- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Computex 2024: feltárta a Lunar Lake-et az Intel
- Computex 2024: beröffentette az AI-t az AMD
- TCL LCD és LED TV-k
- Milyen alaplapot vegyek?
- Plazma TV topic
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Vezetékes FEJhallgatók
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Milyen TV-t vegyek?
Hirdetés
-
Szilícium-karbid chipekkel tompíthatnak az AI energiaéhségén
it 1 százalékot tud spórolni az Onsemi, de ez is elég lehet ahhoz, hogy 1 millió háztartást 1 évig ellássanak árammal.
-
Az iPhone 15 frissítésgaranciát, a 16 szép rendereket kapott
ma Sokáig hallgatott az Apple a frissítésekről, most viszont megtudtuk, mennyit garantál.
-
Spyra: nagynyomású, akkus, automata vízipuska
lo Type-C port, egy töltéssel 2200 lövés, több, mint 2 kg-os súly, automata víz felszívás... Start the epic! :)
-
PROHARDVER!
Gitáros topic ♪♫ eddig összegyűjtött tapasztalataink → itt.
(gitár-, erősítő-, effekt- és húrválasztásról, hangkártyákról)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
válasz izomhod #13612 üzenetére
Ha eltűnik a fellángolás (sőt, ha egyáltalán csak egy fellángolásról van szó), akkor nem akarta igazán. Ha valaki tényleg komolyan gondolja, hogy meg akar tanulni zenélni, bármilyen hangszeren, az nem fog letenni róla pár hónap alatt. Pár év alatt sem, ami azt illeti.
-
Szten Márs
nagyúr
Ez nem jumbo, akkor sem, ha ezen a honlapon kisebb testű Jumbonak van írva. A kisebb test stimmel - meglepően kistestű gitár - de a Jumbo formához sok köze nincs.
Ez némileg szubkejtív, de úgy gondolom, hogy a dreadnought nem egy kényelmes testforma. A gitárok - mint pl ez is -, ahol a dreadnoughtnál kifejezetteb a nyolcas forma, a felső és alső részt elválasztó ív, sokkal kényelmesebben ülnek az ember lábán. Persze ettől a dreadnought is teljesen megszokható és ha megszokja az ember, akkor már teljesen tökéletes.
Egyébként 32 ezer forint, enyiért használtan már biztosan kapsz tömör fedlapos gitárokat - igaz, dreadnoughtokat. Ha csak nem kifejezetten egy kistestű, cutawayes gitárra vágysz, azokat mindenképpen jobban javasolnám. Sőt, ami azt illeti, ha újonnan akarsz gitárt venni, és max ennyi pénzért, akkor is jobban javasolnék egy jó rétegelt fedlapos dreadnoughtot. Nem vagyok híve a rétegelt fedlapos kistestű gitároknak - persze, mindenféle testformánál előnytelen a rétegelt fedlap, de egy kis testű gitárnál szerintem még erősebben. Vékony, testetlen hang - szigorúan szerintem persze... -
Szten Márs
nagyúr
A rétegelt fedlap nem azért hátrányos, mert kevésbé lenne tartós - sőt, egy rétegelt lemezből készült gitár jóval kevésbé igényes, mint egy tömör társa és kb az idők végezetéig egyben fognak maradni a rétegelt lemezei, ettől nem kell félni. A különbség a hangban van. A tömör fedlapos gitár sokkal teltebben, szebben zeng, ráadásul idővel csak egyre jobb lesz.
Első gitár lenne, vagy már járatos vagy a gitározás világában? (Nyilván függ a stílustól, de nekem pl még az életben nem lett volna szükségem a cutawayra.) -
Szten Márs
nagyúr
Mielőtt bármi konkrétat írnék, mennyire érezted eddig, hogy hiányozna a cutaway a Tensonon? Mondjuk hozzátenném, a legtöbb fémhúros - ami azt illeti, az összes az általad említett árkategóriában - nyaka a 14. bundnál csatlakozik a testhez, míg a Tensonnál a 12. bundnál. Ez azt jelenti, hogy mindenféle cutaway nélkül is két bunddal több mozgástered van a nyakon.
-
Szten Márs
nagyúr
Miket játszol úgy általában, illetve miket tanulsz? És honnan tanulsz? Mit játszol akkor, amikor kéne jobb hozzáférés a felső bundokhoz?
Igazság szerint ez az árkategória nem ad túl sok teret a válogatásra. Vagy a Jade1, amit linkeltél vagy Cort AD-810, ami nem cutawayes, ellenben dreadnought. Kicsit határozottabb, zengőbb hangja lesz. Ha inkább akkordsikára kéne, akkor kifejezetten jobb választás. Ha finom fingerstyle játékra, akkor viszont meggondolandó a Jade1. (Ilyesmi miatt is kérdeztem, hogy mit játszol - bár a jó kérdés inkább az lenne, hogy mit akarsz majd játszani.)
-
Szten Márs
nagyúr
De, azért fontos a kinézet. Fontos, hogy jó érzéssel vedd ki a tokjából és játsz rajta. Egyébként a legjobb - sőt kb. az egyedüli ajánlható mód - az, hogy menj el a hangszerboltba és próbáld ki mindkettőt. Mondjuk Jade1 szinte biztosan nem lesz, még Pesten is mindössze egyetlenegyszer láttam egy hangszerboltban, pedig voltam már párszor az itteni hangszerboltokban... Annyit azért tudj, hogy tényleg meglepően kis testű gitár, főleg egy dreadnoughthoz képest. Aztán, hogy ez neked esztétikailag előny, vagy hátrány, azt már neked kell tudni.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Eastman #13769 üzenetére
Amíg a klasszikus gitárok alakja kb. teljesen ugyanolyan (leszámítva az esetleges cutaway különbözőségeit), addig a fémhúros akusztikusok és elektromosok ezer féle formában kaphatóak. Elektronikus vonalon szerintem mindenki ismeri a leggyakoribb formákat - super strato, stratocaster, telecaster, Les Paul stb...
Akusztikus vonalon talán kevésbé. Mindenesetre az elterjedtebb formák:- Dreadnought: Messze a legelterjedtebb forma, az alacsonyabb árkategóriában kb. mindegyik fémhúros ilyen, de a legdrágább akusztikusok között is bőséggel van dreadnought. Nagy test, a gitártest alsó és felső része közötti homorú ív kevésbé kifejezett, a többi testformához képest egész lapos. Leginkább énekkísérethez szokás ajánlani, jó kis pengetős sikáláshoz. Persze ez bőven nem szentírás. Pléda.
- Jumbo: a legnagyobb testforma - többnyire. Valójában különféle méretekben gyártják. Létezik miniatűr jumbo is, ahol nem a méret, hanem az alak, ami miatt jumbónak sorolják be, mint ahogy létezik super jumbo is. Mindenesetre mondjuk azt, hogy a legnagyobb akusztikus gitárok a jumbok közül kerülnek ki. A test alsó fele hatalmas, kiszélesedő, a test alsó és felső részét elválasztó homorú ív igen erős, kifejezett. Elsöprő basszus, agresszívabb sikához ajánlatos leginkább - szintén nem szentírás. Példa.
- Auditorium/OM: közepes testméretű - a dreadnoughtnál és jumbónál kisebb -, leginkább mindenes gitár - tökéletes fingerstyle játékra, de sikára is. Szép, kiegyensúlyozott hangkarakterű hangszerek szoktak lenni Itt is kifejezett az alsó és felső részt elválasztó ív. Példa.
- Parlor: a legkisebb testméretű, a klasszikus gitároknál is kisebb fémhúros. A többi fémhúrossal ellentétben tipikusan nem a 14., hanem a 12. bundnál csatlakozik a nyak a testhez, valamint többnyire áttört a fejük, és az áttört fejben keresztben találhatóak a húrgépek, ahogy a klasszikusoknál. Igen keskeny kialakításúak. Leginkább fingertyle játékhoz ajánlottak. Példa.
De igazából nehéz a testformákról beszélni, mert mindegyiknek van kismillió változata - még a drednaughtnak is, pl round-shoulder drednought, valamint a különféle gyártóknak különféle elképzeléseik vannak az egyes testformákról, arról nem is beszélve, hogy még van számtalan testforma, amit egy-egy gyártó kitalált magának, hogy mást ne mondjak, pl a Grand Symphony a Taylornál, ami a Grand Auditorium (ja igen, ez is egy Taylor-forma, de nem meglepő módon az Auditoriummal rokon) és a Jumbo ötvözete. Vagy olyan többé-kevésbé tipikus formák, mint a Grand Concert. De tényleg, ha az ember belemerül, láthatja, hogy ezernyi testforma millió változata létezik, szóval igen nehéz általános körképet adni.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Én nem a leírásból tudom, hogy a Jade1 kistestű, hanem onnan, hogy volt a kezemben. Egyébként engem nem zavar, ha egy gitár kistestű, sőőőt, ha legközelebb fémhúrost veszek, az igen nagy valószínűséggel egy Parlor lesz, a létező legkisebb testforma. De ez ízlés- és stílusfüggő dolog.
Én sem hiszem, hogy lesz raktáron, de egy próbát azért megér.[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem hinném, de azért beszéld meg a boltossal. Ezt nem én tudhatom, hanem ő.
Eastman: ahogy mondod. És a fémhúrosoknál nem köt annyira a hagyomány, mint a klasszikusoknál, szóval folyamatosan alakulnak, folyamatos a kísérletezés. Mondjuk igazából klasszikus vonalon is, de ott a motorháztető alatt csak.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz izomhod #13797 üzenetére
Ha mégis ezt választanád, mondd azt, hogy Szten ajánlotta neked a gitárját, lehet, hogy kapsz kis kedvezményt Hmm, úgy látom elfelejtette a hirdetésbe betenni a hangmintát, amit a gitár elektronikája segítségével vett fel: [link]
(Igen, ismerem az eladót egy másik fórumról.)Egyébként miért akarsz elektroakusztikust? Sokat veszel fel számítógépre, vagy nagyobb térben/közönség előtt kell játszani és kell a kihangosítás? Mondjuk lehet venni hangszermikrofont utólag, amikor már valamelyik miatt tényleg kelleni fog az elektronika. Én az elektronikát az akusztikus gitárokban úgy amúgy az esetek 98%-ban amúgy teljesen feleslegesnek érzem. De legalább jól megdobják az árat. Egyébként ennyiért egyértelműen egy tömör fedlaposat vennék, 50-ért nehogymá' valaki rétegeltre fanyalodjon. Ha kell az elektronika, akkor érdemes ellátogatni Tanzániába, vagy hova. Egyébként meg elektronika nélküli Cort Earth 70, egyértelműen. Azokat a Soundstation izéket meg szerintem felejtsd el, komolyan, még akkor is, ha jól néz ki a jumbo testforma.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz izomhod #13802 üzenetére
Hát igen... baromi messze van, az ország kb két vége. Esetleg ez a topic segíthet neked, ha nagyon nagy mázlid van. A gitár állapotától nem kell félned, Balaskó Gábor kollega nem árul zsákbamacskát, úgy gondolom.
Nem tudom, egy akusztikust milyen multikra meg pedálokra lehet rákötni és miért jó az nekünk?
A Fender CD-60 egyébként korrekt kis gitár, kb ugyanaz tudja, mint egy Cort AD-810. Igaz, kicsit drágább, de hát az van ráírva, hogy Fender, úgyhogy ez normális dolog.
-
Szten Márs
nagyúr
Nahh, épp most vettem egy Dowina D555-öt a Muszty-Dobay párostól.
Apró szépséghibája a dolognak, hogy nem magamnak, de semmi nem lehet tökéletes. De basszus gyerekek, ez valami elképesztően iszonyat jó hangszer, legszívesebben megtartanám. Eszméletlen jó hangja van, és iszonyatosan kényelmes. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Eastman #13955 üzenetére
Á, a Cort Earth 70, a fémhúrosom az első saját gitárom. Nem adnám el, egy R.Taylorért sem. A többit sem szívesen, mindegyik hozzám nőtt (ez van, szentimentális vagyok a hangszereimmel ), de az elsőt abszolút semmiképpen.
-
Szten Márs
nagyúr
Három. Egy dreadnaught fémhúros (a Cort Earth 70), meg két nylonos: egy Valencia meg egy Francisco Bros. Még két darab hiányzik a gyűjteményhez, egy 12 húros és egy parlor. Nem olcsó egyik sem, egy parlor 100-120 körül indul, az olcsóbb kategóriában ilyet nem találni - meg ha már ilyet vesz az ember, akkor nem is akarna.
De egy kicsit lehet pihentetve lesz ez a vonal, mert nagyon rá vagyok állva egy digitális zongorára. Elképesztően szeretem a zongorazenét. Viszont egy digitális zongora, ami tényleg időtálló és megéri rá befektetni, az bőven 300 felett van, szóval egy darabig le fogja foglalni a költőpénzem.Eastman: meglesz!
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Na igen, amikor ilyesmit hallok, akkor érzem, hogy miért is szeretek gitározni és miért is csodálatos ez a hangszer, vagy egyáltalán maga a zenélés. Nem is nagyon vannak szavak. Ez zene, szívből-lélekből.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Szten Márs #13967 üzenetére
Ha valakit érdekel, tab+kotta: [link]
Nem tudom szokott-e valaki kottából játszani, ha meg mégis valószínűleg észreveszi rögtön, de azért mégis felhívnám a figyelmet: a kotta nem a tényleges hangokat mutatja, hanem azokat a hangokat, amiket kápózatlanul játszanánk - mint ahogy a taboknál szokás (itt is), csak kottánál nem elegáns. (Kápó a 3. fekvésben ugye.)
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Eastman #13972 üzenetére
Vagy csak divatdiktátor.
Vagy fingerstyle gitáros, aki nem szereti az ujjpengetőket. (De Gabriella azért gyakran használ ujjpengetőket.)Hát, sajnos a lányt nem tudtam prezentálni, csak egy tabot+kottát. (Aki egyébként kislány inkább...1997-es basszus... bár, az a hihetetlenül durva, hogy '97-es és már 16 éves... valahol nagyon lemaradtam az idővel....)
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Eastman #13974 üzenetére
Hát, főzni nem tudom tud-e, de gitározni valóban tud: itt 2:29-2:30-nál mit fog te jó ég.
(Amúgy meg aaaaaaaaaaa..... először nem értettem, hogy ha 4 tojásból készít rántottát, akkor mi az a hat tojás, de leesett, vááá Azóta ezen röhögök. )sajtee: Az a durva amúgy, hogy amennyire jól szól, meg magával ragadó, ahhoz képest egyáltalán nem is egy nehéz és leküzdhetetlen darab. Persze, nem is abszolút kezdő szintű.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14006 üzenetére
A Cort mánia azért alakult ki, mert iszonyatosan jó ár/érték arányú gitárjaik vannak, és a 100 ezer alatti kategóriában teljesen egyértelműen az ő gitárjaik közül kerül ki a legtöbb best buy, de efeletti árkategóriában is nagyon jó guitárokat árulnak. Van valami ellenérzésed a márkával szemben?
Gondolod, hogy az aktív hangszedő ennyire behatárolja a felhasználást? Amúgy meg nem tudjuk mire kéne, szóval miért ne... -
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14008 üzenetére
Tehát tulajdonképpen csak az eladhatóságot reklamálod. De valamit nem értek azért... ha neked is feltűnt, hogy nagy Cort mánia van (és nem csökken, inkább nő), akkor miből gondolod, hogy nem lehet eladni hatalmas bukás nélkül? Ha tényleg nagy a Cort mánia mostanság, akkor nem épp könnyebb eladni emiatt? Na meg mi a helyzet, ha valaki nem akarja eladni - nem azért veszi, hogy majd továbbadjon rajta?
Tényleg a név az az extra (ami egyébként nem sznobizmus ugye), amivel egy neves gitárban több van? És tényleg számít? A formát értem, de a nevet.... Miért számít?
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14008 üzenetére
Egyébként még valamit nem értek. Ha neked aktív hangszedőd van a gitárodban, akkor valamiért ezt választottad. Lehet behatárolt egy világ, amit nyújt, de mégis ez kellett. Másnak miért ne kellhetne pont ugyanúgy, pont ugyanezért az a hangzásvilág?
(Az Epiphone név miért cseng jól? Vagy jobban mint egy Cort? Elnézést minden Epiphone tulajtól, nem a gitárjainak minőségére fogom ezt érteni, csak a név csengésére, és személyesen nem is hiszek benne, hogy ennek van jelentősége, de ha már ezt a vonalat akarjuk szem előtt tartani és kiemelni... ez a név úgy cseng, hogy "nincs pénzem az igazira, ezért beérem az olcsósított változattal". Egy márka olcsósított sorozata, ami az eredetihez képest a spórolás utáni hajsza jegyében született - mert most már ez az Epiphone sajnos - nekem legalábbis nem cseng jól. Ismétlem, ha erre akarjuk a hangsúlyt fektetni... Lehet másnak igen, különbözőek vagyunk. Csak furcsa...)Sok rejtély tudom...
izomhod:
Na, gratulálok![ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14013 üzenetére
"kezdjuk ott hogy az epi egy 130 eves marka"
Valóban, alapítása szerint igen. Sajnos azonban ez sokat nem jelent, mert sok-sok évtizede csak egy szellem, vagy zombi, élőhalott, akármi. A Gibson felvásárolta, és azokat a modelleket jelzi ezzel a névvel, amiket a saját nevével nem akar kiadni. A régi, öreg Epiphone vállalat már nem létezik. De persze, értem és elhiszem, hogy vonzó lehet, hogy a valaha létezett vállalat és vele a név 130 éve született - szép kis idő.
"es ha megnezed hugyert szarert adjak oket plane a dragabb modelleket."
Majd ránézek este. De ugye érzed, hogy ez azt is jelenti, hogy használtan egy ilyen hangszert iszonyat jó áron meg lehet venni - tudod, egyik oldalon előny, másikon hátrány. És egyelőre a kollega a vásárlói oldalon áll, ahol ez pont, hogy előny, az ő szemszögéből.
"a kollega meg nem irta milyen zenet akar jatszani"
Pontosan, erre akartam utalni én is.
"ja es a gyari hangszedos les paulomat barmelyik gibson melle nyugodtan odateszem mert olyan a hangja hogy leteszed a hajad."
Elhiszem. Ahogy írtam - direkt írtam! - véletlen sem a hangszerek minőségéről beszéltem, hanem a névről - amire te fektettél nagy hangsúlyt, valamiért, aminek a miértje továbbra is érdekelne.
"mutass egy cortot ami hozza ezt a hangot es azonnal veszem"
Őszintén nem tudom, hogy az a hangkarakter megtalálható-e a Cort repertoárjában, de szempontunkból nem is lényeges, nem igazán ilyesmiről beszélgetünk.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14024 üzenetére
Tulajdonképpen akkor annál maradtunk, hogy egy nehezen meghatározható, teljesen saját, szubjetkív benyomás miatt nem ajánlod ezt a márkát?
atidzsiforc:
Nem, egyáltalán nem te vagy az egyetlen. Ami azt illeti én igen nehezen tudom átérezni azt, amikor valaki úgy akarja megvenni a hangszerét, hogy már a vételkor az eladására gondol és aszerint mérlegel.... egyáltalán nem érzem úgy, hogy normál esetbe egy hangszert azért venne az ember, hogy majd eladhassa, sőt, ahogy mondod, én is úgy vagyok vele, hogy addig nyúzni és játszani rajta, amíg el nem szublimál... mert ugye szilárdból légnemű átalakulásról beszélünk. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Plazmacucci #14033 üzenetére
Igen, tudom, pont ezért kezdtelek kérdezni...
Így végkövetkeztetésnek :azt, hogy te nem vennél valamilyen szubjetkív benyomás miatt, azt maximálisan megértem. Hogy másnak nem ajánlanád, azt nem. De azt hiszem, hogy bőséggel körüljártuk a témát. -
Szten Márs
nagyúr
"legjobban az keserít el, hogy látom, hogy némelyek miket művelnek 1 vagy akár fél év után a hangszeren.. én meg"
Sietsz valahova? Hidd el, én is jóval lassabban haladok, mint a többség, de nem baj, van még pár évtizedem, és addig jutok ameddig.
Amúgy komolyan, nem az a lényeg, hogy hogy játszol. Nem az a lényeg, hogy mennyi ún. tehetséged van. Az a lényeg, hogy te élvezd, amit csinálsz. Amikor megvettem az első gitáromat, hihetetlen érzés volt, hogy ha megpengettem akkor hangot adott ki. A zene valami kis építőelemét. Nem kellett semmit tudnom, maga az az érzés... Amikor megvettem, már ugyan tudtam pár (legeslegalapabb) akkordot, de ennyi, kb semmit lényegében. De tényleg, lefogtam rajta egy kemény E-mollt, végighúztam a kezem, és elképesztő érzés. Sőt, még azelőtt, kölcsöngitáron, amikor tanulgattam és ennyit sem tudtam, az, hogy hangot adnak a húrok, wáááh...
És tudod mi van? Most kezembe veszem a gitárt, fogok egy E-mollt, megpengetem és ugyanaz az érzés. Zene jön ki a kezeim közül. Elképesztő. Kell ennél több ahhoz, hogy az ember élvezzen bármit egy hangszeren? Akármilyen szinten is van az a bármi?Amúgy elektromoson kezdtél tanulni? Hogy építetted fel a gitártanulásodat, mikkel kezdtél, már milyen technikákkal, meg egyáltalán, hogyan/mit tanultál, vagy tanulsz?
Nem hiszek benne, hogy lenne olyan ember, akinek nem való a gitár, vagy bármi hangszer. Abban hiszek, hogy nem lehet mindenkinek minden szintet elérni. De aligha számít.
Pesti vagy? Ha igen, és gondolod, fussunk össze egyszer, mutasd, hogy mi a helyzet, mi megy, hogy megy. Komolyan. Nem hiszem, hogy egyet fogok érteni azokkal, akik lebeszélnének.
-
Szten Márs
nagyúr
Nem tudom ki szokott gyakrabban ujjal pengetni, de most szembe jött velem egy igen hmm... mondjuk úgy, érdekes videó.
Nézzétek hogy áll a tanárnéni pengető keze (pár másodpercnél rögtön az elején már látszik is): gyakorlatilag vízszintes a kézfeje és az ujjai majdnem párhuzamosak a húrokkal. A hüvelykujja meg nem a többi ujj előtt, hanem mögött megy el.Nem tudom ki hogy van vele, lehet működő módszer (bár teljesen más sok szempontból, mint a normális pengetés - hangok indításának sebessége, hangok élessége stb...).... de az bizonyos, hogy a standard épp ennek a tökellenkezője. Fura nagyon, olyannyira, hogy kicsit le is döbbentem.
-
Szten Márs
nagyúr
A gyorsabban szinte kizárt, sőt, szinte nélkül: kizárt - próbálj így pengetni, amíg az ujjbegyed/körmöd átverekszi magát a húron, az jóval (!) hosszabb idő, mert nem egy ponton kell ezt megtennie, hanem a szög miatt egy kiterjedtebb szakaszon (ami persze még mindig kicsi, de már nem pontszerű). Emiatt a pengetés egyenletessége is romlik, vagy legalábbis nehezebb elérni, hogy egyenletes legyen. Amúgy lágyabbnak igen, lágyabb lesz, de ahhoz elég jóval kisebb döntés is, a merőlegeshez képest.
Amúgy ha ujjal pengetésnél azt akarjuk, hogy nyújtottabbak legyenek az ujjaink, a csuklónkat nyomjuk ki, olyan mértékben, ami épp elég. Mintha egy (adott esetben akár háromlábú) emberkével akarnánk lépegetni a húrokon... minél jonnan kinyomjuk a csuklónkat, annál jobban kiegyenesedik az emberkénk és annál nyújtottabbak az ujjak és annál erőteljesebb boltívet alkot a kézfejünk meg az alkarunk. Ezt fokozottan érdemes alkalmazni, vagy legalábbis próbálgatni, olyan alap pengetési technikáknál, mint mondjuk az apoyando - meg amúgy is, gyorsabbá, gördülékenyebbé válhatunk vele.
atidzsiforc:
Teljesen egyetértek. Nem is az a baj, hogy így gitározik, gitározzon így. Amin leakadtam az inkább az, hogy egy oktatóvideóban teszi, ami szerintem nem túl szerencsés. Főleg, hogy az ilyen videókat a kezdők nézik, és egy kezdőnek szerintem ez tökéletes arra, hogy teljesen szétessen a pengetése (már egyenletességre), és ha beidegződik, baromi nehéz átszokni is. -
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Szten Márs #14181 üzenetére
Nos, elmentem. Eszméletlen volt. Elképesztően jó, a lehető legnagyobb betűs zene. Igen, valóban voltak olyan darabok, amik nem az én, nem is tudom, lelkivilágomnak megfelelőek, de fene belé, elképesztően jó volt.
Eastman: te ott voltál? -
Szten Márs
nagyúr
-
Szten Márs
nagyúr
válasz atidzsiforc #14668 üzenetére
"Az osszes Vintage les paul gitarnak v100 a tipusa"
Ez sajnos nem igaz, van V99 is, jóval gyengébb specifikációkkal.
izomhod: Ha ragasztott a nyak, akkor V100, ha csavarozott, akkor V99.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz madmike #14758 üzenetére
Én nem értek egyet toth_janikával. Igen, az interneten rengeteg információ van. Igen, ha össze-vissza keresgélünk, ugrálunk, nézünk ezt, nézünk azt, akkor persze, hogy rendszertelen. Ha olyan tananyagot keresünk, ami rendszerezett, jól felépített, akkor meg piff, kapásból megvan a rendszer. Ez nem a neten múlik és nem az autodidaktaságon, hanem azon, hogy hogyan is kezdünk neki ebben az információrengetegben a gitártanulásnak. Az egy eleve elhibázott gondolat, ha valaki skálákat, meg tabokat akar lejátszani. Ezek helyett oktatóoldalt kell keresni, ahol mindent szépen és alaposan elmagyaráznak neki és ahol erre van felfűzve a tananyag. És ha elkezd valaki egy ilyen oldalon tanulgatni, akkor maradjon is ennél és csinálja ott végig a leckéket. Ennyi. Megvan a rendszer, felépítettség, el vannak magyarázva a technikák. Persze jó oldal kell ehhez.
Én egyet tudok ajánlani, ahol baromi jól felépített leckéken lehet végighaladni, nem is kevésen, és ahol minden szépen el van magyarázva, ez pedig a justinguitar.com. A getting started részt is végig lehet nézni, itt a beginner's course résznél, aztán a stage1-től mehet a móka. Bal oldalt majd a beginner's song részre rá lehet néha kacsintani.
Angolul persze kell tudni, de ez kb. elengedhetetlen.
Egy fontos dolog: tényleg rengeteg infó és tananyag van a neten. Ezek egy része személyes meggyőződésem, hogy többet árt, mint használ. Hülyeségeket magyaráznak, vagy csak simán rosszul, nem érthetően, vagy épp furcsa, egyedi, az emberek 99,9%-nak maximálisan nem ajánlott kéztartással játszanak, vagy akármi. A fenti oldal jól rendszerezett, és aki csinálta, az letett már pár dolgot az asztalra.
Ja és persze mindez akkor él, ha könnyűzenét akarsz tanulni, kis akkordozások, dalkíséretek, később kis bontás, ilyesmi. Ha más műfajokra gondoltál, akkor szólj, és keresünk más oldalakat. (A gitárválasztásról meg mindjárt írok.)
-
Szten Márs
nagyúr
válasz sanzik #14761 üzenetére
Ez a sarokban végzi, vagy éppen megtanul gitározni dolog szerintem inkább elhatározásfüggő, inkább azon múlik, hogy mennyire is akar valaki megtanulni ezen a hangszeren - vagy bármelyik másikon. Nem hiszem, hogy túl gyakori lenne, hogy valaki tényleg meg akar tanulni gitározni, valakinek szerelem ez a hangszer, és aztán a sarokban végzi. Vagy ha mégis, akkor lehet, éppen a tanár miatt (erről majd később).
Egyébként azt hiszem erről nincsen statisztikánk, így a "szerintem ezek vannak többen, vagy azok vannak többen" jellegű tippelések teljesen értelmetlenek. (Ha lenne is statisztikánk, valószínűleg nem azt mutatná, amit hinnénk, hogy mutat. A korreláció nem implikál kauzalitást - alap dolog és ötször alá kell húzni, bekeretezni és kirakni a szoba falára, mielőtt valaki bármilyen statisztikából, előfordulási arányból bármiféle következtetést le akar vonni.)A tanárral amúgy így ugyanaz a helyzet, mint az oktatóoldalakkal: ugyanúgy baromi fontos, hogy jót fogjon ki az ember. Ha jót fog ki (és csak akkor!), akkor egyetértek az érveiddel, ugyanakkor úgy gondolom, hogy kellő figyelemmel (figyelem, hogy mit csinál az oktatóvideón a tanár, figyelem, hogy mások hogyan gitároznak, figyelem hogy tartja a kezét, a gitárt, mindent stb...) és ha a kérdésit fel tudja tenni valahol (mondjuk pont itt a fórumon - jé, milyen jó, hogy vagyunk ) és választ is kap, akkor meg fog tudni tanulni gitározni. Persze, ha megvan az elszántság.
Hozzáteszem, szépek ezek az előnyök, de a tanárnak vannak hátrányai is. Egyrészt anyagi, de oké, tegyük fel, hogy most az anyagi dolgokat félrerakjuk. Valamennyire kötött időrend. Ha otthon tanul az ember, ilyen nincs, jóval nagyobb a szabadság. Ha rossz a tanár, ha emberileg nem találják a hangot, hozzáállásban nem passzol a diákhoz, akkor keserű szájíz maradhat utána, amit az ember a gitározáshoz kapcsolhat, tudat alatt. (Rengetegszer hallottam már olyan történetet, hogy valaki valamilyen hangszert azért rakott le végül, mert rossz tanárt fogott ki.) Ha valakinek rossz érzése van attól, hogy teljesítenie kéne és valamiért nem megy (huhh ezen a héten nem volt időm gyakorolni, és már az előzőn sem, pedig ezt meg ezt a leckét feladták nekem), akkor annak ellenére, hogy valószínűleg (csak valószínűleg) nem lesz belőle semmi ügy, szintén rossz szájízt hagyhat. Otthoni, autodidakta tanulásnál ilyen sincs. Nincsenek kötöttségek, nincsenek kötelező dolgok. Szabadabb.
Ezzel együtt igen, ott vannak az általad említett előnyök. Viszont az előnyöket és hátrányokat összevetve én NEM mondom azt, hogy egy kezdő igenis keressen tanárt. Azt mondom, hogy nagyban attól függ, hogy milyen a beállítódottsága, személyisége, időrendje, életvitele. Van akinél ez válik be jobban, van akinél az. Nincs általános recept, pont ezért nem is tartom szerencsésnek, ha valakit nagyon az egyik irányba akarnak vinni.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz madmike #14758 üzenetére
Most pedig, ahogy ígértem, a gitárokról:
Ha akusztikust szeretnél, akkor két lehetőséged van. Fémhúros, vagy nylonos, más néven klasszikus. (Bár nylonos a flamenco is, ami némileg különbözik a klasszikustól, de ebbe most felesleges belemenni, az általad keresett árkategóriában flamencot amúgy is aligha találsz.)
Én a magam részéről úgy érzem, hogy két teljesen különböző hangszer, teljesen különböző világ. Alegjobb, ha bemész egy hangszerboltba és megpengettetsz az eladóval pár nylonost és pár fémhúrost, és rá fogsz jönni, hogy neked melyik hangzásvilága tetszik jobban. Ezt csak te tudod eldönteni. Amennyit hozzá lehet ehhez tenni: a nylonosnak puhábbak a húrjai, kevésbé vágják az ember ujjbegyét. Ez gyakori érv amellett, hogy a kezdő kezdjen nylonossal, ugyanakkor tíz év körüli kislányok tanulnak meg fémhúros gitárokon játszani, zokszó nélkül, szóval aligha hiszem, hogy ez egy felnőtt férfinak valód érv lenne, és komolyan emiatt kéne nylonost választania. A nylonhúrok az elején gyorsbban elhangolódnak, a húrozás utáni első egy-két napban sokat kell utánahangolni - meg lehet szokni, ez sem egy hatalmas dolog. A nylonhúros gitároknak szélesebb a fogólapja, mint a fémhúrosnak, és tökegyenes, míg a fémhúrosé keskeny és görbült. A keskenyebb fogólapon - tehát fémhúrosnál - ezért közelebb vannak egymáshoz a húrok. Egyén- és technikafüggő, hogy melyik a jobb. Van akinek kényelmesebb a nagyobb húrtávolság, van akinek a kisebb húrtávolság fekszik jobban, mindenesetre igen-igen más érzetre a kettő.
Nagyjából most ennyi jut eszembe. A legfontosabb az, hogy melyik hangzásvilága jön be, a többihez hozzászokik az ember, úgy gondolom.Ja igen, egy tanács: a Staggokat kerüld. ÉS 10 ezerért aligha kapsz akárcsak használtan is olyan gitárt, ami megéri az árát. Nem teljesen kizárt, de nagyon nem bíznék benne, hogy sikerül.... Ha van pár kinézett gitár, nyugodtan linkeld be és véleményezzük.
-
Szten Márs
nagyúr
Ha már itt tartunk: na igen... valami ilyesmiről lenne szó, ha azt mondja valaki, akusztikus gitárzene, ez gitárjáték a javából.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz madmike #14777 üzenetére
Nekem nem világos, hogy egyben ennyi-e, vagy külön külön. Az a Fender az nem Fender, az egy Squier. És most lehet nem leszek népszerű, de az a helyzet, hogy a Squier gitárok azok, amiket a Fender a saját nevével már nem szeretne eladni... Igen, valóban a Fenderhez tartozik, de a kínálat alja, a gyengébb fizetőképességű piacokra tervezve, illetve az erősebb fizetőképességű piacokon azoknak, akik nem nagyon szeretnének költeni gitárra. Ennek ellenére vannak klasz Squier elektromos gitárok, amik maximálisan megérik az árukat. De itt a dolog kulcsa, hogy elektromosban... a Fendert eleve nem érdekli az akusztikus gitárok világa, kiadott pár modellt, csak, hogy az is legyen alapon, de egyébként amilyen nagy név elektromos gitárok terén, olyan jelentéktelen az akusztikus kínálata. A nagy riválisnál, a Gibsonnál ott van az akusztikus kínálat legalja, ahol a Fendernél a csúcsa...
Én Fenderből a CD60-at ismerem, ezt fogtam, próbáltam már, a lehető legalapabb gitár, full rétegelt lemezből, annál alább már nem tudom hova lehet menni, hol lehet még spórolni de ezzel a Squierrel mégis össze tudták hozni... na mindegy. Nem volt még a kezemben, de kicsit félnék tőle.
A Julia okés gitárokat gyárt nagyon olcsón - legalábbis ami a fémhúrosaikat illeti. Ez a nylonos nem tudom milyen lehet, nem próbáltam. Valószínűleg mindkét gitár hársfa fedlapos (ami nem éppenséggel egy hangszerfa), aminek következtében kellően fedett, buta hangjuk lesz, ami egy dolog, ezzel lehet élni... ami fontosabb, hogy nem tudom mennyire lehetnek az égben a húrok, a nylonosnál a D húr mennyire rezeg-berreg (szokásos dolog), a fémesnél meg mennyire vágná kettébe az ember ujját... lehet semennyire, lehet nagyon, fene tudja.
Ne kapkodd el a gitár vásárlását. Tényleg menj el egy hangszerboltba, pengess meg fémeseket és nylonost is, és nézelődj, hogy melyik hogy is néz ki, hogy kéne muzsikálnia - szó szerint.
Ha nylonost néznél, akkor ezt ajánlanám, fémhúrosban most nem találtam ajánlhatót.Milyen műfajban szeretnél gitározni? Erről nem láttam, hogy írtál volna - ha csak nem vettem észre, akkor sorry.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz madmike #14794 üzenetére
20k, két gitár... arcpirítóan olcsó. Igazából sok mindent nem tudok hozzárakni, ki kéne próbálni. Van bárki ismerősöd, aki ért a gitárokhoz és ki tudná próbálni?
Amúgy kis ízelítő, hogy mit is tud a fémhúros gitár... igaz némileg fémesebb műfaj, de rockballada, akárhogy is. Csak, hogy elbizonytalanítsalak.
De ha megveszed mindkettőt, úgyis látni fogod melyik is kell neked. Bár szerintem akkor tartsd meg mindkettőt, alakul az ember ízlése. (Azért tényleg jó lenne, ha valaki vétel előtt rá tudna nézni....)
-
-
Szten Márs
nagyúr
válasz madmike #14879 üzenetére
Az a csavar, amivel tulajdonképpen a nyakban lévő merevítőpálca feszességét állítod, arra hivatott, hogy a nyak (hosszanti) homorúságát/domborúságát lehessen állítani, egyenesre belőni, ha kell. Ennek mellékhatásaként változik a húrok magassága a fogólaptól, de nem az a pálca elsődleges rendeltetése. Ha a nyak egyenes, ne állítgasd.
Szerk: most látom, hogy már megelőztek.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Motoros topic
- Computex 2024: feltárta a Lunar Lake-et az Intel
- Tombol az AI-láz: az NVIDIA már értékesebb, mint az Apple
- The Last of Us: Part II - Kész lenne már a PC-s kiadás?
- Macska topik
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- BestBuy topik
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Gyúrósok ide!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen