- Monitor hiba topik
- Xiaomi Pad 6 - kiapadhatatlan jóság
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- LED / LCD TV topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Raspberry Pi
- Bambu Lab X1/X1C, P1P-P1S és A1 mini tulajok
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Rárepültek a gyártók a Snapdragon X-re
Hirdetés
-
Skull and Bones - Egy hétig ingyen játszhatunk vele
gp Az önjelölt kalózok ránézhetnek az Ubisoft játékára, hátha valaki úgy dönt, hogy megvásárolja azt.
-
Jó dolog az AI, de emberek nélkül nincs játékfejlesztés
it A Tomb Raider franchise tulajdonosa szerint egy dolog az AI térhódítása – de a sikeres játékfejlesztéshez emberi kreativitás kell.
-
Olcsó és visszafogottan elegáns kompakt AIO jön az ID-Cooling berkeiből
ph Az előzetes tesztek alapján korrektül teljesítő modellnek nem kenyere a cicoma, és akár titkos favorit is válhat belőle a kategóriájában.
-
PROHARDVER!
A kereshetőség érdekében a filmkritikát, ajánlót tartalmazó
hozzászólások #értékelés címkével vannak ellátva.
Bővebben erről és példa a keresésre.
A spoiler formázás használata kötelező spoileres tartalmaknál!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Miklós315
aktív tag
Ez speciel nem zavar, mert annyira "miaf.szez" ötlet, hogy - hacsak nem szögegyszerű, lineáris a történetvezetés, tehát unalmas maga a film -, akkor azért rámegyek, mert kiváncsi lettem.
Azt is remélem, hogy nem EddieMurphy-styleban oldották meg ezt a dolgot, mint a Bölcsek köve filmben, hanem tényleg időjátékos dolog.
De ne válaszoljatok, csak gondolkodtam. Ne lőjétek le, köszi.
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Az a szitu, hogy ebben a filmben a fenti egymondatos ötlet-zsenialitás az érték, de a film nekem nem jött be. Jobb, kreatívabb alkotókkal (forgatókönyv, rendezés, stb.), és fontos, hogy valami üzenettel, tartalommal jobb is lehetne. Így nekem csak ez a fordulatra-kifuttatás mint mag tűnik az egyetlen céljának. Ez meg kevés számomra.
Viszont sokaknak tetszik, tehát lehet, velem van a baj."Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
A Terminator-saga kapcsán én is elvetném a további visszapostázós kalandokat, és a legnagyobb komolysággal bele kéne ásni magunkat a jövő nagy háborújába.
Ezzel kapcsolatban két dolog:
1. nem véletlen, hogy az eredeti elgondolás a vészjósló jövő és a reményteljes jelen alapjára épült. Figyelemfelhívás, áthallás, remény.
2. a jövőbeli kalandnak épp ezért más üzenet-/téma-hangsúlyt kell találni, én például "a nehéz döntéseket meghozni képes felelős, jó vezető" figurája köré írnám a sztorit. (A mai - persze mindig voltak problémák - elkorcsosult politikai valóságban ez aktuális is lehetne.)Tehát egy Sicario (első rész!) hangulatú, tehát nyomasztó, téttel bíró, komoly "háborús akció-dráma" lenne, amelyben rengeteg emberrel indítunk, de a film végére alig maradnak, ugyanis Johnnak sorra olyan emberáldozatokkal kellene manővereznie (pirruszi győzelmek árán) a végső győzelem irányába, ami az egyedüli lehetőség lenne egy AI vezette fáradhatatlanul kérlelhetetlen hadsereggel szemben (némi technikai hátránnyal ráadásul). Csak egy AI-szintű, érzelemtől mentes, nagystratégia mentén sakkozó vezető tudna esetleges győzelmet kiküzdeni.
Látnánk, hogy vívódik önmagában John, a vezér, ha nem látják (erős színészi játék kell), de látnánk az elkeseredett harcokat - leginkább fontos pontokat támadó gerilla-akciók keretében, melyek gyakorlatilag kb. öngyilkos akciók (Spárta-áthallás, örök üzenet). Jól adagolt, jó ritmusú, kivételesen igényes, látványos, átgondolt akciójelenetek kellenének.Szerk.: a probléma, hogy egy film esetén a "miért pont John Connor (nyilván nem láttuk, hogy katonai akadémián legjobb tanulóként lavíroz) lesz a vezető" kérdést nehéz megválaszolni, ezért lehetne egy duológia/trilógia (mint Caesarnál a Majmok bolygója új trilógiában), vagy kiemelkedő minőségű egy évados minisorozatban is lehetne hozni a sztorit (Csernobil-szintű rövid, lényegretörő, mindent tartalmazó módon, nem szappanopera jelleggel).
Az a baj, hogy nem tartom valószínűnek, hogy születhet ilyen film. Kimagaslóan komolyan vett, feszes forgatókönyv, minőségi szövegkönyv kell hozzá, egy igazán tehetséges rendező, akit nem akadályoz a stúdió/producer, továbbá kiváló operatőr, meg vágó, és zeneszerző, jól válogatott színészek, stb.
Minőségi filmhez szükséges, hogy komolyan vegye minden alkotó.Ezért leszek kíváncsi a Dűnére év végén (vagy amikor bemutatják), mert elvileg hasonló elszánással készül. (Én mondjuk félek Villeneuvetől, mert a Felperzselt földön és a Sicarion kívül más filmje nem tetszett.) Ha ez beválik, akkor lehet reménykedni.
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
sixpak
#131008
üzenetére
Nagyobb - nálam - az a "majdnem", mint amilyen hosszú a film.
Nem látom létjogosultságát. Mit akartak elmondani? Miért készült (a bevétel reményén túl)?Az egyetlen gondolat-kezdeményező a főgenya "isteni" tevékenysége lett volna, de egyrészt nem új a dolog, másrészt számomra elbaltázott a kivitelezés, a figura, a játékideje, az egész. Ezen kívül van egy droid, aki elkezdi azt hinni, hogy ember, aztán mégsem. Ford visszatér, de hogy minek (gázsiért)? A droidszerelem téma sem új. Itt mondjuk a Her jobban teljesít (most újranéztem azt a filmet). Egyszerűen nem értem, a sztori összekötő elemein kívül (lásd Joker-párhuzam az alapelmélet/-értelmezés szerint - pl. nevek) mi köti össze a régi részt ezzel? Az körbejárt és ihletett gondolatokat. Ez csak hangulatba hozott, de ebben is másképp. Olyan számomra a Blade49, mint az Ad Astra: látványfilm. De hiányzik a mély, sokoldalas tartalom.
Akit megihletett akármelyik is e kettőből, azok szerencsések, de nekem ezek egysoros, ismert dolgok, így ez az élmény kimaradt.(#131009) Pro Koryak:
Köszi az ajánlást.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Ez részben igaz - itt az egyének miatti eltérések problémája okozza a "részben"-t -, de ha ennyire tág teret hagy magának a felvetésnek, akkor egy 3 kockából álló Garfield-szösszenetből is eljutok oda, ahová egy kétéssfélórásnagyonmetanagyonművészi film révén...
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
brownus
#131014
üzenetére
Az emléktervező
lány apja Ford karaktere, anyja Sean Joung karaktere, igen, ezzel adott, hogy náluk működik a nemzés, míg Jared Leto figurája nem képes megoldani ezt a "termelés" során.
Oké, a szerelem/szeretet mindent legyőz.
A Rómeó és Júlián kívül (ott nem jött össze) melyik filmben nem merült fel ez a téma? Pl. Interstellarban sem működött nálam...Ez nem filozófiai gondolatfelvetés, hacsak nem az isteni teremtés mibenlétéről kezdünk el diskurálni, hiszen nem tudjuk - még -, hogy mitől működik, de annyira működik, hogy na (növények, állatok emberek, mindenfélefajta sejtek). Tehát van. És?
Hmm. Ha már: nálam érdekesebb az a gondolatfolyam, hogy
1. Isten (valaki/valami) megteremti a "mindent is" (tökéletes, mert van önreprodukció).
2. Ember megszerkeszti, legyártja a robotot (eggyel tökéletlenebb, mert nincs önreprodukció)
3. Robot gyárt robotot (legtökéletlenebb, mert maximum - ha fejlesztve is -, másolatok készülnek, nem egyedi lelkek születnek.
Itt érdekes a sci-fi, amennyiben pl. öntudat, lélek, megismételhetetlen egyed, mint létező és robotok viszonya tárgyalódik.Ez viszont benne van a régi Blade Runnerben, csak
a nemzés képessége [ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
(#131017) solena:
Ez rendben van, de az első részben ez (számomra) benne van, a film felvetette/kifejtette/én tovább gondoltam/eljutottam eddig...Csak a droidgyermeket tették hozzá ahhoz. Mondom akkor másképp: talán a forgatókönyv, vagy a film hossza nem tetszett, nem tudom. Ezt a filmet - ebben a formában - nem látom be, miért kellett...?
Voltak ugye kisfilmek, melyek összekötötték a régi részt az újjal. A Blade49 számomra egy ilyen rövidfilm sztorija úgy elnyújtva, hogy a Dallas is megirigyelné.K (Gosling) totál hangsúlyos, míg az érdemi, lényeges elem (Leto) csak mellékszerepel. Rosszak a hangsúlyok. "K" vonalvezetése felesleges az üzenet/tartalom szempontjától - de legalább tök hosszú és "lapos" -, mert arra ott az első rész. A nagy bumm majd a csavar lesz, hogy "K" csak tévút, félrevezetés, míg a kb. 3 percig képernyőn levő tervező lány az, akinek "K" magát hitte (droidok gyermeke). Erre az egész csavarra épül rá a film, úgy, hogy nem mond róla semmit, csak hogy "Tádámm!".
E ponton ugyanazért nem tudok mit kezdeni vele, mint a korábban említett Predestination filmmel. Van egy bomba ötlet, amihez egy "a" betűt sem tesznek, hanem körbetáncolják, mint a cirkuszban a nem éhes oroszlánt.(#131018) brownus:
Az első rész (Hyperion) baromi jó irodalom, kiváló könyv. Én is ajánlom. A folytatást még pótolnom kell. De jó, hogy említetted.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
solena
#131024
üzenetére
Philip K. Dick jó alapanyag, és pont a régi Blade Runner a kiváló példa arra, hogy mennyire megihletett és jó tud lenni egy távoli feldolgozás, elvégre közel sem egy az egyben lett átültetve a novella. (Az A felejtés bére már könyvhűbb lett például.)
"Rachael ebből a szempontból más volt"
Ez a fő mozzanat, amit próbál számtalan alkotás körbejárni. Az I Robot Sonnyjáról megtudjuk, hogy alkotója módosította, adott céllal. (Ahogy a Terminátorok gépei is programozásuk szerint ténykednek.) Itt nincs szó "valódi öntudatról". Esetleg a nagy központi gép, amely Skynet hasonlatosságára átvenné az irányítást, rendelkezhet "spontán kifejlett öntudattal", de ez meg nincs tárgyalva, jellemezve, csak a konfliktushoz kell.
Ultron esetében necces, mert "idegen alapú technológia/erő" mentén fejlődik, de ott is elnagyolt, klisés a téma, nem tudunk meg semmit. Ahogy Vízióról sem.
Ezzel szemben izgalmas a kérdés a Blade Runner Roy Battyje, Deckardja, Rachelje, stb. vagy az Ex Machina Avaja, vagy a West World (szigorúan csak 1. évad) "gazdái", stb. esetében, ahol az lesz a kérdés, hogy mitől ember az ember, hol a határ a robot öntudata (mesterséges értelem) és az egyedi emberi lélek közt, megugorható-e ez a határ.A gondot az jelenti, hogy emberként tesszük fel e kérdéseket, miközben "...csak ők tudták, hogy
mik(mit)..." éreztek ugyebár, tehát van egy probléma: nevesen a robotok az emberekhez akarnak hasonlóvá válni - ami konfliktusokhoz, tehát izgi filmekhez (könyvekhez) vezet. De ez a "vágy/kényszer(?)" belőlünk fakad, tehát kivetítés, ti. egyrészt az "isteni képmásból" ered (mondjuk, hogy tudat alatt), másrészt inkább a mind több, nagyobb tudás, hatalom elérése (istenné válni) okán - a bábeli torony, mely megannyi dráma és vígjáték alapját szolgáltatja.Tehát számomra még mindig kérdéses pl., hogy a robot/droid/replikáns/gazda/stb. önmagától kezd elme-evolúcióba (öntudat-lélek kifejlődése) vagy mindvégig (ilyen-olyan módon megvalósított) programja szerint működik - mint egy gép, amit elkészítettünk?
S ezt követően jön a hogyan tovább kérdése (művenként, stb. így-úgy tálalva a témát).A problémám, hogy nem látom, hogy ezzel kezdett volna bármit is a Blade49. Bedobta, hogy tessék, én is hozzászólok, majd szó nélkül leült, mert mégsem - számomra így tűnik. Kétszer néztem meg, mert elsőre csalódás volt, és akartam adni neki második esélyt, hátha... de nem lett több-jobb.
A szeretet, mint mozzanat elmondhatatlanul fontos valami, de ahhoz számomra kevés (nem lehet magyarázata), hogy
tér-időn átíveljünk miatta spontán(?) szaporodásra legyünk képesek "Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
solena
#131024
üzenetére
Bocsánat, kicsit sokat irkálok most
Majdnem átsiklottam egy izgalmas ponton, amit felvetettél (de spoilerbe teszem, mert a lényeg körül forog):"Szerintem már csak azért sem lehetett K a gyermek..." Az lett volna izgalmas felvetés, ha ő nem-emberként lett volna a szintén nem-emberek gyermeke. Csak akkor az egész film erről kellett volna, hogy szóljon, nem alibi-neonoirkodásról, amivel csak átvertek. Ugyanis most csak van egy gyermek (mondjuk azt se tudjuk, ember-e vagy replikáns vagy fele-fele, mindenestre alig-alig életképes, és ezt sem lovagolták meg - az evolúció továbbgondolását. [ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
solena
#131069
üzenetére
Te is ráéreztél arra a lehetséges üzenet-/történetszálra - ti. korlátainkon túllépve "tökéletes alkotás(=teremtés)", azaz szaporodni képes, emberszintű (érzelmű, stb. --> jogú?) robotok (itt replikánsok) megvalósulása -, de pont ennyit tett hozzá ez a film 164 percnyi (2 óra 44 perc!) játékidőben.
Egyetlen mondatot: "Bár általában az ember (egyetlen egy: Leto karaktere - mert csak őt látjuk az egész világból e tematikában) nem képes önálló szaporodásra képes robotokat termelni, s így túllépni önnön korlátain,egy korábbi gyártmányokból álló szerelmespárnak(?) sikerült "életet adnia(!)" egy "gyermeknek"
Itt jön a gondom: (#131038) Miklós315 ("...az egész film erről kellett volna, hogy szóljon,nem alibi-neonoirkodásról, amivel csak átvertek. Itt jön a képbe (#131045) Ispy összefoglalása a gond lehetséges okairól.
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Igen. Továbbvihették volna a sztorit a következő fázisra - ezt annyiban megtették, hogy felütötték, mint ötlet, csak aztán nem kezdtek vele foglalkozni (nem bontották ki, nem boncolgatták, nem tettek hozzá semmit), hanem újra az előző részben látottakhoz tértek vissza, miközben parlagon hevert egy tök izgalmas kérdéskör...
Ennyi, ezért nem jött be nekem."Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Jojo Nyuszi (német-amerikai háborús filmdráma, vígjáték)
Rendezője: Taika Waititi (Új-Zéland)
Forgatókönyv: Taika Waititi (Új-Zéland)
Jojo: Roman Griffin Davis (Egyesült Királyság)
Rosie: Scarlett Johansson (USA)
Elsa: Thomasin McKenzie (Új-Zéland)
Adolf: Taika Waititi (Új-Zéland)
Klenzendorf kapitány: Sam Rockwell (USA)Történet:
Jojo Betzler egy német kisfiú a második világháború idején, akinek a világa a feje tetejére áll, miután tudomást szerez arról, hogy édesanyja egy fiatal zsidó lányt bújtat az otthon padlásán, miközben ő próbál minél jobb nemzetiszocialista lenni.Tehát, mielőtt kirobban a 125. Nagy Szinkron-Felirat Háború:
egy német-amerikai-(új-zélandi) koprodukcióban gyártott, nem német főszereplő színészekkel telített német tartalmú filmről van szó.Ha valahol mindegy az eredeti nyelv - mint autenticitás -, akkor ez az a film.
Egyébként - bár nagyon-nagyon nem szeretem Waititit -, kíváncsi vagyok erre a filmre.
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
(#131110) erahurka:
Ez jogos érv, de ahány ház...(#131111) Ispy:
Nem tudom, miért készült el (Waititi szerelemprojektje/szerződés kötelezte/Oscar-remények/stb.?), de csak remélni tudom, hogy igényes - itt jön Waititi számomra "3 éven aluliaknak nem ajánlott" ún. "humora" - film lesz erről a témáról.
Eddig az A zongorista, A felolvasó és az Emlékezz jöttek be nekem Holokauszt-témában. Mind máshonnan közelített, és egész jól sikerült megragadniuk valamit ebből. Azt látom előzetesen, hogy talán ez is képes erre. Majd meglátjuk."Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Soshite chichi ni naru (Like Father, Like Son, A fiam családja)
Ez a japán gyöngyszem egy érzékeny családi dráma, sőt kettő. Alapkonfliktusa ugyanis, hogy két teljesen eltérő család (egy jómódú, merevebb kis-, és egy kevésbé tehetős, lazább nagycsalád) megtudja, hogy anno a kórházban összecserélték a fiaikat. Innentől próbálják feldolgozni az új információt és megoldani a jelentőségteljes helyzetet.
A filmet az a Hirokazu Koreeda írta és rendezte, aki a Bolti tolvajokat és Anyátlanokat is. Elvileg mindhárom film megtörtént eseteken alapul, egy-egy hír, riport ihlette meg a japán társadalom iránt érzékeny alkotót. Számomra a most tárgyalt filmje toronymagasan kiemelkedik társai közül, még, ha történeteiket tekintve egyformán fontosnak, érdekfeszítőnek is tartom mindet. Az A fiam családja ugyanis elkerüli az unalom és érdektelenség csapdáit. A másik két filmet túl hosszúnak, vontatottnak találtam, ezt viszont olyan érzékenységgel, körültekintéssel és ritmussal sikerült összehoznia, hogy azonnal kedvencemmé vált.
A színészek jók. Nem idegesítően idegenek (nyugati nézők ázsiai filmekkel kapcsolatos legfőbb visszatérő rémálma), alakításuk egész visszafogott, de érzelmileg dekódolhatóak, a karaktereik kellően jellegzetesek. Vannak motivációik, melyeknek köszönhetően a két család viszonyán túl, sajátjuk belső feszültségeivel, leendő döntéseikkel is meg kell küzdeniük. Ráadásul erőteljesen kiegyensúlyozott mű, ami a felnőttek és a gyerekek reakcióit, a helyzet megélését, ennek bemutatását illeti.
Már az alap probléma önmagában, de a kivitelezés is a képernyő elé szegez. Szépen, finoman felépítve járja körbe a témát, a történéseket, a karakterek vívódó fejlődését. Ennél fogva, továbbá a figurák szimpatikussága miatt is, nekem ez a film sokkal többet tudott adni, mint mondjuk a Bolti tolvajok, vagy az Élősködők, melyek idén nagy visszhangot, és (egyébként méltó) elismerést váltottak ki. Nyugodt szívvel ajánlom tehát megtekintésre.Temple Grandin
Az A csodatevő című film kistestvére, ha úgy tetszik. A címszereplő szintén valós személy, ő (szubjektív megítéléssel) eggyel könnyebb helyzetben küzdött, mint Keller. Grandin ugyanis később, valamivel fejlettebb világba született, és „mindössze” autizmussal diagnosztizálták – kösz! szisszen fel a nagyérdemű, jogosan, ám azt be kell látni, hogy nekivoltvan (még él) tartalmas kapcsolata a külvilággal, és némi (erőteljes) kompromisszummal ugyan, teljes életet tudhat magáénak.
Főhősünk ifjú éveit követhetjük nyomon, s ezenközben tanúi lehetünk, milyen akaraterő és tudatosság jellemzi. Claire Danes jól hozza a karaktert, és a mellékszereplők is természetesnek hatnak, a színészekre nem lehet panasz. A történet kellő ritmusban halad (korai iskolaévek, felsőoktatás, munkahely), sehol nem ül le. Vannak vicces jelenetek (főhősünk konoksága és a világ közti feszültségek), meglepően izgalmas megoldások (amolyan Esőember-szerű karakter, így sok találmányán, számításán ámulhatunk), emberi pillanatok. A legmeghatóbb mozzanat itt is a rokonok, elsősorban az anya kirekesztettsége: jól elkapott pillanatok, mikor pl. megölelné, de tudja, hogy lánya hogyan reagálna rá. Nehéz lehet „ily közel, s mégis oly távol” szeretni valakit. Nem tudom, mennyire ismert darab, de bátran ajánlom a szép történetekre nyitott lelkeknek.Up in the Air (Egek ura)
Vígdráma az emberi kötődésről George Clooney, Vera Farmiga és Anna Kendrick főszereplésével.
Clooney figurája egy leépítésekre szakosodott cég repülőügynöke, akit más cégekhez küldenek az USA egész területén, hogy a célszervezet vezetősége/HR-ese helyett ő közölje az alkalmazottakkal elbocsájtásuk tényét. Ebből fakadóan – mint azt megtudjuk főhősünk narrációjából –, kb. 40 nap kivételével egész évben úton van, ami meghatározza életmódját, kapcsolatait, világnézetét. Ám, ahogy megismerkedik egy másik nagy utazóval (Farmiga), lassan formálódni kezd az önmagáról alkotott képe, és – tudat alatt – új célokat kezd kitűzni maga elé.
A film megragadja azt a mozzanatot, mely megannyi emberre vonatkoztatható: leéljük életünket egy mókuskerékben őrlődve, lassan megfeledkezve gyermekkorunk naiv vágyálmairól, miközben maga alá temet, vagy éppen kettős életek kialakítására késztet a kompromisszumok sokasága. Nagyon szépen, érzékenyen járja ezt körül a fő- és mellékszereplők révén, és viccesen vagy meghatóan nyitja fel a szemünket, hogy lássuk, sosincs késő a helyes döntéseket meghozni.
Tartalmas dialógusok/monológok, remek alakítások, jó zene, és csodás fényképezés teszi minőségi alkotássá a filmet. Ajánlott.#értékelés
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Okuribito (Távozások)
Gyönyörű, merengő hangulatával magával ragadó dráma az élethez és halálhoz való viszonyulásunkról, mely megérdemelten nyerte el 2009-ben a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscart.
Daigo, egy fiatal csellista az épp feloszlatott tokiói zenekarban, jobb híján hazaköltözik vidéki házukba, melyet anyjától örökölt. Egy félreértésből adódóan jelentkezik az egyik álláshirdetésre, melyben valójában az elhunytak búcsúztatására szakosodott vállalkozó keres segéderőt.
A nagyon jól megírt karaktereket kiválóan alakító színészek segítenek belemerülni a japán vidék szertartásos-hívő miliőjébe, míg kontrasztként azzal is szembesülünk, miképp viszonyul a nagyvárosi, rohanó ember az elmúláshoz.Az élet, mint menekülés – A mai „városi ember” teljesen elveszti történelmi értelemben vett gyökereit. Később alapítunk családot, hogy „még élhessünk kicsit”, mind több és extrémebb szórakozással („igazán tud élni”) próbáljuk elvonni figyelmünket az idő múlásáról, lelkesen várjuk a csodaszereket, találmányokat, melyek meghosszabbítják életünket. Mindeközben „elfelejtjük”, hogy a halál az élet természetes velejárója: mindig is így volt, és aligha lesz elkerülhető. Ám, míg régen jellemzőbb volt az őszinte szembenézés e ténnyel, és ebből fakadóan megszülettek és formálódtak a használt szertartások (így pl. a gyász - mint búcsú és feldolgozási folyamat - segítésére), addig mára ezek üzletszerű, és ebből is fakadóan gyorsan letudni kényszerülő, funkcióját tekintve üres manírokká, valamint jogi ügymenetté silányodtak. Ezek ilyen formában kevésbé képesek megadni azt az intimitást, egyáltalán a szükséges időt és az őszinteséget, melyek elengedhetetlenek, hogy végiggondoljuk a veszteség tényét, s pláne nem hagynak teret, hogy át- és megéljük azt.
A halál, mint tabu – Izgalmas az a pár jelenet, amelyben „konfrontálódik” az elhunytakkal foglalkozó főhős a halált immáron messze elkerülni vágyó egyéb szereplőkkel. Az ő számukra a hős foglalkozásának ténye is önmagában undorító, félelmetes, és kerülnék őt, vagy megvetik miatta. Ez nyilván struccpolitika, védelmi mechanizmus. Ám a halál a legtürelmesebb és legsikeresebb vadász: előbb-utóbb mindenki kénytelen szembenézni a végesség kérlelhetetlenségével.
Emellett talán a legbrutálisabb üzenete, hogy sokszor tulajdonképpen már életünkben elveszítjük egymást, amikor döntéseink következtében eltávolodunk. Csak épp se nem gyászolunk, sem a dolog komolyságával nem foglalkozunk, hiszen „van még időnk”, majd újrakezdjük, kijavítjuk a hibát. Ha éppen adódik rá elég idő. Ugyanakkor épp ebből is fakad a remény, hogy ti. a közeledés is csak egy döntés: épp csak nem szabad elfeledkezni arról, hogy meg kell hoznunk. Felelősséggel tartozunk egymás iránt, s önmagunk iránt is. Az ember társas lény, ez a jellemzője kihat egész életére – család, munkahely, hobbi: mind csak akkor ér bármit is, ha megoszthatjuk valakivel örömünket, eredményeinket, még a bajainkat is.
Végső soron a gyász, a búcsúzás, ami köré épül a film, a hátramaradók számára nélkülözhetetlen fontosságú elixír a tovább-éléshez. Tartalma és funkciója van, ne akarjuk tabuvá tenni.Számomra lenyűgöző volt a kis „műhelytitkokat” látni: bepillantani a japán hit, gyász, temetkezés világába – egy idegen kultúra mibenlétével ismerkedni. Valamint az élethez való viszonyulásukat. Tudott újat mutatni, továbbá ismert dolgokat új szempontból közelítve ábrázolni.
A film inkább érzésekkel operál, mint elmélkedő dialógusokkal, ezt pedig kiválóan megírt és rendezett jelenetekkel, valamint csodaszép zenével éri el. Az ember nem tudja kivonni magát a történések keltette érzelmi töltet alól: apró rezdülések, rövid félmondatok segítenek pontosan megérteni, mit éreznek, gondolnak az egyes szereplők, így teljesen azonosulunk velük az adott élethelyzetekben. Lassú, mesélő alkotás, de minden perce megéri a rá szánt időt.
A rendező másik gyöngyszemét is ajánlom, ha ez tetszett, akkor az is fog: Mibu gishi den (Az utolsó kardvágás). Szintén hosszú, lassú, érzések segítségével mesélő értékes mű.#értékelés
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
gbors
#131202
üzenetére
Kérlek, ne értsd félre - nem akarok semmi jónak az elrontója lenni -, de ezek alapján nem látom értelmét e javaslatoknak... egyelőre:
"...az 5-ből csak 1 filmet láttam..."
"...volt, ahol én is csak egyetlen jelöltet láttam..."
"...a népszerű kategóriákban bőven érkezett nevezés, a kevésbé népszerűeknél meg ha volt is nevezés, bőven nem volt kihasználva a kategóriánkénti 3 lehetőség."
"...még így is nagyon necces volt."Talán jövőre jobban belendül a közösség, de - saját véleményem szerint - ez az "alap" nevezés/szavazás is elegendő élmény - még talán korai lenne bővíteni.
Persze az is lehet, hogy pont ez dobna egy nagyot rajta. Ez esetben szavazzatok le "Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
gbors
#131212
üzenetére
Persze, hogy nem most. De most merült fel
Egyébként érdekes, mert én pl. ezt a cult classic scene dolgot nem tudom hová tenni. Azt értem, hogy buli, de pl. most, hirtelen, fejből nem is tudnék ilyet nevezni
Tehát: pl. női mellékszereplő kategória vs. cult class scene kategória = nem jutottunk előbbre. (Ugyanaz a nehézség csak épp eggyel több számban.)
És itt jön a csavar, hogy pont ez (lenne) a buli ebben az egész PH!NUCCI-ban, ti. hogy mi nevezünk és nem valami távoli brigád, tehát elvileg akármi is lehet belőle (mármint a végeredmény). Ehhez képest lessük meg a jelölteket (plusz hozzá az összes nevezettet) és lássuk be, kb. ugyanaz lesz a végeredmény (hozzávetőleg), mint mondjuk egy Oscaron.
Ezt csak érdekességképpen.Számomra pl. a remény, hogy mégsem, illetve a tétnélküliség, továbbá az elhagyott pc-baromságok/politika/stb. (kell a fenének ehhez!) adja a játék örömét.
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Szocializáció kérdése... Azonban:
Engem speciel leszoktattak a TV-nézésről a reklámok. (Utoljára akkor néztem TV-t, amikor sok évvel ezelőtt kb. százhuszonnegyedszerre néztem volna a Kevin Costner-féle Robin Hood-ot, de még mielőtt hazatért volna hősünk a Szentföldről, már a negyedik reklámblokk szakította meg a történetet. Úgy fölb.szta az agyam, hogy ott-akkor elhatároztam, soha többet - és azóta sem hiányzik a TV, mint "szórakoztató agypestis".)
Mozinál egyetlen egy ilyet merészeljenek bevezetni, ugyanúgy leírom ezt a "műfajt" is. Ami engem illet, inkább végigülök 5 órát egyhuzamban, minthogy szétszedjék a filmet.Itt szoktam felvetni a szerzői jogi mizériával kapcsolatban, hogy a jogdíjakért sírnak-rínak, de azzal senki nem törődik, hogy egy filmnek is van (remélhetőleg/jobb esetben) felépítettsége, hangulata, stb., amit gyönyörűen dob a kukába annak megszakítása.
Egy thriller/horror/dráma esetében, mikor épül a feszültség, növekszik a nyomás, együtt élsz a történettel, és akkor jön a hülyegyerek a fenistillel, meg a röplabdás banya a black magic mosószerel, meg a többi agyhalott a hülyeségével.
1. Soha semmit nem nyújtottak még nekem reklámok (TV/mozi), semmit nem vettem még ez alapján, sőt...
2.a Ha fizetsz valamiért (jogdíj), utána már sz.rt sem ér a mű, mint alkotás? A hatása teljesen megsemmisül.
2.b A reklámok helye miatti filmkivágások smafu?
3. Az emberekre gyakorolt hatásai - széttöredezett tudatú, hosszabban figyelni, koncentrálni képtelen, zombikká nevelő fogyasztói állatpark kinevelése - sem számít?Ellenérvként fel lehet hozni pl. a színházat, meg a koncertet: ott is lehetnek szünetek.
No de azok élő műfajok, maga az élmény - legalábbis számomra -, kicsit másképp épül föl, máshogy hat. Egy koncertnél sem hiányolom feltétlenül, ha nincs szünet, de valahogy kevésbé ránt ki, mint amikor egy feszült helyzetben, a mondat közepén egy tök más hangulatú érdektelen baromságot kell továbbnéznem.
A színház esetében biztos nem fogják - reményeim szerint -, a mondatot kettévágni egy függönnyel, és megint csak kevésbé más hangulatú a köztes rész - mert pl. arról tudtok tereferélni, amit eddig láttatok, ugyanabban a térben, ahol eddig is voltatok. Filmek esetében azért "jobban kiemel" a térből - elkalandozok messzi földekre, ahová a film visz (jobban be tud vonzani a műfaj). Bár lehet, ez is csak megszokás, szocializáció kérdése...[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Általánosból a konkrétba - avagy 1917 és a svájci mozi (gyöngyöt a disznók elé)
Az egész film minden porcikáját annak a koncepciónak rendelték alá, hogy egyetlen egy darab jelenetnek hasson a film, erre reklámmal szétb.sszák, mert a telezsúfolt vetítőtermek (és a büféfogyasztás) generálta bevétel sem elég, hanem a reklámbevételek is kellenek, meg minden is - semmi sem elég.
A pénz mindenekfölött, avagy a művészet seggberúgása - másik példával.
A Terminator: Dark Fate ugyanilyen csúnyán bánt el a saját teljes franchise-ával, csak más eszközzel; Cameron pedig - az egész ötletgazdája - asszisztált is ehhez! Szép. Nincs végzet, csak ha bevégzed! Ő bevégezte: Cameron a Terminátor, a történet John Connor. Nem lett Happy End.A Dark Fate tulajdonképpeni nyitójelenete kukázta a teljes Terminátor-sagát, hiszen az első és második rész is a "felnőtt John Connor" tényből indult ki. Erre lelövik, vagyis meg sem történik az a jövő, aminek a következményeképpen értelmezhető lenne az 1-2. epizód. Ennek mondjuk pikantériája, hogy Sarah örül ennek: mert még nem tudja, mi az ára. Ugyanígy - és ugyanebből adódóan - értelmetlenné válik Sarah Connor teljes szála a Dark Fate-ben, valamint a Schwarzi-terminátorok teljes léte is, tehát a Kárpitos-Schwarci létjoga is megszűnik.
Vagyis széthullik a film, már a nyitányakor. De a bevételek dőlnek, mi más kell.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
gbors
#131238
üzenetére
Tudom, épp ezért a legfőbb alapelv kell, legyen, hogy tudatosságra nevelje mindenki a saját gyerekét. Ne bízza az (állami, de akár más) iskolákra, stb. intézményekre ezt a feladatot, mert megbízhatatlanok (akár ellenérdekeltek is). Ebbe beletartozik a kütyükezelés, médiafogyasztás, a világ megismertetése (működés, felépítés, stb.), stb., stb. - röviden tudatos, védett (amennyire lehet), életképes, de lehetőleg jó embert nevelni: a legnagyobb-leghosszabb, legnehezebb kihívás, feladat, megtiszteltetés kéne, hogy legyen (tudatos feladatvállalás), ehelyett inkább azt látom, hogy "ez nekem jár", meg "én is akarok", meg "már ideje". Rengetegen nem alkalmasak - szerintem - a szülői hivatásra; már régóta "propagálom", hogy valami liszenszhez kéne ezt kötni.
De ugyanígy a szavazást is, mert ki ért a mezőgazdasághoz, az energetikához, az egészségügyhöz, a hadügyhöz... Mégis leszavazunk egy sor majomra, akik még annyira se értenek ezekhez. Jogászokra (többnyire), akik kiskapuk körül nyerészkednek... milliók - generációk - kárára...
Stb.Ilyen végső kérdésekhez vezet nálam a reklám, mint média, avagy a jobbágyprogramozás (szocializáció) kérdése.
Tudatosság, felelősség, önérzet. Ne nézzenek madárnak!
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Az idei Kiss vagy Nightwish koncertre lenne jó ötletem - megreformálni a műfajt:
Dübörög a koncert, aztán egyszer csak a refrén közben zene "leolt", zenekar levonul, oldalról bejön egy akárki a kisbabájával, és elkezdi ecsetelni - miközben tisztába teszi a lurkót -, hogy ő csakis pamperst használ, mert az nem dörzsöli ki a sejhaját... közben a nézők ördögvilláznak és lóbáljálják a hajukat tovább ("Whoaaa!!")
Aztán bejön helyette Emese, aki megkérdezi a tömegtől:
- Drága volt a koncertjegy? Sebaj, nálunk kiváló feltételekkel kapható személyi kölcsön - azzal beveti magát a tömegbe, kezében paksamétával... Emelik át maguk fölött, miközben ő osztogatja a nyomtatványokat, és a tömeg révületben ordítja: "Köszönjük, Emeseee!"
Aztán a színpadi kivetítőn jöhet az előzetes, amin látod, hogy ajánlják a koncertet, amin vagy éppen, és hogy milyen jól éreznéd magad, ha eljönnél (ahol már vagy), ha épp nem szakították volna félbe, és hagynák, hogy élvezd, amit ajánlanak, hogy élvezd...Sosem fogom megérteni, miért nem gyújtották még fel a TV-stúdiókat a világon
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
brownus
#131219
üzenetére
Szabad kérni kis részletezést?
(Annak örülök, ha minél több pozitív visszajelzés jön róla, mert akkor talán érdemes megnézni, de a rendezőt nem csípem, így pl. örömmel vennék ilyen kifejtéseket, hogy "akinek az eddigi filmjei bejöttek, az nem fog csalódni" vagy "ez teljesen más", esetleg hogy "végre működik a humora" - szóval, hogy be tudjam lőni, kell-e ez nekem)(#131247) Pro Koryak:
olyan már volt felnőtt részről, szerintem le is védték a szabadalmat [ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
erahurka
#131270
üzenetére
Hmm. Majdnem megnéztük, de valahogy volt egy amolyan "talan jó lesz ez majd otthon" érzésem. Leginkább a komplex sztorit hiányolom. (Pl. az általad is felhozott Fegyvertelen katona jó példa volt (hiába második világháborús), vagy ott van A dicsőség ösvényei, a Fegyverszünet Karácsonyra az első világháborúról, netán a Nyugaton... '30-as verziója.)
Azóta többfelől is azok a visszajelzések jönnek szembe velem, mint amit kifejtesz a blogodon. Na meg akkor a hang is.
Kár érte... Lehetne egy "igazi évtized nagy durranása".[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
-
#131281
Miklós315
aktív tag
Pro Koryak
#131260
Miklós315
aktív tag
válasz
Pro Koryak
#131260
üzenetére
Nem tudom, hogy ismered-e, egyszer mindenképp nézhető:
Chocolate - A harc szelleme (2008-as thai film)
[link][ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Nagyon hosszú, nagyon lassú, de nagyon jó film.
Az író-rendező, S. Craig Zahler korábbi filmjei nem jöttek be - csak hosszúak voltak, de nem jók -, ezzel a darabbal viszont betalált. A történet két szálon fut, egyrészt a Gibson-Vaughn rendőrpárosának megismertetése, másrészt a banda összeállítása vezet el a balhéig, melybe az egész torkollik. Megismerjük a főbb karakterek felskiccelt hátterét, hogy el tudjuk helyezni őket és valamelyest közelebb kerüljenek hozzánk. Az a helyzet, hogy e ponton kettőssé válik a film megítélése számomra, mert egyrészt kimagasló alakításokról nem beszélhetünk, szimplán csak hozzák a - többnyire visszafogott - figurát az aktorok. Másrészről viszont jól áll össze a forgatókönyv, jól épül a sztori, van hangulata, egész jók a szövegek is.
Ami a legfőbb erőssége, hogy prímán eltalálta azt a hangnemet, mértéket, mellyel azon értékekről bátorkodik beszélni, melyeket - sajnos aktuálisan - illene minél többször vitatémává tenni. A politikai érdekek, a média érdekek, a technológia lehetőségei, melyeket előbbiek nem átallanak rezzenéstelen lelkiismerettel ki- és felhasználni, megkapják a magukét a film első felében. A képmutatás, az átpolitizált médiahisztik generálta fiktív valóság és a tényleges, való világ közti Mariana-árok legletisztultabb megjelenítése aszükségtelenül kegyetlen bolti rablás alatt hallható rendőri túlkapásról szóló értekezés kontrasztjának
Fehér rendőrök, fehér bűnözők, fehér civilek, színes civilek, színes bűnözők, a rasszizmus - mindkét oldalról ábrázolva van, hogy lássuk, nem skatulyából előrántható sablontények, hanem egyedileg megítélendő esetek alkotják az élet összetettségét. Ha a film nem működne végig – a felénél átváltrablós filmbe
Nem mondanám, hogy kiemelkedő alkotás, de tartalmilag kilóg a sorból, és nagyon jól ragad meg fontos problémákat, miközben szórakoztatva, feszültséggel képes elmesélni egy történetet.#értékelés
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
brownus
#131301
üzenetére
Köszönöm, szerdán tervben van. Remélem, hogy tetszeni fog (eddig téma +1, előzetes +1, Scarlett +1, Waititi -1)
A Dragged... kapcsán: igen, jól működik a páros (ezt többen kiemelték a korábbi értékelésekben, ahogy a visszafogott - téttel bíró - akciót is), viszont nálam a finom utalgatások sora jobban működött. Ezek nélkül középszerű lenne, de pl. az ilyenek is, amikor Don Johnson
karaktere magyarázza Gibson karakterének, hogy a mai világban akár egy privát hívás is mekkora botrányt eredményezhet... mellékszálát is felépítik - benne rövid, precízen adagolt kapitalizmus-feminizmus kritikával -, hogy aztán...
A Joker kapcsán ugyanígy pl. az Arthur Fleck név:korábban ilyen elvileg nem szerepelt, tehát ez újítás, és hozzáad a sztorihoz, mert beszélő név - Artúr jelentése bizonytalan, talán 'medve'; fleck jelentése (többek között) 'darabka'. Tehát tovább tágítja a Joker-karaktert, azzal hogy még a neve is zilált-bizonytalan.
Finom apróságok, melyekkel - ha működnek -, kilóra meg tudnak venni.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Waking Life (Az élet nyomában)
Pszichedelikus álomutazás a végső kérdések földjére, úgy mint "kik vagyunk?", "hol a helyünk?", továbbá "egyén és a faj viszonya", "elméletek kontra érzések", stb.
Történet nincs, csak jelenetek kusza szövevénye sok-sok szövegeléssel.
A rajzolt/animált megoldás izgő-mozgó és elnagyolt volta, valamint a zene erősen befogadó- és hangulatfüggővé teszi a filmhez való viszonyunkat. Rám középsuliban nagy hatást gyakorolt, érdekes volt most újranézni.
Egy próbát megér az érdeklődőknek.#értékelés
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Hmm, régiek közül a Vaklárma (1989), Csupasz pisztoly 33 1/3 (1994), amik kiemelkedően jó vígjátékok számomra.
Újabbak (21. század) közül:
Mi kell a nőnek? (2000), Tök állat (2001), Rumlis vakáció (2006), In Bruges (2008, Intouchables (2011), Családi üzelmek (2013), Good Boys (2019)"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
(#131335) Peterhappy:
A Leharcolt oroszlánok aranyos film, de nekem nem is annyira vígjátékként, hanem kedves gyerek- és kalandfilm-egyvelegnek működik inkább.(#131336) fant0mi:
A Teljesen Idegenek remekbeszabott film, és a rendező új darabja is tetszik (A hely)."Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Waititi előnyére válik a komoly téma – háború, antiszemitizmus, propaganda –, mely kordában tartja gyermeteg poénjait, és energiáit a zseniális utalásokra, áthallásokra fordíthatja. Nagyszerű, érzelmes-humoros tanmese a felelősségről (ember emberek iránti; a felnőttek új, ifjabb nemzedék iránti felelősségéről).
A történet egyszerűen halad előre, nem túl nagy időt felölelve - valamikor a háború végén járunk -, hogy bemutassa a kis tudatlan Joseph „felnövését”. Jojo többször elszólja magát, mennyire nincs képben dolgokkal, de a propaganda - teljes mesevilágával - élénken dolgozik gyermeki elméjében, míg a valóság könyörtelenül szembenézésre nem készteti képzelt-idealista világa mélységeivel.Lassan, de biztosan saját kútfőből kell önálló értékítéleteket alkotnia, és önálló döntéseket kell hoznia.
A színészek kiválóan teljesítenek, a karaktereik röviden, de odafigyeléssel lettek megírva. A legtöbb játékidő persze Jojónak és Elsának jut, érzékenyen játsszák szerepeiket, s szép ívet jár be a kisfiú.Rosie (Scarlett Johansson), az édesanya kevés időt tölt a vásznon, de nagyszerűen tudja átadni karaktere rétegeit: a „feltétel nélkül szerető anyát”, a „jó embert, aki próbálja megtenni,
Néhány - kiváló arányérzékkel megalkotott - rövid jelenet segít a gyermek világával párhuzamosan zajló felnőtt valóság ábrázolásában, ezekből pedig egy kiemelkedik: a legfőbb drámai csúcspont, amely példaértékűen lett kivitelezve. Egyébként engem váratlanul ért; erős, de indokolt húzás volt.
A dialógusokat vegyesnek érzem. Egyrészt lopva vana Folytassa, doktor! közismert „Doktor!”-ozásos köszönése, továbbá a mexikói patthelyzet
A zenék tetszettek, jól működtek. A film hossza teljesen rendben van, külön örülök, hogy nem egy háromórás nagyeposzban kívánták elnyújtani ezt az, ily módon tömény, tartalmas sztorit.
Kiemelkedő előadás a náci Németország végnapjainak sokszínűségéről, a tudatlanságból fakadó gyűlöletről, általában az emberek egymással való negatív kapcsolatáról, miközben mindig beszüremkedik egy kis fénypászma a remény képviseletében – eddig még mindig felülkerekedett a jó a rosszon (ha időbe is tellett).#értékelés
[ Módosította: Viszlát ]
"Szerintem."
-
-
Miklós315
aktív tag
válasz
Tibiajax
#131452
üzenetére
Hihetetlen, milyen aprólékos precizitással készítették el ezt a filmet. Még mindig várom az alkotók "nyilatkozatát" az értelmezések kapcsán, de mint alkotást kiemelkedőnek találom, jó hogy készülnek ilyenek.
Kíváncsi leszek az Oscar-díjakra (most a Jojóval - mondanivalójában fontosabbnak érzem - a Jokert "versenyeztetem", bár, ahogy nézem, az 1917 is "fut" egy szépet...) "Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Tibiajax:
PH!NUCCI-nál ez egyszerűbb, tisztább, mert tárgyévben nézelődünk, de Oscar esetében, ugye bejátszanak a januáriak is.
Phoenix szerintem már meg is ünnepelte a díját...tuti ő kapja (remélem, mert magasra tette a lécet).erahurka:
Még nem láttam a filmet, de állítólag ez a rendező céh által dobált díj sokat jelent (szakmailag gondolom, hogy tényleg az, hiszen értenek hozzá, de most "politikailag" értem), és ezért sanszosnak mondják az Oscart is (legjobb film és/vagy rendező)... Ami szorossá teszi a mezőnyt.Nekem pl. a Ford v. Ferrari is nagyon bejött: igazi szórakoztató mozibannézős tömegfilm tanulsággal, szerethető és utálható karakterekkel, nagyon jó színészekkel, de túlzásnak tartanám, ha legjobb filmet behúzná.
A Marriage Story nagyon erős színész(tv)film, de azt is túlzásnak tartanám.
Szerintem az Élősködők a nemzetközit fogja vinni, amitől pedig tartok, az a KisasszonyokScorsesenek meg adjanak egy életmű díjat, aztán hello.
Scarlettnek a mellékszereplőit odaadnám, és a női főszereplőit meg postán Lupitának elküldeném, ha már nincs a listán.
Bale-nek meg a ffi mellékszereplőit postáznám.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Nem akarok ünneprontó lenni, de:
"...amiket Cruise nyilván saját maga hajtott végre." - média-magyar szótár szerint ez a marketingbullshit-generátor alkotta szakzsargon a nyilvánvalóan túlhájpolt érdeklődészszítás elérése érdekében.
Mondjuk ez a magyar Index-kivonat, az eredeti teljes cikkben lehet részletes bizonyíték rá.Más:
1. Tom Cruise is öregszik - persze szeretnék én is így festeni majd, de a filmeket nézve egymás után, már látszik rajta is a kor (ezt csak érdekességképp).
2. Anno Belmondo volt híres (hírhedt) a saját maga által végrehajtott mutatványokról - érdekes lenne összevetni a jelenetek alapján, akkor mi számított hajmeresztően elképesztőnek, és ma miket művelnek. Gyorsul a világ, emelkedik az ingerküszöb...
3. A biztosítást vagy maga Cruise fizeti be egy összegben, vagy ez esetben (mint "propagandafilmet" támogatandó) talán a vonatkozó haderőnem (a cikk a Navy-t említi) kiállított egy csekket.[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
Érdekes a fenti "nézetkülönbség"...
1. Itt ez a Gentlemen film - még nem tudom, milyen lett, de a Ravasz... nálam épp elég; kétlem, hogy ez hozza majd annak a nyers, lendületes, sziporkázó (=őszintébbnek ható) szintjét. (A Blöff nem jött be, mindenki isteníti, én meg minden újranézéskor lepattanok róla.) Kíváncsi leszek az itteni véleményekre, visszajelzésekre az Úriemberek kapcsán, de jelenleg még csak nem is izgat maga a film (értsd jól: feleslegesnek tartom az elkészültét tartalmát, üzenetét, stb. tekintve).
2. Viszont: van ez az Uncut Gems Adam Sandler film - bárhol felmerül, csak dicsérik, milyen eredeti, jól rendezett, "királyságosisteni" alakítás Sandlertől, stb.
Egyáltalán nem jött be. Láttuk már ezt, továbbra is semmitérő sz.r alakok nyűglődnek egymással olyan hiteltelen szitukba keverve magukat, hogy a fejem fogom tőle. Ha meg reális, hogy ekkora tuskó valaki, akkor minek sajnáljam, érdekeljen? Az operatőrt és a vágót "lelőném", a dicshimnuszt zengőket meg - azt hiszem - sosem fogom megérteni.Mi a lényeg? Hogy ízlésekről vitatkozni azért nem érdemes, mert részletekbe menő objektív kritikai érveket felsorakoztathatunk, de a végső összegzés tekintetében (ti. tetszik-e vagy sem) nem könnyű (egyáltalán érdemes?) meggyőzni másokat. Haverommal is elég megoszló az ízlésünk, van az idei kínálatból vagy két film, amit mindketten néznénk, a többi meg egyikünk vagy másikunk számára érdekes.
Ilyen apróságokon, ne veszekedjünk, hogy ki hányasra értékel egy filmet. 
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
#131537
Miklós315
aktív tag
Aventador91
#131535
Miklós315
aktív tag
válasz
Aventador91
#131535
üzenetére
A pénztáraknál is meg az automatáknál is?
Mi mindig az utóbbiaknál vesszük át a jegyet, még nem volt sor, meg időkicsúszás, pedig "30 perccel elottre" szoktunk időzíteni...dominik235:
Ha felmerültek ezek a címek, akkor nyilván érdekelnek téged, szóval első körben neked kell döntened, hogy melyik érdekel jobban. Segítségképpen esetleg visszekereshetsz a kinézett címekkel kapcsolatos véleményekre itt a topikban."Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
A jegyzőkönyv kedvéért
Az első jelenet során még azt gondoltam: "Na, Sandler DiCaprio nyomába lépve jól megmutatja mi változott - nyilván semmi - a Véres gyémánt "közvélemény-sokkoló" záróakkordja
(afrikai főhősünk pódiumra lépése) ".
Aztán jött egy furcsa(oda nem illő) animáció, meg egy elég zavarba ejtő zene, ami nagyon hosszan tartott, a kezdő feliratokkal együtt. a sztori szerint Sandler figurája egy jó egzisztenciával bíró, de nyughatatlan ékszerkereskedő, aki folyton "jobb üzleteket" akar behúzni - hitelekből kockáztat, fogadásokat köt, stb. Aztán kifut a lába alól a talaj, utolérik a behajtók, és ez felpörgeti rossz szokásait: még többet bűvészkedik, hogy saját magát utolérhesse. Mindezt egy buki, egy uzsorás és behajtói, egy nemtörődöm NBA-sztár, néhány felbukkanó mellékkarakter és a családja körében vergődve.
A film amolyan zsúfolt-pörgős-nyomasztó hatást kívánt kelteni, ezért mindenki egymás szavába ordítva káromkodik, meg baromságokat hadovál, miközben kb. senki nem figyel senkire. Mindezt egy Barátok közt szintű szövegkönyvvel, (ízlés kérdése) vacak zenékkel spékelve, vacak beállításokkal filmezve, olyan kiszámíthatóan üres fordulatokkal kiszúrva a szemünket, hogy tényleg fáj. A karakterek sötét és/vagy suttyó volta adja a valódi feszültséget, mert ez határozza meg döntéseiket, amik a (teljesen elkerülhető) bonyodalmakat generálják.
Nincs egy jelenet, ami beszippantana, érdeklődést váltana ki (belőlem legalábbis), fogcsikorgatva jutottam el a közepéig, de onnantól csak jelenetről jelenetre ugrálva pörgettem végig. Ezt mindenképp tessék figyelembe venni, mert a végső ítéletemet nyilván befolyásolta e tény. Ámde: ha egy 2óra15perc hosszú "isteni magaslatokba dicsért" dráma ennyire nem képes lekötni az első órájában, az nálam jelent valamit (=kétlem, hogy eme esetek többségében így lenne, de nem preferálom, ha a film utolsó képkockájánál kell felsóhajtanom, hogy "ahaa!").
Ja igen, Adam Sandler, a színészóriás: alapvetően nincs vele bajom, vannak kedvelt filmjei, de hogy itt mitől csöppentek el tőle, azt nem értem, mikor ugyanazt hozza, mint amikor szidják e teljesítményéért.
Szóval, gondoltam ellensúlyozom az éterben keringő sok dicshimnuszt, mert őszintén nem tudom mire vélni ezt a gagyi kivitelű, klisés történetű, érdektelen karakterekkel telezsúfolt zsibvásárt. A tévedés jogát fenntartva: hátha ezzel a hozzájárulásommal sikerül óvatosabb megközelítésre bírni az érdeklődőket. Ha tetszik nekik a film, az jó, mert boldogok tőle, de ha csalódnának, ne bukjanak akkorát, mint én.
Félreértés pedig ne essék: senkit megbántani nem állt szándékomban#értékelés
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
(#131568) Rigormortiis:
Az első, ami megfogalmazódott bennem is, ugyanez volt: fura echte német cuccot angolul hallgatni, főleg hogy néhanémetül is karattyolnak - be-beszúrva kifejezéseket, meg a kezdő Beatles-nótát is lefordították németre, szóval ez kicsit katyvasz. 
(#131566) devil-k:
Nem tudott hangulatba hozni a film... vagyis, amibe igen, az nem vált a javára[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
The Boy Who Harnessed the Wind - Spoilercunami (bocsi)
Szép, jól írt-rendezett dráma Chiwetel Ejiofortól, mely 2001-ben játszódik Malawi egyik falujában, megtörtént események alapján…
William, a főhős tini fiú, aki földműves családba született,épp az iskolába készül. A suli sok pénzbe kerül, pedig nem egy prémium intézmény ti. hogy a család nem tudja befizetni a tandíjat, ezért a srácot hazaküldik - nincs türelmi idő. ami a farmerek kiszolgáltatottsága: egyrészt a természetnek való kitettségük, másrészt a helyi-, harmadrészt a világpiac felőli helyzetük miatt. Ugyanis nagyon finom, rövid utalással értesülünk a new york-i tornyok elleni merényletről, majd az ezt követő globális piaci változásokról, ami természetesen lecsapódik itt, „az Isten háta mögött” is, miközben végig a falu feje fölött lóg Damoklész kardja – egyfelől az áradás, másfelől az aszály kettős fenyegetése révén. Mindezt tetézi a - sajnos - megszokott afrikai kormányzati minőség: felelőtlen, populista, hataloméhes és képmutató. Tipikusan „a kormány alattvalói” felállást szemlélhetjük, és a falu is hamar megvilágosodik ezt illetően. Magukra maradtak.
A történetet – hasonlóképpen, mint Az átkelés madarai esetében – tartalmi fejezetekre osztva építették fel (vetés, aratás, stb.), mindamellett lineárisan halad előre. Könnyen követhető tehát, és hangulatot is teremt, mind a kellemes, jól illeszkedő aláfestő zene, mind a kevert nyelvek (helyi és angol) használatával. A színészek jól teljesítenek, ez is segít bevonódni és a cselekmény hatása alá kerülni. Érezzük, hogy van tétje a konfrontációknak,miközben a falu és a család (inkább utóbbin van a hangsúly) megpróbáltatásait követjük. A film legfőbb érdeme – túl a letisztult, minőségi megvalósításon –, hogy képes egy szög egyszerű sztorit úgy elmesélni, hogy ezzel együtt rálátást nyújtson nagyobb összefüggésekre. Amikor végig a körül megy a dráma, hogy
lesz-e mit enni a következő évi aratásig a telhetetlen pazarlás csimborasszóját láthatjuk hányan küzdenek a túlélésért, pusztán csak azért, mert a fejlett, ipari, tömeges túltermelést képviselő civilizációnkból szenvtelen módon lefitymált, elavult, természetközeli termesztés módját követik. Évről évre megélni, fenntartani a családot: ennyi elég lenne nekik, csak épp tudtukon-akaratukon kívül felfalta őket is a globalizáció. Esélyük sincs versenyezni a multikkal, akik millió tonnában számolják az árut, és a világ legtávolabbi sarkaiból vonszolják ide-oda a legnagyobb haszonért a javakat, a tőzsdékről nem is szólva. Amit ők érzékelnek ebből csupán annyi, hogy olcsón felvásárolják a kiszolgáltatott földtulajoktól a fákat, amiket aztán drágán eladnak, miközben később nem lesz, ami felfogja majd az áradást. Valamint, hogy a terményért sem fognak annyit fizetni, mint tavaly. Továbbá, hogy a saját kormányuk jó pénzért kiszolgáltatja őket a reménytelenségnek, mert ők csak nevesincs, semmirevaló sokaság, nem pedig a kampányok során emlegetett „fontos szavú polgárok”. A rejtett elnöki diktatúra és a vadkapitalizmus szörnyszülött gyermeke az a „demokrácia”, aminek keretében hülyítik a falut (is). A tudás hatalom. Az iskola végig
menekülőútként jelenik meg a filmben. Az iskolában megkezdhetik egy jobb – kevésbé kiszolgáltatottnak, kifizetődőbbnek hitt – élet kialakítását. Már, ha telik rá, merthogy nagyon drága befektetés. A jövőt helyben elképzelő, hagyományosan a földre építő családfő és a kitörni vágyó lánya vagy fia közti szembenállások jelzik, hogy az idő – akár tetszik, akár nem –, eljár a régimódi életmód felett. Most még az iskola segített időt nyerni e szélmalomharcban, de egy későbbi film esetleg bemutathatja, mennyivel biztosabb (Egek ura, Végrehajtók), kiszámíthatóbb (A nagy dobás, Én, Daniel Blake), boldogabb (Harcosok klubja, Hálózat, Kontroll, Pár lépés a mennyország) a fejlett, városi (Koyaanisqatsi, Ösztön), földnélküli, esetlegesen elmagányosodott (Her) életmód.
Félreértés ne essék: a tanulás, a tudás fontos,hogy felelős, önálló értékítéletek meghozatalára kész felnőtt váljon az emberből, és hogy kevésbé legyen kiszolgáltatva környezete kevésbé ártatlan motivációinak, manipulációinak (Saját szavak, Császárok klubja, Jojo Rabbit). A film egyetlen negatívuma, hogy látványosan nem tud mit kezdeni a hit, vallás tematikájával.
Ősi hit, keresztény és iszlám vallás is megjelenik, de semmit nem kezd vele. Na, most ennek vagy az lehet egy szándékolt üzenete, hogy önmagában – külső anyagi-politikai érdek és manipuláció nélkül – bármely vallás követői képesek egymás mellett viszonylagos békében leélni életüket, vagy nem kívánt (nem tudott) állást foglalni. Mindenesetre a film vége felvonta a szemöldökömet.
Ezt leszámítva kiváló alkotás, mely még a 2019-es évből való elmaradásom volt, de, ha későn is, megérte időt szánni rá, és másokat is erre buzdítok.#értékelés
[ Szerkesztve ]
"Szerintem."
-
Miklós315
aktív tag
válasz
Drizzt
#131573
üzenetére
"Ez maganak a Beatlesnek volt nemetul a muve anno 1964-ben."
Ezt nem tudtam - nem vagyok egy Beatles-fan, azért (ritkán) hallgatom a számaikat.
Viszont a történet, a karakterek, az egész - nem alkotói részről, ld: (#131109) Miklós315 - "echte német".
Akárhogy is, mindenesetre fantasztikus, szeretni való, tanulságos alkotás."Szerintem."
Így viszont zseniális. 
Új hozzászólás Aktív témák
● A spoiler formázás használata kötelező spoileres tartalmaknál!
● A topikban tiltott a warez mindennemű formája!
● A kereshetőség érdekében lásd el #értékelés címkével a filmkritikát, ajánlást tartalmazó hozzászólásaidat!
- Playstation 5 Fat lemezes ( Makulátlan !!! ) Gyári garanciával, ajándék játékkal
- HP EliteBook 1040 G9 - ÚJ 14" üzleti notebook - i5-1245U, 32GB, 512SSD, W11 pro
- Ibiza club 15 hangfalak eladók (4 drab)
- HP EliteBook 1040 G9 (4B924AV) - ÚJ 14" üzleti notebook - i5, 32GB, 512SSD, W11 pro
- Samsung S22 Ultra DS 5G 12/512GB Black Garancia: 2025.05
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen