Hirdetés

Aktív témák

  • greenity

    aktív tag

    válasz greenity #161 üzenetére

    Most kicsit rottyon vagyok, lelkileg mindenhogy.

    Maci egész héten estig éjjelig dolgozik és nagyon kevés időnk van együtt. Kb annyi, hogy amikor hazaér akkor 1 óra amíg lezuhanyzunk és ágyba bújik, meg amíg felöltözünk reggel és elmegyünk dolgozni. Az utóbbi három napban vittem neki vacsorát az irodába, akkor még van 5-10 percünk együtt, de ez vajmi kevés. Másrészt látom, hogy nagyon fárad, amikor hazaér akkor falfehér, most annyival jobb már a helyzet, hogy ha hazaér akkor utána felderül az arca, nagyon aggódom érte.

    Mindeközben önző dolog, de kicsit egyedül érzem magam, ő a másik felem és neki nem kell megmondanom, hogy valami bánt tudja és máris úgy bújik oda, hogy megnyugtasson. Most nem várom el, hogy ezt megtegye, mert fáradt és alig vagyunk együtt. Viszont szükségem lenne rá, mert teljesen meg vagyok zavarodva a betegségemmel kapcsolatban, nem tudom, hogy merre tovább, én hiába próbálok rendesen viselkedni hiába próbálom jól csinálni, és pozitívan gondolkodni, most falakba ütközöm.

    Otthon, Maciéknál és ahol emberek látnak próbálom tartani magam, de belül üvöltenék, mert nem tudom mit csináljak, Maci pedig igyekszik, mert így is látja hogy baj van, de most nem tud segíteni. Addig nem, amíg nem is látjuk egymást.
    Eljutottam odáig hogy szinte egész nap remeg a szemem sarka, ez pedig nagyon idegesít.
    Még mindig meg vagyok fázva....és ez is idegesít.

    "Egy mosolynál jobb a több"

Aktív témák