Új hozzászólás Aktív témák

• #202174 Woodslave nagyúr

  Új Válasz 2019-06-03 08:08:14 #202174

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Woodslave

  nagyúr

  tegnap befejeztem a sekirot (egy módon)

  Nekem nagyon tetszett imádom a from játékokat, meg minden souls like játékot (most abba ne menjünk bele ez mennyire az). A harcrendszere nagyon betalált, talán már a topicjában is írtam pont ilyenre vágytam mindig csak a másik játékokban még ha lehetőség meg is lenne rá (parry) de nincs túl sok értelme megtanulni az időzítést mert nagyon kockázatos. A bloodborne-ben működik a legjobban és a niohban a leglátványosabb, de átlag játékosként túl nehéz és felesleges. Itt viszont nem annyira és rá is vagy kényszerítve a használatára és ezáltal (gondoljátok ide a sztem-et mindenhol) hihetetlenül intenzív és látványos csaták lesznek.

  Más a pályadizájn is a grappling, ugrás és úszás miatt, bár nyilvánvalóan ezekkel is csak oda és úgy lehet jutni ahogy a készítők akarták (bár lehet itt is van olyan módszer mint amiket a speedrunokban lehet látni de ez engem nem érdekelt) De valahol mégis jó érzés hogy nem akadunk el egy térdig érő kőfalban.

  Első olyan játék ahol azt mondom a bossok nehézsége tökéletes ívet ír le. Leszámítva az első opcionális bosst, folyamatosan nehezednek és a legutolsó a legdurvább kihívást jelenti (lehet persze embere válogatja ezt is)

  Valóban ez az első olyan from játék amiben nincsenek meg azok a könnyítő elemek amik lehetővé teszik (majdnem azt írtam hogy bárki de ez nem igaz) hogy azok is végigvigyék akik nem akarják beletenni azt amit kell. Itt kénytelen vagy elfogadni a játék szabályrendszerét és alkalmazni is kell mert ideig elvagy ha nem de sztem az első komoly bossfightot már nem lehet enélkül végigcsinálni ezt látszik is néhány videón ahol olyan emberek játszanak darksouls stílusban akik abban nagyon jók de itt nem mennek semmire azzal a módszerrel.
  Nincs ugyen npc, online segítség vagy durván op varázslatok, amikkel amúgy nekem nincs bajom és is használtam, persze újra nem tenném már mert ez tényleg semmihez nem fogható érzés.

  Lehet páraknak sekélyes a harc- és fejlődési rendszer számomra ez is tökéletes volt. Aki nem olyan nagy szerepjáték őrült vagy nem akar tárgyak pimpelésével bíbelődni azoknak tökéletes.

  Azt is megértem akik nem bírják ezt a fajta "szórakozást" ezt is embere válogatja kit hogyan érint a kudarc. Van aki nagyon rosszul viseli, van akit motivál. Nekem többnyire nagyon elkeserítő érzés volt amikor a főbosst nem tudtam leverni, annak ellenére hogy úgy éreztem a játék során elég jól mentek a dolgok, olyan sokat sem szívtam (aztán lehet már elfelejtettem csak ) és értettem is mit akar a játék de egyszerűen nem ment. De ezt egyik játék sem tudja, hogy amikor már királynak érzed magad megmutatja hogy egy nulla vagy. Tökre nem vagyok egy versenyző típus de itt egyszerűen jó akartam lenni és amikor nem ez volt akkor rohadtul xar érzés volt. Más jákéknál soha nem érzek ilyet.

  Nagyon sok tartalom maradt a játékban, de most úgy érzem egy boss annyira kivett hogy nem érzek erőt magamban még egy ilyenre. Penge fórumtárs érzését itt értettem meg Bár a héten érkezik a Dark souls 1 amivel felrakom a "koronát" a souls életművemre (remélem) de valahogy nincs bennem az izgatott várakozás inkább egyfajta rettegés.

  "akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

Új hozzászólás Aktív témák