Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • Boxer001

    veterán

    válasz Algieba #8294 üzenetére

    Becsatlakoznék ebbe a témakörbe, ha lehet...nem szoktam ide írkálni, valószínűleg sokak örömére. :D
    Szóval miért is baj, ha a hölgy kiment inkább takarítani? Ha ettől lett boldog...
    Nem tudhatod a miérteket, a megfutamodásának történetét...kint semmi felelőssége, nem kell x multinál pörögnie, szétstresszelnie magát egy projecten...szépen nyugodtan eltakarítgat, és még jut is ideje, energiája akár magára, párjára, esetleg családjára, ha lesz, vagy már van. Ezen is el lehet gondolkodni. Jó igaz, ma már ez nem "divat"...szerencsére a másik felemet nem érdekli a karrier, csak a már megúnt, régies értékek: szeretet, egészség, család.
    :P :)

  • venember83

    nagyúr

    válasz Algieba #8294 üzenetére

    1. Ki tudja, hogy mennyit ért valóban az a két elvégzett egyetem, mennyi tudás halmozódott fel az illető elméjében az egyetemi évek alatt.

    2. Ki tudja, mennyire hasznosítható egyetemeket végzett el az illető. Pl. csillagászatot elvégezheted, aztán mehetsz is takarítani, mert a végzett csillagászok töredékére van szükség.

    3. Ki tudja, hogy a két elvégzett egyetem után valóban akarta-e az illető azt a karriert elkezdeni, amelyre az egyetemek predesztinálták. Sok esetben az intellektuális melók is rendkívül unalmasak és megeröltetők.Pl. 9-10 óra fordítás után csak nézek ki a fejemből, semmire se vagyok jó, még a hállivudi filmek is túl bonyolultak ilyenkor sok esetben számomra. Ha lenne más meló, amiből meg tudnék élni, akkor nincs kizárva, hogy azt választanám. Pl. olyat, amivel nem teszem tönkre a szemem, és nem kell évente plusz fél, háromnegyed dipotriával erősebb szemüveget vásároljak.

    Röviden és talán kicsit túl szubjektíven.

  • tiv83us

    veterán

    válasz Algieba #8294 üzenetére

    En ugy voltam vele, mikor "megfutamodtam" hogy nem fogok meg 30 evesen is a padban gornyedni, aztan mikor ket diplomaval a hatam mogott kilepek a nagybetus eletbe, akkor ne kelljek a kutyanak se, mert az orszag tul van telitve diplomasokkal, szakmunkat mar szinte senki nem akar, mert nem trendi, na meg milyen szarul hangzik az, hogy "autoszerelo", "villanyszerelo".
    Aztan ott allni 3x evesen, kikohogni az alberletet /vagy anyucieknal lakni meg mindig/ nagynehezen, meg a szamlakat es rohangaszni egyik helyrol a masikra, ahol epp csak olyat keresnek ahol nem 5, hanem 3 ev tapasztalatod van. Kosszepen, inkabb csinalok egy kis fizikai munkat, megalapozom az eletem, csaladom lesz, hazam lesz, egy biztos melom es amellett elvegzek majd amit akarok egy helyi egyetemen. Lehetosegeim szinte korlatlanok.

    [ Szerkesztve ]

    Always Outnumbered, Never Outgunned

  • Eastman

    őstag

    válasz Algieba #8294 üzenetére

    Amíg nehéz és koszos munkákat végeztem, rosszul éreztem magam, mert azt hittem, hogy ez a vég. Ennyi volt. Aztán rájöttem, hogy mit akarok. Tanultam, tanultam, tanultam. Letettem egy kitünő bizonyítványt otthon a konyhaasztalra. Akkor a szüleim néztek egy nagyot. "Mégis csak lesz ebből a "gyerekből" valami?!"

    Ezután, míg nem találtam az új szakmámban munkát, kamionokat pakoltam egy hatalmas és hideg raktárcsarnokban két hónapig. 24 órás műszakok, hatalmas targoncák között. Szó szerint szédelegtünk a fáradságtól. Nem kevés pénzért és mosolyogva! Mert tudtam már, hogy mit akarok és tudtam, hogy a kamionpakolás=anyagi túlélés, anyagi alapok. Az út első lépcsőfoka a céljaim felé. ...és nem a végállomás.

    https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Aktív témák