- Vezetékes FÜLhallgatók
- AMD Navi Radeon™ RX 6xxx sorozat
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- 3D nyomtatás
- Milyen videókártyát?
- Bluetooth hangszórók
- Vezetékes FEJhallgatók
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Azonnali notebookos kérdések órája
Hirdetés
-
A GPU-k memóriáját bővítené a Panmnesia
ph A dél-koreai vállalat ehhez a CXL szabványt használná.
-
Nehéz helyzetben a német akkumulátoripar
it A ZVEI szerint az EV-kereslet csökkenése miatt lehet bajban a német akkumulátoripar.
-
Fotó mutatja meg, mire lesznek jók a CMF Phone 1 hátlapi csavarjai
ma Már amellett, hogy helyén tartják a hátlapot. A Nothing villogó Glyph felülete ugyan hiányzik majd az első CMF telefonról, helyette kiegészítők jönnek.
Aktív témák
-
szesa
senior tag
Udv!
Korabban ez volt: 2x 512DDR Kingmax HC500 ram
Dual modban 250FSB-n hajtottam minden gond nelkul (4GHz Prescott)
1:1-ben tehat a ram 500-mhz-en idozites: 8-4-4-3
meg fejjebb is tudtam menni (260fsb stb)
Minap vettem pluszba 2x 512DDR KIngmax HC500-ast, ranezesre ugyan olyan mint a regebbi volt.
Betettem a deszkaba (IC7-MAX3) es 250FSB-vel a fenti beallitasok mellett nem hajlando mukodni, ha kivszeszem a ket regi ramot akkor mukodik az uj ket modul egymassal de egyutt nem megy a regivel 250FSB-n holott a ramok mind ugyan olyanok (az ujabb 2 modul csak a szeriaszamban ter el bar a chipeket nem neztem, mindegyiken hutoborda van).
Nem ertem, ez hogy lehet ugyan olyan tipusu midegyik ram de az ujabb a regivel 500MHz-en nem mukodik csak ha lassabbra allitom..
Mi a csocs ez?
-
-
WorxART
csendes tag
válasz
#65675776
#2730
üzenetére
Helló! NAh sikerült lecserélnem a ramokat, mostmár 2x512 Hynix d43-as van a gépemben, 3.0-3-3-8 2T-n megy. Azt szeretném kérdezni, hogy a végén a 2T mit jelent? Gondolom ez elég kezdő kérdés, de mindenki tanul egyszer. Másik a procim elméletileg 800MHz-es Fsb-t támogat. Ezt hogy hozzam ki belőle? Vagy alapból ezen megy és fel sem fog tűnni. Előre is köszi.
-
Rover623
félisten
válasz
WorxART
#2857
üzenetére
Azt szeretném kérdezni, hogy a végén a 2T mit jelent?
Nemcsak kezdő kérdés...hanem sok kezdő feltette már...ergo van is rá válasz...csak keresni kell, de hát kérdezni könnyebb, mint tudjuk...![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
No de sebaj, minden nap kisorsolok egy szerencsés nyertest aki helyett elvégzem a piszkos melót...ma te vagy a kiválasztott:[link]...a ''Command Rate'' ami téged érdekel...
A 800MHz-es FSB-t nem tudom honnan vetted...
Szegény AMD a Sempron-nak tudtommal csak 333MHz-et szánt ([link])...szal az a 800MHz erősen elméleti...
primus inter pares
-
Rover623
félisten
válasz
winner10
#2855
üzenetére
Hol látsz te olyat, hogy én ezt mondtam volna...?
Én a következőt állítottam: az egyik jó neked...a másik nem...!
Tessék figyelmesen olvasni...
Tettem mindezt a következők miatt:
- nem közölted velünk, milyen alaplapba tervezed mindezt...
- mivel azok a lapok ritkák amikbe DDR és DDR2 memória is mehet, statisztikai alapon nem hibázok nagyot, ha azt feltételezem: nem ilyen alaplapod van...
Fentiekből következik: neked vagy DDR vagy pedig DDR2 memcsire van szükséged...a kettő sem mechanikailag, sem pedig elektronikailag nem kompatibilis, tehát nem azt dugsz a lapodba ami neked tetszik (ami szerinted jobb), hanem ami belemegy...
primus inter pares
-
Rover623
félisten
Ez nem csöcs...ez fizika...
4 modul nagyobb terhelés az áramköröknek...4 modul esetén több ponton szólhatnak bele a tuningba a gyártási szórásból adódó különbségek...
A józan paraszti ész és a gyakorlati tapasztalatok alapján is 4 modul mindig rosszabbul húzható mint 2...
Persze ez is minden héten előforduló téma/eset ebben a topic-ban...csak hát mindenki vásárlás után néz be ide...primus inter pares
-
szesa
senior tag
válasz
Rover623
#2860
üzenetére
Most akkor az alaplap nem birja a proci vgy az egesz cuzammen a rammal
erre en is gondoltam, hogy lehet sok lesz ez a 4 modul...
csak a ramok PC4000resek mind a 250fsbt mindnek birnia kene birja is de egyutt koniec
lehet ez vmi kulon kategoria hogy egyutt is birnia kell
-
-
Rover623
félisten
válasz
WorxART
#2861
üzenetére
Nyugodtan...
De azért előre tájékozódj: lapodon hol és miképp kell eszközölni a ''CMOS CLEAR''-t...
FSB: nem igazán a lábak száma határozza meg az ilyesmit...de ha mégis, az a gyakoribb hogy kevesebb láb (tehát a régebbi foglalat) irányába mutat csökkenő tendenciát az FSB és az effektív órajel is...
primus inter pares
-
Rover623
félisten
Procinak ehhez nincs köze...ez nem AMD...
Chipset/nyák-esetleges illesztőelemek/foglalatok/memcsik...ezek együttese határozza meg az elérhető maximális teljesítményt...
Próba: lazíts az időzítéseken...hátha úgy tovább bírják...és/vagy emeld a RAM-ok feszültségét.
csak a ramok PC4000resek mind a 250fsbt mindnek birnia kene birja is de egyutt koniec
Mindenkinek mondom: ez tévedés! Zsákutca...
Mint az autók gumijai: a H sebességindex azt jelenti, 210km/ó-ig használható...de a ''csodalada'' attól még nem fog tudni ennyivel menni hogy ilyen gumikat teszünk rá...
[Szerkesztve]primus inter pares
-
#65675776
törölt tag
válasz
WorxART
#2861
üzenetére
Rover most tévedett. Az s754-es Sempronok, mint köztudott, K8 architektúrájúak. Ebben az esetben helytálló a 800MHz. Persze most arról ne nyissunk vitát, hogy ez ''fsb''-e. Maradjunk annál, hogy Hyper Transport. A lényeg, hogy tuning esetén se lépd túl ezt. Amennyiben emeled a külső órajelet (External Clock) a HT szorzót vissza kell venned. Persze ha bírja elmehetsz akár 1200MHz-ig is, de nincs értelme. 600-700MHz felett nem ad többletteljesítményt.
-
#65675776
törölt tag
Egyszerűsítve: minél több RAM kezelését testálod a vezérlőre, annál többet kell annak dolgoznia. A legrosszabb eset a 4db kétoldalas memória. Mint amilyen neked van. Ilyen esetben nem szabad csodálkozni azon, hogy nem viszi a szabványnál magasabb órajelet. DDR (I)-ből a legmagasabb szabványosított órajel 400MHz effektív. Semmitől sem fair elvárni, hogy e felett teljesítsen!
-
Rover623
félisten
válasz
#65675776
#2865
üzenetére
Szeretlek daa-raa...
Most már másodszor hülyézel le...
Ez az idézet azonban az AMD oldaláról van (az előbb linkeltem WorxART-nak):![[kép]](http://img.tar.hu/rover623/size2/18136277.png "[kép]")
Ugyanott, néhány sorral lejjebb külön sorokban! írja a képességeket: HyperTransport Technology...majd pár sorral lejjebb ismét Advanced 333MHz front-side bus...
Nekem egyértelmű...
[Szerkesztve]
primus inter pares
-
Gyuri77
csendes tag
válasz
Rover623
#2867
üzenetére
Bocs. hogy megzavarom az eszmecserét de akkor ez mit jelent a gépemen?
Ha szavaidat jól értem az effektív órajelemnek 333-on kellene mennie, vagy nem?
a gépem sehogyan nincs húzva. és nálam 400mhz-n megy
http://www.t-online.hu/webtarhely/download/kudo//alap.jpg
válaszodat köszi
</p><p>[Szerkesztve][Szerkesztve]
-
szesa
senior tag
válasz
Rover623
#2864
üzenetére
Na ez is egy erdekes dolog: a feszultseg.
A regi ramokkal 3.0V-al is lehetett probalkozni, nem tojta ossze az ujabb modulok mar 2.8v felett hibaznak.
Pedig ugyan az tipus
Az idozitesekkel nem tudok jatszani a legnagyobbon van minden amit be lehet allitani, biosbol nem engedi a 8-4-4-3 fole menni, bar everest 10-5-5-3-at ir 250fsb esetere, de ic7 max3-bol nem tudom ilyenre beallitani.-
-
Rover623
félisten
válasz
Gyuri77
#2868
üzenetére
A választ ne tőlem várd...kérdezd daa-raa-t...engem nem hoznak lázba az AMD-s konfigok...
De én semmiféle ellentmondást nem látok...max. annyi vehető észre, hogy a te procid valszeg később készült mint az AMD oldalán a ''brief''...az ilyen egy oldalas összefoglaló lapok általában nem olyan fontosak a gyárak részére hogy egy olyan csip-csup dolog miatt is frissítsék, mint pl. hogy az eddig csak 333MHz-es procik mellé megjelentek 400-as modellek...
Egyébként a 400 már ''sokkal'' közelebb van a 800-hoz mint a 333...de még nem eléggé...
daa-raa!
Kibabrálok veled: a hétvégén bepótolok egy majd' 10 éves mulasztást...kikupálom magam K6-K7-K8-Kmittudomén architektúrából és a földbe döngöllek...primus inter pares
-
Rover623
félisten
A feszültség dolog érdekes...egyetlen értelmes magyarázat van rá: a hűtőborda alatt mégsem ugyanolyanok a chipek...
Vagy ha mégis, túl sok idő telt el a két sorozat között...más alapanyagból, más körülmények között, esetleg teljesen más gyártósoron vagy más országban! készültek...és az már bőven magyarázat az eltérő viselkedésre...primus inter pares
-
-
szijartg
senior tag
válasz
szijartg
#2875
üzenetére
ezalatt azt értem, hogy a notimban egy 512es ddr2(533mhz) ram van és egy ugyanilyent szeretnék venni. akkor bemegyek a boltba és ezt kérem ugye?
az asztalimban pedig egy 512 pc3200 ddr 400mhz. de nem tudom hogy mi az a pc3200. meg akkor ugyanilyent is kell vennem? és akkor ''szinkronban fognak menni?
bocsi de tényleg qrva nagy láma vagyok ezekhez a ramokhoz. pedig ano még a 8 és 16megás edo-nál nem voltak ilyen gondok -
#2880
YODA mester
senior tag
YODA mester
senior tag
Hi all.
Vannak eladó jó kis DDR566-os Vitesta-im...[link][Szerkesztve]
-
#2881
Rover623
félisten
YODA mester
#2880
Rover623
félisten
válasz
YODA mester
#2880
üzenetére
Hi YODA mester.
Van jó kis APRÓHIRDETÉS rovatunk...[link]primus inter pares
-
Rover623
félisten
Nos akkor daa-raa és a hozzám hasonló tévelygők/tudatlanok kedvéért vágjunk bele...!
Keringenek ebben a fórumban (is) mindenféle szakszavak...FSB...HT, stb.
Beszélünk mindenféle frekvenciákról, meg szorzókról-osztókról...de mit is jelentenek ezek igazából...és mi minek is felel meg a hagyományos architektúrát ápolgató-csiszolgató Intel és az újszerű HyperTransport technológiát preferáló AMD platformok esetén...?
Íme egy egyszerű mórickaábra a két technológia felépítéséről:![[kép]](http://img.tar.hu/rover623/size2/18142283.png "[kép]")
Nézzük a különbségeket:
Az AMD egy ügyes húzással leválasztotta a memóriák kezelését a lapkakészletről!
Azzal hogy a memóriavezérlőt beintegrálta a processzorba, egyrészt tehermentesítette a rendszer többi alkatrészével kapcsolatot tartó rendszerbuszát, másrészt nagyban megnövelte a memóriakezelés hatékonyságát. Rövidre zárta a kapcsolatot a processzor és a memória között, ezáltal sokkal alacsonyabb a teljes késleltetés a memóriacellák hozzáférése során!
A rendszer komponenseit összekötő buszt az AMD-nél HyperTransport-nak nevezték el és sokkal magasabb üzemi frekvencián üzemel, mint az eddigi hagyományos rendszerbuszok. Ebből adódóan az elméleti sávszélessége is sokkal nagyobb!
Nézzük az órajelek kérdését:
Az eddigi hagyományos és az újszerű AMD rendszerében is szükség van egy alapórajelre, aminek a ''ketyegésére'' az összes működő rendszer figyel, aminek a jelére szinkronizálódnak a különböző buszok műveletei. Most tekintsünk el attól a néhány különleges alaplaptól, ahol a memóriák önálló órajelgenerátort kaptak...
Ennek az órajelgenerátornak a jelét kapja minden fontosabb rendszerkomponens (tehát a processzor és a chipset is), közvetlenül vagy bizonyos más rendszerkomponenseken keresztül, eredetiben vagy felszorozva/leosztva.
Intel, vagy hagyományos architektúra:
Az Intel jelenleg használatos asztali rendszerei a NetBurst mikroarchitektúra részét képező ún. QuadPumped System Bus-t használják.
Ez azt jelenti, hogy a processzor az órajelgenerátorból kapott (az egyszerűség kedvéért most beszéljünk csak a szabványos órajelekről) 100-133-200-266MHz-es órajelet használja mind a belső elemeinek működtetésére, mind pedig a rendszerkomponensekkel való kapcsolódás ütemezésére.
A bejövő órajelet a processzormag hajtására felszorozza egy változó szorzóval, ezt a szorzót általában a gyártó rögzíti a processzorban, de az újabb keletű változatokban ez már energiatakarékossági okokból változik/változtatható.
Tehát pl. egy 2.93GHz-es Celeron D processzor-ban ez a szorzó a 22. Az Intel 133MHz-es külső órajelre tervezte ezt a processzort, ebből a 22-szeres belső szorzóval jön ki a 2933MHz. A manapság közkedvelt Pentium 4 processzorok legnépszerűbb tagjai a 3-3.2GHz-es változatok, ezek a 200MHz-es külső frekvenciából 15-16-os szorzóval állítják elő a belső 3000-3200MHz-es működési frekvenciát.
Mi van a külvilággal?
A bejövő órajelet mindig fixen 4-el felszorozva (erre utal a QuadPumped kifejezés) alakul ki a külső rendszerbusz órajele. Tehát 100MHz-ből 400MHz, a 133MHz-ből 533MHz, a 200MHz-ből 800MHz, míg az Extreme Edition processzorok esetén használt 266MHz-ből 1066MHz lesz. Ez az a frekvencia, amit a processzor és a rendszerkomponensek közötti kommunikációra használ, ez a régebbi kifejezéssel Front Side Bus-nak (FSB-nek) nevezett rendszerbusz működési frekvenciája.
A különböző sebességekből az alábbi elméleti áteresztőképességek számolhatók (abból kiindulva, hogy az Intel 64 bites rendszerbuszt használ):
100/400MHz = 3.2GByte/s. (64bit=8byte és 8x400=3200)
133/533MHz = 4.3GByte/s.
200/800MHz = 6.4GByte/s.
266/1066MHz = 8.5GByte/s.
Látható tehát, hogy a BIOS SETUP-ban nem közvetlenül a rendszerbusz (a hagyományok - és persze daa-raa - kedvéért nevezzük FSB-nek) órajelét állítjuk! Sajnos a BIOS-ok készítői nem mindig következetesek, ezért vannak olyan BIOS-ok, ahol megtévesztő elnevezésekkel szerepelnek a frekvenciák, ill. már a 4-el felszorzott értékek láthatók.
Mi van a memóriákkal...?
Nos, ők is az órajelgenerátorból származó jelet kapnak, csak nem közvetlenül...
Mivel az Intel (és a hagyományos AMD) rendszereknél a memóriák a lapkakészlet ún északi-hídjára (Northbridge) kapcsolódnak, az órajelüket is tőle kapják. Méghozzá visszaosztva...erősen...
A ma használatos DDR memóriák egyenesági leszármazottai az SDRAM-oknak, azzal az apró különbséggel, hogy minden egyes órajelre két alkalommal is képesek adatot szolgáltatni (innen a Double Data Rate elnevezés), ami fizikailag azt jelenti, az órajel fel- és lefutó élére is képesek szinkronizálni egy adatátvitelt. Ebből adódik, hogy a DDR memóriáknak van egy ún. fizikai vagy tényleges órajele és van egy ''effektív'' vagyis hatásos órajele.
A tényleges órajel tehát maradt ugyanabban a tartományban mint az SDRAM-oknál (hiszen a memóriacellák felépítése, az áramkörök anyaga, fizikája nem változot meg lényegesen)...
Az SDRAM-ok órajele fénykorukban 66-166MHz között volt. Ezeket PC66-PC100-PC133 és néhány ritka példánynál PC166 néven illették, közvetlenül jelezve az órajelüket.
A DDR memóriák megjelenésével a jelöléseket kicsit megkavarták... A PC jelölés esetén a szám már nem az órajelet jelöli, hanem az adatátviteli sebessséget MByte/s.-ban kifejezve...nagyjából... Ha egy memóriánál mégis az órajeles megadást preferálja vki, akkor a DDR előtagot kell használni, de ekkor sem a tényleges órajelet, hanem annak dupláját, tehát az effektív órajelet kell feltüntetni!
A jelenlegi DDR memóriák 64 bites szervezésűek, ami azt jelenti: egyszerre ekkora mennyiségű adatot (64bit=8byte) képesek átvinni).
Kialakultak a következő (szabványos jelölések):
PC1600 = DDR200 (2x100MHz, 8x200 = 1600MByte/s)
PC2100 = DDR266 (2x133MHz, 2133MByte/s)
PC2700 = DDR333 (2x166MHz, 2667MByte/s)
PC3200 = DDR400 (2x200MHz, 3200MByte/s)
Természetesen kaphatók ennél gyorsabb DDR memóriák is, de ezek nincsnenek szabványosítva a JEDEC által...
Az erre alkalmas rendszerekben a DDR memóriák használhatók ún. Dual Channel módban is, ami azt jelenti hogy párosával használva a memóriákat az átvitel során a memóriavezérlő egyszerre 2x64bit vagyis 16byte adatot tud mozgatni egy ütemben, megduplázva ezzel az elméleti sávszélességet.
Tehát pl. a szabványos 200MHz-en használva a PC3200-as memóriákat, elvileg 2x3200=6400MByte/s sávszélességet kapunk. A gyakorlatban az ''adminisztráció'' és a lapkakészletek különbözősége miatt nem lesz 100%-os a teljesítménynövekedés, de 60-80%-ra lehet számítani!
Vegyük észre, hogy a DDR memóriák fizikai órajelei (100-200MHz) igen jól összecsengenek a processzor alapórajeleivel (100-266MHz)...
Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt években nem történtek eget rengető fizikai felfedezések, vagyis a mostani rendszerek az előző PIII+SDRAM rendszer felturbózásából születtek...
Hol is tartottunk tehát...?
Mivel a memóriák a Northbridge-re vannak akasztva, tőle kapják az órajelet. Itt szokott a legtöbb kavarás előfordulni....!
A BIOS-okban többféle megadási és kijelzési módot is találhatunk, kellemesen összezavarva ezzel azokat, akik nincsenek teljesen tisztában a különböző órajelek összefüggéseivel...
A legjobb ezért az, ha a fizikai alapórajelre alapozunk. Első példaként használjuk a már említett 2.93GHz-es Celeron D procit.
Ennek a procinak az órajele 133MHz (533MHz-es FSB). Ehhez igazodva a legtöbb BIOS alapból a memóriáknak is 133MHz-et állít be (DDR266 = PC2100). Azonban lehetőség van arra, hogy ettől eltérő (akár nagyobb, akár kisebb) működési frekvenciát állítsunk be. Alacsonyabbra szükségünk lehet akkor ha pl. nem rendelkezünk megfelelő sebességű memóriával, magasabbra pedig értelemszerűen akkor, ha van gyorsabb memóriánk és ki is akarjuk ezt használni. A használható órajelek az alapórajelből nem képezhetőek szabadon, a frekvenciákat a lapkakészletek határozzák meg, fixen ''behuzalozott'' osztók segítségével (természetesen az alaplapgyártók trükközhetnek is ezzel, a chipset után beiktatott alkatrészekkel az osztók megváltoztathatók, a lapkakészlet ''átverhető'', ill. mint azt már korábban említettem, lehet használni a memóriákhoz egy teljesen független órajelgenerátort is, azzal aztán azt állítunk amit akarunk). Tehát a példánál maradva, a 133MHz-es alapórajel mellé használhatunk egy alacsonyabbat, ez a szabvány szerinti legkisebb órajel, a 100MHz (DDR200), és használhatunk egy ''fokozattal'' magasabbat, ez pedig a 166MHz (DDR333).
A BIOS-okban többféle módon is megvalósíthatják a memóriák órajelének megadását: ez lehet közvetlen kiválasztásos megoldás (DDR200-266-333), lehet frekvenciamegadásos (100-133-166) de lehet az ún. osztómegadásos módszer is. Ekkor egy viszonyszámot kell megadni, amivel azt határozzuk meg, hogy milyen az alapórajel és a memóriák órajelének viszonya. Ebben az esetben:
4:3 = 100MHz (DDR200...mivel 133/4=33 és 33*3=100)
1:1 = 133MHz (DDR266...értelemszerű)
4:5 = 166MHz (DDR333...mivel 133/4=33 és 33*5=166)
A másik példánknál maradva (200MHz-es P4-es, 800MHz-es FSB) a következő gyakori értékek fordulnak elő:
5:4 = 160MHz (DDR320...Intel specialitás...)
1:1 = 200MHz (DDR400)
Azokat az eseteket, amikor a processzor fizikai órajele megegyezik a memóriák fizikai órajelével, ''szinkron'' hajtásnak vagy üzemmódnak nevezzük, mert a két órajel együtt fut. Az ettől eltérő üzemmódokat aszinkron működésnek nevezik. Az elnevezés rendszerfüggetlen, mind a hagyományos, mind pedig az AMD HyperTransport rendszerében így szokás!
AMD HT órajelkezelés:
A rendszer alapórajele itt is egy órajelgenerátortól származik. A hagyományoknak megfelelően ezek pontosan ugyanabba a tartományba esnek mint a régi rendszerek esetén, tehát 133-200MHz. Az AMD processzorokban az Intelek-hez hasonlóan felszorozzák a bejövő órajelet a belső elemek működtetéséhez, tehát pl. egy 3000+ jelölésű processzorban a bejövő 200MHz-et 9-es (vagy a mag típusától függően 10-es) szorzóval ''felnyomva'' kapjuk az 1800MHz-es (2000MHz) belső működési frekvenciát. Mint látható, sokkal alacsonyabb belső üzemi frekvenciákkal találkozunk az AMD processzorok esetén, mint az Intel megfelelő teljesítményű változatainál...
Mi van a külvilággal? Az AMD procik esetén két irányról kell beszélnünk, mivel ide csatlakozik a memória és egy másik kapcsolaton pedig (ez a HT, vagyis a HyperTransport) a rendszer többi komponensével kommunikál...
A memóriák órajele sokkal közvetlenebbül származik az alapórajelből mint a hagyományos környezetben, valószínűleg ezzel magyarázható az is hogy sokkal feszesebb időzítések használhatók, hiszen mivel kevesebb konverzió és alkatrész van a jelek útjában, azok sokkal ''tisztábbak'', jóval kevesebb helyen lehet csúszás, szinkronizációs probléma!
A memóriák órajele tehát teljesen hasonló módon értelmeződik mint a hagyományos felépítésnél. Az értékek, a jelölések és az elméleti teljesítményértékek teljesen azonosak az Intel-nél használatosakkal.
Természetesen a memóriavezérlő eltérő fizikai elhelyezkedése kihatással van az egyes rendszerek teljesítményére és tuningolhatóságára is!
A gyakorlat azt mutatja, hogy az AMD rendszerek az integrált memóriavezérlő sajátosságaiból adódóan a szinkron üzemmódban nyújtják a legnagyobb teljesítményt. A processzor fizikai órajele felett hajtva a memóriákat teljesítménycsökkenés áll be (kismértékű ugyan, de mérhető), tehát ebben a környezetben a teljesítményfokozás egyetlen módja a memóriák késleltetésének csökkentése, ha már az FSB nem növelhető tovább a processzor korlátai miatt.
A hagyományos felépítés esetén (tehát pl. az Intel környezetben) viszont mivel a memóriák viszonylag függetlenek a processzortól, a memóriák órajelének növelése (akár a processzor órajele fölé) mindig teljesítménynövekedést okoz...természetesen az aktuális FSB korlátainak eléréséig...
Érdekesség: ugyan az AMD-nél a memóriavezérlő be van építve a processzorba, ennek ellenére nem a processzorban kell közvetlenül állítani az órajelek értékét ill. a szorzókat. A beépített memóriavezérlő ugyanúgy a PCI buszon ücsörög mint a külső Northbridge-es megoldások esetén, vagyis a beállításokat is a PCI buszra ''kitett'' regiszterekben kell eszközölni...
Lássuk a HyperTransport-ot:
Mint az előzményekben láttuk, az Intel egy fix 4x-es szorzójú rendszerbuszt használ, 400-1066MHz közötti működési frekvenciával és az ehhez tartozó 3.2-8.5GByte/s. elméleti sávszélességgel.
Az AMD esetében a rendszerbusz kicsit bonyolultabb működésű: a működési frekvencia az alapórajelből nem fix, hanem változtatható szorzóval áll elő, ráadásul a buszra felfűzött elemek egymás között kapcsolata esetén az átviteli csatornák ''szélessége'' változhat (2-4-8-16-32bit), méghozzá az oda-vissza irányban akár különböző mértékben is!
Tehát pl. egy AGP Tunnel a proci felé 16/16bit széleségű kapcsolatot használ, de ''lefelé'' a rendszer többi része felé már csak 8/8bit szélességűek a csatornák.
A HyperTransport sebessége a kezdeti 200-800MHz-ről a mai rendszereknél már 2000MHz-re nőtt és a prociból 16 bites oda/vissza csatornák indulnak ki.
A szorzó változtatható, de ha jól silabizáltam ki, 754-es procik esetében általában alapesetben pont 4x-es szokott lenni...
Tehát a 200MHz-es külső processzorórajelhez alapesetben 4x200=800MHz-es HyperTransport sebesség dukál.
Az AMD procikat tuningolóknak tehát erre is oda kell figyelniük...a HT sebessége egy-egy technológiai szint esetén nem haladhatja meg (sokkal) a megadott értékeket, ezért ha a proci órajelét az ''egekbe'' húzzák, nemcsak az általában szinkron módon hajtott memóriáknak akadhat fel a szeme, hanem a HT ''végsebességét'' is vissza kell venni esetenként, a szorzó csökkentésével...!
Az elméleti sávszélesség érdekes dolog. Sajnos az AMD kicsit ködösít, amikor a brossúráiban a processzorok (pl. a ma elterjedt Athlon64) jellemzőinél ilyeneket tüntet fel:
With up to a 2000 MHz system bus using HyperTransport technology with up to 14.4 GB/sec total processor-to-system bandwidth
Merthogy a 2000MHz-ből sehogy sem jön ki a 14.4GByte/s., már ha maradunk az adatáviteli rendszerek és buszok terén általános 8-16-32-64-128 bites adatcsomagok terén.
Miről van szó tehát? Vegyük észre, hogy egy 200MHz-es (DDR400 - PC3200) Dual Channel-es memória alrendszer számolt sávszélessége 6.4GByte/s. Ha ezt kivonjuk a 14.4-ből, akkor 8GByte/s. sávszélességet kapunk. Ez már jobban passzol a 2000MHz-hez...csak van még itt egy apró bibi...nem jön össze a 16 bites adatátviteli csatornákkal!
Aztán persze rájön az ember fia...
A 16 bit pontosan 2byte...2byte*2000000000Hz=4000MByte/s vagyis 4GByte/s...mivel odafelé és visszafelé is van egy-egy 16bites csatorna, és ezek elvileg függetlenek egymástól ezért (megint csak elméletileg) összeadódik a két érték, így jön ki a 8GByte/s. sávszélesség...
Az már más tészta, hogy elég ritka az olyan eset, amikor oda vissza kihasználható egy ilyen rendszer...sőt, elég ritka, hogy előálljon olyan eset, amikor erre szükség volna...!
A következtetésünk már csak azért is helyes lehet, mert hs vki jobban körülnéz az AMD háza táján, akkor már lehet látni olyan oldalakat is, ahol így fogalmaznak:
A high-bandwidth, low-latency integrated DDR memory controller
Up to 6.4 GB/s memory bandwidth
HyperTransport™ technology for high speed I/O communication
One 16-bit link up to 2000MHz
Up to 8 GB/s HyperTransport™ I/O bandwidth
Up to 14.4 GB/s total delivered processor-to-system bandwidth
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alap 200MHz-es órajelet példának véve, egy AMD-s rendszer 2000MHz-es HyperTransport-al, PC3200-as Dual Channel memóriával 6.4+4=10.4GByte/s ki vagy bemeneti sávszélességgel rendelkezik!
Ugyanakkor az ezzel az alapórajellel üzemelő P4-es rendszer, szintén PC3200-as Dual Channel memóriával csak 6.4GByte-os ''csöveken'' keresztül kommunikál a külvilággal, ráadásul mivel egyetlen buszba van bezsúfolva a memória adatfolyama és az összes külső periféria kommunikációja, többszörös hátrányba kerül az AMD jól elkülönített rendszerével szemben....ez a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy az Intel-nél ez időnként csak 1 azaz egyetlen nyomorult GByte/s használható sávszélességet jelent a perifériák számára...
Ha egy 800MHz-es FSB-jű P4-es ''teljes erőből'' olvas a memóriából, lazán eléri az 5-5.4GByte/s sebességet az olvasás...ekkor a rendszer többi komponensének a teljes 6.4GByte/s-ből mindössze 1-1.4GByte/s. marad...
Szerencsére a ''való világban'' ez a helyzet igen ritkán fordul elő...
Szóval a lényeg a lényeg: akár FSB-nek nevezzük (bár a jelenlegi Inteleknél korrektebb lenne a QuadPumped Bus elnevezés), akár HyperTransport-nak, mindkét rendszer rendelkezik rendszerbusszal...a szerencsétlen processzornak valahogy tartania kell a kapcsolatot a külvilággal...eltérő felépítésűek, az AMD-nél ráadásul ''levették'' róla a memóriákat is...de attól még a feladatuk, a logikai felépítésben elfoglalt helyük, sőt, az áteresztőképességük és a fizikai jellemzőik is ugyanazon nagyságrendbe esnek...
Az FSB ráadásul általános kifejezés, a HyperTransport pedig egy levédett megnevezés, a rendszerbuszok között egy bizonyos megvalósítási módot takar...pont mint az autós világban a ''4WD'' és mondjuk a VW féle ''4matic''...nem követ el hibát az, aki négykerékhajtásúnak nevez egy ''4matic'' feliratú Passat-ot...ugye daa-raa...?
Amiből itt még félreértés szokott lenni, az a pongyola fogalmazás: a BIOS-ban állítható rendszerórajel - ami mindkét rendszer esetében azonos feladatot szolgál és teljesen azonos tartományokba esik - az nem egyenlő az FSB-vel és nem egyenlő a HT-vel...
Mint ahogy a hőmérséklet sem egyenlő az időjárással...lényeges része ugyan, de attól hogy 25 fok van valahol, még nem tudjuk: trópusi vihar tombol éppen, vagy lement a Nap a Kalahári sivatagban és mindjárt szomjan döglünk....miután éjszaka megfagytunk...
P.S.:
Mint azt az avatott szemek észrevehetik, az AMD-s rendszerek terén sokkal kevesebb tapasztalattal rendelkezem mint az Intel vonalon...kéretik ezért az apróbb hibák elnézése...és természetesen elvárom hogy aki tudja, egészítse ki a mondókámat...
Természetesen bizonyos szintet elvárok...a ''nem is úgy van te hülye pöcs..:'' jellegű hozzászólásokat kéretik mellőzni...úgyis kimoderáltatom...primus inter pares
-
Rover623
félisten
válasz
szijartg
#2878
üzenetére
Az asztali masinába pontosan ugyanolyan RAM-okat érdemes tenni mint amilyen most van benne...a gond az, hogy kerülendő a 4 modul használata...persze ha nem húzod, nem számít...
A meglévőket cseréld be, add el...és szerezz két egyforma 512-est.
Tehát 512MB-os PC3200-as memcsiket keress..ha tutira akarsz menni (pl. Dual Channel, üzembiztos működés, stb.), 1GB-os KIT-et keress!
Ha nem megoldható akkor törekedj arra hogy az új memcsik minél jobban hasonlítsanak a régiekre...egyoldalas-kétoldalas, chipek száma, chipek típusa, időzítések...
P.S.:
Notebook RAM-os topicban nem látlak...[Szerkesztve]
primus inter pares
-
Racecam
MODERÁTOR
válasz
Rover623
#2891
üzenetére
Pedig nem is úgy van Te hülye pöcs, mer az intel is gyors, mer az 3.2 gigaherces és egy imerősön tóta már hat gigahercen is és nem is fagyott neki csak ritkán, de nem vesz ajemdét mer az nem kopatibilis.
Gratulálok, ezt nem volt kis munka leírni sem.
Kellene neki valami komolyabb hely, ahol könnyebb megtalálni és hivatkozni rá!
Mod: OFF[Szerkesztve]
Com'è diverso il mondo visto da qui
-
-
Racecam
MODERÁTOR
válasz
Rover623
#2893
üzenetére
Ja és még valami, a szobatársam is vet ilyen ajemdé 2X-es két processzort, de mondta, hogy átb@szták mer mikó kibontotta a dobozt - ilyen randa ződbe vót csomagóva-, akkor látta, hogy csak egy van benne. Átmentem hozzá és akkó montam neki, hogy azé nem találja mer be volt még zárva ilyen fém dobozba, aszt egy ilyen kupakot kelletet levenni róla. De alig jött le mer valami hülye csirízzel ráragasztotta, na de én lefeszegettem, de tényleg átverték mer alatta is csak egy processzor volt. Hiába is raktuk bele, nem ment a lapjába, mer az várta a másikat, de az meg nem vót. Enyit az ajemdéről!
Bocs, befejeztem!
Com'è diverso il mondo visto da qui
-
hightower
tag
Sziasztok! Kellene egy kis segítség, RAM-ot kellene vennem de nem tudom eldönteni mennyit/milyet tuning szempontjából Kingmax Hardcore 512/500MHz- es jöhetne számításba, de kellene össz 2GB így, és nem tudom hogyan menne a gépben, jobban járnék-e estleg ha 2db 1GB/400MHZ-el, itt arra gondolok, hogy hogyan kezeli a 4db ramot a proci nem lassabb mint a kettő? E6 Venice AN8 SLI alaplapban, van valakinek tapasztalata ez ügyben.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Rover623
#2867
üzenetére
Én egyáltalán nem hülyéztelek le! Annál sokkal inkább tisztellek!!! Csak azt mondtam tévedsz. Ha egy kicsit tovább mentél volna a ''AMD Sempron Technical Documentation'' linkre, és ott a ''AMD Sempron™ Product Data Sheet''-re, akkor ezt a pdf-et olvastad volna [link]. Márpedig ebben ott a 800MHz-es HT. Az általad idézett rész egyértelműen a s462-es Sempronokra vonatkozik. Igazából én sem értem miért nem említik közvetlenül az s754-eseket. (Néhol keveredik a kettő). De ha nekem nem hiszel kérdezd meg az A64-esek klubjában! Ott van sok ember, aki ismeri az AMD procikat (többek közt én is). Te viszont többször is elismerted, hogy ezen a téren hiányosak az ismereteid. Ez nem szégyen, senki nem fog emiatt kevesebbnek tartani.
A HT vagy FSB kérdésben most Te magad igazoltad a korábbi állításaimat.
Annyit viszont hozzá kell tegyek, hogy a Hyper Transport nem busz! A buszra ugyanis elméletileg bármennyi eszköz csatlakozhat egyszerre (egy írhat, a többi csak olvashat egy időben). Nincs meghatározott iránya. A HT viszont pont-pont kapcsolat, két elválasztott dedikált iránnyal. Csak két végpontja van, ezért nem lehet busz. Innentől kezdve nincs értelme azon vitatkozni, hogy FSB-e, mert elve miatt nem lehet az!!! A megadott 800MHz effektíve 1600MHz, mivel a két irányba egymástól függetlenül folyik/folyhat a kommunikáció. Egy buszon egyszerre csak egy irányba.
A többiben egyetértünk (legalább is így első olvasásra).[Szerkesztve]
-
Rover623
félisten
válasz
#65675776
#2898
üzenetére
Én egyáltalán nem hülyéztelek le!
Én meg egyáltalán nem mondtam, hogy te ilyet tettél...pszichológusok elcsámcsoghatnának azon hogy magadra vetted...
A HT vagy FSB kérdésben most Te magad igazoltad a korábbi állításaimat.
Most vagy te nem érted amit leírtam...vagy nem értetted amit korábban leírtál...
Annyit viszont hozzá kell tegyek, hogy a Hyper Transport nem busz! A buszra ugyanis elméletileg bármennyi eszköz csatlakozhat egyszerre (egy írhat, a többi csak olvashat egy időben). Nincs meghatározott iránya. A HT viszont pont-pont kapcsolat, két elválasztott dedikált iránnyal. Csak két végpontja van, ezért nem lehet busz. Innentől kezdve nincs értelme azon vitatkozni, hogy FSB-e, mert elve miatt nem lehet az!!!
Mivel neked ezek szerint nem volt egyértelmű sem az én előző mórickaábrám, sem pedig a HT felépítését nem tanulmányoztad még elég behatóan, ideszúrok még egy ábrát (közvetlenül az AMD HyperTransport Technology-Based System Architecture című white paper-ből):![[kép]](http://img.tar.hu/rover623/size2/18150551.png "[kép]")
Felhívom a figyelmedet a buszon felülről lefelé felsorolt eszközök elnevezésére:
Device #0 - Eight-generation AMD Athlon Processor
Device #1 - HyperTransport Tunnel
.
.
Device #N - HyperTransport I/O HUB
A kép baloldalán továbbá ott figyel a felsorolás végén ez a sor:
Up to N devices supported in chain
A fentiek alapján kijelenthetjük...a HT ún. daisy-chain szervezésű soros jellegű busz....akár tetszik neked, akár nem...
Erre a mondatodra: ''Egy buszon egyszerre csak egy irányba.'' most nem térnék ki, lévén elírás a részedről...
A HT órajeleit illetően köszönöm a kiegészítést...most már teljesen összezavarodtam...
Ezek szerint a Sempron-nál a 800MHz az 1600MHz-nek felel meg, az Athlon64-nél a 2000 pedig 2000...?
Össze kellene ütnünk egy rendes táblázatot, ahol fel van tüntetve az egyes AMD modelleknél használatos HT frekvencia (valódi, effektív) és az ehhez tartozó sávszélesség, hogy korrektül összevethető legyen az Intel hasonló paramétereivel...tegyük már meg ezt a köz kedvéért, ha már a gyártók szarnak a fejünkre...
P.S.:
Csak jelzem: azzal a kijelentéseddel hogy a ''HT már csak az elvéből kifolyólag sem egy busz..'', bármelyik, informatikát is közepes szinten oktató középfokú oktatási intézményben megbuktatnának téged...
Ahogy én elismerem/beismertem hogy nem vok AMD spíler (és ezt még tiszteled is bennem), úgy te is beismerhetnéd a tévedésedet (én esetleg meg ezt tisztelném benned, és akkor kvittek volnánk, így az adósod vagyok, azt meg nem szeretem...)...[Szerkesztve]
primus inter pares
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen