Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz Golyobis #676 üzenetére

    + (#677) MageRG:

    1. A tévedés jogát fenntartom. Személyes vélemény, és nem igazolt tények következnek.

    2. Először a kérdésre reagálva.
    Azt gondolom, azért vannak tárgyalt és nem tárgyalt (elvetett, konteónak titulált) tételek a "közbeszédben", mert egy szinten túl már nincs semmilyen igazolásunk, semmilyen bizonyítható tény a kezünkben. Sokszor az általunk képviselt álláspont is csak szimpátia alapján összeollózott vélemények/statisztikák alapján kifejtett álláspontok, nem egzakt, kétséget kizáró igazságok - hiszen pl. más meg ugyanezzel a módszerrel az ellenkezőjét igazoló forrásokra mutat rá. Aztán végül mindenki eldönti, melyik a szimpatikusabb prezentáció.
    Ehhez társulhat egy olyan személyes attitűd, hogy bizonyos ingatagsági szint fölé nem hajlandó menni az ember mondván: "nem tudjuk, így nem is kívánok időt tölteni a találgatásokkal".

    Még egy olyat megjegyzek: a legtöbb témában elérhető legalább kettő, széles körben tárgyalt (tehát sok forrással bíró) prezentált álláspont, amelyből válogathat az egyén. Ezek egymást részben fedik, vagy kizárják egymást. Innentől megint ott vagyunk, hogy érdekel-e, szimpatikus-e bármelyik, miért pont az áll hozzám legközelebb, stb. - ergo lényegében mindenki a saját világképét igyekszik hangoztatni egy ilyen elméletet felhasználva.
    Ezek így nem visznek közelebb az igazsághoz, hanem inkább töménytelen mennyiségű és változó minőségű zajt generálnak, ami aztán a "később érkezőknek" jócskán megnehezíti a feladatát, hogy eldönthesse, mi és hogy volt.

    Én így látom általában véve a történések/politika/hivatalos interpretációk/konteók viszonyát a világunkban.
    Van egy bizonyos szint, amely fölött már csak a saját logikai és szemléletbeli jellemzőidnek megfelelő legózást lehet megvalósítani. Itt pedig szimpátia és logika fog dönteni. Előbbi szubjektív, utóbbi talán segíthet szűrni a valóban elborult elméleteket, hogy annyival is kevesebb zajból válogathassunk. Valószínűnek tartom, hogy sok felvetést meg eleve a hivatalos körök tesznek közzé stikában, hogy növeljék a zajt: zavarosban jó halászni. A lényegről könnyebben elterelhetik kevésbé lényeges, kb. meddő irányba a figyelmet.
    Viszont sokan lusták, nem szeretik a bizonytalanságot, félnek, stb., így csörték is kialakulnak egy-egy téma kapcsán.

    (Ugyanakkor bizonyos tendenciák, trendek, tények azért egy adott, elnagyolt vázlatot kiadnak, így igenis le lehet vonni az általános tanulságot, és annak mentén lehet viszonyításokat végrehajtani konkrétabb szinteken.)

    3. Amerikára
    Bizony fejtett ki hatást USÁ-ra, mivel jelentős mértékben a hadászati vonalon pörgeti magát. Tévedhetek, de részemről a gazdaságának érdeke folyamatosan "lenni valahol", továbbá magának a seregnek is érdeke állandó tapasztalatszerzésben lenni (+ tesztelni az újdonságokat (taktika/eszközök). Ezért nem tartom ördögtől valónak, hogy beleugrottak egy "szituációba".
    Ehhez társul még a jó öreg bizánci felfogás, hogy amennyiben mindenhol kavar (ellentétek szítása, bábkormányok akár puccsokkal, gazdasági embargókkal nyomást kifejteni, bázisokkal jelen léve nyomást gyakorolni, háborút generálni, stb.), ergo végső soron gyengíti a vetélytársakat, akkor addig is jó pozíciót tud tartani azokhoz képest.
    Ehhez járul az alapelve és eszköze, vagyis hogy a világgal szemben ütőképes méretű/folyamatosan fejlesztett minőségű hadsereget tart fenn, és hirdeti, hogy csendőrködik, igazgat a rendért. Számtalan értekezés tárgyalja az egypólusú világrend mibenlétét, előnyeit, hátrányait, elért/megvalósult céljait, stb.
    A hadviselés a spéci technika, a kisebb-hatékony elitosztagok és az aszimmetrikus felfogás kombójára terelődött. Ezt is gyakorolni kell, és kevésbé feltűnően is lehet kb. majdnem akárhol.
    Kérdés, hogy meddig bírja ezt, mikor és hogyan és ki zárkózik fel, újra többpólusúvá téve a szitut.

    (Azt mindenki elfelejti, hogy az országo(ka)t térdre fektették, persze az ellenállás megmaradt, node a partizánokkal Napóleon sem tudott mit kezdeni Spanyolországban, és még mások is voltak a történelemben...
    Viszont lezúztak mindent, és így az újraépítések, elérhető nyersanyagok, új kormányok révén mindenféle szerződésekkel, saját cégek helyzetbe hozásával igenis nyertek egy rakás zsetont. Plusz a fenti tapasztalatok, stb.
    Hátország: a veszteségek a háborúval járnak, ezt egy "birodalom" nem siratja, használja/elfogadja.
    Politikailag tökmindegy: Bush (rep.) után Obama (dem.) jött, aki azzal kampányolt, hogy "azonnali kivonulás", aztán valahogy ott maradtak (Guantanamo is...szintén kampányígéret). Most Trump (rep.) alatt otthagyták a francba (nem volt már mit "őrizni"?). Még csak nem is világfelfogás (rep./dem.) kérdése. Itt pl. már simán konteószinten kóricál az ember, ti. hogy mi lehet a háttérben...)

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák