- Karácsonyfaként világíthat a Thermaltake új CPU-hűtője
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
- Egészen nagy teljesítményspektrumon fedné le a mobil piacot az AMD
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- OLED TV topic
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- Melyik tápegységet vegyem?
- iPad topik
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Vezetékes FEJhallgatók
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
Hirdetés
-
Premier előzetesen a Gray Zone Warfare
gp A mai naptól hivatalosan is elrajtol a játék korai kiadása PC-n.
-
Kicsit extrémre sikerült a Hyte belépője a készre szerelt vízhűtések világába
ph A cég megoldása centralizált vezérelhetőséggel, masszív radiátorral és robusztus ventilátorokkal igyekszik vásárlásra csábítani.
-
Saját Redmi Note 13 Pro+ a világbajnok focicsapatnak (és indiai rajongóiknak)
ma Argentína nemzeti válogatottjának mezével díszítik az új Redmi különkiadást.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Nem követem igazán a dolgait, de szinte évente belefog valami újba:
Pár dolgot leszámítva ezek két fő körbe tartoznak:
-Tesla (Akku/Akkupak gyártás, önvezető autó, nemrég ebbe olvasztották bele a Solar City napelemgyártó/telepítő céget)
-SpaceX (rakéta és űrhajó gyártás, a műholdas internet alapvetően ennek egy mellékága)A Hyperloop-ot nem ő fejleszti, neki csak tetszett az ötlet (mellesleg ezt is valamikor az 50-es és 60-as években dolgozták ki, csak hát iszonyatosan drága az infrastruktúra - ma is).
Ami talán ebbe a körbe tartozik, az az alagútfúró cége, a The Boring Company, az a saját bevallása szerint is csak egy hobby.Az űrprojektre visszatérve szerintem jobb ötlet lenne, ha nem egy rakétával akarnák megoldani az egész utat, hanem 3 különbözővel, vagyis az egyik csak felvinné az űrbe a felszerelést, embereket, anyagokat, a másik űrhajó csak az űrutazásra lenne optimalizálva, a harmadik pedig a marsi le és felszállásra. Tehát nem egy svájci bicsak űrhajó lenne, hanem 3 céljármű.
Ez a Mars Base Camp felépítése is.
Viszont a tavalyi IAC-t elemző írásban benne volt miért is jó Musk megközelítése: mert csak egy járművet kell fejleszteni, nem pedig hármat...
Jó lenne ha műholdak tovább üzemelnének fenn, illetve javítani, utántölteni lehetne azokat. Ne jöjjön le vissza az, ami már egyszer felkerült. Minél több műhold legyen egységes, moduláris, vagyis csökkenteni lehetne a fejlesztési, gyártási költségeket és időt...illetve a modularitás miatt javíthatóak is lennének.
Ehhez képest a SES nemrég bejelentette, hogy olcsóbb, rövidebb élettartamú műholdakat rendel innentől, mert ahogy olcsóbbá válik a világűrbe feljutás, jobban megéri sűrűbben cserélni a műholdakat. Üzleti szempontból teljesen érthető - morális szempontból kevésbé...
Amíg nem kezdődik meg a világűrben való műholdak üzemeltetése súlyosabban szabályozva és szankcionálva, addig sajnos ez lesz...
A Mars projekt olyannak tűnik, mintha kihagynának pár köztes lépést és sok mindent feltételezésekre építenek.
Mármint Musk Mars Programja (MMP
). 
Ki kellene próbálni szerintem közelebb is a dolgokat, tehát ideálisabbnak tűnik, ha a holdon tartják a főpróbát, mielőtt a Marsra mennek. Abszolút nem egyforma a kettő, de sok mindent ki lehet ott is próbálni jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt. (a legkritikusabb különbség talán az hogy a holdnak nincs légköre, vagyis mélyen a "föld" alá kellene építkezni a meteoritok miatt) A holdra szintén az azonnali védelem miatt lenne érdemes olyan űrhajóval menni, ami az első években önmaga szolgál holdbázisként.
Ott a Moon Village koncepció... szép és jó, de ki finanszírozza. Miért menjünk oda? Ki fogja mindezt fizetni. Az ESA egyik óriási hibája szerint az, hogy ő is először megcsinálja a Holdbázis koncepciókat, közben továbbra sincs koncepciója az olcsó világűrbe jutáshoz. Az Ariane 6 egy vicc akár csak a Falcon 9-hez vagy pláne a New Glenn-hez képest.
Ebből a szempontból hatalmas előrelépés az ITS / BFR, mert teljesen újrafelhasználható, és (elvben) olcsón üzemeltethető...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Tigerclaw
#14
üzenetére
Lehet hogy most a BFR a megoldás, de továbbra is úgy hiszem, hogy külön jármű lenne ideális az bolygók közötti utazásra, ahol teljesen már körülmények és követelmények állnak fenn.
Alapvetően eltérő az életre hívó szó. A BFR esetében a cél az, hogy minél kevesebb erőforrást belefektetve egy Mars-ra eljutni képes, teljesen újrafelhasználható járművet építsenek.
Ha te 3 specifikus célra létrehozott járművel való megoldásban gondolkodsz, egyszerűen több erőforrást kell befektetned. Abból a szempontból teljesen reális Musk koncepciója, hogy ráfordítandó erőforrást szeretne minimalizálni.
Amennyiben van már egy olcsó LEO-ra jutási lehetőséged (tehát a háromból egy adott), akkor már reális a 3 járműves megoldás. 10-15 év múlva feltehetően már ez lesz a preferált eljárás, ha addigra a BFR és a New Glenn, illetve a Vulkan realitás lesz...
Az a napszeles hajtás érdekes, bár gondolom a földi vitorlákkal ellentétben nem megoldható az hogy "szembeszéllel" lehessen haladni.
A "szembeszél" azt jelentené, hogy egyenesen a Nap felé akarnál menni. Ez aligha realitás.
A napvitorlával lehet a "befelé" is haladni, ha olyan pályára állsz, amelyik befele lendít, például a napvitorlával elhagyod a Föld gravitációs kútját, majd a pályát úgy módosítod, hogy vagy a Mars, vagy a Föld gravitációs kútja befele lendítsen (gravity assist), és mondjuk így eljuthatsz a Vénuszhoz...
Nyilván ez emberes űrrepülésnél nem célszerű megoldás, de űrszondáknál roppant hatékony lehet.
Hosszabb távon jobb lenne, ha fent a Nemzetközi űrállomás helyett, mellett űrdock épülne, ahonnan indulnának, érkeznének a bolygóközi járatok. Később ha lehetséges, ott kellene felépíteni, javítani azokat az űrhajókat, legalább részben.
Az űrbéli építkezés fő rákfenéje az, hogy honnan jön a nyersanyag (ha az űrben építed meg az űrhajó elemeit is), vagy maga a kész űrhajó-elem (ha a Földön vagy valamelyik égitesten gyártod le őket). Előbbi esetében célszerű egy nyersanyagbázis mellett létrehozni a gyárat, amelyiknek kicsi a gravitációja, hogy ne kelljen sok energia, hogy onnan az űrdokkba jusson. Tehát előbb lesz a Ceres, Fobosz vagy akár a Hold körül keringő űrhajógyár megépítve, mint a Föld körül.
A második lehetőségnél ismét a gyár a kérdéses. Ha a Földön gyártod le a modulokat, akkor ismét az olcsó világűrbe juttatás a kérdőjel. Amíg nincs ilyen, nem is éri meg vele foglalkozni, hiszen egyszerűbb és olcsóbb nagyobb méretű modulokból egyszerűen csak összedokkolni a részelemeket - ilyen a Mars Base Camp is. Ha viszont másik égitest körül szeretnéd, akkor először oda kell gyárakat telepítened...
de épp az ő esetük mutatja, hogy ha moduláris lenne náluk elég lenne cserélni csak a telekommunikációs modult, és a többi részen csak kisebb javításokat és újratöltéseket végezni.
Még mindig ott tartunk, hogy a részelemeket is fel kell vinni, kell egy eszköz, amely képes a cserét végrehajtani, és így tovább. Amíg ezek nem adottak, addig miért foglalkozzon ilyen koncepciókkal?
Ez a rákfenéje a Space Tug / űrbéli javító-karbantartó elképzeléseknek, mert amíg nincs megrendelő, senki sem szívesen kockáztat a kifejlesztéssel. Amíg viszont nincs ilyen javító / karbantartó űrjármű, addig senki sem fog hozzá modulárisan cserélhető alkatrészekből felépülő műholdat rendelni. Ezért tart most ott az egész, hogy az első ilyen Space Tug-ok csak üzemanyagot tudnak átadni másik műholdnak. A GEO-n keringő műholdak élettartamát ugyanis alapvetően az üzemanyag-tartalékuk határozza meg manapság...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
Tigerclaw
#16
üzenetére
Gravitációs pányvát kihasználni nehézkes lehet és erősen megnövelheti az útidőt.
Viszont abszolute nem igényel hajtóanyagot...
Vannak olyan hajtóművek fejlesztés alatt amik nem se nem napszelesek, se nem klasszikus rakétahajtóművek?
Ion- illetve Plazmahajtóművek fejlesztése folyik, a NASA is ilyet vizionált a Deep Space Transporthoz. Elviekben nem sokára tesztelnek egy 200kW-os változtatható impulzussűrűségű mágnesplazma rakétahajtóművet (VASIMR) az ISS-en.
Mondjuk az a műholdas Internet szolgáltatás nem tűnik jövedelmezőnek az optikai szálas netszolgáltatás és 5G hálózatok idején.
Éppen ellenkezőleg. A nagyvárosok és a sűrűn lakott régiókat leszámítva sehol sem jellemző a nagy sávszélesség, még az Egyesült Államokat nézve sem. A műholdas internettel foglalkozó cikket olvastad? A HughesNet például 50$/hó (~13 ezer forint) díjért ad 10GB adatforgalmat 25/3 Mbites elérés és 600-800ms latency mellett. 129$/hó árért kapsz 50GB-ot. E mellé még ~150$ az antenna és a modem. Nem véletlen, hogy három cég (OneWeb, SpaceX és Boeing) pályázik a globális műholdas internetszolgáltatásért MEO pályáról (ahonnan 100ms alatti pinget tudnak biztosítani)
Az 5G is jól hangzik, de például az Egyesült Államok sok részén még 4G sincs. Nem várható, hogy a kevésbé lakott településekre kiépítsék az 5G-t...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
quarros
tag
válasz
Tigerclaw
#19
üzenetére
Rossz a megközelítésed. Városokban nehéz versenyezni a szolgáltatókkal, különösen ha belegondolunk hogy nagy részük többszintes apartmanokban vagy panelekben él. Ez így teljesen igaz.
De amint elszabadulsz a civilizáció központjaitól úgy rohamosan csökken a lehetőségeid száma (meg a sávszélességed is
). Ez a megoldás biztosíthatná azt hogy bárhol vagy a világon van elérhető kapcsolatod elfogadható sebességgel.Arról nem is beszélve, hogy az egész földet nem lehetne rápakolni arra a pár frekitartományra ahol ezek üzemelnek (lenne gyök kettő a sebessége mindenkinek).
-
quarros
tag
válasz
Tigerclaw
#19
üzenetére
Bocs előbbibe nem írtam bele hogy mire gondolok pontosan. Távoli szigetek, vitorlások és hajók, hegyi elszigetelt falvak ahol túl költséges a kábel lefektetése, sivatagi ritkán lakott területek. Ezek mind olyan helyek ahol vannak olyan emberek akik szeretnék használni de nehezen tudják, valamint olyan utazók/túrázók akik távoli eldugott helyekre mennek de kapcsolatot kéne tartaniuk. Ha egy kisebb területet veszünk például egy országot akkor Ilyen ügyfelek viszonylag kevesen vannak. De amint kiterjesztjük a keresést az egész bolygóra úgy viszont rengetegen.
A legnagyobb probléma Musk koncepciójával nem technológiai vagy gazdasági jellegű hanem az hogy olyan országok mint pl: Kína ez feltehetőleg minden eszközzel akadályozni fogják mert hirtelen rés kerülne a becses tűzfalukba.
Edit: Arról nem is beszélve hogy egy országok között utazó embernek milyen értékes lehet hogy nem kell mindig a helyi mobilszolgáltatókkal lepaktálnia egy sim kártyáért hanem egy szolgáltató szolgáltat neki mindenhol.
[ Szerkesztve ]
-
tupuk
aktív tag
válasz
Tigerclaw
#23
üzenetére
Világ-szinten rengeteg ember él ritkán lakott területen, százmilliók. Afrika, Ázsia...
De nagyvárosokban is lehet piaca ha elég olcsón adja.Az is érdekes lesz hogy ha X km magasról sugározza le a netet mondjuk Magyarországra, akkor vonatkoznak-e rá a magyar törvények, pl. adóalany lesz-e, rá kell-e raknia a magyar ÁFA-t? Ha nem, és olcsóbban (vagy jóval gyorsabban) adja a netet mint az itteni szolgáltatók, én is átmegyek hozzá, legalább így támogatom a Mars-utazást is
[ Szerkesztve ]
-
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
Tigerclaw
#26
üzenetére
"Igen, de Afrikában, Ázsia nagy részén nem biztos hogy van rá fizetőképes kereslet, illetve gondolom van pár milliárd ember, akinek az Internetkapcsolat haszontalan, mert se gépe, se tabletje, se telefonja, és azt sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. A piac zsíros része a hagyományos ISP-knél marad, kivéve a már említett hajós, repülős, katonai igényeket."
Persze, Magyarországon meg jurtákban laknak az emberek és nyereg alatt puhítják a húst. -
tupuk
aktív tag
válasz
Tigerclaw
#26
üzenetére
Nem vagy tisztában a mobiltelefon elképesztő jelentőségével, hasznával és elterjedtségével Afrikában (meg más szegény helyeken).
Afrikában még sokkal fontosabb mint itt, nálunk ahol csak egy a sok kütyü és kommunikációs eszköz közül, ott sokaknak a mobil hozta el a korszakváltást, a modern világot. Az óriási távolságok miatt ez ott aranyat ér, hisz mobil előtt sokan csak gyalog vagy szamárháton mehettek az infókért vagy levelet felvenni a postán, vagy a bankba ügyintézni, hosszú órákig, néha napokig tartott hogy megszerezzék az információt, most egy telefon és megvan. A mobil Afrikában kulcsfontosságú és aranyat ér, sokakat csak ez köt össze a rokonaival vagy a világgal. A netbank is mobilon terjedt el, elképesztő mértékben és sebességgel, gyorsabban mint nálunk, pont a helyi adottságok kényszerítő ereje miatt. Gyakorlatilag a mobil az afrikai életmódváltás, a digitalizáció és fejlődés katalizátora.
Csak Afrika önmagában egy 1,2 milliárd fős piaca a műholdas internetnek, csak itt nagyot lehet kaszálni. -
válasz
Tigerclaw
#30
üzenetére
Az is fizetőképes, aki kicsit fizet. Csak sokan vannak. Nézd meg a mobiltelefonpiacot. Kína az első, India a második. Hupsz. Igen, a döntő többség olcsó telefon, ahogy nálunk is - de ott is van egy réteg, aki a közepes vagy drága telefonokra bukik és meg is engedheti magának. Na őket is ki kell szolgálni. A vidéki régiók arrafelé viszont kutyául állnak lefedettség terén, ezért jön a trükk - a mobilhálózat lefedettségét a műholdas internetszolgáltatók biztosítják - az adótornyok és a központ között műholdas szolgáltatást nyújtva.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
). 
). Ez a megoldás biztosíthatná azt hogy bárhol vagy a világon van elérhető kapcsolatod elfogadható sebességgel.
Új hozzászólás Aktív témák
lo Az International Astronautical Congresst lefordítani nem hálás feladat, és elvben nem csak Muskról kellene szólnia...
