- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
Hirdetés
-
Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
ph Megkezdődött az NPU-k elleni hadjárat, de egy fontos részletet nem említ a cég.
-
Snapdragon 8-as szériával várhatók a Honor 200-ak?
ma A Honor 200 állítólag a 8s Gen 3-at, a 200 Pro változat pedig a 8 Gen 3-at használja majd.
-
PROHARDVER!
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
coco2
őstag
/off
Boldog szülinapot a Jézuskának.
/on
Szemléleti tanácsra lenne szükségem, hogy alaposabban megérthessem az erkölcs ellenes vétkek "kerítés" fogalmát. Példa. Társkereső weboldal megjelentet fizetett hirdetésként (a hirdető pénzt fizetett érte) egy szexuális cselekményre felhívó tartalmat (például hiányos öltözetű kislányka bankjegy esőben fürdik a fényképen feliratozva trágár szöveggel, mint például "aztaku**a de szeretem a pénzt" vagy hasonló, nevezhetjük a tartalmat teljesen egyértelműnek). Valaki válaszol rá kiemelt üzenettel (pénzt fizet érte a weboldalon). A weboldal ugyan nem fogja tudni, hogy történik-e cselekmény, vagy sem, de legalább is elősegítette, hogy történjen, és tette mindazt anyagi ellenszolgáltatásért. A weboldal üzemeltetése elkövette a vétket? Vagy nem? Pontosan hol van az a határ, ameddig még el lehet menni?
Azt is jó lenne megértenem, mi minősül egy képen felnőtt tartalomnak? Például fürdőköpenyből félig kikandikáló combokra a népek azt mondanák, egyértelmű üzenet, pedig egy fürdőruhás képen egy lányon még annyi öltözék sincs, mégsem felnőtt tartalom. Mi a titok?
កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។
-
hunterk43
csendes tag
November előtt a temetőben voltam, és egy sír rámesett, amikor elmentem mellette.
Eltört a lában, még most sem tudok dolgozni. Egyik ismerősöm, aki biztosítással foglalkozik, javasolta, hogy keressem meg a sírhely tulajdonosát, akinek a biztosítója (lakásbiztosítás) kifizetné a káromat.A sírt neki kell rendben tartania, így akár be is perelhetném, ha nincs más megoldás?
Sajnos ő nem működik együtt, annyit tudunk, hogy egyébként van neki biztosan házbiztosítása, mert társasházban lakik.
Mit tudunk csinálni? Polgári peres út lehetséges ?[ Szerkesztve ]
-
Spet
addikt
1. Gondolom az általad meg nem látogatott, csak a rémálmaidban megjelenő oldalon nagy betűkkel az első megnyitásnál felugrik a vigyázat 18+os tartalom, elmúlt-e már a hajóskapitány annyinak, tovább evezhet-e?
2. Az oldal üzemeltetője, illetve a szolgáltatást nyújtó személyek különböző egyének az esetek jelentős részében.
3. Aki az oldalon árulja szolgáltatását (felmossa a padlót, kimossa a ruhákat), lehet egyéni számlaképes vállalkozó, ha kiváltotta a kártyát (nem vicc,bár kicsit ciki lehet a kiváltása)
4. a BTK 201§-t nem sérti meg az oldal üzemeltetője ha:
- ellenőrzi, hogy a szolgáltatást nyújtó személy elmúlt 18 éves
- nem nyújt részére helységet/helyet (az internetes oldal helynek minősül )
5. ezek az oldalak külföldi szerverekről és/vagy VPN szolgáltatáson keresztül futnak
6. valószínűleg nem magánszemélyként, hanem cégként, egy cégtemetőhöz vannak bejelentve az oldal üzemeltetője, fiktív vagy valós más személy adataivalstb. stb.
Eladó Seiko 7016-5000 Seiko Monaco
-
tknof1871
őstag
Üdv! Egy nyomtatványt töltök ki. Az egyik kérdés:
Rendelkezik-e előjegyzéssel kórházi kezelésre, illetve szerepel-e várólistán műtéti beavatkozás elvégzéséhez?
Igen Nem (A megfelelő választ kérjük aláhúzni)Néhány napra kórházban leszek, de csak azért mert nem abban a városban lakom ahol a kórház van. Ha minden egyes tesztre oda kéne utaznom az sok pénzbe kerülne, sok szabadnapot kéne kivenni. Így gyorsabban meglesznek a tesztek is. Talán 2 napról van szó.
Melyiket kell aláhúzni?
Windows 10 Home 64 bites operációs rendszer; LG G4 6.0 Android verzió
-
426os
őstag
Sziasztok!
Lakásbérlés téma, bérleti szerződés következő pontja nekem (bérlő) szúrja a szemem:
"Bérlő a bérbeadás tárgyát képző ingatlanban, illetve annak érdekkörében felmerülő, bérlőnek vagy vele kapcsolatban álló személynek felróható tevékenységből vagy mulasztásból eredő, Bérbe adónak vagy családtagjainak vagyonában (elsősorban, de nem kizárólag a bérbeadás tárgyát képző ingatlanban), testi épségében vagy jó hírében keletkező kárért Bérlő teljes jelenlegi és jövőbeni ingó és ingatlan vagyonával felel, időbeni elévülés nélkül. Bérlő a kárt köteles annak felmerülése után 30 napon belül Bérlőnek megtéríteni."
Ezt csak én érzem kicsit túlzásnak vagy ez így megfelelő?
Előre is köszönöm.
-
aktív tag
Első éjszaka jogát is kikötik?
Remélem van másik ingatlan a listádon, mert ezt nem írnám alá. Aki ilyen doksival revolverez, attól egy porcicát nem kérnék, mert csak feleslegesen idegesít még akkor is, ha a leírtak nagy része értelmezhetetlen.
Valszeg én vagyok csökkent értelmű, de ezt a gyöngyszemet: "Bérlő a bérbeadás tárgyát képző ingatlanban, illetve annak érdekkörében felmerülő" többszöri olvasással sem tudom felfogni.
No money, no honey.
-
426os
őstag
válasz davenport #14414 üzenetére
A többi pont véleményem szerint rendben, korábbi szerződésekhez viszonyítva is. Ez az a pont az, amin igen csak megakadt a szemem.
Ezt így, ebben a formában nem írom alá, mert értelmetlen és túlzó. Egyébként viszont kivenném a lakást, mert több szempont alapján is ez a legjobb jelenleg..
-
426os
őstag
-
coco2
őstag
Röviden és tömören annyit ír, hogy ha szerinted a főbérlőd egy se**fej, és a nyakára küldöd a bulldózer osztagot, [hogy alkalomadtán látogassák meg a kocsiját valahogy így], akkor azt kifizettetné veled.
Szerintem butaság az egész, és ha alá is írod, a bíróságon majd elmagyarázzák neki, hogy érvénytelen minden olyan szerződési pont, ami törvénykönyvi cikkelyekkel ellenkezik, mint például vagyoni károkozás elévülhetetlensége. Apropó kérdezd meg, szerződés szerint mennyi pénzt ér neki, ha megerőszakolod az unokahúgát, és ha elég olcsó, esetleg azt is kibérelnéd a lakás mellé
កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។
-
coco2
őstag
GDPR kérdés.
Mondjuk, email-el vannak regisztrált felhasználóim. Róluk összesen csak annyit tudok, hogy egy email cím a net túlsó végén. Egy email cím, amit hekkelhetnek is. Ha egy felhasználóm azt kéri, töröljek minden adatot, ami a loginhoz kötődik, és esetleg értékét képvisel valakinek, a gdpr szerint azt akkor is törölnöm kell, függetlenül attól, hogy tényleg a felhasználómtól érkezett az utasítás, vagy esetleg valaki meghekkelte az email loginját. Szívesen tartanám egy ideig freeze-en a logint, hogy ha utólag elektronikus támadás esete derül ki, akkor ne legyen a kutyaharapás még szőrivel is.
A gdpr szövegben elszórtan találtam ilyen 24 órás utalásokat, de bevett gyakorlat van arra például twitternél is, hogy még fél év múlva is ott a login lefagyasztva minden adattal, szóval nem egyértelmű nekem, mennyi időre tarthatom meg az adatokat, és mikor kell végleg törölnöm. Szerződésbe persze leírhatom és elfogadtathatom a felhasználóval, hogy az adat törlés mondjuk 30 napig még csak adat fagyasztást fog jelenteni, és utána külön igazoló mail-ben kell megerősíteni a végleges törlést, addig pedig mindent megtartok, de nem ellenkezik az valami gdpr alapelvvel, ami miatt jogtalan olyat tennem?
កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។
-
nagyúr
Szolgáltatástól, az ahhoz kapcsolódóan tárolt adatok körétől függ. Ha csak egy hírlevél vagy szimpla felhasználói fiók, akkor feliratkozásra duoble opt-in, ugyanez lefelé. Törlés kérése után a lehető legrövidebb időm belül törlöd az érintett adatokat, mivel a dupla megerősítéssel a tőled elvárható gondossággal jártál el.
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
-
inf3rno
nagyúr
Mi a helyzet olyan esetekkel, amikor bannolsz egy felhasználót valami miatt? Gondolok én pl a már korábban előkerült témára (nem biztos, hogy itt írták), hogy mondjuk számítógép alkatrészeket árulsz webshopon keresztül, és valaki folyamatosan visszaél a jogaival, és rendel 3 videokártyát, csak hogy összehasonlítsa őket, ír egy jó kis cikket, aztán visszaküldi az összeset elállással. Ilyenkor ugye a kereskedő hajlamos egy idő után besokallni, és fekete listára tenni az illetőt. Ha jól értem a GDPR szerint borul a bili, mert az illető bármikor töröltetheti magát a fekete listáról, és ha nem törli a kereskedő, akkor törvényt sért...
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
válasz Magnum_ #14426 üzenetére
"17.cikk
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a)
a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b)
a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c)
a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d)
a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e)
jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez."Ezek alapján én maximum az e) kategóriába tenném ezt a fekete listás dolgot, de nem tiszta nekem, hogy a "jogi igények" mit takar. Nyilván nem fogom perelni amiatt, mert visszaélt a jogaival, mert csúnyán elbuknék egy ilyen pert. Vagy inkább úgy fogalmazhatnék, hogy talált egy kiskaput a törvényen. Szóval ha valaki számon kéri, akkor nekem ez nem kerek, hogy mivel lehet érvelni amellett, hogy a fekete listán tartom a nevét, címét, egyéb adatát, mert nem éri meg vele üzletet kötni.
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
nagyúr
válasz inf3rno #14427 üzenetére
A magánszemély kezdeményezheti az adatkezelő által kezelt személyes adatainak törlését (többek között), amit az adatkezelő köteles végrehajtani a lehető legrövidebb időn belül, amennyiben ezen adatoknak vagy azok egy részének további kezelését, tárolását egyéb rendelkezés, jogszabály nem írja elő. Legegyszerűbb példa a számviteli bizonylat, amit ~8 évig kell megőriznie az adott gazdasági szereplőnek. Tehát, ha vásároltál vmit egy webshopban, amit kiszámláztak neked, akkor a számviteli bizonylaton (és így az adatkezelő webshopjában, adatbázisában, számviteli, számlázó rendszerében, stb.) szereplő adataid kérés esetén sem kerülnek törlésre, mivel azok megőrzését jogszabály írja elő.
Az egyes adatokat természetesen csak az adott adatkezelési céllal öszefüggésben kezelheti az adatkezelő, tehát, ha a számviteli bizonylatok adataiból létrehoz egy vásárlói adatbázist, tözsvásárlói listát, vagy épp feketelistát, az új adatkezelésnek minősül, külön meghatározott adakezelési jogalappal. Ahogy Saint_ is írja, itt a jogalapként megállhat a jogos érdek.
Erről egyébként a GDPR Preambulum 47-48-ban találsz bővebb infót: "Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető."
Ilyen esetben pedig nem kérheti az adatai törlését. Természetesen, ha egy adott adatkezelésnél a jogalap f), akkor érdekmérlegelési tesztet kell végezni, és egy esetleges jogvita esetén a hatóság megvizsgálja majd az adatkezelés jogszerűségét és arányosságát.[ Szerkesztve ]
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
-
nagyúr
válasz inf3rno #14430 üzenetére
Tájékoztatnod mindenképpen szükséges minden adatkezelésről, de hozzájárulást beszerezni csak olyan esetben kell, amikor az adatkezelés jogalapja a jogalany explicit hozzájárulása.
Hogy megállna-e egy hatósági eljárás során, azt nem tudom, lassan lesznek szerintem ilyen esetekre is precedensek akár itthon, akár EU bíróságon, akkor okosabbak leszünk. Ugyanakkor a jogos érdek, mint jogalap megállhat egy ilyen esetben, természetesen egy részletes, jól felépített érdekmérlegelési teszttel alátámasztva. Ez a 29-es Munkacsoport ajánlása szerint így épülhet fel:
1. lépés: Annak vizsgálata, hogy melyik a potenciálisan alkalmazható jogalap a GDPR 6. cikk a)–f) pontja közül.
2. lépés: Az érdek jogszerűségének mérlegelése.
3. lépés: Annak megállapítása, hogy az adatkezelés valóban szükséges-e az elérni kívánt célhoz, vagy az más, az érintett magánszférájába kevésbé beavatkozó módon is elérhető.
4. lépés: Annak mérlegelése, hogy az adatkezelő jogos érdeke és az érintettek érdekeinek védelme között hogyan teremthető meg az egyensúly.
5. lépés: A felek érdekei közötti végleges egyensúly megteremtésének leírása, figyelembe véve, hogy milyen biztosítékok és garanciák alkalmazhatók az érintettek érdekeinek védelme érdekében.
6. lépés: A megfelelés bizonyítása és az átláthatóság biztosítása (az érintettek megfelelő tájékoztatása útján, illetve az elszámoltathatóság elvére is figyelemmel, szükség esetén a hatóságok felé is).''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
-
426os
őstag
válasz inf3rno #14422 üzenetére
Nem kell túl gondolni. A felhozott példa tényleg rossz vicc. (Egyébként ez jutott róla eszembe )
Az egész arról szólt, hogy próbálja maximálisan bebiztosítani magát bajos bérlők ellen. Biztos van, aki szó nélkül aláírja. Átírtam, átfogalmaztam, elküldtem, azt mondta részéről rendben lesz. Téma lezárvaEgyébként az én értelmezésemben az eredeti szöveg alapján az lett volna, hogy ha kb. egy rossz szót szólok róla (jogos ok nélkül természetesen ilyet nem tesz az ember) akkor életem végéig azért dolgozhatok, hogy eltartsam. Most az részletkérdés, hogy ilyen igényt a valóságban érvényre juttatni kvázi lehetetlen, még ha alá is írom.
.
-
inf3rno
nagyúr
Nehéz ezt a listát lefordítani a gyakorlatra, legalábbis nekem. Az 1.lépésen szerintem már túl vagyunk, csak a jogos érdek, ami szóba jöhet, mint jogalap. A 2. lépésnél nem vágom mi számít jogszerűnek és mi jogszerűtlennek, nyilván más törvényt nem sértünk az adat tárolással, ha erre gondolnak. A 3. lépésnél elég világos, hogy valahogyan be kell azonosítani a fazont, ahhoz, hogy érdemben fel tudjunk lépni a tevékenysége ellen. A 4. lépésnél esetleg a tárolt adatok számának növelésével, csökkentésével teremthető meg az egyensúly, szóval pl a név, lakcím, telefonszám, email cím, IP cím, fénykép, adószám, stb. közül csak bizonyosakat választunk ki az azonosításra. Az 5. lépésnél mondjuk kiválaszthatjuk a nevet és lakcímet, mint azonosításra valamelyes alkalmas tényezőket, mert minden mást elég sűrűn tud váltani az ember. Szóval nagyjából ez az egyensúly szerintem. A garanciákat és érdek védelmet megint nehezen tudom értelmezni, ha arra gondol, hogy adatlopás ellen, akkor pl lehet titkosítással letárolni adatbázisban, hogy adatlopásnál ne tudják kikódolni kulcs híján, esetleg biztonsági auditot lehet tolni az egész rendszerre, stb. A 6. lépésnél gondolom kell valami papír, hogy átment az auditon, vagy valaki rábólintott, meg kell egy tájékoztatót írni. No én legalábbis így értelmezem ezeket, de nem értek a jogi szövegekhez. Mindenesetre elég valószínűtlen, hogy valami kis cég vagy magánszemély webshopjánál titkosítanák a fekete listát, vagy bármilyen auditot elvégeztetnének. Nem olcsó dolgok ezek...
Buliban hasznos! =]
-
nagyúr
válasz inf3rno #14434 üzenetére
Egy érdekmérlegelési tesztet azért mindenképpen hozzáértő (szak)jogász szakember bevonásával érdemes összeállítani. Az pedig már a cégvezetés döntése, hogy erre, mármint az adatkezelésre, adavédelemre, az új adatvédelmi szabályoknak való megfelelésre, a saját érdekeinek védelmére mennyit fordít. De nyilván itt sok minden mást is figyelembe kell venni - cégméret, cégforma, tevékenységi kör, külső és belső érdekeltek köre, kezelt adatvagyon mennyisége, minősége, alkalmazott IT rendszerek ismérvei, stb.
[ Szerkesztve ]
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
-
coco2
őstag
A felhasználóknál a lehető legkevesebb bürokrácia a népszerű. Ha nincs feltétlenül szükségem a nevére, telefonszámára, személyi igazolvány számára, akkor célszerűbb azt nem elkérnem. Amit még szívesen adnak kérdés nélkül is, az egy email cím. De ott a vége. Ha bármi egyebet is kérek, az alapot adhat dupla opt-in-hez, de az egyúttal népszerűségbe kerül, mert amikor a népek éppen fáradt gőzt eresztenek le, szidnak mindent és mindenkit, aki vagy ami bármilyen alapot adott rá. Azt szeretném elkerülni, és azért nem jó a dupla opt-in sem, mert nem lesznek olyan adataim a felhasználótól, ami arra alapot adhatna. Ha viszont csak 1 email van, akkor a jelen kori elégséges biztonság a törlési kérelem utáni késleltetett +1 megerősítés.
Amit jó lenne átlátnom, az az alábbiak értelmezése:
Gdpr
6. cikk Az adatkezelés jogszerűsége
(1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;Ha a felhasználási feltételekben az orra alá tolom, hogy a késleltetett adat törlés az ő adatainak biztonságát hivatott védeni, és ő azt elfogadja, akkor az elégséges hozzájárulás-e? Természetesen nem arról van szó, hogy lemond örök időkig a hozzájárulás visszavonásának jogáról, előre leírom, hogy az adatok pld 1 héttel később lesznek törölve. Elfogadható-e vagy gdpr-el ellenkezik?
Van a 7. cikkben erről valami, amit nem értek tisztán:
7. cikk A hozzájárulás feltételei
...
(3) Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.Ezt a pontot hogyan kell érteni? Ha előre a felhasználó orra alá dörgölöm, hogy bármilyen adatot átad nekem kezelésre, az törlési kérelem esetén is még legalább egy hétig befagyasztott login formájában a rendszer adatbázisában marad, azt a hozzájárulását is visszavonhatja utólag, vagy az már az enyém maradhat?
កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។
-
nagyúr
A duoble opt-in-hez nem kell más, csak egy email cím. Igazából csak annyit jelent, hogy pl. hírlevél feliratkozáskor csak egy linket kap, amire rá kell kattintania, így igazolva, hogy az email cím az övé. Ha nincs double opt-in, akkor bárki feliratkozhat bárki nevében, elég megadnia az illető e-mail címét, ezért ez kerülendő.
Ha az adatkezelés jogalapja a felhasználó hozzájárulása, akkor ezen adatok körét törlési kérelemre törölnöd kell. Hogy ez neked technológiai vagy adminisztratív okok miatt egy hetet, 10 napot, 20 napot vesz igénybe például, az megmagyarázható, nem fog különösebb gondot okozni, de 30 napon belül reagálnod, tájékoztatnod, törölnöd kell.
''És nagy kópék vagyunk. Igyunk barátaim, yo-hoo!'' - Jack Sparrow
-
coco2
őstag
adminisztratív okok miatt egy hetet, 10 napot, 20 napot vesz igénybe például, az megmagyarázható, nem fog különösebb gondot okozni, de 30 napon belül reagálnod, tájékoztatnod, törölnöd kell.
Oké, ha elfogadható adminisztrációs késlekedésnek, részemről ki tudok békülni vele, hogy akkor legyen adminisztratív késlekedés. Hanem konkrétan az időre had kérdezzek rá újra, azon a ponton állhat vagy bukhat a problémám megoldása.
Amiket én találtam a gdpr szövegezésében, az pld:
(59)/részlet:... Az adatkezelőt kötelezni kell arra, hogy az érintett kérelmére indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónapon belül válaszoljon, ...
És az "indokolatlan késedelem" fogalma keresztbe-kasul mindenütt ott van, ami legfeljebb 1 hónap, és az is ott van mindenütt keresztbe-kasul. Létezik máshol arra utaló megjegyzés, hogy alkalmasint a külön hiteles bizonyítás nélküli indokolt késedelem kevesebb időt jelenthet csak? A temérdek sok jogi anyag függelékeinek hálójában én túlságosan elveszett ember vagyok azt megtalálni.
កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។
-
lumpy92
aktív tag
Sziasztok!
Talán többen találkoztatok vele, januártól lekérdezhető lesz egy csomó adat a forgalomban lévő gépjárművekről (km óra állása, eredetiség vizsgán készült fényképek, stb.)
Itt egy cikk róla: [link]
Érem én a dolgot, de valahogy visszásnak érzem, hogy bárki megnézheti az én gépjárművem adatait. Oké, hogy nincs ott a nevem, de a szomszéd látja reggel, hogy milyen rendszámú autóba ülök be.
Igazából a kérdésem az, hogy hogyan illeszkedik ez mindenféle GDPR meg személyes adat kezeléséről szóló jogszabályhoz?
Illetve nincs-e lehetőségem letiltani ez én autóm adatait? Nem emlékszek, hogy valaha is engedélyt adtam volna a belügyminisztériumnak arra, hogy közzé tegye az autóm fotóit és egyéb adatait.[ Szerkesztve ]
"never send to know for whom the bells tolls; it tolls for thee"
-
aktív tag
válasz lumpy92 #14439 üzenetére
Ennek azért várjuk ki a végét, mind a lekérdezhető adatok, mind a fényképek tekintetében.
Egy részét már most is le tudod kérdezni, igaz fizetősen (akár a BM nyilvántartása, akár más pl vin-info, ott jelenleg is vannak képek, és baleseti előtörténet).
Ennél jóval több adatot tudnak meg rólad egy ingatlan tulajdoni lap lekérdezésnél, vagy egy cégkivonatnál.
Anélkül hogy vitát generálnék, támogatok minden olyan kezdeményezést, ami akár egy hangyakukit is segít ezen a borzalmon, amit most használtautó kereskedelemnek hívnak. Igaz ehhez a kintről behozott autók kinti nyilvántartásával is össze kellene kapcsolni.
No money, no honey.
-
asdf_
veterán
válasz lumpy92 #14439 üzenetére
Semmit tobbet nem tudnak meg, mint hogy evi hany km-t kozlekedsz. Az meg kb. ki nem szarja le kategoria, hogy hogy nez ki az autod kivulrol, azt meg lathatja mindenki, semmi uj informacio birtokaba nem kerul. A jogaid meg a kozos nagy jo erdekeben hatrebb vannak sorolva a tobbseg erdekeben
.
A nyilvantartas publikussa tetele jo, de megkesett, valamint sokkal tobbet erne, ha (regi suzuki swift -5 szamjegyu km. szamlalo- meg par auto kivetelevel) at sem leheten iratni meg le sem lehetne vizsgaztatni egy autot, aminek alacsonyabb a futasteljesitmenye az utolso rogzitettnel, amig a km. elteres okarol valos okot nem szolgaltat a tulajdonos. Mindez a kintrol behozott visszatekert romokkal kapcsolatosan nem segit semmit persze.[ Szerkesztve ]
-
őstag
válasz lumpy92 #14439 üzenetére
szerk, erre válaszoltam:
(#14440) davenportIgaz ehhez a kintről behozott autók kinti nyilvántartásával is össze kellene kapcsolni.
ez egy igen érdekes feladat lenne, és nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mégis milyen nyílvántartással szeretnéd összekapcsolni és hogyan, mi alapján (pontosan)
és mindezt hogyan szeretnéd lekérdezhetővé tenni[ Szerkesztve ]
cryptot minden termékemért elfogadom
-
lumpy92
aktív tag
Köszönöm a válaszokat.
"never send to know for whom the bells tolls; it tolls for thee"
-
Magnum_
nagyúr
válasz LuckyL #14443 üzenetére
ez egy igen érdekes feladat lenne, és nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mégis milyen nyílvántartással szeretnéd összekapcsolni és hogyan, mi alapján (pontosan)
és mindezt hogyan szeretnéd lekérdezhetővé tenniegységes eu-s nyilvántartás kellene, hogy alvázszám alapján első forgalomba helyezéstől nyomon követhető legyen a gépjármű kár-, közigazgatási- és szerviztörténete.
I humbly and respectfully decline™
-
hentes555
senior tag
Sziasztok!
Nem tudom jó topikba írok-e, ha nem, akkor elnézést.
Olyan problémám lenne, hogy barátnőmék egyik tanára (egyetem) nem tartja be a vizsgaszabályzatot. A helyzet az, hogy van egy tárgyuk, ami eleve problémás és nehéz, mivel az oktatónak ami van jegyzete, folyamatosan mondogatja órákon, hogy ezt ne az én jegyzetemből tanuljátok, ez a képlet sem jól van benne, stb. Viszont az egész egyetemen csak ő tart ilyen órát, így más könyvekből kell tanulniuk. Volt belőle korrepetálás is, csak erről barátnőmék szakának senki nem szólt, csak év végén szemberöhögte őket a tanár, mikor mondták, hogy őket erről senki nem tájékoztatta, ezért nem tudtak járni ezen alkalmakra. Szóval eleve nehéz tárgy, de most a vizsgaidőszakban azt csinálta, hogy volt egy vizsga, amin sok eséllyel rengetegen megbuktak. Most a tanár közölte, hogy csak egy alkalmuk lesz javítani, holott a Vizsgaszabályzat egyértelműen kimondja, hogy 3 alkalmat kötelező meghirdetni. Ha ez nem lenne elég, vannak 30-an, akik arra az egy pótvizsgára sem férnek be, mert nincs elég hely meghirdetve. Ezzel kapcsolatban felkeresték a tanárt, aki közölte, hogy ő ezzel nem tud mit csinálni, túl sokan vannak. Tehát van kb. 30 ember, akinek egyetlen lehetősége sincs javítani. Ez pedig ott sérti a szabályzatot, hogy minden vizsgára legalább a hallgatók számának 150 %-ának megfelelő helyet kell kiírni.
Ilyen ügyben kihez lehet fordulni?[ Szerkesztve ]
"Tiefe Brunnen muss man graben wenn man klares Wasser will"
-
aktív tag
válasz LuckyL #14443 üzenetére
Írtam a Vin-infot, meg van az Auto DNA lekérdezőt, ők is kell hogy dolgozzanak valamilyen adatbázisból, és ezek nagy része az ottani állami adatbázis. pl: Hollandiában az Auto Pas,
Spec. erre jó lenne valami tagállami összefogás, ha már az uborkák méretét sikerült szabályozni.No money, no honey.
-
galoslac
tag