Új hozzászólás Aktív témák

• #29 Zoz őstag

  Új Válasz 2011-06-23 19:38:33 #29

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Zoz

  őstag

  "De például a HDD és a floppy vezérléséhez is külön egy úgy nevezett „IO” (Input Output) kártyát kellett beraknunk az alaplapba, és az akkoriban alapvetőnek számító nyomtató és soros port is ezen a kártyán volt megtalálható. "
  Ez már az úgynevezett Multi I/O kártyák korában volt csak ilyen egyszerű
  (Ilyen kártya van a fotón is)
  Korábban külön volt a floppy vezérlő, a vinyó vezérlő, a soros port, a párhuzamos port...
  vannak ilyen ősleleteim a fiókban sőt a soros portnál is sokszor úgy volt, hogy bár két portot tudott a kártya, csak az egyiknek a vezérlő IC-je volt rászerelve, a másiknak üres foglalat, ha gyűlt pénzed, majd később bővíthetted .-)

  Elsőként, még az MFM korszakban a vinyó és floppy vezérlő költözött össze. Ezek a Multi I/O kártyák úgy a 93-94 körül kezdtek elterjedni. Utána jöttek ezek VLB kiadásban is, ekkor jelentek meg az első olyan kártyák, amiken 2 IDE port is volt, amit csak pár évvel késöbb követtek olyan alaplapok, amiknek a BIOS-a már tudott két IDE portot kezelni. Addig jobbára csak CDROM-nak (a vadi új IDE-seknek, aminek már nem kellett külön kártya ) volt használható a 2. csatlakozó.

  És hamár IDE: nagyon sokáig nem volt AUTO DETECT a BIOS-okban, hanem kézzel kellett beírni a vinyó paramétereit, ami jó szívás volt anno, ha nem volt ráírva a vinyóra...
  Régebbi lapokon még USER DEFINIED vinyó típus se volt, a beépített pár tucatból kellett a vinyóhoz hasonlót találni...

  Ja és, CMOS SETUP se volt minden lapon, némely régebbi darabnál azt is floppyról (esetleg rejtett particióról a vinyón) kellett betölteni, ha bármit állítani akartál. Ez egyes márkás gépeknél még 486-os korszakban is megmaradt.

Új hozzászólás Aktív témák