, az ÓRAJEL és az ADATÁTVITELI FREKVENCIA különböző dolgok (noha egyaránt lehet MHz-ben mérni)!
Az újabb P4-ek rendszerbuszának órajele 200 MHz, adatátviteli frekvenciája pedig 800 MHz. Hasonlóan, az újabb Athlon procik rendszerbuszának órajele 200 MHz, adatátviteli frekvenciája pedig 400 MHz.
Vélekedsz:
''Igy van, de a 400 es 800 MHz-et nem kellene MHz-nek hivni... ''
Hát már miért ne kellene/lehetne?!? (Sűrgősen tanulj fizikát!)
A tesztprocesszorok témájához: Egy alaplap gyártó nem igazán engedheti meg magának, hogy megfelelő tesztelés nélkül bocsásson a piacra alaplapot. Ehhez viszont elegendő számú processzorral kell végrehajtani teszteléseket, ami nyilván nem lehetséges, ha a proci gyártó nem biztosítja (bármiért is).
Vélekedsz:
''1) Nem ugyanaz a technologia, ugyanis a magasabb orajelet nehezebb elerni, mint a duplaakkora ciklusonkenti atvitelt''
Minthogy ugyanazon 64 bit-es buszon keresztül kell az adatokat átpumpálni, NEM az órajel nagysága a kritikus, hanem az adatátviteli frekvencia nagysága. Az órajel ennek a frekvenciának nyugodtan lehet a fele, a negyede, a nyolcada, stb, vagy lehet akár azonos is az átviteli frekvenciával. Ez mind egyáltalán nem probléma. Az átviteli frekvenciához képesti töredék órajel azért hasznos ötlet, mert a proci belső frekijét az órajel többszörözésével finomabban lehet beállítani, mintha az átviteli frekvenciából indulnánk ki. (Hasonló igaz az északi híd különféle más frekvenciáinak a beállítására is.)
Írod:
''Abban egyertunk, hogy osszessegeben a P4 busza fejlettebb, mint az K7 busza -- azonban azt ne felejtsd el, hogy ez csak 1 processzoros rendszereknel igaz, affellett borul a papirforma (lasd GTL+ versus EV6, remelem erted).''
Ez igaz. A P4 rendszerbusza 1 procira lett kitalálva, de a gondot nem a 4-szeres pumpálás okozza, attól még lehetne több procis.
Vélekedsz:
''Alapvetoen pedig megint kevered a dolgokat, a Rambus 16 bitjet nem szabad osszehasonlitani az SDRAM 64 bitjevel, ...''
Hát már hogy a fenébe ne lehetne összehasonlítani?!? Először is, az SDRAM és az RDRAM belül ugyanolyan és ugyanannyi 8 bit-es DRAM blokkokból épül fel. A 2 RAM fajtánál csak az interfész áramkörben van különbség, amely a külső kapcsolatot biztosítja. Na most ez az interfész az RDRAM-nál 16-bites, az SDRAM-nál meg 64 bit-es. Ezért mondhatjuk, hogy az RDRAM jellegében ''sorosabb'', mint az SDRAM, de ettől még mindegyik részben soros, részben párhuzamos. Az interfész meg mindkettőnél busz, tekintve hogy TÖBB RAM modul is kommunikálhat azon keresztül a RAM vezérlővel.
Vélekedsz:
''Senki sem mondta, hogy a 2800+ vagy a 3000+ utan nem lesz tobb Athlon XP.''
Dehogyisnem. Ahogyan most is egyértelműen sejteni engedik, hogy a 3200+-os modell lesz az utolsó. Ezért érdekes az az állítás, hogy szerintem meg igenis lesz folytatás, mert az AMD rá fog kényszerülni.
Írod:
''Raadasul az alacsonyabb kategorias termekek sebesseget is konnyebben lehet novelni az FSB orajelenek novelesevel, mintha mondjuk atdobnak oket Barton magra es/vagy a belso orajelet novelnek. ''
Igen, az FSB gyorsításának megvan a maga szinte ingyen haszna, főleg a 3D játékoknál. (Ezért is hibáztattam az AMD-t a felesleges késlekedésük miatt.) Azonban sok program, kivált pl. a videó kódolók elsősorban a belső órajeltől függnek, így az FSB növelésével nincs elintézve minden. (A legjobb nyilván az lenne, ha mindkettőt lehetne gyorsítani.)
Írod:
''No comment, az AMD-rol ha ez a velemenyed, akkor talan oktasd ki oket, mit es hogyan kellene csinalniuk...''
Ha hiszed, ha nem, akadnak helyek, ahol közvetlen kapcsolatba is lehet lépni a fejlesztőkkel, és mondhatom, hogy e beszélgetéseknek néha van is eredménye. (A VIA-sok szintén nagyon együttműködők. Az Intel nem.)
Amúgy egy érdekes üzenet azzal kapcsolatban, hogy egy francia web site az AMD engedélye nélkül hozott nyilvánosságra az Athlon 64 jövőjével kapcsolatos információkat (remélem nem tüntetik el ezt is...):
[L]http://www.x86-secret.com/index.php#596[/L]
Írod:
''Tevedsz. Alapvetoen a slotos kialakitasra a kulso L2 cache miatt volt szukseg.''
Ez csak az Intel esetében volt igaz! Mire az AMD elkészítette az Athlon-t lehetett volna integrált az L2 cache. Csak éppen mentek az Intel után vakon.
Ugyanezt a ''követési'' hibát elkövették a TBird-del kapcsolatban is, ugyanis az Intel Celeron-hoz hasonlóan levették a fém hűtőt a CPU magjáról, és ezzel megis alapozták az Athlon proci későbbi termikus problémáit...
Az előbbivel kapcsolatban írod:
''a problemat a felhasznalok ugyeskedese es a hutogyartok benazasa okozta, errol nem az AMD tehet''
Az AMD követte el a hibát, mert egy kényes műveletet másokra bízott, holott ő tudta volna a legjobban megoldani. (Az AMD-s rendszerek időnkénti megbízhatatlansága máig főleg erre megy vissza.)
Írod:
''A kovetkezo (kulonallo) hozzaszolasomban kiterek a temara, csak hogy lasd, miert csinaljak a gyartok ezt az altalad feleslegesnek velt varialast a tokozassal.''
Én NEM az írtam, hogy az Intel részéről felesleges volt a foglalatok váltása, hanem hogy a piac szívatása. Piacvezetőként rákényszeríthették az akaratukat a többiekre, hogy azok új procijaikhoz új rendszert (chipsetet) is vegyenek.
Írod:
''A mukodokepes, agyontesztelt Opteron core-jabol a ''herelt'' Athlon 64 magot eloallitani mar szinte gyerekjatek, nem tetel.''
Ez valóban kisebb tétel, de nem nulla, lásd a nem kompatibilis tokozás kérdését. És mindenképpen nagyobb, mint amennyit az Athlon XP érdemibb fejlesztése igényelt volna.
Írod:
''Ha a memoria savszelesseg olyannyira szignifikans lenne a K7 eseteben is, akkor mar reg lenne normalis megoldas a problemara. ''
Hogy mi a szignifikáns? Kipróbálták (linket most nem keresek), hogy egy 11x200 és egy 10x220 MHz-re beállított Athlon XP teljesítménye 3D-ben hogyan alakul. A belső órajel ugyebár azonos (2200 Mhz), így a különbség kizárólag a gyorsabb FSB és a vele szinkronban futó DDR SDRAM-tól származhatott. Azt találták, hogy a 10 százalékos FSB gyorsítás általában 5-6 százalékos 3D gyorsulást eredményezett! Mi ez, ha nem szignifikáns gyorsulás?
Kérdezed:
''Amig azonban a K7 alacsonyabb orajelen es feleakkora memoria savszelesseggel (es alacsonyabb aron mellesleg) is csaknem utoleri a leggyorsabb P4-eket is, addig nem igazan ertem, mi a baj.''
Az a baj, hogy az AMD NEM engedheti meg magának, hogy üljön a babérjain, és kihasználatlanul hagyja az olcsó gyorsítási lehetőségeket.
Írod:
''Az integralt memoriavezerlo szelessegenek megketszerezese (single channel -> dual channel) 64 db labbal tobbet igenyel a proci tokozasan, a core meret es a core bonyolultsaga is novekszik stb.''
Valójában jóval több, mint 64-gyel nőne a lábak száma, de mint írtam, ma már az 1-csatornás DDR SDRAM vezérlő egyszerűen nem elég egy perspektivikusnak szánt CPU-ba! (2-3 éve még elég lett volna.)
Vélekedsz:
''Az Opteron egyszerusitett formaja is tul draga lenne, ertsd meg.''
Aztán mi a fenéért lenne? A második RAM vezérlő meghagyása csak pár százalékkal emelné az árat, és cserében kapnánk egy elvileg versenyképes CPU-t.
Vélekedsz:
''Socket A Athlon 64 pedig nevetseges otlet, kov. hozzaszolasomban megerted, miert.''
(Egyáltalán nem nevetséges, de majd megnézem miért hiszed.)
Írod:
''Az Intel jeloli ki az iranyt. Ha o 90 nm-re megy le, akkor az AMD-nek is kovetnie kell, kulonben nem tud piacon maradni (lasd K6 es a 0.25 mikron esete).''
De talán nem árt észben tartani, hogy az AMD NEM az Intel félvezető gyáraiban fog termelni. (Vagy lemaradtam valamiről (:-)?)
Írod:
''Egyebkent meg ha az AMD levinne az Opteron arat, mar zarhatna is be a kapuit.''
Az egyszerűsített Opteronnak nem kellene támogatnia a multiprocesszoros üzemmódot, így az AMD szerver bizniszét semmi veszély nem fenyegetné attól, hogy az egyszerűsített verzió is 2 db integrált RAM csatornával rendelkezik.
A tokozások evolúciójával kapcsolatban röviden: Az Intel megteheti, hogy minden procifejlesztéshez új tokot, foglalatot, chipsetet, drivert, elnevezéseket, dobozt, reklámszöveget, stb. találjon ki és varrjon a nagyérdemű nyakába. Megteheti, mert DOMINÁL a piacon. Az AMD-nek viszont okosabbnak kell lennie, vagyis csak olyankor és úgy szabad váltania, hogy az ne riassza el a vevőit. Vagyis ritkábban és észszerűbben kell váltania. A Slot-A felesleges volt, mert akkor már lehetett volna integrálni az L2 cache-t. A Socket-A-nál hiba volt lecsupaszítani a CPU magját, mert ez vezetett a máig tartó termikus problémákra. A mostani Athlon 64-nél meg perspektívátlan a Socket 754-et erőltetni. -
hohó, ezt találtam szupergamezen:
belax 2003. jún. 19. 14:58 | Válasz erre | #13
Mondjuk magyarázza már el valaki, hogy minek 64 processzor egy PC-be? Azt hiszik, hogy lenyomhatják az Itaniumot, ha beleraknak egy csomó Athlom processzort a gépükbe?
Hajrá Intel! -
DcsabaS
senior tag
válasz
_Volkovy_
#85
üzenetére
Úgy érted, hogy aki fizikából 4-es volt az egyetemen, az már mindenek fölött áll (:-)?...
******
Kedves (#86) joysefke!
Az Itaniumot nem PC-be szánta az Intel, így a PC-s AMD64-nek nem is lehet az az értelme, hogy lenyomják vele az Itaniumot. Eleddig PC-khez az Intel nem is jelentett be 64 bit-es procit. (Ha PC-nek tekintjük az Apple gépeit, akkor a most bejelentett G5 - PPC970 proci már ilyen.)
A 64 bit-esség egyik haszna, hogy megnövekszik (4 GByte fölé) a közvetlenül megcímezhető RAM terület. Egyes programok már most is GByte-nyi RAM-ot használnak, de főleg akkor lesz hasznos a sok RAM, ha több programot futtatunk egyszerre.
A 64 bit-esség másik haszna, hogy bizonyos fajta (pl. multimédiás, 3D) számítási műveletek elvégzése gyorsulhat, bár ehhez optimalizáció is szükséges. (Gondolom szükségtelen bizonygatni, hogy ilyesmi előfordul PC-n.) -
Fiery
veterán
Nem allok mindenek felett, de mar belefaradtam a hulyesegeidbe. Akit erdekel, hogy valojaban mi hogyan mukodik, az nezegessen Intel es AMD PDF-eket (DcsabaS: foleg Neked szol ez).
''64 bit-esség egyik haszna, hogy megnövekszik (4 GByte fölé) a közvetlenül megcímezhető RAM terület. Egyes programok már most is GByte-nyi RAM-ot használnak, de főleg akkor lesz hasznos a sok RAM, ha több programot futtatunk egyszerre.''
Ez igy van, bar kisse pongyolan fogalmazol.
''A 64 bit-esség másik haszna, hogy bizonyos fajta (pl. multimédiás, 3D) számítási műveletek elvégzése gyorsulhat, bár ehhez optimalizáció is szükséges. (Gondolom szükségtelen bizonygatni, hogy ilyesmi előfordul PC-n.)''
Hulyeseg, a 64 bites muveletvegzes es a 64 bites altalanos celu regiszterkeszlet pont nem a 3D es multimediat gyorsitja, hiszen az mar most is 64 bites muveletekkel mukodik jo esetben (lasd SSE/SSE2). Amit valoban gyorsithatna az AMD64 az az image processing - de ez meg mar megint csak regota 64 biten tortenik (lasd MMX, SSE, SSE2).
Amihez tenyleg es nagyon-nagyon jo lesz az AMD64, az pedig nem mas, mint a 64 bites egesz muveletekkel vegzett vegrehajtas, pl. routerek. Valamint, barmikor jol johet, amikor az alap (x86) 8 altalanos celu regiszter szukosnek bizonyul. Ehhez azonban nem kell semmifele optimalizacio, csupan az AMD64-et tamogato forditoprogrammal ujra kell forditani az alkalmazasokat. Lasd Linux, ott mar egy ideje megvan ez a lehetoseg.
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#88) Fiery!
Írod:
''Nem allok mindenek felett, de mar belefaradtam a hulyesegeidbe.''
Szerintem előtte önvizsgálatot is tarthatnál, hátha az okozza (:-).
Írod:
''Hulyeseg, a 64 bites muveletvegzes es a 64 bites altalanos celu regiszterkeszlet pont nem a 3D es multimediat gyorsitja, hiszen az mar most is 64 bites muveletekkel mukodik jo esetben (lasd SSE/SSE2).''
Úgy emlékszem már többször is leírtam, hogy SSE/SSE2-re a szóbajöhető programoknak csak egy viszonylag kis része van optimalizálva. (Ezért is számít relatíve sokat pl. az Athlon nyers FPU ereje.) Természetesen a 64 bit-es optimalizációt is meg kell csinálni, de jó esély van rá, hogy ezt az oprendszer szintjén megteszik.
Írod:
''Amihez tenyleg es nagyon-nagyon jo lesz az AMD64, az pedig nem mas, mint a 64 bites egesz muveletekkel vegzett vegrehajtas, pl. routerek.''
Természetesen igaz, hogy gyorsul az egész műveletek végrehajtási sebessége, a kérdés csak az, hogy ez a PC-n milyen módon és célra használható ki. (A router funkció pl. nem az, vagy én legalábbis nem látom, hogy miért lenne.)
Írod:
''Valamint, barmikor jol johet, amikor az alap (x86) 8 altalanos celu regiszter szukosnek bizonyul.''
Igaz, de ez esetleges és viszonylag kis nyereség. Önmagában messze nem indokolná az átállást. -
+8 általános célű regiszter az nagy előrelépés...
például a nem is olyan fejlett risc masinákban (arm)
15regiszter bármely üzemmódban rendelkezésre áll, és ezek nem 300$-os procik, hanem microkontrollerekben használják őket... -
Fiery
veterán
''Úgy emlékszem már többször is leírtam, hogy SSE/SSE2-re a szóbajöhető programoknak csak egy viszonylag kis része van optimalizálva.''
Nem mintha az SSE/SSE2-t akarnam vedeni, de erdemes elkukkantani ide:
[L]http://www.anandtech.com/cpu/showdoc.html?i=1834[/L]
Szinte mindenhol az SSE/SSE2 optimalizacio miatt huz el a P4 -- talan a Quake3 kivetel, de ott meg nyilvanvaloan a hatalmas savszelesseg igeny a ''ludas''.
''Természetesen a 64 bit-es optimalizációt is meg kell csinálni, de jó esély van rá, hogy ezt az oprendszer szintjén megteszik.''
Baromsag. A 64 bites optimalizacio abbol all, hogy egy rendes forditoprogrammal ujraforditod a forrast, es csokolom. Amit optimalizalni kell, az csupan az assemblyben irt kodreszletek -- ez azonban nem tul sok van a mai szoftverekben sajnos.
Az oprencer szintu optimalizacio pedig hulyeseg, csupan 64 bites oprencert kell kiadnia a Microsoftnak, es meg van oldva a dolog. A Linux kernelt is nehany ora alatt portoltak AMD64-re, emlekezz vissza.
''Természetesen igaz, hogy gyorsul az egész műveletek végrehajtási sebessége, a kérdés csak az, hogy ez a PC-n milyen módon és célra használható ki.''
Ez pontosan igy van. Velemenyem szerint nem sok esetben lesz ebbol kozvetlen elony, es az is inkabb csak az Opteronra fog korlatozodni (a 64 bites uzemmod nagyobb savszelesseg igenye miatt). Es most ne gyere azzal, hogy lam, a savszelesseg megis kell, mert most a 64 bites uzemmodrol beszelek. Az elso generacios Athlon 64 procikat alapvetoen 32 bites uzemmodban fogjak hasznalni a tulajdonosaik (kiveve a hardcore linuxosokat, meg nehany egyeb arcot, akinek a savszelesseg miatt kialakulo bottleneck kevesbe fontos, mint a 64 bites vegrehajtas nyujtotta elonyok).
''Igaz, de ez esetleges és viszonylag kis nyereség. Önmagában messze nem indokolná az átállást.''
Nincs szukseg atallasra, mindenki eldontheti, hogy 32 vagy 64 bites Windowst fog hasznalni az Athlon 64-en. Opteronra ''kotelezo'' a 64 bit :D
Fiery -
rog
addikt
:)
rajottem! tanar vagy.
es nem birod levetkozni. oktato hangnemben, valami hmm.. talan felsobrenduseggel, de mindenkeppen egy adag lekezelessel osztod az iget. neha olyan dologrol is, amihez a vitapartnered lathatolag jobban ert. bocsanat feltehetoen jobban ert.
legalabbis a leirtak alapjan, neki gyakorlati tapasztalata is van (pl. a programozas tuti ilyen )
nem tudom hany baratot szereztel igy az utobbi 38-40(?) ev alatt, de szerintem sokkal tobb mindenkit sikerult megbantani vele.
szukseges ez tenyleg? vagy mar eszre sem veszed? -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#92) Fiery!
Írod:
''Szinte mindenhol az SSE/SSE2 optimalizacio miatt huz el a P4 -- talan a Quake3 kivetel, de ott meg nyilvanvaloan a hatalmas savszelesseg igeny a ''ludas''.''
Ugyebár az Athlon XP támogatja az SSE-t, ezért a P4 csak az SSE2 miatt húzhat el, ha eltekintünk a RAM sebességtől (amitől persze 3D-nél nem tekinthetünk el).
A 64 bit-es optimalizációhoz: Én azt várom, hogy ezen a téren a Microsoft Windows és a Linux-ok is tüsténkedni fognak. Majd meglátjuk mire jutnak.
Írod:
''Az oprencer szintu optimalizacio pedig hulyeseg, csupan 64 bites oprencert kell kiadnia a Microsoftnak, es meg van oldva a dolog. ''
Na ez nem ilyen egyszerű. Emlékezz csak vissza, hogy még a Win98SE is bőven tartalmaz 16 bit-es kódot, noha már a Windows95-öt is 32 bit-esként hirdették! (Sőt, már a 3.x-es Windowshoz elkezdték fejleszteni a 32 bit-es kiegészítést.) Szóval egy 64 bit-re optimalizált (és nem csak működőképes) Windows megjelenése még sok időt vehet igénybe. (Linux esetében talán gyorsabb a folyamat.)
Írod:
''Velemenyem szerint nem sok esetben lesz ebbol kozvetlen elony, ...''
Igen, ezzel egyetértek. Megtoldanám még azzal, hogy bizonyos esetekben még hátrányok is lehetnek, tekintve hogy több erőforrás igénybevételébe kerülhet bizonyos, egyébként egyszerű műveletek végrehajtása.
Írod:
''Es most ne gyere azzal, hogy lam, a savszelesseg megis kell, mert most a 64 bites uzemmodrol beszelek. Az elso generacios Athlon 64 procikat alapvetoen 32 bites uzemmodban fogjak hasznalni a tulajdonosaik ...''
Én mégis szeretnék azzal jönni, hogy kell az a nagyobb sávszélesség. Abban sem vagyok biztos, hogy alapvetően 32 bit-re akarnák megvenni az első Athlon 64-et (már akik megveszik), mert szerintem leginkább azok fogják megvenni, akik szeretnék kipróbálni, hogy mit lehet kezdeni a 64 bit-tel.
Egy érdekes fejtegetés az Athlon 64-gyel kapcsolatban:
[L]http://www.xbitlabs.com/news/cpu/display/20030625113439.html[/L]
Egy részletet idézek is belőle, mert annyira ide kívánkozik:
In fact, AMD Athlon 64 “ClawHammer” is not really successful for AMD. There will be only three models of such CPUs on the market and they will be quite expensive. As a matter of fact they will hardly become massive. Furthermore, as I have learnt by now, only one PC3200 memory module will be supported by AMD Athlon 64 ClawHammer. It means you will hardly be able to install even a Gigabyte of RAM into a personal computer based on the first ever 64-bit desktop CPU from AMD.
*******
Kedves (#93) rog!
Írod:
''rajottem! tanar vagy.''
Ahhoz képest, hogy már többször is leírtam a BME mérnök-fizikus diákjaival való kapcsolatomat, elég későn jöttél rá (:-)...
Írod:
''es nem birod levetkozni. oktato hangnemben, valami hmm.. talan felsobrenduseggel, de mindenkeppen egy adag lekezelessel osztod az iget. ''
Ez a kritika részben jogos. De csak akkor szoktam ilyenre venni a figurát, amikor egy szemlátomást (kis)diák kezdi hasonló stílusban osztani az igét.
Írod:
''nem tudom hany baratot szereztel igy az utobbi 38-40(?) ev alatt, de szerintem sokkal tobb mindenkit sikerult megbantani vele.''
Sok barátom van, nem barátkozni járok ide. Az itteni megbántásokat illetően csak azt mondhatom, hogy amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten.
Kérdezed:
''szukseges ez tenyleg? vagy mar eszre sem veszed?''
Nem szükséges. Ezért a magam részéről SOHASEM kezdeményezek személyeskedést, és folytatni is csak akkor folytatom, ha a vitapartner nem tágít mellőle. -
Fiery
veterán
''Ugyebár az Athlon XP támogatja az SSE-t, ezért a P4 csak az SSE2 miatt húzhat el, ha eltekintünk a RAM sebességtől (amitől persze 3D-nél nem tekinthetünk el).''
Rengeteg szoftverben van SSE2 optimalizacio most mar. Manapsag mar nehez megmondani, melyik szoftver pontosan mire van optimalizalva, annyira szepen keverik az MMX, SSE es SSE2 optimalizalt kodreszleteket -- ami egyebkent nem baj, sot.
''A 64 bit-es optimalizációhoz: Én azt várom, hogy ezen a téren a Microsoft Windows és a Linux-ok is tüsténkedni fognak. Majd meglátjuk mire jutnak.''
En is ugyanezt varom, de a Linuxot mar nem kell varni :)
''Na ez nem ilyen egyszerű. Emlékezz csak vissza, hogy még a Win98SE is bőven tartalmaz 16 bit-es kódot, noha már a Windows95-öt is 32 bit-esként hirdették! (Sőt, már a 3.x-es Windowshoz elkezdték fejleszteni a 32 bit-es kiegészítést.) Szóval egy 64 bit-re optimalizált (és nem csak működőképes) Windows megjelenése még sok időt vehet igénybe. (Linux esetében talán gyorsabb a folyamat.)''
Elfelejted, hogy a Win95/98 csupan lebutitasai a WinNT-nek, mivel annak idejen egyszeruen nem volt elegendo az atlagos PC-k ereje az NT 3.1, 3.51 majd 4.0 futtatasahoz sem. Amikor vegre elerkezett az ido a 2 vonal osszekapcsolasahoz, akkor johetett a Win2000 -- de mint ahogy ezt magyarazni sem kell, a vegleges osszeolvadas csak a WinXP-nel jott elo.
Most egesz mas a helyzet, minden adott ahhoz, hogy azonnal es problemamentesen eloalljon a 64 bites Windows. A 16 bites, DOS kodot is boven tartalmazo Win95/98/Me-vel ellentetben ugyanis az NT kernel alapvetoen ugy lett megirva, hogy konnyen portolhato legyen. Nem veletlenul volt ugye MIPS es Alpha verzioja is (sot, me'g van is Alphara).
Az NT kernel portolasa nehany napot vesz igenybe, es csupan valasztas kerdese, hogy a K8 procikra ki milyet fog installalni. Maga a kernel nem lesz szamottevoen lassabb (ebben segit az 1 MB L2 cache), az applikaciok kozul meg az lesz lassabb a megnovekedett savszelesseg miatt, ami 64 bites -- ott azonban bejon a 64 bites architektura potencialis ''gyorsito hatasa''. Meglatjuk.
''Én mégis szeretnék azzal jönni, hogy kell az a nagyobb sávszélesség. Abban sem vagyok biztos, hogy alapvetően 32 bit-re akarnák megvenni az első Athlon 64-et (már akik megveszik), mert szerintem leginkább azok fogják megvenni, akik szeretnék kipróbálni, hogy mit lehet kezdeni a 64 bit-tel.''
Csak akkor fogjak a ''kiserletezo kedvuek'' az Athlon 64-et valasztani, ha _lenyegesen_ olcsobb lesz, mint az Opteron. Kulonben inkabb vesznek egy Asus SK8N (vagy ekvivalens) deszkat nForce3-mal plusz egy csini Opteront.
''In fact, AMD Athlon 64 “ClawHammer” is not really successful for AMD. There will be only three models of such CPUs on the market and they will be quite expensive. As a matter of fact they will hardly become massive. Furthermore, as I have learnt by now, only one PC3200 memory module will be supported by AMD Athlon 64 ClawHammer. It means you will hardly be able to install even a Gigabyte of RAM into a personal computer based on the first ever 64-bit desktop CPU from AMD.''
Erdekes okfejtes, bar nem igazan ertem, mi a baj az 1 db DDR400-zal. Ha nem tevedek, a KT400 is ugyanezt tudja, megis megvettek nagyon sokan. Na meg mire ideer ez a cucc, addigra mar lesz a boltban 1 GB PC3200 modul is dogivel, szoval problema megoldva.
Ha pedig arra gondolunk, hogy valaki 2 esetleg me'g tobb GB memoriat szeretne a gepebe pakolni, akkor vehet PC2700 modulokat vagy ha van egy kis esze, akkor inkabb Opteront vesz Athlon 64 helyett. Meg kellene erteni, hogy az Athlon 64 nem profi cucc, hanem olcso cucc. Kis (nagy) tulzassal olyan, mint most a bika Celeronok :)
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#96) Fiery!
SSE2: az biztos, hogy egyre nő az erre optimalizált programok száma. Ámde ha maradunk a videónál, akkor azt kell mondjam, hogy pl. a VirtualDub filtereinek a nagy többsége nem tartalmaz ilyen optimalizációt, sőt, még SSE-t, vagy 3DNow!-t sem. És ezen filterek együtt nagyobb terhet rónak a procira, mint mondjuk a DivX tömörítés.
Írod:
''En is ugyanezt varom, de a Linuxot mar nem kell varni ''
Na ha nem kell már várni, akkor hol vannak az első idevágó tesztek (:-)? (Mennyi a gyorsulás és miben?)
Írod:
''Elfelejted, hogy a Win95/98 csupan lebutitasai a WinNT-nek, mivel annak idejen egyszeruen nem volt elegendo az atlagos PC-k ereje az NT 3.1, 3.51 majd 4.0 futtatasahoz sem.''
Éppenséggel az NT-t is lehet a Win9x butításának nevezni, tekintve hogy kihagyták belőle a biztonságot ''potenciálisan fenyegető'' multimédia és 3D eszközök megfelelő támogatását.
Írod:
''Most egesz mas a helyzet, minden adott ahhoz, hogy azonnal es problemamentesen eloalljon a 64 bites Windows. ''
Na erre kíváncsi leszek (:-)...
Írod:
''Csak akkor fogjak a ''kiserletezo kedvuek'' az Athlon 64-et valasztani, ha _lenyegesen_ olcsobb lesz, mint az Opteron.''
Szerintem az lesz. Később viszont az AMD kénytelen lehet az Opteron árát is lejjebb vinni. (Minél előbb, annál jobb.)
Folytatod:
''Kulonben inkabb vesznek egy Asus SK8N (vagy ekvivalens) deszkat nForce3-mal plusz egy csini Opteront.''
Igen. És pont ez lehet az a konfiguráció, amely meggyőzi az AMD-t arról, hogy a komoly asztali PC-kbe is az Opteron-t kell ajánlania (:-)... (Az idők szele, hogy már az Apple is 2 db 64-bit-es procis asztali ''PC''-vel rukkolt elő.)
Kérdezed:
''Erdekes okfejtes, bar nem igazan ertem, mi a baj az 1 db DDR400-zal.''
A szöveg szerint az új Athlon 64-gyel csak 1 db RAM modult használhatunk - legalábbis ha az DDR400-as. (Ez a DDR400 támogatás ára?) Na most ha ez tényleg igaz, akkor ha több (2-4 db DDR333-as) RAM modult akarunk használni, akkor az lassú lesz, ha viszont gyorsabb RAM-ot akarunk, akkor meg csak nehezen tudunk akár 1 GByte-nyi RAM-ot is installálni. Ezt én elég kellemetlen komprumisszumnak látom egy 64 bit-es procinál.
Írod:
''Meg kellene erteni, hogy az Athlon 64 nem profi cucc, hanem olcso cucc. Kis (nagy) tulzassal olyan, mint most a bika Celeronok''
Az rendben van, hogy kellenek kissé gyengébb, de legalább olcsó procik is. Viszont én úgy látom, hogy nem lehet annyira olcsó, mint amilyen gyenge. Egy javított Athlon XP sokkal olcsóbb lehetne, miközben alig gyengébb, vagy nem is gyengébb.
Apropó, talán elkerülte a figyelmemet, szerinted miért nem lehetne az Athlon 64 egyszerűsített verzióját Socket-A kompatibilis formában kihozni? (Természetesen ennél a procinál nem követelnénk meg a 4 GByte-nál nagyobb RAM kezelését, de a 64 bit-es műveletvégzésnek ez még nem akadálya, sem az SSE2-nek.) -
Fiery
veterán
''Na ha nem kell már várni, akkor hol vannak az első idevágó tesztek (:-)? (Mennyi a gyorsulás és miben?)''
Csak keresni kellene. Egyebkent azert nem lehet sokat talalni a neten, mert alapvetoen a Linux felhasznalok nagyon kevesen vannak (a Windows felhasznalokhoz kepest). Ezek kozul is nagyon kevesnek van mar lehetosege hozzaferni egy Opteron rendszerhez, es me'g ennel is kevesebben ertenek hozza annyira, hogy megfelelo teszteket futtassanak a cuccon -- leven hogy Linux ala nem sok benchmark van, es me'g kevesebb altalanosan elfogadott benchmark letezik Linux alatt.
Egyebkent itt talalsz egy nagyon korrekt cikket, ami tele van fincsi infoval es teszteredmenyekkel:
[L]http://www.aceshardware.com/read.jsp?id=55000251[/L]
''Éppenséggel az NT-t is lehet a Win9x butításának nevezni, tekintve hogy kihagyták belőle a biztonságot ''potenciálisan fenyegető'' multimédia és 3D eszközök megfelelő támogatását.''
Ezt nagyon gyorsan felejtsd el. Az NT 3.1 a maga idejeben _sokkal_ fejlettebb volt, mint az akkori desktop Windows (Windows 3.1, emlekszel? nevetseges volt). A Windows 95 idejen jott ki az NT 4.0, azokat viszont megint csak ossze sem lehet hasonlitani egymassal. A DirectX-re kihegyezett Windows 95 egy egyszeru, gagyi jatekszer volt, mig az NT 4.0-t azok hasznaltak, akik dolgoztak a gepen (ill. akik kiszolgalot akartak uzemeltetni).
De ebbe ne menjunk bele ennel melyebben, a lenyeg az, hogy az NT kernel a kezdetektol fogva ugy keszult, hogy konnyen portolhato legyen. Ha Alphara es Itaniumra is gond nelkul atvittek (ezeknek ugye nem sok koze van az x86-hoz), akkor hidd el, hogy az AMD64 port sem _volt_ megerolteto. Mert mar kesz van a cucc, csak nem hozzak ki, amig az Athlon 64 ki nem jon.
''Na erre kíváncsi leszek (:-)...''
Tanulmanyozd a Linux AMD64 portjat, es meglatod, hogy szinte 0 melo egy normalis x86 oprencer kernel AMD64 portolasa.
''Szerintem az lesz. Később viszont az AMD kénytelen lehet az Opteron árát is lejjebb vinni. (Minél előbb, annál jobb.)''
Valoszinuleg majd az 1xx Opteronok ara lesz baratsagos, meglatjuk.
''A szöveg szerint az új Athlon 64-gyel csak 1 db RAM modult használhatunk - legalábbis ha az DDR400-as. (Ez a DDR400 támogatás ára?)''
Igy van. Ugyanez a KT400-ra is all, nem tudom, miert kell ezen csodalkozni.
''Na most ha ez tényleg igaz, akkor ha több (2-4 db DDR333-as) RAM modult akarunk használni, akkor az lassú lesz, ha viszont gyorsabb RAM-ot akarunk, akkor meg csak nehezen tudunk akár 1 GByte-nyi RAM-ot is installálni.''
1 GB memoriat be tudsz rakni 1 db 1 GB-os PC3200 modul formajaban, hamarosan lesz beloluk eleg a piacon. Na meg azt sem ertem, mi ertelme van eroltetni ezt a memoria mennyiseget egy Athlon 64 eseten, ami se nem workstation se nem server kategoria. Egyszeru desktop gepbe a legtobb esetben eleg az 512 MB memoria.
''Ezt én elég kellemetlen komprumisszumnak látom egy 64 bit-es procinál.''
Mondjak egy meglepot? (szamodra esetleg meglepo lesz...)
Az Athlon 64 azon kepessege, hogy 64 bites szoftvereket is tud futtatni, csupan egy nagy marketing kampany kozponti vonulata. Van ugyan ertelme, de nem sokan fogjak hasznalni. Majd mire a masodik generacios Athlon 64 megjelenik, mondjuk Dual Channel DDR2 memoriavezerlovel, addigra talan mar lesz ertelme azon morfondirozni, hogy 64 bitet is tud-e a proci vagy sem.
A marketing kampanyban pedig a Microsoft es az AMD egymas s**get nyalva fognak tollasodni: az AMD buszken hirdetheti, hogy a Microsoft kulon csak neki csinalt 2 oprencer verziot is (Windows XP AMD64 Edition, Windows Server 2003 AMD64 Edition), a Microsoft pedig ra fogja venni a Windows XP (x86) es Windows Server 2003 (x86) verziokat elozoleg mar megvasarolt ugyfeleit, hogy mar az Athlon 64-nel is erdemes inkabb 64 bites oprencert futtatni (ergo vasarolj-vasarolj-vasarolj). Ki van ez sutve...
''Az rendben van, hogy kellenek kissé gyengébb, de legalább olcsó procik is. Viszont én úgy látom, hogy nem lehet annyira olcsó, mint amilyen gyenge. Egy javított Athlon XP sokkal olcsóbb lehetne, miközben alig gyengébb, vagy nem is gyengébb.''
Szerintem bizzuk az AMD-re, hogy mennyire lesz olcso es melyik megoldas a jobb szamukra. Az Athlon XP mar nem tuningolhato jobban, az FSB-t mar nem tudjak jobban emelni, a QDR megoldasu FSB pedig nem jaccik az EV6-nal -- marad az Athlon 64 es az atalakitott (regi-uj) architektura mint utolso fegyver, hogy felvehessek a harcot a Prescottal.
Egyebkent azt is erdemes vegiggondolni, hogy ha az Athlon 64 csak a felso retegeket fogja celozni, akkor kis peldanyszamban is nagyon jo szolgalatot tehet. Hiszen az Athlon XP 3200+-ig szepen tartja magat (oke, nem mindenhol veszi fel a versenyt a 800-as FSB HT P4-ekkel, de nagyon nem veszes a szitu), csak telen lesz baj a Prescott-3.40-nel. Hogy mit is akarok ebbol kihozni: az Athlon XP marad a helyen egyelore; ahova viszont csak presztizsbol kell procit gyartani (mert nincs nagy volumen), oda bejon az Athlon 64: alacsony volumen kell, es ez pont jo az Opteron szamara is, marad eleg gyartokapacitas.
''Apropó, talán elkerülte a figyelmemet, szerinted miért nem lehetne az Athlon 64 egyszerűsített verzióját Socket-A kompatibilis formában kihozni? (Természetesen ennél a procinál nem követelnénk meg a 4 GByte-nál nagyobb RAM kezelését, de a 64 bit-es műveletvégzésnek ez még nem akadálya, sem az SSE2-nek.)''
Pont emiatt irtam azt a hosszu hozzaszolast a foglalatokrol -- azt hittem, leesett, hogy mit akartam kihozni belole :)
A problema osszetett:
1) Az integralt memoriavezerlo miatt eleve nem tudod beletuszkolni a Socket 462-be a K8 core-t (itt mar el is felejtheted az otletedet)
2) Ha kiveszed az integralt memoria vezerlot, akkor meg marad egy 64 bites Athlon XP core-od lenyegeben, amit baromi draga legyartani (a nagy L2 cache miatt), raadasul csomo ido lenne optimalizalni es tesztelni egy drasztikusan megvaltoztatott K8 core-t (a memoriavezerlok kozul 1-et kivenni vagy a HT vezerlokbol 2-t kivenni sokkal kisebb problema mint az egeszet felboritani).
3) Ha kiveszed a memoriavezerlot, me'g az sem eleg, hiszen az EV6 nem alkalmas a K8 kiszolgalasara (lasd HT)
4) Me'g ha mindezt megoldanad, akkor is ott van a problema a 0.09-re valo atallasnal, ott ugyanis szukseg lenne plusz csatlakozokra a csokkeno feszultseg miatt megnovekedo aramerosseg kezelesre (emiatt lesz a Socket 478 utodja 775 labu, hogy akar 5 GHz-es procit is tudjanak gyartani me'g 1 foglalat csere nelkul -- de ez mar az Intel boszorkanykonyhaja).
5) Ha pedig vegkepp kiherelned az Athlon 64-et, hogy gyakorlatilag csak a 64 bites vegrehajtast kapd meg, akkor azt a procit a budos eletben el nem tudnad adni :) A piac egyszeruen nem venne komolyan a 64 bites Athlont, ha az lenyegesen lassabb lenne, mint a 32 bites versenytarsai (incl. Athlon XP).
Fiery -
Fiery
veterán
''(Természetesen ennél a procinál nem követelnénk meg a 4 GByte-nál nagyobb RAM kezelését, de a 64 bit-es műveletvégzésnek ez még nem akadálya, sem az SSE2-nek.)''
Remelem tudod, hogy a 4 GB-nal nagyobb memoriat a Duron is kezeli :) A mondatodba a ''kozvetlen'' szot be kellene szurni, hogy korrekt legyen.
Fiery -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#98) Fiery!
NT kontra W9x:
Nyilván lehet találni szempontokat annak bizonygatására, hogy az NT ''fejlettebb''. (A Microsoft is megtett erre mindent.) Én viszont arról írtam, hogy FUNKCIONÁLISAN HIÁNYOSABB! Ez az érem másik oldala.
Írod:
''Ha Alphara es Itaniumra is gond nelkul atvittek (ezeknek ugye nem sok koze van az x86-hoz), akkor hidd el, hogy az AMD64 port sem _volt_ megerolteto.''
Át lehet vinni, persze. A kérdés, hogy mennyire lesz hatékony az eredmény.
Az 1 db DDR400 RAM modul támogatásáról írod:
''Igy van. Ugyanez a KT400-ra is all, nem tudom, miert kell ezen csodalkozni.''
A KT400 tényleg olcsó kategória (immár), egy leendő 64 bit-es procinak nem róla kellene vennie a példát. Mindenesetre a KT400-nál is a RAM vezérlő gyengeségére utalt ez a korlátozás. (A KT400A-hoz lényegesen meg kellett újítania a VIA-nak.) Ezért ha ennek fényében elismered, hogy az Athlon 64 integrált RAM vezérlője tökéletlen, kevés, gyenge, gagyi (választhatsz), akkor előrébb jutottunk.
Írod:
''1 GB memoriat be tudsz rakni 1 db 1 GB-os PC3200 modul formajaban, hamarosan lesz beloluk eleg a piacon.''
Egyelőre még nincs. És kétlem, hogy amikor lesz, mindjárt olcsó is lesz (az olcsó Athlon 64-hez). (Ugyanakkor pl. nekem is 1 GByte RAM van a gépemben, és a legkevésbé sem akarok visszalépni.)
Írod:
''Na meg azt sem ertem, mi ertelme van eroltetni ezt a memoria mennyiseget egy Athlon 64 eseten, ami se nem workstation se nem server kategoria.''
Nem szabad azt képzelni, hogy csak olyan gépeket használnak szerver célra, amelyeket hivatalosan is akként adnak el (több pénzért).
De inkább úgy teszem fel a kérdést: mire lesz jó a mostani ''olcsó'' Athlon 64, ha se szervernek (kevés RAM), se 3D-re (lassú RAM), se videóra (alacsony belső freki) nem jó. Marad tehát az SSE2 (amiben viszont jobb a P4), és a 64 bit-tel való játszadozás (ahogy Te is írod: ''Az Athlon 64 azon kepessege, hogy 64 bites szoftvereket is tud futtatni, csupan egy nagy marketing kampany kozponti vonulata.'').
Írod:
''Majd mire a masodik generacios Athlon 64 megjelenik, mondjuk Dual Channel DDR2 memoriavezerlovel, addigra talan mar lesz ertelme azon morfondirozni, hogy 64 bitet is tud-e a proci vagy sem.''
Én inkább azt mondom: HA az Athlon 64 RAM vezérlője korrekt lenne (dual DDR400 több modul támogatásával), akkor kiváló lehetne kisebb szerverek és igényes 3D alkalmazásokhoz. A videó még mindig kérdéses lenne (amíg meg nem emelik a belső órajelet), de egye fene. 1 ilyen fogyetékosságot egy olcsó procinál elnézhetünk.
Írod:
''Szerintem bizzuk az AMD-re, hogy mennyire lesz olcso es melyik megoldas a jobb szamukra. Az Athlon XP mar nem tuningolhato jobban, az FSB-t mar nem tudjak jobban emelni, ...''
Ami azt illeti, én láttam olyan tesztet, ahol az Athlon XP-t közönséges léghűtéssel 11x220=2420 MHz-en járatták, ami világosan mutatja, hogy lehet még emelni az FSB-t és a belső órajelet is - elhatározás és további optimalizálás kérdése.
Írod:
''az Athlon XP marad a helyen egyelore; ahova viszont csak presztizsbol kell procit gyartani (mert nincs nagy volumen), oda bejon az Athlon 64: alacsony volumen kell, es ez pont jo az Opteron szamara is, marad eleg gyartokapacitas.''
Az Athlon XP szerintem is maradni fog még jó darabig. Tömeget még hosszú ideig nem tud az AMD másból eladni.
Presztizs szempontból viszont az Athlon 64 bukás. Csak az Opteronos gépek jöhetnek itt szóba, de még azok sem minden szempontból.
A Socket-A Athlon64 ötlettel kapcsolatban írod:
''1) Az integralt memoriavezerlo miatt eleve nem tudod beletuszkolni a Socket 462-be a K8 core-t (itt mar el is felejtheted az otletedet)''
Nehogy már! Hát csak nem képzeled, hogy meg szeretném tartani az Athlon 64 elfuserált integrált RAM vezérlőjét?!? El vele!
Folytatod:
''2) Ha kiveszed az integralt memoria vezerlot, akkor meg marad egy 64 bites Athlon XP core-od lenyegeben, amit baromi draga legyartani (a nagy L2 cache miatt), ...''
Semmiképp SEM drágább legyártani, mint a mostani ''olcsó'' Athlon 64-et, továbbá az L2 cache nagyságával azért lehet játszani. (Hiszen nem kell a 4 GByte fölötti RAM támogatás.)
Amit nyernénk az a 64 bit-es műveletvégzés és az SSE2 támogatása.
Írod:
''3) Ha kiveszed a memoriavezerlot, me'g az sem eleg, hiszen az EV6 nem alkalmas a K8 kiszolgalasara (lasd HT)''
Ez NEM igaz. A HT-t LEHET úgy specializálni, hogy megfeleljen akár az EV6-nak is, pont ez benne a zseniális!
Írod:
''4) Me'g ha mindezt megoldanad, akkor is ott van a problema a 0.09-re valo atallasnal, ott ugyanis szukseg lenne plusz csatlakozokra a csokkeno feszultseg miatt megnovekedo aramerosseg kezelesre ''
Önmagában a finomabb félvezető technológiára való átállás NEM növeli meg a felvett áramot! (Az növeli meg, ha túlzottan megnöveljük az órajelet!) Erre, a Socket-A fronton egyáltalán nem lenne szükség!
Írod:
''5) Ha pedig vegkepp kiherelned az Athlon 64-et, hogy gyakorlatilag csak a 64 bites vegrehajtast kapd meg, akkor azt a procit a budos eletben el nem tudnad adni A piac egyszeruen nem venne komolyan a 64 bites Athlont, ha az lenyegesen lassabb lenne, mint a 32 bites versenytarsai (incl. Athlon XP).''
Az ''én Athlon 64-em'' semmiben sem lenne rosszabb az Athlon XP-nél, ellenben jobb lenne az SSE2 támogatásban és bizonyos 64-bites műveletek elvégezhetőségében.
Írod:
''Remelem tudod, hogy a 4 GB-nal nagyobb memoriat a Duron is kezeli A mondatodba a ''kozvetlen'' szot be kellene szurni, hogy korrekt legyen.''
K+1-szer betettem, úgy látszik most kimaradt (:-).
Aktív témák
ph Többek közt az Athlon 64 3100+ valódi órajele is kiderült a HP dokumentumából.
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs