Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Exian

    őstag

    válasz Bird #82000 üzenetére

    Ójaj! Jobbulást!

    Némileg, sőt elég nagyon átérzem a helyzetedet. 12 évvel ezelőtt volt apámnak ugyanígy tüdőembóliája, olyan fajta, hogy hajszálon múlott... mondjuk azóta semmi baja, sőt, állítása szerint azóta sosem fáj a feje, előtte meg sokszor. Él és virul, hála Istennek!

    Na a lényeg az, hogy amikor neki ez történt, az orvosa elküldött nővéremet is, engem is vizsgálatokra, hogy van e örökletes cucc bennünk. Hát van! Nem is akármilyen. Úgynevezett Leiden mutációm van, annak is a homozigótás verzióját hordom, ami marha jó, mert 80-szoros esélyem van a trombózisra a normál népességhez képest... gyógyszert nem kell szednem, nem kell amúgy foglalkoznom vele egyáltalán, de ha pl. műtét vagy ilyesmi van, tudniuk kell az orvosoknak, ilyen esetekben extra mód oda kell figyelniük. Meg pl. hosszú útnál kellene elvileg böknöm magam, de sosem tettem, ráadásul sok-sok évig full ülő munkát végeztem.

    Annyit tudok, hogy a háborúkban kifejezetten előny volt a Leiden mutáció, készítettek direkt erre vizsgálatokat és kiderült, hogy a sebesüléseket túlélt katonáknak jelentős részében kimutatták a mutáció hetero- vagy homozigóta ágát, a halottakban meg kisebb arányban, tehát a túlélésben nekik sokat segített, hogy gyorsan alvadt a vérük. Ez mondjuk logikus. Lehet, hogy egy baleset alkalmával nekem is segítene a túlélésben, ki tudja, persze a másik oldalról meg okozhat problémát...

    Apám talán az utolsó turnusban vett részt, akik még ellátást kaptak a tüdőszanatóriumban a Mecsekben, még oda jártunk látogatni.

    Egyébként mi volt az alap tünet? Hogyan kezdődött, ha szabad tudni? Mivel érintett vagyok, érdekel.

Új hozzászólás Aktív témák