- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Milyen RAM-ot vegyek?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Gaming notebook topik
- A Gigabyte is visszaveszi alaplapjainak alapértelmezett tuningját
- Übergyors Samsungnak próbál látszani egy hamisított NVMe SSD
- OLED TV topic
- Milyen nyomtatót vegyek?
- Milyen TV-t vegyek?
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
-
Mozgásban az Arena Breakout: Infinite (PC)
gp A korábban csak mobilokra/tabletekre megjelent FPS hamarosan PC-n is elérhető lesz.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Router
őstag
Ezzel csak arra gondoltam, hogy 40 éve biztosan nem azok az eszközök álttak a kísérletezők számára mint ma.
Másképpen: Az eredeti első 1997-es 802.11 WiFi ugyanazon a 2.4GHz-en üzemelt mit a 2009-es 802.11n, beltéren 20m hatótávot tudott, kültéren 100m-t. Ehhez képest 2009-ben, beltéren 70m, kültéren 250m. Sebességet had ne mondjam, 2Mbit/s - 600Mbit/s.
A 3.7GHz-es WiFi 802.11y kültéren 5000m 2008-ban.
Egy évtized alatt megváltozott volna a levegő?[ Szerkesztve ]
www.reballing.hu/forum
-
-
azbest
félisten
A vivő az amire az információt ráültetik. Am esetén, ha jól gondolom, akkor fognak egy tiszta szinuszt, ami meghatározott frekvencián oszcillál és ehhez hozzáadják a hang által generált jelet. Vevő oldalon a bejövő jelből kivonják a tiszta szinuszt és akkor visszakapjuk az eredeti jelet nagyjából azt hiszem.
-
azbest
félisten
Ezek összefüggenek. Az angol wikin van egy talán tömör jellemzés:
The electromagnetic field can be viewed as the combination of an electric field and a magnetic field. The electric field is produced by stationary charges, and the magnetic field by moving charges (currents);
Az elektromágneses mezőre az elektromos mező és a mágneses mező kombinációjaként tekinthetünk. Az elektromos mezőt az álló töltés, míg a mágnese mezőt a mozgó töltés (áram) generálja.
Na közben megtaláltam magyar wikin [link]A példámban két vasmagos elektromágnessel játszottam anno.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
En nem arra gondoltam
(#96) gyulank: Semmi nem akadalyozza meg, hangfrekvencian is vannak radiohullamok. Sot az elektormos tavvezetekek is sugaroznak radiohullamot, ezert is cserelgetik a harom fazis terbeli poziciojat, hogy ne legyen olyan jo antenna(es kiegyenlitett legyen a szort kapacitas).
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
Ha arra gondoltál a "A hangfrekvenciás rádióhullám nem az?" résszel, hogy az is Suppressed Carrier-es, akkor igen és nem egyszerre. Úgy értem, hogy ami nincs azt el sem kell nyomni
Ha nullára tudod hangolni a vevőt, akkor veheti. Végül is tekercs önmagában 0-ás rezgőkör. Ha egy jel nagyon erős, akkor gondolom a tekercsre gyakorolt hatásával bele tud hallatszani olyan frekvenciára hangolt vevőbe is, ami valami teljesen más frekvencián megy. Normál esetben olyan gyenge a jel, hogy erősíteni kell.
-
And
veterán
Azért ez az elképzelés, hogy egy széles sávú sztochasztikus jel 'AM-frekvenciák összessége', eléggé félrevezető, hiszen ilyen alapon minden véletlenszerű jel vagy zaj az. A kisméretű tekerccsel két alapvető gond van: mint említették, nem hangolt (nem lehet rezonáns), valamint - minden nagyon 'kicsi' mágnesen antennához hasonlóan - rossz a hatásfoka. Vagyis bármely egyszerű vezetékhez hasonlóan ez is működik antennaként, csak ilyen alacsony frekvenciákon a hatásfoka iszonyúan gyenge, vagyis a betáplált elektromos teljesítménynek csak nagyon-nagyon kicsiny részét fogja elektromágneses energiaként kisugározni.
"És ha 20Hz-re méretezem az antennát, az méretben többszöröse a kisebb hullámhosszú jeleknek, így gondolom, többet fogna be az egész hangsávból, mintha 20kHz-re lenne méretezve."
Ha már méretezünk, vagyis rezonáns antennát készítünk, akkor sem igaz, hogy a nagyobb méretű (ergo kisebb frekvenciára hangolt) antenna a kisebb hullámhosszúságú jeleket jobban veszi. Ezen az alapon mindenkinek elegendő lenne egy rövidhullámú antenna, és az az összes többi, 30 MHz feletti sávra jó lenne. -
And
veterán
Itt 3 dekádnyi, ezerszeres frekvenciakülönbségről van szó. Ezért a kérdés akár úgy is fordítható, hogy egy 6 MHz-re (~49m-es rövidhullám) és egy 6 GHz-re (nem messze az 5 GHz-es ISM-sáv legtetején lévő 5,825 GHz-es csatorna közepétől) méretezett, a saját sávjuk közepén azonos nyereségű és hatásfokú antenna mennyire vételkész a 3 dekáddal arrébb lévő sávon. Van rá egy fogadásom, hogy az eredmény az lenne, hogy nagyságrendileg egyformán gyengén teljesítenének.