Aktív témák

• #25996 PazsitZ addikt Cs.Orsolya #25994

  2009-08-31 07:53:01 #25996

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  PazsitZ

  addikt

  válasz Cs.Orsolya #25994 üzenetére

  Ez így elég durván hangzik. Az, hogy maga a párban lét nem tesz boldoggá, még, mint tény oké, de maga a személy, aki a párod csak boldoggá tesz nem? Vagy akkor nem értem miért vagy vele?

  Fura, de kb. az jön le a hsz-ből, mintha neked csak kötelező nyűg lenne a párkapcsolat, amibe sok energiát fektetsz, de vissza nem kapsz semmit.

  - http://pazsitz.hu -

• #25997 tbs addikt Cs.Orsolya #25994

  2009-08-31 07:57:25 #25997

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  tbs

  addikt

  válasz Cs.Orsolya #25994 üzenetére

  

• #26043 vati senior tag Cs.Orsolya #25994

  2009-09-01 22:42:50 #26043

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vati

  senior tag

  válasz Cs.Orsolya #25994 üzenetére

  "Azt hiszem, ha valaki belátja, min is múlik a boldogsága, és ezt nem azonosítja egy pár meglétével, a boldogtalanságát pedig annak hiányával, akkor van esélye boldognak lenni, és hatékonyan kapcsolatban lenni. De akkor már más jelentést kap a kapcsolat maga is..."
  

  Ennek érdekelne a kifejtése.

  Mi a párkapcsolat értelme, ha nem képez boldogságfaktort, és hiánya nem rontja a komfortérzetet?

  Önismerettel, tréninggel fel lehet fedezni magunkban a boldogtalanság érzését előidéző folyamatokat és elérni hogy azok ne működjenek, a boldogság érzését kiváltók pedig igen. De miért baj, ha valaki társra vágyik? Az ember alapvetően szociális lény, és nem is vagyunk egyformák - van, akinek az autonómiaszükséglete nagyobb, van akinek az affiliációs...
  Mi az, hogy "hatékony kapcsolat"? Tekintsünk el a nyilvánvalóan társfüggő kapcsolatoktól, ahol egyirányú vagy kölcsönös energialeszívás ellenére mind2 félnek jó a posvány egy ideig, mert meg lehet spórolni a szembenézést. Az ideális kapcsolat nyilván az, amikor mindig, mindenkor plusz energiát adnak egymásnak a felek. A kettő között folytonos az átmenet, és egy kapcsolatban lehetnek olyan időszakok is, amikor egyik fél nehéz időszakban van, és energiát kölcsönöz a párjától. Hol vonnád meg a határt a hatékony és a "nemhatékony" vagy egyenesen társfüggő kapcsolat között?
  Pont az a probléma, hogy a mai 30-35 alattiaknál rohamosan terjedő trend az önzés a kapcsolatokban is. Mindenki kapni akar, senki nem akar adni, mindenki azonnal akar, nincs bizalom, nincs őszinteség, nincs empátia, aztán megy a sírás-rívás, hogy nem müxenek az emberi kapcsolatok.
  Pedig a lényeg, hogy hosszú távon pluszos legyen az "energiamérleg". Ahhoz tudni kell megbízni és adni. Gondolom én...

  Miért attól hatékony egy kapcsolat, hogy bebizonyítjuk: valójában nincs szükségünk rá, mert nélküle is happyk vagyunk? Ez olyan szingli ideológiának tűnik nekem.

  Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

Aktív témák