- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Analóg kapcsolós klaviatúrák triója a Razer fémjelzésével
- Hogy is néznek ki a gépeink?
- Május 7-én lesz az új iPadek bemutatója
- Házimozi belépő szinten
- Épített vízhűtés (nem kompakt) topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Milyen egeret válasszak?
Hirdetés
-
Kisebb lett a Kioxia új, UFS 4.0-s memóriája
ph A friss dizájn persze gyorsabb is az elődhöz viszonyítva.
-
20 ezer új munkást visz Eindhovenbe az ASML
it Hatalmas politikai feszültséget okozott az ASML és a holland kormány nézeteltérése, de most úgy néz ki, hogy jelentős bővítésbe kezdenek Eindhovenben.
-
Friss előzetesen a Destiny 2: The Final Shape
gp Érkezik az utolsó nagy kiegészítő, azonban a fejlesztők szerint ettől még nem lesz vége a franchise-nak.
Aktív témák
-
Bencom
senior tag
Tehát először is ne röhögjéé!
Ezt azért nyitottam, mert bizonyára hallottátok már, hogy könyvet írok.
Ezt a topicot elsősorban azoknak ajánlom, akik szintén ilyesmire vetemedtek, de minden más PH!-s hozzászólását várom, hiszen ez egy közvélemény kutatás szerű dolg, miszerint én (és többi írótársam) belinkelünk ide egy-egy részletet a könyvünkől (nem ajánlott az egészet!!!), és ti elolvassátok, és elmondjátok a véleményeteket: Jó, tökéletes, isteni stb....
Tehát akkor jöjjön is azonnal egy kis ízelitő a saját könyvemből, aminek a címe:
Egy MAGUS Jóslata.
Mágusos könyv ( ).nincs MSN-em már ez is baj:(((
-
Bencom
senior tag
I. Rész
A Megbízás
Valahol az Ibarában, a Manifesztáció kezdete
1.
Ott álltak a dzsad homokkő palota, és a hozzá tartozó birtok előtt. Ott álltak: Iris, Amos, William, Jaan és még pár fegyveres. Iris és Amos, a két elf meresztgette a szemét a palota felé: a földön vér csorgott, s pár halott feküdt szanaszét. Jó két nyíllövésnyi távolságra voltak a palotától, de innen is jól látszottak a vérengzés nyomai. Az egyik ablak előtt valaki elszaladt. Iris a pillanat töredéke alatt is el tudta dönteni, hogy az egy dzsad harcos volt, s hogy az is a rosszabbik fajtából: Ahme Ramun fegyverese. Amos leolvasta arcáról gondolatát, s intett a többieknek, hogy indulás, ő pedig fajtája, a bárdok közkedvelt fegyverét, egy kahrei nyílpuskát húzott elő köpenye alól, Iris a botját markolászta, William és Jaan kardot húzott, s a többi fegyveres is követte példájukat: Nyílpuskák és kardok villogtak a szürkületben.
A csapat elindult befelé, s mikor átlépték a tárva nyitva hagyott kaput, egy belső térre értek, melyet minden oldalról a palota földszinti- és emeleti, belső folyosói öveztek. Az egyik óvatlan fegyveres nem lapult meg a kapu mélyedésében, hanem azonnal kilépett a térre, s abban a pillanatban átlőtt torokkal zuhant a földre. Iris, botját előreszegezve mormolt valamit, s a kapuból indulva az egész belső teret füstbe borította. Amos értette a dolgát: azonnal belépett, s csak nyílpuskája pendüléseit, és a testek puffanását lehetett hallani. A tizedik gyors-egymásutáni lövés után leszedte kahrei masinájáról a kiürült tárat, s köpenye alól egy újat vett elő, amelyet nagy műgonddal fel is rakott a masinára. Míg ő az újratöltéssel vacakolt, a többiek beözönlöttek a térre. A földszinti folyosó csak a tér felőli oszlopokból, és az onnan nyíló szobák ajtajából állt. Iris a kapuval szemközti ajtóhoz ment, s megpróbálta kinyitni: a zár halkan engedelmeskedett. Amos pár lépés hátrányban követte, s közben szemei egyfolytában cikáztak minden irányba. Két fegyveres állta útjukat, akiket Iris egyszerűen elsöpört botjával maga elől, s időt sem vesztegetve rájuk, már rohant is tovább, Amossal a nyomában. Egy lépcsőházba értek, amely hosszú sor csigalépcsőből állt, s felvitt egészen a négyemeletes palota tetejéig. A fokok, mint maga az egész palota homokkőből készült, melyet némi mágia is megerősített. Gyorsan haladtak felfelé, mintha nem is lépdelnének, hanem a talaj felett pár centivel lebegnének. Az első emeleten kiléptek a lépcsők spiráljából, ki a belső folyosóra: a füst már nagyjából eloszlott, csak foszlányokat lehetett látni, s minden olyan kihaltnak tűnt, mintha az előző lövöldözés évtizedek óta történt volna, s az óta egy lélek sem járt volna erre. Néma csend, semmi egyéb. A kapu fölött, velük szemben nyílt egy folyosóra néző ajtó: William és Jaan voltak. A többi fegyveres szétszóródott, s keresték a kölyköt, akiért jöttek. Ekkor a közvetlen mellettük nyíló ajtóból vagy fél tucat ellenséges kardforgató lépett elő, s azonnal támadásba lendültek. Amos célzásra emelte kahrei masináját, s a két legközelebb állót torkon lőtte. Még nem is koppantak a földön, amikor Iris másik kettőt taszított át a korláton. A maradék két ember megszeppenve hátrálni kezdett, de ez volt a vesztük: még két nyílvessző hasította a levegőt, majd újabb két koppanás. Iris elismerően bólintott társának, de több időt nem is vesztegetett rá: máris indult vissza a lépcsőkhöz. Amos, masináját maga előtt tartva, háttal indult el, majd ő is megfordult, s próbálta utolérni az elf varázslót. A második emeleten vértek csörgését hallották, s mikor elhalkultak pont az ajtó előtt, Amos átlőtte az ajtót, de a lelassult vessző elakadt a vaskos lemezvértben: a kint álló fegyveres ordítva tépte fel az ajtót, de a második nyílvessző után a földre rogyott. Kiléptek a folyosóra, s azt látták, hogy az első- és második emeleti folyosókon véres összecsapások alakultak ki. Rájuk is jutott Amhe-Ramun embereiből, így Amos súlyba lökte a kahrei masinát, majd kardot rántott, sőt, egyből kettőt. A Sirenar szövetségben elterjedt fegyverek villantak kezeiben: Két Khossas villant meg a szürkületben. Két mesterien készített kard volt, alakja egy elnyújtott levélre emlékeztetett, kékes színe, pedig arról árulkodott, hogy a legősibb, titkos elf kovácsolási módszer szerint, a „kékre edzéssel” készítették. Nagyon könnyedén forgatta, de ennek ellenére így is csak úgy hullottak körülötte az ellenfelei. Iris botja füsté vált, s ő is két fegyvert rántott elő köpenye alól, de ezek merőben eltértek az előzőektől. A Kráni fejvadászok kedvelt és félelmetes fegyverpárát húzta elő: a félelmetes Sequort, és a még rosszabb hírű Mara-Sequort. A két elf, a bárd és a varázsló, hátukat egymás hátának vetve kaszálták a két oldalról rájuk rontó harcosokat, melyek között élőhalott is előfordult. Amundok, dzsadok, élőhalottak, ezekből állt a paktumot megszegő, „földre szállt Isten” serege. A rájuk támadókban egyetlen közös vonást véltek felfedezni: szemük mélykék izzását. Volt itt minden: paraszti ruhás, teljes vértezetű, de volt ott bányász, és favágó is. Látszott, hogy nem önszántukból cselekszenek (az amundokat leszámítva), hanem bűbáj hatása alatt álltak. Ez igaz, sovány vigasz volt. Egyik szívósabb volt, mint a másik, de így sem vehették fel a versenyt a két sokat tapasztalt elffel. Hogy is vehették volna, mikor a fiatalabb is idősebb volt, mint az összes rájuk rontó összevéve. Iris beugrott az ajtón, vissza a lépcsőkhöz, s magával rántotta Amost is. Iris földre dobta pengéit, s újra elővarázsolta botját, majd mielőtt a kintiek felocsúdhattak volna, Iris elkiáltotta magát, a botja végéből lángcsóva tekergett elő, s elárasztotta a kinti folyosó egy hosszú szakaszát. Az élőhalottak egyszerűen ellobbantak, az Amundok köddé váltak, a dzsadok pedig fegyvereiket hátrahagyva próbáltak bemenekülni a lépcsőházba. Itt Amos várta őket, teletárazott nyílpuskájával. Tíz vessző süvített, tíz test zuhant a földre nagy puffanással. A maradékot Iris egyszerűen elgáncsolta, s nyakukat szegte botjával. Amos újratárazott, míg Iris felszedte a földről pengéit. Mivel többen nem jöttek, újra elindultak fölfelé a lépcsőn. A harmadik emeleten meg sem álltak, hanem felszaladtak egyenest a legmagasabb, negyedik emeletre. Mikor kiléptek a lépcsőház ajtaján, ki a belső folyosóra, szörnyű látvány fogadta őket: a téren a veszteségeikkel bajlódó embereiket épp most szorították ki a körülbelül hatszoros túlerőben lévő ádáz ellenségeik. Az első és második emeleti folyosók köveit vörösre festette az ott kiontott vér. Egyszer csak nyílt mögöttük az ajtó, de szerencsére csak a két lovag volt az: William és Jaan lépett ki a folyosóra. Látszott rajtuk, hogy rendesen kivették a részüket a csatározásból: Könnyű vértezetüket a saját, és ellenfeleik vére itatta, kardjuk pedig, az utólagos törölgetés ellenére csöpögött a vértől. Arcukon kétségbeesés látszott:
-Vége! - Mondta Jaan. -Azok ott lent az utolsó embereink! - Amos sandán nézett rá:
-Még nem veszítettünk. - Jelentette ki magabiztosan, s Irishez fordult: -Jogov, rajtad a sor. - A varázsló botja után nyúlt, s mormolni kezdett valamit, mire a visszavonuló katonák, és ellenfeleik között egy hosszú tűzfal jött létre. Pár védő, aki nem állt meg idejében, azonnal szénné égett. Mivel ez az elemi tűz, de még a nafta-láng sem, ezért a védők megtorpantak, s Iris embereinek volt ideje elmenekülni.
-Nem is kellünk többen. - Mondta Amos lemondóan, mire Jaan egyből neki szegezte a kérdést:
-Miért, a nagy Amos Suyenas talán egyedül akar elbánni a maradékkal?
-Nem vagy túl bizakodó, kedves Jaan barátom. - Mondta megvetően Amos. -Én és Jogov barátom is elég lennénk befejezni a küldetést, hát még William Airus, és Jaan Mal on-Veel lovagokkal kiegészülve! - William erre a „bókra” csak lesütötte a szemét, elárulva, hogy ő is kételkedik a küldetés sikerében.
-Na mi az? - Kérdezte Suyenas, látva, hogy most melléfogott. -Berezeltél?
-Nem érdekes - mondta William -Én veletek tartok.
-Én sem megyek üres kézzel! - Mondta Jaan.
-Hát akkor induljunk azonnal, mielőtt a védők felocsúdnának! - Szolt Iris türelmetlenül, s maga előtt tolva társait, elindult a „vártorony” felé. Ott sejtette a keresett gyerek auráját, bár elég halovány volt, ami azt bizonyította, hogy ő az, akit keresnek: a Jóslat Gyermeke. Mindenki maga elé emelte saját fegyverét, s úgy indult el a belső folyosón. A lentiek még mindig ott szitkozódtak az elszalasztott ellenfelek miatt. Közben, az egyik fordulóban egy újabb lépcső nyílt, csak felfelé. Ezen indultak el, remélve, hogy már nem ütközhetnek nagyobb ellenállásba. Nem is tévedtek olyan nagyot, mert a toronyszoba ajtaját csak két fegyveres őrizte, de azok az elit fajtából. Az egyik az ajtó nyitásával egy időben kapott három nyilat: egyet a torkába, kettőt, pedig az oldalába. Nem is kellett neki több. Holtan rogyott össze. A másikat William vette kezelésbe majd mikor végzett vele, mindannyian a toronyszoba közepére figyeltek. Ott egy térkapu látszott kialakulóban, melyen minden valószínűséggel Amhe-Ramun érkezett volna. Mivel vele egyikőjük sem akart találkozni, hiszen egy istenségről- és nem is akármilyenről- volt szó, ezért azonnal másfelé néztek: az ajtóval szemközt meg is találták a Kölyköt. Barna bőre volt, és elég fiatal: nem lehetett még húgy éves sem. Ember volt, ezt kétség kívül állították.
-Róla szól a jóslat. - Jelentette ki büszkén Jogov, majd odalépett a kábultan fekvő fiúhoz, hogy meggyőződjön iménti állításáról. Nem tévedett: a nyakán egy tetoválás volt, amely valami aquir szót ábrázolt. A jóslat szerint a hatalom jelét.
-Ő lenne hát a kiválasztott, akit Amhe-Ramun kezéből kell kiszabadítanunk, hogy szembeszálljon a Kráni Tizenhármakkal? - Kérdezte hitetlenkedve Jaan.
-Ő hát! - Mondta Jogov. - Talán kételkedsz?
-Cseppet sem! - Mentegetőzött Jaan -Csak azt hittem, hogy nem ember lesz, hanem Kyr, vagy legalább elf.
-Hát amint látod, ember, méghozzá emberibb mindannyiunknál!
-Még szép! - mondta Suyenas vigyorogva. -Ketten elfek vagyunk, William Kyr, nálad meg, Jaan, nem nehéz emberibbnek lenni! - Jaan mormolt valamit Suyenas édesanyjáról, de aztán Williammel a vállukra vették a Kölyköt, s indultak is kifelé, hogy minél előbb maguk mögött hagyják ezt az elátkozott palotát. A térkapu is kezdett végleges formát ölteni, úgyhogy lóhalálában rohantak a kapuhoz vezető lépcsők irányába. A védőket csodálatos módon pont elkerülték, így sértetlenül juttatták ki a kölyköt a palotából. Míg távolodtak, még hallották a frissen érkezett Ahme Ramun üvöltözését, amint szitkozódik a neki is megírt sors miatt.
A kapun kívül lóra pattantak, és sebes vágtába kezdtek, Iris, Amos, Jaan, és William egy lovon a Kölyökkel.
Csupán pár percig vágtázhattak, amikor a megbeszélt oázisnál elmenekült társaikra leltek, akik először Iris Jogov nevét, majd sorban a többiekét is megéljenezték, s őrült örömükben táncra perdültek, még így vérmocskosan, és félig halottan, majd mindannyian lóra pattantak, s hosszú vágtába kezdtek, egyenesen Al-Abadana felé, ahol már vártak rájuk a jól megfizetett dzsad felcserek és szanitécek.
-Na - mondta Iris elégedetten a mellette vágtázóknak -az elején már túl vagyunk, de most jön még csak a java a kalandnak!
-Ne ijesztgess! - Mondta Jaan megvetően. -nekem ez így is már sok volt!
-Ne aggódj! Lesz időd pihenni! Még fel kell mérnünk a Kölyök tudását, s mindenek előtt tudnunk kéne a nevét!...
Egyenlőre ennyit.
Ha bejön a topic, akkor lehet több is. Várom az értelmes kritikákat, de nem a kötekedést!nincs MSN-em már ez is baj:(((
-
divot
veterán
Elég sok benne a szóismétlés, és túl gyakran használod az egy szót, amitől döcögős. Próbáld kerülni.
A fantasy műfaját egyáltalán nem ismerem, de nekem túlságosan gyors, hogy semmit sem tudunk a szereplőkről, és már le is mészárolták a fél várost. Továbbá nagyon hiányzik a helyszín leírása, színek, szagok, hangulatok, szóval, hogy megteljen élettel a regény. -
gro0ms
aktív tag
Szerintem nagyon jó, és különösen stílusos. Konkrétan engem Mel Odomra emlékeztet, aki a Diablo sorozat első kötetét írta. Ami kivetni valót találtam:
- ne in medias res kezdd el a mondandód, vagy legalább valami utalással, éb abból fejts ki mindent.
- kicsit hosszabb leírásokat mindenről. az jkobb hangulatot teremt.
Egyébként nagyon jó, olvastatja magát. Szép munka
[Szerkesztve]iMacem van. Na akkor most mi lesz?
-
gro0ms
aktív tag
Ott álltak a dzsad homokkő palota, és a hozzá tartozó birtok előtt. Ott álltak: Iris, Amos, William, Jaan és még pár fegyveres. Iris és Amos, a két elf meresztgette a szemét a palota felé: a földön vér csorgott, s pár halott feküdt szanaszét.
Hosszabb bevveztés kellene, ahol ecseteld a kinézetük, stílusuk, vieskedésük. Mindegyik teljesen élesen elhatárolt karakter legyen, az sztem a legjobb, ha több megvilágításban adod elő a gondolatmenetükat. Mindenki más, senki sem egyforma, egy könyvben ez nagyon fontos, mert az olvasó ráunhat a személyiségekre.
''Ott álltak a dzsad homokkő palota, és a hozzá tartozó birtok előtt''
Helyszín leírás, ment le a nap, időpontok, környezet. Mi ez, puszta vagy egy hegy? Domboldalon lefutnak igen, de akkor a Palotára rálátnak. Az ilyenek sztem fontosak, hogy az olvasó szinte lássa maga előtt a dolgot. Rengeteg aforizmát használj, de karakterenként ismétlődjenek gyakran, de nem szembántóan. Első részre talán ennyi tanácsom lenne, az elképzelés nagyon jó...iMacem van. Na akkor most mi lesz?
-
gro0ms
aktív tag
''A varázsló botja után nyúlt, s mormolni kezdett valamit, mire a visszavonuló katonák, és ellenfeleik között egy hosszú tűzfal jött létre''
A varázsló varázsait igenis nagyra kell becsülni, mivel hihetetlenül látványos képe van, ezért minimum egy embernek bele kell futni a lángokba, amiatt őrülten vinnyogva vágja magát a porba, hogy aztán görcsösen rángatózva szálljon el a lelke
[Szerkesztve]iMacem van. Na akkor most mi lesz?
-
gro0ms
aktív tag
És itt van egy nagyon jó kis bevezetőre példa
Bővebben: link
Nekem a kevencem.
Nagyon jó gondolatmenete és vezetése van. Profi 
iMacem van. Na akkor most mi lesz?
-
Flashy
veterán
bővebb bevezetés és ismertetés nélkül az olvasó fejében kavarognak a nevek, helyszínek, városok, állandóan vissza kell nézni az elejére. a stíluson csiszolni kell, vannak olyan szavak, amik nem tökéletesen illenek bele, de ez majd kialakul. ne legyen sablonos a sztori, ez fontos. a csata leírásokkal vigyázz, ami neked, írónak világos, azt lehet hogy az olvasó nem látja át, szinte rajzolni kéne papíron hogy ki hol áll, merre néz, milyen fegyvere van. vigyázz az utalásokkal, ha sok konkrétumot (neveket, helyeket, tárgyakat) idézel más könyvekből vagy világokból, annak örülni fog az aki ismeri őket, de aki nem ismeri, azt nagyon zavarni fogja hogy nem ért semmit. amúgy hajrá, úgyis még ezerszer át fogod írni ezt a részt is, nehogy letörjön a sok kritika.
-
Trak
addikt
Most nincs időm végigolvasni, de majd este bepótolom.
Addig is egy kis ''szakmai'' pontosítás?
Nem Ahme Ramun, hanem Amhe-Ramun.
Aki egy amund isten. Az amundok pedig a dzsadok (illetve inkább a dzsennek, a dzsadok őseinek) ellenségei. Akkor mit keres Amhe-Ramun szolgálatában egy dzsad? Persze nem olvastam végig, ezt csak az első pár sor után írtam.''Mielőtt megszólalsz, gondold végig, szebb-e, mint a csend, amit megtörsz vele...''
-
-
-
Phantom
tag
Hello
Először is gratulálok a részlethez. De jó ha tudod, nehéz pályára készülsz, ha író akarsz lenni (eredetileg én is az akartam, de nem jött össze
)
Viszont helyesírásilag kötözködnék egy kicsit.
''-Még nem veszítettünk. - Jelentette ki magabiztosan, s Irishez fordult: -Jogov, rajtad a sor. - A varázsló botja után nyúlt, s mormolni kezdett valamit, mire a visszavonuló katonák, és ellenfeleik között egy hosszú tűzfal jött létre. Pár védő, aki nem állt meg idejében, azonnal szénné égett. Mivel ez az elemi tűz, de még a nafta-láng sem, ezért a védők megtorpantak, s Iris embereinek volt ideje elmenekülni.''
1. Nem tudom, hogy a fórummotor ''bűne'' vagy eredetileg is így írtad, de a kötőjel és a gondolatjel nem ugyanaz. A párbeszédeket pedig gondolatjellel kell kezdeni. A magam részéről ezt úgy oldottam meg, hogy a szövegszerkesztőben ha két kötőjelet (-) írok, akkor a program automatikusan kicseréli gondolatjellé. Nem nehéz megszokni. Ja: és utána mindig áll egy szóköz, vagy egy írásjel. Betű soha.
2. Az első mondat veszítettünk szava után nem kell pont. Párbeszédben csak a !-et és a ?-et tesszük ki. Valamint a gondolatjel után következő szöveget, ha az nem egy szereplő szájából hangzik el, kisbetűvel kell írni (pl. első sor: Jelentette ki -- helyesen: jelentette ki.)
3. A varázsló botja után nyúlt... Szerintem ezt inkább új bekezdésbe kellene írni, bár ez már ízlés dolga. És a bot elé is mintha határozott névelőt hallanék...
Sok sikert az íráshoz.
Phantom
[Szerkesztve]Tudod, hogy nincs bocsánat...
-
Bencom
senior tag
Köszi!
Hát, először is nem is tutdam, hogy a gondolatjelet külön lehet írni, úgyhogy köszi szépen a segítséget, mert ezek után javítani fogom. A párbeszédben viszont nem értek teljesen egyet, mert szerintem a pontokat is ki kell rakni, de majd megkérdezem az irodalomtanáromat...
Na, várom a többi kritikát!nincs MSN-em már ez is baj:(((
-
-
Tomarctus
csendes tag
-
#32
Ürgülfütty
tag
Bencom
#1
Ürgülfütty
tag
-
bali79
tag
Nekem nagyon tetszett a részlet, de picit terminátorosra sikeredett (nem kapott elég hangsúlyt, hogy a hősök is megszenvedtek).
A stílus nekem kifejezetten tetszik, bár nem vagyok egy gyakorlott fantasyolvasó.
Különösen ez az ismétlés tetszett:
Ott álltak a dzsad homokkő palota, és a hozzá tartozó birtok előtt. Ott álltak: Iris, Amos, William, Jaan és még pár fegyveres.
Végül: valószínűleg a nem harcos részeket nehezebb lesz összehozni, kitalálni. Elvégre egy könyv nem állhat csupa harcból. Sőt hiába jó egy akciórész, ha csak lóg a levegőben, nem ér semmit. Csatlakoznék az előttem írókhoz: szerintem is figyelj arra, hogy ne vágj bele hirtelen a harcba és a végén ne simítsd el túl gyorsan (pl. a gond nélküli kijutás).
Az egésznek egy keretben kell lennie (=STORY). Persze tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy részlet volt!
Kíváncsian várok egy-két nem harcos részletet (karakterjellemzés, háttértörténet, poénos részek stb...)
Ja, igen, GRATULA!
[Szerkesztve]Mindenre van félmegoldás!
-
bali79
tag
Nos, mivel a kerettörténetet nem ismerem nem tudhatom biztosan, de bennem a végzetszerűség érzetét keltette, azt, hogy a hősök vagy nem fordulhatnak vissza (ez a sorsuk, hogy oda bemenjenek) vagy nagyon elszántak. Szóval, hogy nincs választás.
Biztos azért nem érzékelted, mert az író zseniálisan finoman érzékeltette csakMindenre van félmegoldás!
-
Cathfaern
nagyúr
1. tanács: olvass sok-sok fantasy regényt
2. tanács: olvass sok-sok fantasy regényt
3. tenács: olvass sok-sok regényt
Btw. ha főleg vagy kizárólag Mágusban akarsz írni, akkor leginkább ilyeneket, van egy csomó régi, de nemrég elkezdtek újból mágus regényeket kiadni, ezekből is van már elég sok. Ha semmi mást nem teszel, csak olvasol, már az is nagyon meg fog érződni a fogalmazási stílusodon. -
divot
veterán
Tisztelem, becsülöm, aki írásra adja a fejét, de meglehetősen vicces, hogy csak mert a PH!-ra föltesz valaki valamit, egyből tapsoló szmájlival és gratuláció hegyekkel halmozzák el.
A srác kétségtelenül jobban fogalmaz az átagosnál, de rettentő sok hibát halmozott föl már ilyen rövid szövegben is. Ha ezt odaadná egy kiadónak, akkor kb. a második ''Ott álltak''-nál köszönnék meg szépen, és adnák vissza a kéziratot.
Szóval ha ő komolyan gondolta, hogy fejlődni akar, mi pedig valóban segíteni akarunk neki, akkor az ilyen Profi, meg Tökéletes , és a többi véleménynél picit mélyebben kell az írását elemezni. -
bali79
tag
Nem hiszem, hogy az első könyvével kiadóknál akar házalni és valószínűleg most még sokkal fontosabb a lelkesedés, mint az, hogy mennyire pontosan és árnyaltan fogalmaz.
Majd, ha már befejezett 3 könyvet (Bencom-trilógia
), akkor lehet ezeken gondolkodni.
Úgyhogy hajrá kedves író, 300
oldalig meg se állj!!
[Szerkesztve]Mindenre van félmegoldás!
-
divot
veterán
Bár nem szokásom, de előhúztam egy öt évvel ezelőtti irományomat. És kb. huszonöt dolgot javítanék benne, ha most kellene kiadni a kezemből. Szóval jó dolog a lelkesedés, de még jobb, ha valódi segítőkre lel az ember.
Na itt van, találomra választottam:
''Riadtan menekül a fácán, amint felé száll a halál. Az erdőbe igyekszik, hiszen csak az ágak rejthetik el végzete elől. Már-már beér a védelmet adó lombok közé, amikor gerince harsány roppanással kettétörik. A madár teste élettelenül hullik az avarba, véres szárnya még zsigerből verdes néhányat, a fákat azonban csak a törzstől elváló fej éri el. A sólyom lecsapott.
Öt pointer vizslatja Nagyszénás határát. Odébb a sasosok kutyái űzik a vadat, a nagymadaraknak meg se kottyan a nyúl s az egyébb apróbb termetű emlős, sőt némelyik az őzre is rárepül. A sólymok kisebb zsákmánnyal is beérik, gazdáik leginkább fácánra, kacsára indítják a ragadozó madarakat. Amint az ebek állják a vadat – mozdulatlanul mutatják, hogy az aljnövény rejt valamit –, a sólymászok szabadon engedik szárnyasukat. Egyszerre csak egy madár lehet a levegőben, de, mert a vadászok a reptetés sorrendjében már jó előre megegyeztek, a csoport vezetőjének csak a megállapodás betartására kell ügyelnie. Csakhogy a fácánok – mintha tudnának az égi veszedelemről – a földön maradva iszkolnak négylábú üldözőik elől.
Lábhoz! – harsan a füttyjel, mert a kutyák, érezve némi szabadságot, a vadászat szabályainak teljes mellőzésével rohannak fel s alá. A kedélyek csak akkor nyugszanak meg, amikor a szertelen magatartásáért a Szabó Laci Boszszúja becenevet kapott kutya hirtelen zsákmányt jelezve megmerevedik.
Elsőként Nills röppen a levegőbe. Gazdája lassan lépdel a feltételezett vad felé, s kesztyűjét lengetve mutatja az egyre feljebb és feljebb törő madarának az irányt. Amint a sólyom eléri a támadási magasságot, a vadászok – kutyáik haragos ugatásától kísérve – hangos rikoltással riasztják fel a fácánt, amely másfél méteres magasságban próbál egérutat nyerni. A sólyom zuhanni kezd, s fékezés nélkül csapódik áldozatára. – A jó sólyom azonnal dögre rúgja a zsákmányt – magyarázza Nills tulajdonosa, miközben madara elveszíti a fácánt. Nills ugyanis még fiatal, tart a fácánkakas sarkantyújától, így nem ad bele mindent egy-egy támadásba. – Volt itt tavaly egy német sólyom, az a zuhanás végén akkorát rúgott, hogy leszakította áldozata fejét.
Nills produkcióját azonban nem tekintik kudarcnak, a mozdulat szép volt, s jövőre talán már halálossá is válik. Nem marad el a jutalom sem, Nills a tarisznyában utazó nyers galambcombot kapja ebédre. A madarat motiválni kell, így jó, ha megtanulja, hogy a vadászat általában zsákmánnyal is jár.
Luca a következő. Az öreg sólyom megfontolt szárnycsapásokkal növeli repülési magasságát, s még akkor is a felhők között köröz, amikor lent már kiderült, hogy a kutyák csak egy meglőtt kacsát találtak. A sérült madár egy apró pocsolya sáros vizében pihenné a söréttel történt találkozást, de, mert a sólyom már észrevette, a vadászok felröptetik. Luca tudja, mi a dolga, bár a sebesült kacsa nem jelent számára igazi feladatot. – Sajnos Luca kiszúrta a verdeső tást. Azt pedig nem akartam, hogy belezuhanjon a vízbe – adja meg az öreg sólyom tulajdonosa a némileg sportszerűtlen magatartás okát. A kacsa mindenesetre tarisznyába kerül, hiszen sültként, az esti teríték díszeként már úgysem emlékszik majd senki pusztulásának körülményeire.
A fácánok egyre kisebb területre szorulnak, amint a társaság az erdő felé halad. Sorra szállnak a sólymok, megannyi biztató kísérlet, de a tarisznyában még órák múltán is csupán Luca félholt kacsája lapul. Nillsújra repül, hihetetlen bravúrral, alulról ragad rá áldozatára, lerántani azonban nem tudja. Luca távoli nyárfák felé veszi az irányt, jól megnézi az ágakat, majd az egyiket kiválasztva pihenni tér. Kaszvatt – aki szárnyának két furán nőtt tolláról kapta nevét – követi társa példáját, de, mert a lombok közé repülést túlontúl fárasztónak találja, inkább egy homokbuckára ül. Kispocok el sem indul.
Dél van, a hajnal óta kaptató vadászok a fűre hanyatlanak...''
... és így tovább, de nem akarlak fárasztani titeket.
[Szerkesztve] -
divot
veterán
-
taltos
senior tag
ajjjajjjaj!
Ez a részlet nekem nagyon tetszett...
Szeretnék egyszer egy olyan regényt olvasni, mint ennek az ereje, ahol nincs kitűntetett főszereplő, jó és rossz, hanem az egész szöveg úgy magában alkot egy egészet... Valami olyasmit, hogy ne térjünk ki arra, hogy ki kicsoda, ne használjunk még neveket se, hanem csak történetek legyenek. Olyan novellák, amikben soha nem tűnik fel ugyanaz az ember, vagy embertípus. Szeretnék egy olyan novellát vagy regényt olvasni, ami olyan mint egy fénykép vagy inkább mint egy festmény. Nem ismerem az arcokat, nem tudom a nevuket, nem tudom, hogy hol fényképezték, még csak azt sem tudom, hogy ki, de ránézek, és azt tudom mondani, hogy ez egy hamísítatlan szüret, vagy egy úri vadászat. Ahol az állatok és a növények, A TERMÉSZET, vagy a környezet ugyanolyan horderejű része a regénynek, mint az ember.
#2 : SZVSZ bátor vagy, hogy kiadtad a kezeid közül ezt a művet, de szerintem még nagyon sokat kell fejlődnöd... SZVSZ beleestél abba a hibába, amibe a magus regények íróinak 99 százaléka beleesett... Már elvétve is ritkán találni olyan novellákat, vagy regényeket, amikben a főhősök nem legyőzhetetlenek... Én már rengeteg fantasy-t olvastam, talán ezért is untam rá, de utálom az ilyen típusú regényeket/novellákat. Ajánlom figyelmébe az író(k)nak, a hivatalos Ars Magica kiadványokat(nem Raul R. -től a Sötét Mersantot!!! Az mondjuk nem is hivatalos AM...), és HP Lovecraft műveit. Esetleg EE Poe -tól olvasást. A MAGUS regények ilyen szempontból mérgeznek. A legtöbben sajnos a szerepjátékot is úgy játszák, hogy nem tudják ''nem tápolni'' a karaktereket. Aki erre azt mondja, hogy Ő nem ilyen, annak azt tudom javasolni, hogy akkor azzal bizonyítsa be, hogy Ő a játékért játszik, hogy alakítson pl. egy leprás, koldus utcalányt, és játsza is ki!
Ezek miatt szeretem jobban pl. az Ars Magica szerepjátékot, csak oda meg nem találok játékosokat, mert az nem kifejezetten tápolós...
De mindegy, ez nem a szerepjátékról szól, bár az is igaz, hogy aki jó fantasy regényt akar írni, annak segíthet, ha szerepjátszik.
Remélem segítettem valakinek...
Nagyon jó gondolatmenete és vezetése van. Profi 
)
Én is könyvírás közben vagyok, bár a műfaj teljesen más. Majd elolvasom, de a fantasy műfaja sajna nagyon távol áll tőlem. Másrészt én nem vagyok ilyen bátor hogy még részletet is kirakjak belőle. 
Nagy-nagy gratula 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
oldalig meg se állj!!
Aktív témák
- Hegesztés topic
- Jövedelem
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Robotporszívók
- Xbox Series X|S
- OFF TOPIC 44 - Te mondd, hogy offtopic, a te hangod mélyebb!
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Formula-1
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Analóg kapcsolós klaviatúrák triója a Razer fémjelzésével
- További aktív témák...
- XBOX ONE/PS4/PS5/XBOX SERIES/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!
- XBOX SERIES/PS4/PS5/XBOX ONE/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!
- PS5/PS4/XBOX ONE/XBOX SERIES/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!
- Új Dobozos Lenovo Ideapad Flex 5 x360 Érintős Ultrabook Óriás Tab 16" -40% Ryzen 5 5500U 16/512 QHD
- PS4/PS5/XBOX ONE/XBOX SERIES/NINTENDO SWITCH konzolt vásárolnék!