Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sifarr

    senior tag

    A Raiffeisen 2023. 03. 31-ig meghosszabbította a Gold 2.0 (és Select) kedvezményét, miszerint 3 tételben is lehet teljesíteni a 400 ezres jóváírási feltételt.

    Idén pedig zárszóként részemről:
    Minden topiclakónak bankdíjmentes 2023-at kívánok! :)

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #26612 üzenetére

    Azt hogy akár osztrák bank is lehet sz@rban.
    Ebben igazad van.
    Viszont az orosz (és ukrán) potenciális veszteségek nem viszik csődbe az osztrák anyabankot, sem a más országokban működő leányait.
    Igazolásként ott vannak az Oroszországban működő nyugati autógyártók. Lényegében kivonultak a piacról, leállították a helyi gyártást, a gyárakat sem szerelték le, eladni sem tudták, leírtak mindent veszteségbe (pl. Renault). Ettől még máshol gond nélkül működnek.

  • sifarr

    senior tag

    válasz V.Stryker #26611 üzenetére

    ... "Bankváltás díj" -át. Ez mit takar?
    Ha nyitsz egy számlát és élsz az MNB által teremtett lehetőséggel, miszerint az új bankod átveszi a régitől a csopbeszedéseidet, a munkabér átutalást, rendszeres utalásokat, stb., azaz lebonyolít helyetted mindent aváltással kapcsolatban, akkor erre a régi bank díjat számít(hat) fel. A régi banknak ez adminisztrációs feladatokat jelent, a "költségét" a díjon keresztül felszámítja. Az új bank ezért nem kér díjat (kérhetne), mert abban bízik, hogy neki ez a költség később megtérül másban.

  • sifarr

    senior tag

    válasz kleinguru #26654 üzenetére

    Bónusz, ha megvan a 600K kártyás vásárlás, akkor a következő évek is díjmentesek
    500k is elég. :K Biztos gondoltak a több számlás/kártyás ügyfelekre is. ;)

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26666 üzenetére

    pl. a kártyakontroll már elég jó (limitek, felfüggesztés, letiltás, internetes vásárlás szabályozása megvan).
    Igen, de ... annak a szabályozásnak van/lehet díja is.
    Akciós díj 2023.03.31-ig: 0 Ft
    Nem akciós díj: 355 Ft :(((
    Egy újabb rejtett lehúzás.

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #26670 üzenetére

    kh-nal ha jol emlekszem elfekvo penz ES beerkezo kell
    A K&H-nál 500e beérkező VAGY 5 millió megtakarítás kell a prémiumnál hasonlóan a Rafihoz.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26705 üzenetére

    ... a kontinensen kifejezetten magas díjazással működő magyar bankrendszer is más képet festene.
    Ezt az - egyébként igaz - állítást meg is lehet fordítani.
    Ha a kontinens többi részén is lenne tr. illeték, banki különadók, kamatstop, törlesztési moratórium, stb., akkor a kontinens más részein se lenne olcsó/ingyenes számlavezetés.
    Sajnos a hazai bankok kénytelenek a számlavezetési ágazatban magas díjakkal dolgozni, holott alapvetően a hiteleken (és a befektetési szolgáltatásokon) szeretnék a profitot realizáni. Valahol be kell hozni a máshol keletkező veszteséget.
    Pont úgy, ahogy az átstoppos termékek valós árát is kifizetjük más termékek árában. Meg az extra kereskedelmi adót.
    Nálunk ez van. :O :(((

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26709 üzenetére

    Én úgy emlékszem, hogy ... pl. éves kártyadíj már 10+ éve is volt, ami egyáltalán nem jellemző kicsit nyugatabbra.
    Jól emlékszel.
    Viszont arra is emlékezhetsz, hogy pl. a tr. illeték bevezetése előtt jóval több olyan számla volt, ahol az utalásért nem kértek díjat. A számlavezetési díjak is minimálisak (vagy nullák) voltak, és az esetleges feltételek szinte bárki számára teljesíthetők voltak.
    A kártyadíj pedig összetettebb kérdés. Nálunk később indult a kártyázás mint nyugaton. Lassan is terjedt, kevesebb ügyféllel és főleg kisebb forgalommal. A potenciális elfogadóhelyek is sokáig ellenálltak. Értelemszerűen a bevezetés és működtetés költsége magasabb díjakat indokolt. Viszont épp most van a fordulat, amikor a kp. használatot megelőzi a kártya (és egyéb megoldások). Pont most csökkenhetne a kártyadíj is. De nem fog, mert kell más miatt a pénz. A qr-kódos fizetés elterjedést is akadályozza, hogy az utalás a fizetőnek jellemzően pénzbe kerül. Miért választaná ezt, ha a kártyás vásárlás neki díjmentes, a költséget az elfogadó fizeti.
    Summa. Nálunk a adózási feltételek a verseny, az ingyenes számlák ellen dolgoznak.

  • sifarr

    senior tag

    válasz holex91 #26755 üzenetére

    Hol a fenébe lehet a CIB Online-on rendszeres átutalást beállítani?
    Online-on sehol, appban sem.
    A CIB Internetbankban (régi, javas) tudsz ilyen megbízást adni.
    A rendszeres utalást még nem tették át az újabb rendszerekben. Az értéknapost sem.

  • sifarr

    senior tag

    válasz fatal` #26758 üzenetére

    Értéknapot lehet választani az eseti utalásnál már az online-on is ...
    Igazad van. Az appban nem lehet (csak ott ellenőriztem, mert csak azt használom), az Online-on lehet értéknapot megadni. Hogy miért van ez a különbség, nem értem. Appban is elférni az értéknap megadása.

  • sifarr

    senior tag

    válasz fatal` #26761 üzenetére

    Appban is lehet, ... Átutalásnál részletek mutatása és az első mező az értéknap.
    Már megint igazad van. :B
    Eszembe nem jutott volna, hogy a részleteknél keressem. Főleg azért, mert az értéknap megadása az appban ugyanúgy elférne az összeg alatt, mint az Online felületen. És akkor nem kellene a részleteket megnyitni.
    Fogalmam nincs, hogy mi indokolja ezt az eltérést.

    Elvileg ugyanz a két felület.
    Elvileg. De ezek szerint még sem teljesen.
    Azt hiszem, ideje lenne átbogarásznom az app és Online összes rejtett zugát.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26773 üzenetére

    ... mikor voltál utoljára bankfiókban?
    Vannak, akiknek kp-befizetés miatt van szükségük fiókra vagy megfelelő ATM-re. A Gránitnál 1 fiókban lehet befizetni. ATM is alig van (talán 2-3).
    Engem nem érint, meglehet pictigjist sem, de létező többeknél ez az igény.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26772 üzenetére

    Egyet értek
    Mi az az egy (!), amit értesz? Kiváncsi lennék rá!

    Bocs, ezt nem lehetett kihagyni. Egyetértesz? :D

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26779 üzenetére

    ... bárhonnan felvehetek pénzt 4 x ingyen havonta.
    Ha nincs fiók, akkor az ATM-es befizetés is megoldás, akinek ez igénye. Erre nincs lehetőség a Gránitnál. Legfeljebb a központi fiókban vagy a Westendben.

    Látom, van humorod. ;)

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26786 üzenetére

    A fanyalgóknak vigasz lehet, hogy a gránit bank is köteles lesz ATM üzemeltetésre és ott való befizetes fogadására februártól érvényes jogszabály szerint... :C
    Ez egyáltalán nem biztos. Van egy lehetséges kibúvójuk, ott van a cikkben is leírva:
    A kötelezettség ... a bankkártyapiacon 1 %-nál kisebb részesedésű bankokra nem vonatkozik.
    A hazai kibocsátású bankkártyák száma 10 millió körül van, ennek 1 % kb. 100 ezer.
    Nem tudom, hogy hány ügyfele van a Gránitnak, olyan 50-70e közöttire becsülöm. Az utóbbi évek dinamikus mérlegfőösszeg növekedése sok nagyobb (ner-es) cég számlanyitásának köszönhető. Ha jól becsülöm az ügyfélszámot, akkor a részesedésük 1 % alatt lehet.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Gallmix #26800 üzenetére

    A Cetelemre vajon vonatkozni fog majd ez a szabály?
    Nem, mert a Cetelem nincs fizetési számla szolgáltatása. Csak hitelkártyát és hiteleket forgalmaz. Lásd MNB rendelet 9. § (2) a) bekezdést!

    Vidéken ez nagyobb gond lehet, ...
    És marad is legfeljebb némi javulás mellett. A bankok a fővárosi kerületekben és a megyeszékhelyeken némileg túl fogják teljesíteni az előírt ATM-darabszámot, ennek fejében az egyéb településeken legfeljebb 25 %-kal csökkenthetik. Lásd 10. § (1) b)!
    Ott teljesítenek túl, ahol kisebb a költség, és ott csökkentenek, ahol drágább.
    Ezt nem igazán fogja megoldani a 10. § (4)-(6) bekezdésekben meghatározott forgalmi alapú rendelkezés sem. Legfeljebb némileg korrigál, ha egyáltalán.
    Az egész rendelkezés azért diletáns, mert nem veszi figyelembe a lakosság számát.
    Salgótarján és Debrecen is megyeszékhely. Debrecen lakossága viszont hétszerese Salgótarjánénak. A minimum kötelező ATM-szám mégis mindkettőnél ugyanaz. Sőt! Egész Nógrád megyében kevesebben élnek, mint Debrecenben.

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26803 üzenetére

    Gondolom, ha bezárnak egy fiókot, ez akkor is érvényes, de nem visszamenőlegesen.
    Hát ...? Visszamenőlegesen biztosan nem, de a jövőre nézve sem biztos.
    A jogszabály 11. §-a nem foglalkozik a fiókbezárás esetével. Csak a "pénztár nélküli fiók létesítése, illetve egy adott fiók pénztárának (!) megszüntetése vagy működésének korlátozása" kérdését tárgyalja.
    Ha február 1-e után akar egy hitelintézet fiókot megszüntetni, akkor kérdés, hogy egyáltalán kell-e bővítenie az ATM-hálózatát 2 darabbal.
    Mivel a fiók megszűnik, ezért az "egyet – amennyiben annak elhelyezése megoldható – az adott pénztár nélküli fiókban" esete nem megoldható. Akkor ezzel a fióki pótlás kötelezettsége megszűnt? Akkor a "többi" ATM-szám hogyan értelmezhető? Beletartozik a nem megoldható egy vagy csak a második ATM?
    És hol kell elhelyezni a bővítést (1 vagy 2)? Válasz: "többit az adott településen vagy fővárosi kerületen belül" a jogszabály szerint.
    Értelmezve: kétezres faluban megszüntetem a fiókot. A megszűnt fiókban nem helyezhető el ATM. Az "adott település", ahol pótolnom kellene maga a falu. De az adott településen való pótlás kiváltható egy fővárosi kerületben létesített ATM-mel. A "vagy" pont ezt jelenti.
    Magyarul: Nógrádban megszüntetek egy fiókot és egy bp-i kerületben pótolom 1 vagy 2 ATM-mel. Már az is jobb (kölebb) lett volna, ha megyeszékhelyet írnak kerület helyett.

    Nyögvenyelős ez az egész. Idén integrálódik a Takarékbank az MBH-ba. További sok takarékos kis fiókot meg kellene szüntetni, mert csak viszik a pénzt. A kisebb (5e alatti) falvakban jellemzően csak a takarék volt jelen. ATM-et is esetleg az OTP működtetett ezekben. Egyszerre akarják megoldani a kisebb települések további fióktalanodását a kp-elérhetőség csökkenése nélkül. Mégpedig úgy, hogy a többi bank vegye át lehetőleg a terhek egy részét.

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #26805 üzenetére

    Szerintem a vagy csak arra vonatkozik, hogy bp-en nem a telepules hataran belul barhol, hanem ott a konkret keruleten belul kell lennie ...
    Hát ez az! Milyen hatókörűnek értelmezzük a vagy-ot?
    Fontos, hogy a jogszabály szövegét a magyar nyelv szabályai szerint kell értelmezni. Nézzük pontosan hogyan szól a szöveg:
    "... a többit az adott településen vagy fővárosi kerületen belül olyan infrastrukturális csomópontban köteles elhelyezni, ..."
    A vagy hatókörét a határozott névelő hatóköre határozza meg.
    Értelmezhetem úgy, hogy az "az" határozott névelő a településre és a fővárosi kerületre is vonatkozik, mert a két településtípus megnevezése egy meghatározás.
    De értelmezhetem úgy is, hogy az "az" csak az adott településre vonatkozik, és a folytatás értelme ez: vagy (egy, bármely) fővárosi kerületen belül.
    Példával érzékeltetve az utóbbi értelmezés lehetőségét. Ha egy szobában 1 szék és több fotel van, akkor ha azt mondom "ülj le a székre vagy fotelbe", ezzel nem határoztam meg, hogy székre vagy fotelbe (és melyik fotelbe) üljön le.
    Egy jogszabálytól elvárható, hogy egyértelmű, egyféle értelmezésű legyen.
    Ahogy te érted, az megoldható lett volna úgy, hogy a fővárosi kerület egyszerűen kimarad, mert felesleges. Mivel a jogszabályban a fővárosi kerület településtípusként szerepel, ezért az adott település az adott kerületet jelentené.

    Masreszt pedig az egesz egy vicc.
    Az. Azért, mert olyan mint az árstop is. Nem old meg semmit, de minden drágább lesz.
    Nem lehet büntit adni fiókbezárásért, direktbe nem. És nem életszerű, hogy ráfizetéses fiókot majd más bankok megpályázzák, átveszik. Értelmetlen a bankokat az ATM-hálózat bővítésére is kényszeríteni, főleg a kp-felvét tranzakciós illetéke és a 150 ezres ingyenes felvét mellett ez további drágulást eredményez.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26809 üzenetére

    Szerintem lenne mit javítani az ATM-es lefedettségen, csak nem ilyen formában.
    Minek? (Én .tnm-mel értek egyet a kp-használat erősítésének értelmetlensége kérdésében.)
    Kistelepülésekről beszélünk.
    Kp-felvét miatt minek ATM? Kérje, aki akarja, kp-ben a fizetését, nyugdíját. Van a faluban 1-2 bolt, kötelezzék a lakosságot kiszolgáló üzleteket, hogy nem valamilyen elektronikus fizetést, hanem kártyás fizetési lehetőséget biztosítson. Probléma megoldva. Aki mégis utalva kéri/kapja, az sem 20-30 ezres tételben veszi fel, mert a harmadiktól már pénzbe kerül. Ha egyben veszi fel, akkor pedig miért nem kp-ban kéri?

    ... még egy befizetős ATM-et sem hagytak a helyükön.
    Ez is minek? Kérje a fizetését, nyugdíját utalva, és nem kell semmit befizetni.
    Ja, olyan van, hogy valaki a fizetésének egy részét "okosba" kapja. Nem 1-2 ezreléknyi, és nem is csak 1-2 %. Van ennek előnye (rövid távon, hosszabb távon már nem annyira). Ilyen esetben azonban vállalja már az utazást a befizetés miatt! Ne a bankkal, a többi ügyféllel fizettesse meg az ő megtakarításának banki költségét. Mert ugye az is sokak elvárása, hogy a kp-befizetés (pénztár, ATM mindegy) is ingyenes legyen. Miért is?

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26811 üzenetére

    Nem tudom, laktál-e valaha kistelepülésen, vagy ...
    Nem, a szokásokról sincs tapasztalatom. Viszont az ottani pénzügyi szokások nem is érdekelnek. Tiszteletben tartom, elfogadom, hogy nekik így jó, de ez nem rám tartozik.
    Az jó, ha már sokan áttértek az utalásra. Akkor viszont még inkább nem értem, hogy miért nem használják vásárlásra a bankkártyát - csak kp-felvétre. De ez az ő szokásuk, ő dolguk.

    #26813 Dehogy ráfizetés. Számlavezetési díj, éves kártyadíj, az ingyenes felvéten túli díjak, ilyen díj, olyan díj.
    Nem véletlenül utaltam korábban az árstopra. Persze, hogy be akarja hozni a bank az ATM-es veszteségét, szétteríti más szolgáltatásokra, díjakra. Pont úgy, mint az árstoppos termékeknél. Most rákényeszrítik a bankokat az ATM-hálózat bővítésére. Meg is fog nőni minden más díj is. A 150 ezres kp-felvétet nem lehet díjkötelessé tenni, növelnek más díjakat még jobban.
    Jól írta .tnm, kisfalu kisboltjának sem hiányozna a fiók, a befizetős ATM, ha a vevői átállnának kártyás vásárlásra.
    De a kérdés így még inkább jogos: miért kell nekem és a a kp-t nem használóknak megfizetni az ő "kényelmüknek", berögzült szokásaiknak a költségét? :F
    Az éves bankkártyádíjak már régen csökkenhetnének, akár nullára is, ahogy egy Wise, Revolut esetében sincs éves sarc. Nem kell ehhez fintech banknak lenni. Ott a Rafi Gold 2.0. Évi 500e (havi átlag 42e) vásárlással már nincs évi díj, mert így is megéri a banknak.
    Ugyanez vonatkozik a fiókokra is. Megyénként 1-2 hitel-, befektetési centrum elég lenne. Minek a többi? Miért fizetjük felelslegesen a költségét? Azért, mert van rá igény, egyesek így szeretik? Rendben, de akkor fizessék csak ők a költségét.
    Ebben is .tnm-mel értek egyet: az árérzékeny magyar nagyon gyorsan változtatna a szokásain, ha fizetnie kellene a valós költségeket. Ha mégsem, akkor pedig legyen ez az ő baja. És ne másokkal fizettesse meg!

  • sifarr

    senior tag

    válasz dredjudge84 #26821 üzenetére

    Azért olyan nagy deficit nem lehet az atm-ek miatt! ...
    Nem? Biztos vagy te ebben?
    Nézzük Bogyi007 példáját: Kelebia.
    Lakosság kb. 2200. Nagykorú ebből 80 %, azaz 1760. Ebből nyugdíjas 30 %, 528. A nyugdíjasok min. 20 %-a kp. kéri a pénzt, azaz kp-s nyugdíjas 106, számlás 422.
    Az átlagnyugdíj idén haladja meg a 150 ezret, viszont azon a vidéken az átlagnyugdíj az országos átlag alatti, tehát jellemzően beleférnek a 150-es keretbe. Tehát 422 nyugdíjas kp-kivéten a bank nem keres, viszont kifizeti a tranzakciós illetéket is (0,6 %) a többi költségén túl.
    Marad 1232 aktív dolgozó. Itt is az átlagfizetés az országos átlag alatti, de számoljunk 300e nettóval. 150 ezerig ingyen veszik ki, csak a felette levő 150-ért fizetnek. Ennek díja bankfüggő, de számoljunk rá kétezret. Ez összesen 2.464.000.- bevétel. A bank az ingyenes részért is kifizeti a 900 tr. illetéket, és ugyanennyi illetéket kifizet a második 150 ezret kivétért is. Azaz 1232 fő után fejenként 2*900-at, összesen 2.217.600.-. Tehát a beszedett díjakból marad a tr. illeték levonása után 246.400.- forint. Eddig ez a bank pozitív szaldója. De ebből le kell vonni a nyugdíjasok ingyenes kp-felvétele (!) után fizetendő 422 x 900 illetékét, azaz 379.000.- forintot. Mennyi is az egyenleg?
    A díjbevétel összesen 2.464.000.-, az összes tr. illeték 2.596.600.-, a bank vesztesége pedig 132.600.-!! Ez csak a tr. illeték miatti veszteség. Havonta.
    És akkor még nem beszéltünk a többi költségről. Az ATM (gép) bekerülési költsége (ára) milliós nagyságrendű, attól is függően, hogy milyen típus. A telepítése, beépítése, védelmi elemek kiépítése is inkább milliós. Aztán ott van az üzemeltetés költsége (áram, internetkapcsolat, karbantartás, stb.). Nem kis költség az ATM pénzzel feltöltése sem (speciális pénzszállító, személyzet, távolság, stb.).
    Mikor fogja egy kelebiai ATM visszatermelni a beruházás, üzemeltetés költségét? Soha!

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #26830 üzenetére

    ... de a mostani 70-80 évesektől még nem várható el, hogy online intézzék a banki ügyeiket és/vagy utazgassanak 30-50 kilométert, ha valami nyűgjük van. Nekik még szükségük van a fiókokra, illetve a személyes ügyintézés lehetőségére.
    Ez egy valós probléma. De jellemzően milyen pénzügyei vannak egy 70-80-as nyugdíjasnak?
    Megkapja a nyugíjat, kifizeti a számláit, esetleg van valamekkora megtakarítása. Hitelt nem vesz fel. Ilyen életkorban már nem is nagyon kap.
    Ha kp-ban kapja a pénzt, akkor kp-ban vásárol. A számláit a postán fizeti ki kp-ban. A megtakarítását betétben tartotta - eddig - a helyi takszövben vagy a postán.
    Ha számlára kapja, akkor kivette egyben, a többi ugyanaz. Illetve a betétet már nem tudja helyben intézni, mert se takszöv, se posta.
    Valóban nem fog átállni online banki ügyintézésre. Nem is várható el tőle.

    De ...!
    Onnan indultunk ki, hogy az MNB a fiókbezárások miatt az ATM-hálózat bővítésére próbálja kényszeríteni a bankokat. Beleértve a bezárt fiók/fiókpénztár helyett befizetős ATM telepítését.
    Egy 70-80-as problémáját viszont nem oldja meg, ha a fiók helyett lesz egy befizetős ATM. Csak akkor lenne jó, ha átállna az online számlavezetésre. Ez meg ugye nem járható út.
    Szóval ez a rendelkezés nem oldja meg azok problémáját, akik - koruk miatt - nem tudnak átállni az online rendszerre. (Akik viszont nem akarnak átállni, azokon meg nem kell "segíteni".)

    Az a probléma, hogy ez a kérdés egy társadalmi probléma. Egy társadalmi problémát az államnak kell megoldania, vállalva ennek a költségét is. Az állam, jelen esetben az MNB ebben a kérdésben azt teszi (ami nálunk gyakori), hogy egy társadalmi problémát az üzleti szférán keresztül akar megoldani, ráterhelve a költségét is, amit aztán végül a lakosság fizet meg a drágább szolgáltatásokon keresztül.
    A fióktalanodó kistelepülések - főleg az idősebbekre tekintettel - problémáját a postákon keresztül kellene ,megoldani. Amelyekben kp-ban (vagy kártyával) fizethetők a számlák, a megtakarítást is el lehet helyezni. Nemcsak észrevehetetlen takszöv kamatra, hanem nyomtatott, nevesített államkötvénybe is jó hozammal.
    Dehát a postákat inkább leépíteni akarja az állam, megtakarítani a veszteségét. Fizessék a veszteséget inkább a bankok, illetve a sor végén az ügyfeleik.

  • sifarr

    senior tag

    válasz dredjudge84 #26837 üzenetére

    Hidd el, ha nagyon nem éri meg nekik egy atm üzemeltetés, akkor elviszik onnan.
    Ha tehetik. Mert te meg azt hidd el, hogy az MNB rendelet pont arról szól, hogy a bankok akkor is fenntartsák, bővítsék az ATM-hálózatukat és ott is, ahol nem éri meg.
    Nézd a Gránit példáját. Talán 2 ATM-jük van összesen. Kiszámolták, hogy inkább megéri nekik kifizetni az ügyfeleik ATM-használat miatti költségeit más bankoknak, mint saját hálózatot kiépíteni. A rendelet miatt most a Gránitnak 169 ATM-et kell telepítenie országosan. Ja, meglevő 2 ebből levonható.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Gallmix #26845 üzenetére

    Kicsit sántít a hasonlat...
    Olvasd el figyelmesebben, és a helyes értelmezéshez vedd figyelembe az előzményeket.
    Segítek!
    A hasonlatban az ATM a csomagautomatának felel meg. Az MPL-nek ma még van értelme - írta .tmn - hiszen nincs teleportálás élettelen dolgokra.
    Ha lenne olcsó teleportálás, akkor az MPL-nek már nem lenne értelme. Azaz a hasonlat jelentése: ma van jobb megoldás az ATM-nél, tehát már nincs értelme, ahogy a teleportálás esetén a csomagautomatának sem lenne.

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz oliverdad #26853 üzenetére

    Valakinek van esetleg rafi ajanlo kódja?
    Ahogy olvasom a Rafi ügyfélajánló oldalát, pont fordítva működik a dolog.
    Neked kell megküldened az adataidat (név, születési idő, telefonszám, e-mail) az ajánlónak. Aztán az ajánló regisztrál téged a kódjával, a bank pedig megkeres és nyithatod a számlát.
    Van más mód is, amikor te csak a kód kód birtokában el tudod intézni?
    Kódja egyébként minden rafis lakossági számlához jár. Rajta van minden kivonaton.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Gallmix #26861 üzenetére

    Azért ez muris, akár 1000ft havidíja is lehet, de max 100e-t lehetne utalni? :DDD
    Nem, lehet többet is. Itt a jogszabály. Olvasd el a 4. § (1) és utána a (2) bekezdést!
    Az (1) bekezdésben meghatározázák, hogy az 100, a 150 és a 50 ezres határokat. Eddig a határig a bank nem számíthat fel több díjat jelenleg, mint a bruttó minimálbér 1,5 %-át.
    A (2) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a határon túli használat után (és egyéb költségek tekinteténben) a bank a saját árképzése szerinti díjat felszámíthatja.

    A cikk nem tudom mennyire valós, ez úgy tudom már nem létezik.
    Létezik. A jogszabály így szól:
    vagy a fizetési számlát vezető hitelintézet bankfiók-hálózatában forintban egy készpénzfelvételt hajt végre legfeljebb ötvenezer forint értékben
    Ez azt szabályozza, hogy ha az ügyfél nem él a 105 ezres a bankfüggetlen ATM-es kp-felvéttel, akkor 50 ezer erejéig csak a számlavezető bank fiókjában vehet fel kp-t ingyen.

  • sifarr

    senior tag

    válasz merqree #26910 üzenetére

    Szerintem nem sorrend, hanem felsorolás.
    Sorrend az. Van benne logika, hogy tudatos vagy sem, mindegy.

    Az első 3 ingyenes számla. A sorrendet az előírt jóváírási feltétel adja. Elöl a legkönnyebben teljesíthető, utána emelkedő sorrendben a másik kettő.
    A 4. pedig a feltétel nélküli csomag, de az nem ingyens.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Gallmix #26912 üzenetére

    Én a GRÁNIT Sztár bankszámla csomagot írnám be, a Digitális helyett, mert annak jobbak a feltételei ...
    Ez nem egyértelmű, az ügyfél utalási szokásaitól függ. Ha jellemzően kisösszegűek (18.750 alatt) az utalások, akkor a Digitális a jobb. A Sztár az utalás minimum díja miatt a nagyobb összegű utalások esetén kedvezőbb. De a határt nehéz megállapítani, mert a minimum díj eltérő bankon belüli és kívüli utalásnál. Gyakorlatban nincs lényeges különbség a két csomag között, nem érdemes vele foglalkozni. Legfeljebb akkor, ha havonta, rendszeresen nagy összegek forognak a számlán. Akkor viszont jobb számlát kell keresni.

    Esetleg opcióként meg lehet említeni a Bajnok számlákat.
    Felesleges. Az összefoglalóban felsorolt csomagok elégségesek.
    A Bajnok csomagok feltételhez kötöttek. A Plusznál van számlavezetési díj. Mivel 280 a jóváírási feltétel, ezért ha valaki teljesíteni tudja, akkor találhat jobbat. A sima Bajnoknál csak látszatelőny a 150 ezres folyószámla egyenleg. Ezt állandóan figyelni kell(ene), hogy ne csússzon ki belőle az ügyfél - kényelmetlen. Van ennél jobb gyakorlatilag "feltétel nélkül". Az Uni 75 ezres feltételét, aki nem tudja teljesíteni, minek neki számla?

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26923 üzenetére

    Akkor már a 150000 Ft-ot berakom diszkont kincstarjegybe az államkincstárba es ... választom a digitális Pluszt 890 Ft ért.
    Amit írsz, az igaz. De van benne egy kis összemosás. Te egy befektetés hozamával kompenzálod a bankszámla költségét. E logika alapján mondhatnám, hogy - sarkítva - van 1 milliárdom, befektetem 10 %-os hozamra a banknál, és már nem számít, hogy a számlaköltségem havi 30-50 ezer - hiszen a befektetés hozama bőven fedezi.
    A kérdés, amire Gallmix reflektált, onnan indult ki, hogy kell-e változtatni az összefoglalón, kerüljön-e a rafis Gold 2.0 előrébb a sorban. Erre a felvetésre írta, hogy a Gránit Digitális helyett a Sztárt inkább szerepeltetné.
    Az összefoglaló ajánlása költségalapon ad ajánlást. 1 elem van még figyelembe véve, hogy a feltételes számláknál mekkora az jóváírás összege. Ha ezt a szűk szempontrendszert bővítjük más szempontokkal, teljesíthetőségi "trükkökkel", akkor átláthatatlanná válik az egész.
    Pl. a Gránit Digitális/Sztár kisjövedelműeknek való, akiknek akár 150e megtakarítása sincs. Nekik a plusz nem jó. Vagy másodszámlának, mert betétet akar lekötni, ami sokkal nagyobb kamatot fizet, mint más bankoknál.
    A rafis Goldról én írtam, hogy egyre többeknek jó lehet, és pont a feltételek előbb-utóbb várható szigorodása miatt érdemes lehet bespájzolni egyet. De ez sem jó mindenkinek, a többségnek. Pl. nem érdemes a 3 részletes jóváírásai kacióra építeni. Annak jó, akinek a jövedelme nem éppen eléri, hanem inkább egy százassal magasabb a 400-nál. Egy pár hónapos betegállomány durva számlavezetési díjat eredménezhet. Vagy annak jó, akinek van 3-6 havi bevételét elérő likvid tartaléka, és pingpongozni tuda bank és a MÁK között.
    Szóval nem érdemes újabb szempontokat, trükköket beemelni az ajánlásba. Tökéletes, kompromisszummentes számla, minden igényt kielégítő banki szolgáltatáscsomag (beleértve az app, banki rendszer, stb. szolgáltatásait) nincs.
    Ha az összefoglaló megváltoztatása valós igény, akkor - szerintem - jövedelem szerinti típusokból kellene kiindulni (0-200, 200-500, >500). És típusonként lehetne ajánlani csomago(ka)t. A trükkök tekintetében pedig típus szerinti egyedi tanácsot lehetne adni.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #26927 üzenetére

    Ördögi kör :DD
    Dehogy ördögi kör! :N
    A bankok ügyféltípusoknak és tipizált ügyfélhasználati szokásoknak próbálnak megfelelni a számlacsomagjaikkal. Az ügyfél pedig, amikor csomagot választ, akkor "besorolja" magát valamelyikbe. Vagy jól, vagy se.
    Persze az ügyfél választhat magának nem a típusának szánt csomagot, trükökkel, egyéb megoldásokkal meg is felelhet a feltételeknek. De valójában ezek "kényszermegoldások", odafigyelést igényelnek, esetleg kockázatot is rejthetnek.
    Általában igaz, hogy minél alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozik egy ügyfél, annál kisebb valószínűséggel talál nullás csomagot. Vagy csak egyéb megoldásssal, vagy csak akciósat.
    Fordítva is igaz: nagyobb jövedelem = nagyobb esély nullás csomagra. Kényelmesen, akciók nélkül és kockázatmentesen. Viszont ennél a típusnál már nem a bankköltség a fő, az egyetlen szempont, hanem az ár-érték arány. Ebbe minden beletartozik. És meglehet, hogy inkább fizet egy számára elfogadható költséget egy banknál, mint semmit a másiknál, ahol összességében az igényeinek nem elég megfelelő a bank szolgáltatása.
    Magamat hozom példának. Van rafis Goldom. Tartalékul, kipróbálásra, esetleges főszámlaváltás céljából nyitottam. Fel fogom mondani. Több dolgot sem tudok elfogadni, megszokni a Rafinál. Limitállítás díja, én csinálom és még én fizetek durva díjat? Ki tudom fizetni, de nem vagyok hajlandó. Push hiánya. Jó, de akkor miért nem ingyenes az sms? Prémium számlánál sem. Most olyan értelmetlenségről már nem is szólva, hogy a számlakivonat nem naptári hónapra készül, hanem 6-tól köv. hó 5-ig. Ugyanakkor a tr. illetékról szóló tájékoztatás (jogszabályi kötelezettség) a naptári hónap szerint van. Ettől még másnak, más igényeinek kompromisszummal vagy nélkül persze meg is felelhet. Nekem úgy tűnik, hogy nem.
    Szóval nem ördögi kör ez. Minden ki keresse meg a saját helyzetéhez, igényéhez adekvát megoldást. Ez pedig lehet "ideiglenes" vagy akár hosszabb távú is.

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #26933 üzenetére

    ... nem ingyenes az sms, select-ben mar igen,
    Igen - tudtam is -, csak a magam példáját hoztam. A Select feltétele nekem gond nélkül teljesíthető, csak éppen nem egy helyről, tételből van jövedelmem. Nem akartam egy számlára irányítani. Nem szeretem, nem számolok az akciókkal, a 3-as jóváírási akcióval sem. A Gold nekem csak teszt, egyet se irányítottam rá, másképp oldottam meg.

    es hat az a valoban premium szint, nem csak neveben
    Egyetértünk. 2015-ben még az volt, ma már nem. Ezért is várható az eddigiek gyakorlat alapján a Gold 3.0. :K

    Egyebkent a jovedelemszabalybol me'g kivetelek a diakok (18-26 korosztaly), nekik sok helyen van ingyen lehetoseg.
    Mert más a banki szempont: a "beszoktatás". Azután hátha maradnak a későbbi kondíciókkal is 20 évig. De az igaz, egy összefoglalőban ennek a típusnak is lehet helye.

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz tlala #26949 üzenetére

    Tudnátok ajánlani egy számára kedvezőbb bankszámlát?
    Neki Wise az optimális. Kezdeti és egyszeri kb. 2300-as költség, utána költségmentes.
    Részletek itt olvashatók.

  • sifarr

    senior tag

    válasz dredjudge84 #26958 üzenetére

    Semmi, csak amikor valakinek zárolás van, ...
    A kérdező leírta: amúgy mindenre Revolutot használ.
    Akkor a fia ismeri az esetleges zárolás eshetőségét és megoldását, egy fintech jellegzetességeit. A Wise-nál ritkább a zárolás, mint a Revolutnál. Inkább csak extrém, "gyanúsabb" esetekben. Egy munkahelyi fizetés kiutalásban mi lenne a gyanús? A nettó minimálbér vagy annye se, pedig nem extrém. Akkor?
    Forintszámlát cserélne forintszámlára, minimális használatra, minél kisebb költség mellett.
    Akkor?
    Miért is nem jó a Wise?

  • sifarr

    senior tag

    válasz Gallmix #26967 üzenetére

    Revolut feltöltésre, meg hasonlókra már mintha szednének díjat.
    Ha Revolutot töltesz, akkor az neked ingyenes, a Revonak költség. Ha Wise-ra töltesz fel kártyával, akkor az neked költség, mert a Wise a kártyás vásárlás költségét rádterheli.

    meg egyes helyekre feltölteni sem tud már számlát pl szerencsejáték zrt
    Akkor lottózol a telefonszámlád terhére, azt pedig kifizetheted kártyával. De hagyjuk az ilyen példákat!

    Kikerülhetetlen, hogy legyen egy hazai bankod.
    Ha nem vagy nyugdíjas, akkor a Wise tökéletesen helyettesít egy magyar bankszámlát. Ingyen! A nyugdíjat is csak jogszabály miatt van utaltathatod Wise-ra. Technikai oka nincs, mert a Wise magyar számlája része a GIRO-nak. AFR is van.

    Szerintem ez a kérdés lezárható!

  • sifarr

    senior tag

    válasz 4ron #27223 üzenetére

    Az a baj a PEMÁP-al, hogy az kevésbé likvid, mivel van visszaváltási díj.
    Ez igaz. Viszont ha banknál parkoltatod a pénzt és utána elutalod valahova, akkor az utalás költsége magasabb lesz, mint a MÁK-nál a "visszaváltási díj". Kp-felvét esetében a költségéről már nem is beszélve.
    Kb. 4 hónap alatt az eurós kötvény visszatermeli a visszaváltás költségét. Attól kezdődően már nyereségben vagy. Az utalás költsége pedig nulla (külföldre is), ha természetes személy a célszámla tulajdonosa. Ha cég, akkor is csak tr. illetéket vonnak.

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #27231 üzenetére

    Feltölti Revolutra és kiveszi EUR automatában.
    Mi??? Feltölti? :F
    Te most viccelsz vagy szórakozol velem? :W
    Olvasd már el az eredeti kérdést!! Segítek, itt van!
    Most van Revoluton az eurója, de szeretné bankszámlára áttenni és ott parkoltatni.
    Erre írtam, hogy a kincstár jobb megoldás, és kamatozik is.
    Összegről nem írt, ezért én is általánosságban írtam.

    Olvass végig egy szálat mielőtt belekapnál ...!

  • sifarr

    senior tag

    Nem unjátok még? :W

    A topic valóban arról szól, hogy ki-ki csökkenthesse/nullázhassa a bankköltségét. Akkor is, ha a jövedelme csak átlagos vagy átlag alatti. Erre ott van az összefoglalóban a két akciós számlacsomag.
    Arra érintőlegesen ki lehet térni, ha valaki kisebb jövedelem mellett is szeretne prémium, nullás csomagot, akkor milyen lehetőségei vannak. Erre ott a rafis csomag. Persze itt szükség lehet trükközésre. Hogy ez egy akciós és egy prémium számla közötti utalásos pingpong vagy - ha 2 bankszámát nem szeretne - kincstárszámlás (némi tőkét igénylő) az mindegy.
    De ne keverjük ide azokat az eseteket, amikor valakinek befektetései vannak, több helyen is, vagy kombinálják a banknál a befektetést a számlacsomaggal. Az sem lehet a többiek számára összehasonlítási szempont, ha valaki pl. sosem utal vagy csak 20e alatti összegeket.
    Egyéni szokások alapján akár egy normál, nem akciós, nem ingyenes számla összköltsége is lehet akár havi 500 alatti.

    Ha valaki itt a topicban felhasználói szokásait, igényeit részletezve, jüvedelmi (és befektetési) viszonyaira kitérve kérne tanácsot (senki sem fogja), akkor lehetne személyre szabott tancsácsot adni bankra és bankszámlára. Ha nem ez az eset, akkor maradjunk az alapmegközelítésnél! :R

    Axioma csak a topic alapkérdése szempontjából, általános megközelítésből írta, amit írt. Nem kell érte "megkövezni".

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #27289 üzenetére

    Az a mellette levo hsz volt, a 81-re reagaltak
    Nem konkrét, s főleg nem a hsz-em előtti 2 hsz-re reagáltam. A KH-s polémiát untam meg nagyon. Teljesen értelmetlennek láttam azt a közben kiderült érvelést, hogy nekem nullás, miközben nem is utal. Azt meg főleg, amikor a szempontrendszerbe a számlanyitási promóciós jóváírás bekerült. Több banknál, több normál számlacsomag is van, amelyek esetében a jóváírás nullássá vagy nyereségessé teszi 2-3 évre a csomagot. Persze az ügyfél használati szokásától függően.

    (minek a keszpenz, ami kp az valahol a feketegazdasagba fog kerulni)
    Ez is egy értelmetlen polémia volt.
    Lehetnek érvek a kp. mellett.
    - 70 fölött, amikor már valaki nem akar/tud a pénzügyi szokásán változtatni.
    - Jogos, megérthető, méltányolandó érv, ha valaki személyes adatainak védelme miatt nem akarja, hogy bankok, pü-i szolgáltatók, stb. profilt építhessenek ki a költési szokásai alapján. De akkor legyen következetes, és szüntesse meg vagy az elkerülhetetlen mértékig minimalizálja a banki szolgáltatások igénybevételét.
    De azok az érvek, hogy mi van, ha a Tescoban nem tudok kártyával fizetni. Ugyan. Ma egy sima heti bevásárlás egy ötvenes (nekünk inkább 70-100). Akkor vigyek magammal kártyát, meg minimum 100 kp-t? Ugyan már, nevetséges.
    A többi érv a kp mellett is hasonló.

    A te érved viszont megalapozott. Elterjedt nálunk a feketén kifizetett jövedelem, és elterjedt a a költési oldalon is a megoldjuk okosban megoldás, meg a hasonlók.

    De ez a kérdés nem banki kérdés, felesleges a topicba beemelni.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #27310 üzenetére

    Kit érdekel hol van a pénzem... Ez nem jó gondolkodás
    Teljesen igazad van! Én is így vagyok vele. :K
    Engem nem érdekelnek az árstop miatti jajongások sem. Hogy az árstop árát triplán megfizetjük a többi terméken, ...? Ugyan már! Ez sorosista közzgazdasági propaganda. Az infláció a brüsszeli szankciók miatt van. 97 % nem tévedhet! Szomorú, hogy Matolcsy ma a Parlamentben, soros beszédében kritizálta az árstopot is. Hova jutottunk? :O
    Magyar ember magyar bankol! Ez kiállás a nemzeti érdekek mellett. Hogy honunkban végre a Tiborcoknak se lehessen panasza! :C
    Csak a Gránit, az MBH meg a Széchenyi, az NHB. (Sajnos az utóbbi kettő már nem elérhető.) OTP nem, fele se magyar. :N

  • sifarr

    senior tag

    válasz .tnm #27327 üzenetére

    mellesleg erste-ben is van már egy kis ner.
    De jure igaz (Corvinus Zrt.), viszont de facto nincs befolyása. A Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ugyanakkora tulajdonrésze + a 70 % osztrák anyabanki tulajdon kispadra ülteti.

    erste-nél és unicredit-nél csak hitelt nem szabad felvenni
    Gránitnál sem. Családi tapasztalat. Tökölnek, inkompetensek, stb.

    a lényegre: mint írtam anno, egy haláleset miatt egy csomó hazai bank ügyfélszolgálatához volt szerencsém (cib, erste, rafi, otp) mindegyik szörnyű volt.
    Mindnél vannak gondok, nem is kevés. Ezért kell az embernek kombinált rendszert kialakítania magának.
    Ha hitel kell, akkor a főszempont a hitel. Ha úgy a kedvezőbb, akkor folyószámla is mellé. Mindegy a költsége, a szörnyűsége, ha a hitel kamatkedvezménye nyereségesen kitermeli. Ez csak másodszámla lesz.
    Ha betét az igény, a bankok akkor nem jönnek szóba. Még a vésztartalékot sem érdemes banki betétben tartani. Az ilyen 8-9 % nem 8-9 %, csak 6,8-7,65, mert lejön a kamatadó. Ha a banki betétkamat havi sok ezer, akkor az valójában kamatveszteség a kincstárhoz és a kötvényhez képest. Ha pedig pár száz, akkor nem érdemes foglalkozni vele. Tehát a számlaválasztásnál ez nem szempont.

    A mindennapi folyószámla esetében pedig ott a van/nincs, milyen és mennyiért kérdésköre (push, Pay, limitállítás, utalás, stb.)
    Kis jövedelem (<200e) esetében még kombinálni sem érdemes. Legfeljebb a kincstárral.
    Amióta a Wise magyar GIRO-t ad és része az AFR-nek tökéletesen helyettesít egy magyar banki számlát. És ingyenes. Nem lesz vele több gond, mint bármelyikkel. Az időleges "zárolás" kockázata sem nagyobb, mint egy időnkénti időleges banki leállás. Az OBA hiánya sem jelent valós kockázatot. Hamarabb megy csődbe egy kisebb magyar bank, akár a Gránit, mint a Wise. (Nincs ilyen kockázat. Nem fog és nem is engednék. A ner-es tulajdonosi körnek kell a legalább 2 bank egymás hitelezéséhez.)
    Nagyobb jövedelem esetében (kategória függvényében) pedig lehet kombinálni a Wise-ot valamelyik hazai (külföldi tulajdonú) bankkal. Főszámlának egy nullás vagy kisköltségű hazai bank számlája (lehet akár az OTP is.). Azon csak a dokumentálást igénylő tranzakciók futnak. A csip-csup tranzakciók pedig a Wise-on.
    Nem ingyenes megoldásra kell törekedni, hanem az igényeket optimálisan kielégítőre.

    Szóval van lehetőség a ner-telenítésre. Persze a kényelem, a megszokás is fontos szempont, amit tiszteletben kell tartani.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Oliverda #27339 üzenetére

    Nem emlékszem a CIB-nél olyan esetre, hogy egy teljes hétvégén át állt a rendszer ...
    Hagyd! A CIB valójában sohasem elérhető, semmi sem működik, stb. - sztereotípiákkal nem érdemes hadakozni. :N

    De a CIB a hülye. Hetekkel előre közli a rendszerfejlesztéseket. Ma is lesz 22-től holnap 5-ig. Se honlap, se app nem lesz elérhető, online vásárlás appos jóváhagyása se.
    Fenn van a honlapokon, csak azt az ügyfelek elsöprő többsége nem nézi, hisz' minek. Annyi esze viszont a CIB-nek nincs, hogy 2 nappal korábban és aznap kiküldjenek egy pusht figyelmeztetésül. Így persze lesz is ügyféloldali anyázás rendesek. És erősödnek a sztereotípiák.
    A CIB már csak ilyen, de én így szeretem. :)

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #27362 üzenetére

    Akinek probléma bemenni az ne nyisson 2 fiókos bankban ...
    Nem figyeltél vagy értetted meg Oliverda hsz-ét: más bankok "nem is próbálják beállítani magukat 21. századi innovatív, elektronikus pénzintézetének".

    Egy digitális banknál a kártya lefagyasztása gyakorlatilag megegyezik a kártya időleges felmondásával. Ha lejáratkor nem kérsz újat, akkor a véglegessel. Mivel egy digitális banknál nincs éves kártyadíj, ezért ez egy gombnyomással működik.
    Egy digitális banknál a számla felmondása is csak pár gombnyomás. Nem sokoldalas nyomtatvány kitöltése, postázása - hanem pár klikk.
    Egy digitális banknál egy számla reaktiválása is pár klikk, pár perc. Szó szerint! És ha a régi, fizikai kártyádat nem semmisítetted meg, akkor annak a reaktiválása is digitális úton pár óra alatt megoldott. Az igénylése csak pár perc, az átfutása pár óra.
    Egy digitális banknak nem kell 2 fiók sem. Stb.

    A Gránit tehát nem digitális bank. Illetve csak úgy mint a "magyar narancs" - már ha érted, hogy ez mit is jelent.

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #27367 üzenetére

    ... ha valakinek nem jön be egy bank be kell zárni és keresni egy megfelelőt.
    Látod, ebben tökéletesen igazad van, teljesen egyetértek veled.

    Nem nálam merült fel a gránitos kártyafelmondás mizériája. Viszont teljesen megértem a morgolódásukat.
    Egy bank, amelyiknek 2 fiókja van a működési rendszerét alakítsa ki oyannak, hogy az ügyfelek fiók felkeresése nélkül intézhessenek mindent. És ne alakítsa úgy az ügymenetét, hogy bizonyos alapdolgokat - fiókhálózat híján - postán kelljen intézni. Te pesti vagy, könnyen mehetsz postára, de mit csináljon az a falun élő, ahol nincs posta, mert nem is volt vagy most zárták be? A levélfeladáshoz még utazzon is (idő, költség)? Ne akarjon így országos ügyfélbázist. És ne hirdesse magát digitális banknak, mert renszerszinten nem az, tehát megtéveszti az ügyfeleket.

    Csak nem értem mit kell ennyit hisztizni
    Ezt te mondod? :F :Y Ki állítja már sokadszorra, hogy "Cib majdnem többet nem megy mint igen stb stb". Lásd itt is!
    Ez nettó valótlanság (mást szó kifejezőbb lenne). A CIB rendelkezésre állási statisztikája nem rosszabb a magyar banki átlagnál. Hogy az érzete ennél némileg miért rosszabb, arról pont én, a CIB-es írtam kritikusan. Lásd itt!
    Te keltesz hisztériát a CIB ellen, de ez pl. engem nem zavar. :N Te se nevezd hiszinek a valaki jogos kritikával illeti a Gránitot, és a gyenge ellenérveidet joggal nem fogadja el. Ismétlem, nem én, mások - de igazuk van. Én a korábbi hsz-ben csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy rendszerszintű okokból nem nevezhető digitálisnak a Gránit. Nálam a hiszti fogalmilag kizárt, mert nincs náluk számlám. Nincs okom miattuk sem kiborulni, sem felháborodni, sem hisztizni. :N

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #27371 üzenetére

    Leagább annyi jogot adj meg másnak, amit önmagadnak!

    Nem szórakoztam bezártam a cibet és kész.
    Jól tetted.
    Viszont gránitosok megkifogásoltak valamit.
    Te elintézed lényegében azzal: minek morogni, ha nem tetszik, hagyjátok ott.
    Akkor te miért szólsz, morogsz a CIB miatt 1 vagy 2 év után:?
    Ha ők még gránitosok, ugyan hadd adhassanak hangot a kritikájuknak. Vagy ha ők nem, akkor te sem.
    Ha valaki, bármely bank ügyfele valamit megkritizál a bankjával kapcsolatban, hadd tegye. Ettől még akár maradhat is a bank ügyfele, ha neki így is jó. Ha az sms elszámolási, kivonatos probléma ellenére marad, attól még szólhat.
    Ez a topic egymás tájékoztatásáról, a tapasztalatok megosztásáról, esetlegesen tanács adásáról szól. Ebbe bőven belefér bármely bank esetleges kritikája is.

    Mindenkinek lehet magán véleménye de a topikgazda saját véleménye alapján ne akarja már csak úgy kirakni az ajánlott bankok közül mert neki postázni kell egy megszüntetést…
    Persze, mindenkinek lehet véleménye. És topikgazda nincs. A jelenlegi összefoglalót RR-13 készítette. Bár nem topikgazda, ha módosítani akarja, akkor módosítsa - az övé a "copyright". Csinálj egy jobbat, tedd hsz-ben közzé! Majd kivesézzük, szavazunk róla, és ha jobb, az összefoglalót lecseréljük a tiédre. Ha jobb, objektívebb!!!

    (A 28e nyitási bonuszt gondolom azért probléma nélkül felvette)
    Ez pedig nettó személykedés. Ha felvette, megtartja, miközöd hozzá? Ha valaki a bónuszokért nyit és csuk bankról bankra, mi közöd hozzá? Ki vagy te, ki hatalmazott fel, hogy ítélkezz mások fölött? :W

  • sifarr

    senior tag

    válasz bigdady #27375 üzenetére

    ... majd nem fizetni semmiért egy fillért se az egy dolog de még köpködni is az ingyenes (bocs banknak ráfizetéses) szolgáltatásra nekem sok másnak lehet nem.
    A Gránit Banknak nincs publikus, bárki számára elérhető ingyenes számlacsomagja. Akkor se, ha az éves kártyadíjtól eltekintünk. Ha használod, akkor fizetni kell.
    A Hős csomag az, de az csak az egészségügy területén dolgozóknak elérhető. Valamint vannak a több éve lezárt, a régi ügyflek számára viszont még elérhető csomagok között.
    Ennyit a tájékozottságodról, és a véleményed megalapozottságáról.

    Ha az ingyenesség alatt a nullás számlavezetési díjra gondoltál, akkor arra kérnélek, hogy egy szaktopikban a szakkifejezéseket megfelelően használd.

  • sifarr

    senior tag

    válasz István89 #27389 üzenetére

    Platinum kártya mire jó azon kívül, hogy 19ezret fizetsz érte éves szinten?
    A növelt számú ingyenes kp-felvét kitermelheti az árát, akinek ez szükséglet.
    De alapvetően a sokszor külföldre utazó embereknek éri meg. Extrém magas értékű utasbiztosítást is tartalmaz, ráadásul - ha emlékeim nem csalnak, akkor - extrém sportok (pl. búvárkodás) miatti balaesetek esetében is fizeti a gyógykezelés költségét.

  • sifarr

    senior tag

    válasz Qtyii #27392 üzenetére

    Pont ezt írtam, hogy már a kp-felvét visszatermelheti az árát - ha valakinek ez igénye.

    Viszont itt van a tájékoztató!
    Extrém sportokra kiterjed az 50 milliós biztosítás, egészségügyi szűrővizsgálatra 15 % kedvezmény egy magánklinikán, külföldön autóbérlésnél is jó, egyes gránitos betétnél "prémium" kamat, ingyenes online magazinok, stb.
    Ha valakinek a kp miatt megéri, akkor a többi már csak bónusz.
    Ha valaki sokat utazik, akkor biztos megéri. Ha akár évente egyszer elmegy pl. vadvizi evezésre, már akkor jó, ha van.

    Ja és a 17800 kártya díjat a kamat plusz számla bőven kitermeli mivel átlagosan havi 2000ft kamatod ad ami évi 24000 Ft lesz...
    Ne kombináld a kamat plusz kamatát a platina kártya díjával. A havi 2, évi 24 ezerhez 300 ezer napi átlagegyenleg kell. Ebből akár 42 ezer hozam is simán kihozható. Kombinálva egy hitelkártyával a számlahasználatot több is (visszatérítés).
    A platina kártyát ne kombináld semmivel. Akinek az igényei, szokásai alapján megéri, annak önmagában is megéri.

    [ Szerkesztve ]

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #27405 üzenetére

    Egyreszt nem korrekt hogy a 3 ezrelekre is rapakolja az emelest, az nem valtozott.
    A tr. illeték a bankot terhelő adó. Egyes bankok azért szerepeltették külön díjtételként pl. az utalásoknál, hogy "jelezzék" az ügyfélnek: én "olcsó" vagyok, dehát az állam sarcol téged (ez egyébként igaz). Tehát ez egy marketingfogás. Amelyik bank a díjtételbe beépítette a tr. illetéket (CIB is ilyen), az pedig emelhet kevesebbet vagy inflációig is. Ez nem korrektség kérdése, hiszen ők is joggal hivatrkozhatnak az pl. újabb különadóra és más civilizált országokban nem megszokott állami banki (és más ágazati) sarcokra.
    A logikát szerint az sem korrekt, ha a bank 20 ezerig nem engedi el a beépített tr. illetéket, hiszen az nulla. Sok bank mégis megteszi, vagy csak akciósan engedi el. Ez van.
    Minden állami sarcot a végfelhasználó fizet meg. Ez ellen nem tehetünk semmit.

    Ezt a vízdíj kifejezést nem értem. :F Ez valami rövidítés vagy tényleg a vízdíjra (+csatorna) utalsz?

  • sifarr

    senior tag

    válasz axioma #27414 üzenetére

    .369*1.145=.422 a teljes fizetendo,
    Rosszul számolsz. 0,422/0,369=1,1436. A minimum díjnál: 182/159=1,1446.
    Az új díj tehát a 14,5 %-on belül magasabb a réginél.

    Vizdij a viz-csatorna akart lenni, vagy hat random exhas fizetendo, ...
    Jól tippeltem. :) De nem lehet a szolgáltatások, terméket áremelkedését összekapcsolni a banki díjak inflációs emelésével. Tetszetős az érvelés, de nem áll meg.
    Ilyen logika mellett, ha téglát veszek és utalással fizetem, a tégla ára pedig 1 év alatt 50 %-ot emelkedett, akkor is csökkenthetnék a bankok az utalás díját.
    Van egy szolgáltatás (utalás), amelynek van egy díja. Esetünkben %-osan meghatározva. Ezt a díjat nem lehet, értelmetlen összekapcsolni a díjszámítás vetítési alapjával.
    Gondold meg: emelkednek a mobilszolgáltatások díjai is. Valaki eddig havi 5 ezret fizetett, ami 5700-ra emelkedik. Ő átmegy egy olcsóbb csomagba, és ezentúl csak 3 ezret fizet. Akkor? Most emelkedett a banknak fizetendő díj vagy sem?

    Ahol a logikádnak igazsága van - korrektségi szempontból -, az például az üzemanyag árképzése, adóztatása. Abban az adó is megvan adóztatva az ÁFA-n keresztül. De ezt nem a benzinkutak csinálják, hanem az állam.

Új hozzászólás Aktív témák