Aktív témák

• #1 JulWCZar senior tag

  2004-08-16 23:59:59 #1

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  JulWCZar

  senior tag

  Üdv!
  
  Gondoltam megosztok veletek már történetet. Ezek számomra érdekesek, remélem ti is annak fogjátok találni őket, már csak életkorotok miatt is (bár ettől függetlenül is lehet).

• #2 JulWCZar senior tag

  2004-08-17 00:16:54 #2

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  JulWCZar

  senior tag

  Vas és acél országa : Déli város
  
  Adott egy acélmű városunkban, melynek érdekességeiből a fenti cím alatt írok majd.
  
  A nyolcvanas évek végén még javában folytak a fejlesztések, új résszel bővült a gyár. Ez lett a Déli város. A nevét onnan kapta hogy egy kisebb városhoz hasonlított, többnyire irodák, öltözők, de ugyanúgy mint egy üzemben műhelyek is épültek a területen. A kilencvenes évek elején azonban rohamosan felszámolták az itteni részeket, és az egész elhagyatottá vállt. Az alábbi képeket 2002-ben készítettem:
  
  
  
  
  
  
  Az egész egy kis időkapszula, mintha az emberek 1989-ben eltűntek volna a Földről (vagy legalábbis annak szocialista feléről :) ), ha itt sétál az ember akkor csak a lába alatt sercegő üvegszilánkokat és azok visszhangját hallja. Elég hátborzongató (fényes nappal is).

• #3 JulWCZar senior tag

  2004-08-17 15:52:22 #3

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  JulWCZar

  senior tag

  Vas és acél országa: fejfák
  
  Egy ismerősömtől hallottam ezt a történetet. Hallani is megdöbbentő volt, hát még látni.
  
  Adott a gyár melyről írtam. Utóbbi időkig majd tízezer ember munkahelye. Nap mint nap bejárnak gyalog, biciklivel, busszal vagy autóval, mind eljutnak valamelyik kapuig, majd sietnek a munkahelyükre. Mikor nyaranként itt dolgoztam, én is így tettem. A kapuknál általában rengeteg bicikli áll, de sok más épületnél is jellemzőek a tömött tárolók. Bárki nyugodt szívvel otthagyhatja a kerékpárját, persze lakattal, de azt leszedni senki nem fogja. A biciklik között azonban sokszor látni ősrégi, rozsdás csepelhez hasonló példányokat, leeresztett gumival, megfakulva és odaláncolva a tárolóhoz, egy korláthoz vagy egy fához, mintha reggel tette volna őket oda valaki. Ezek a fejfák. A gazdájuk egykor behajtott velük ahogy azt minden nap tette, lelakatolta és ment a dolgára. Többé nem jött vissza érte. Hogy mi történt pontosan azt nem tudni, senki sem emlékszik rá hogy kié volt egy adott ''fejfa'', hiszen egy éjjel nappal működő üzemben nem tűnik fel egy leláncolt bicikli gazdátlansága, csak ha már jelei vannak huzamosabb ottlétnek, benövi a gaz, vastag rozsda fedi a láncot.
  
  Rengeteg ilyen leláncolt, egykoron épp kerékpár őrzi valaki emlékét. Talán élete utolsó munkanapján hagyta ott, talán a kórházba vitték, baleset érte, de sem neki, sem a rokonoknak nem volt fontos visszamenni érte a gyárba. A biciklik korát csak megbecsülni lehet, de igen régi páldányok is vannak, érdekes módon nem távolítják el őket. Elég sokkoló végignézni egy ilyen példányon és belegondolni hogy kié lehetett, mi történhetett az adott illetővel hogy maga után hagyta az enyészetnek egykori kerékpárját.

Aktív témák