2. Fórumok
  3. Egyéb
  4. Könyvírók Topicja -- Írások és kritikák
  5. (téma lezárva)
Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • #3 pilóta nagyúr Bencom #2
    #3
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    pilóta

    nagyúr

    válasz Bencom #2 üzenetére

    Szia!

    Első könyved? Akkor nem rosz :D

    A történet jó, csak kicsit kapkodsz és egybefolyik.
    Hirtelen ennyi.
    Ja, és Iris és Amos nem túl elfes nevek... :D

    Azért gratula.

    Aki él és nem boldog, az téved!

  • #4 divot veterán Bencom #2
    #4
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    divot

    veterán

    válasz Bencom #2 üzenetére

    Elég sok benne a szóismétlés, és túl gyakran használod az egy szót, amitől döcögős. Próbáld kerülni.
    A fantasy műfaját egyáltalán nem ismerem, de nekem túlságosan gyors, hogy semmit sem tudunk a szereplőkről, és már le is mészárolták a fél várost. Továbbá nagyon hiányzik a helyszín leírása, színek, szagok, hangulatok, szóval, hogy megteljen élettel a regény.

  • #18 Trak addikt Bencom #2
    #18
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Trak

    addikt

    válasz Bencom #2 üzenetére

    Most nincs időm végigolvasni, de majd este bepótolom.
    Addig is egy kis ''szakmai'' pontosítás?

    Nem Ahme Ramun, hanem Amhe-Ramun.
    Aki egy amund isten. Az amundok pedig a dzsadok (illetve inkább a dzsennek, a dzsadok őseinek) ellenségei. Akkor mit keres Amhe-Ramun szolgálatában egy dzsad? Persze nem olvastam végig, ezt csak az első pár sor után írtam.

    ''Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele...''

  • #33 bali79 tag Bencom #2
    #33
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    bali79

    tag

    válasz Bencom #2 üzenetére

    Nekem nagyon tetszett a részlet, de picit terminátorosra sikeredett (nem kapott elég hangsúlyt, hogy a hősök is megszenvedtek).
    A stílus nekem kifejezetten tetszik, bár nem vagyok egy gyakorlott fantasyolvasó.
    Különösen ez az ismétlés tetszett:
    Ott álltak a dzsad homokkő palota, és a hozzá tartozó birtok előtt. Ott álltak: Iris, Amos, William, Jaan és még pár fegyveres.

    Végül: valószínűleg a nem harcos részeket nehezebb lesz összehozni, kitalálni. Elvégre egy könyv nem állhat csupa harcból. Sőt hiába jó egy akciórész, ha csak lóg a levegőben, nem ér semmit. Csatlakoznék az előttem írókhoz: szerintem is figyelj arra, hogy ne vágj bele hirtelen a harcba és a végén ne simítsd el túl gyorsan (pl. a gond nélküli kijutás).
    Az egésznek egy keretben kell lennie (=STORY). Persze tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy részlet volt!
    Kíváncsian várok egy-két nem harcos részletet (karakterjellemzés, háttértörténet, poénos részek stb...)

    Ja, igen, GRATULA!


    [Szerkesztve]

    Mindenre van félmegoldás!

  • #34 eddie303 őstag Bencom #2
    #34
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    eddie303

    őstag

    válasz Bencom #2 üzenetére

    Eddig profi. Tényleg össze van nyomatva az egész információözön, gondolkozni sincs idõd miközben olvasod :) Vagy csak nem ajánlasz mellé Prodigy-t hallgatni? ;]

    Linux.... The choice of a GNU generation.

  • #37 Cathfaern nagyúr Bencom #2
    #37
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Cathfaern

    nagyúr

    válasz Bencom #2 üzenetére

    1. tanács: olvass sok-sok fantasy regényt
    2. tanács: olvass sok-sok fantasy regényt
    3. tenács: olvass sok-sok regényt

    Btw. ha főleg vagy kizárólag Mágusban akarsz írni, akkor leginkább ilyeneket, van egy csomó régi, de nemrég elkezdtek újból mágus regényeket kiadni, ezekből is van már elég sok. Ha semmi mást nem teszel, csak olvasol, már az is nagyon meg fog érződni a fogalmazási stílusodon.

  • #452 Kovacsgabor tag Bencom #2
    #452
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Kovacsgabor

    tag

    válasz Bencom #2 üzenetére

    zsír:C
    kell az egész:)

    az egypupú tevét az különbözteti meg a kétpupútól, aki akarja

  • #622 shaft72 tag Bencom #2
    #622
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    shaft72

    tag

    válasz Bencom #2 üzenetére

    -1. Rész
    A Megbízattatás
    Valahol a Szaharában, a Maszturbáció kezdete

    -1.

    Ott álltak a dzsámaputra teveszarkő palota, és a hozzá tartozó homokbirtok előtt. Ott álltak: Kirgiz, Álmos, Williams, Ghaleb és még egy pár fegyveres. Kirgiz és Álmos, a két ragyavert buta elf meresztgette kocsányon lógó szemét a palota felé: a föld vért öblögetett fel a saras, kecskehugyos homokból, s pár hulla is meresztgette szemét kíváncsi elfeinkre. De ők nem álltak, hanem feküdtek. Mert már halottak voltak.
    Jó két lámaköpés távolságra voltak a palotától, de innen is jól látszottak a pusztítás nyomai. Az egyik ablak előtt egy sertéshátú disznó húzott el, Kirgiz egy pillanat alatt eldöntötte, hogy ma homokban sült szalonnás rántotta lesz a vacsora. Álmos leolvasta az oldaláról a gondolatát, gyomra kordult és majdnem összehányta magát a gyomorsavtól: két napja csak a sivatagban fogott kopogtató bogarak lárváin élt. Intett a többieknek, hogy indulás, ő pedig egy battonyai csontozókést húzott elő a köpönyege alól. Kirgiz a saját botját markolászta. Williamsz és Ghaleb fakardot húzott, és a többi fegyveres is követte példájukat.
    A csapat elindult befelé, s mikor átlépték a tárva nyitva hagyott marhakaput, egy belső térre értek, melyet minden oldalról vastagon övezett a lótrágya. Az egyik óvatlan fegyveres nem tett izzadságos rongyot az orra elé, és holtan rogyott össze az undorító bűztől. Kirgiz botját reszelgetve kántált valamit, és a harmadik feleségére gondolt otthon. Álmos mostmár tényleg elhányta magát, a sárga savó fröcskölt a kiszáradt lósárra. Aztán sokminden történt, meghalt pár őr meg kinyitottak egy ajtót, és felmentek egészen a négyemeletes palota első emeletéig a csigalépcsőn, ahol találkoztak Williamsel és Ghalebbel. Ekkor a közvetlen mellettük nyíló hullakamrából vagy hat darab zombi támadt rájuk. Ghaleb beüzemelte a hordozható teveszarvető gépét, és a kő keménységű ürülékkel darabokra szaggatták támadóikat.
    Megállás nélkül rohantak fel a második szintre. Itt meglátták, hogy nagyszámú ellenállásba botlottak, mégpedig Abbasz Abáltszalonna emberei részéről. Álmos kardot rántott, két igen különleges példányt: két darab ciánkékre edzett, behájazott, arámiai fülzsírral vaxolt 82 centiméteres disznószeletelő szablyát, amelyeket még a kharéliai kovácsok ősi titka szerint készítettek. Kirgiz is abbahagyta a recskázást, és félelmetes fegyverpárát húzta elő: a félelmetes szopornyicai gerinccsontózó pengéjét és a még félelemetesebb hírű Y-vágó kaszáját. A két elf, egymás hátának vetve kaszálták a két oldalról rájuk rontó harcosokat, fröcskölt a vér, fröccsent az agy, gurultak a végtagok, ömlött a mélybordó ütőér, szakadtak a zsigerek és kenődtek a szemgolyók a nedves, mohás falakon. A támadók között mindenféle faj volt: dzsámaputraiak,
    abáltszalonnaiak, fostalicskaiak, szemük vörös világa árulta el, hogy rontó bűbáj alatt álltak. Ez igaz, vajmi sovány vigasz volt. De az öldöklés tovább folytatódott, Kirgiz verte a répát, Álmos darált és közben okádott, repkedtek a gyíkméreggel
    bekent nyílvesszők, tíz test puffant egyszerre a párás földre. A maradék ellenséget Kirgiz egyszerűen elgáncsolta, és furcsa nyihogással rúgta a torkukat, amíg a beszakadt giga miatt iszonyú kínok között meg nem fulladtak mind.
    A harmadik emeleten meg sem álltak, szaladtak a negyedikre, a vér ömlött, patakokban folyt, összegyűlt a lépcsőfordulókban, magával vitte a tegnapi Abáltszalonnai hírmondót, amiben az állt, hogy az őrségtől újabb fizetést vontak meg az elégtelen őrzés miatt, bugyogott, zubogott a koszos vér és a földszinten egyetlen, hatalmas vértóba állt össze, és ijesztően, félelmetesen bugyborékolt.
    - Induljunk azonnal, mielőtt a védők felócsudnának! - ordított Kirgiz, és a vártoronyba futottak, ahol a Prófécia Gyermeke auráját sejtette. Ghaleb beállította a teveszarvető gépet, és a kirepülő fekália szilánkokra szakította a torony szobájának megerősített ajtaját.
    Beléptek. Az ajtóval szemben meg is találták a Kölyköt. Kreol bűre volt, és elég fiatal: nem lehetett még 12 éves sem.
    - Róla szól a jóslat. - Jelentette ki büszkén Jorgoz Kirgiz, kifújta a homlokáról a szájába csorgó vért, majd büszkén kihúzta magát. Nem tévedett: a fiú nyakán egy tetoválás volt.
    - Ő lenne hát a kiválasztott, akit Abbasz Abáltszalonna börtönéből ki kell szabadítanunk, hogy szembeszálljon a Kráni Tizenhárom Alkotmányjogásszal? - kérdezte hitetlenkedve Ghaleb, miközben a gigászi harc közben szerzett könnyebb sebesüléseit vizslatta.
    - Ő hát! Talán kételkedsz? - kérdezte Álmos, ki a hősies küzdelemben megsérült, vérrel vastagon borított karéliai páncélját szemlélgette.
    - Cseppet sem! - mentegetőzött Ghaleb. - Csak azt hittem, hogy nem ember lesz, hanem legalább GYR, vagy elf.
    - Hát amint látod, ember, méghozzá emberibb mindannyiunknál! - mondta Kirgiz vigyorogva. Majd odalépett a fiúhoz, aki feltűnően csendben volt. Csak most vette észre, hogy egy másfél arasz vastag és egy könyök hosszú, recés faszilánk áll ki a fiúcska mellkasából, a tetoválás pedig valójában a fiú szétroncsolt szájából kibuggyanó, éjfekete, beszáradt vér. Valószínűleg a teveszarvető géppel elkövetett figyelmetlen akció okozhatta eme sajnálatos balesetet.
    Álmos elkomolyodott. Ghaleb zavartan, szemét lesütve porolgatta a készülékét. Williams döbbenten állt a sarokban.
    - Most akkor.... mi lesz a próféciával?
    Kínos csend. Majd némi hallgatás után Kirgiz szólalt meg:
    - Na jó fiúk, akkor erről most kuss, és elhúzunk innen a büdös picsába!
    Azzal kimászatak a negyediken az ablakon, leugráltak a lépcsőzetes tetőn, felpattantak a közelben lenyergelt lovaikra, és illa-berek, nádak erek. A föld nehézkesen eregette fel véres, sáros buborékait lovaik patáinak dübörgése nyomában. A palota fölött varjak köröztek.

Aktív témák