Hirdetés

Aktív témák

  • The DJ

    addikt

    Tegnap kicsit ügyködtem és egy újabb kis írás lett belőle: Két ember és maga a nagybetűs élet.

    Reggelre kiemelt címlapos írás lett és meglepően sok hozzászólást kapott, aminek nagyon örültem. Az életszerű írásoknak is van még létjogosultsága :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Az élet nem mindig fekete és fehér. Néha hiába hisszük azt, hogy valami lehetetlen van, hogy hamarosan kiderül: mégsem az. De akkor lehet, hogy már késő. Legyen bármilyen komoly is egy fiatal naiv ígéret, örökké semmi sem tarthat. Soha. Ezen a léti síkon nem. Emberek vagyunk, hibázunk, bocsánatot kérünk, megbocsátunk, kétségbeesünk és sírunk. De mindig menni kell tovább.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    --== MDB - Beautiful Voices 027 (Emotional 2 - Vocal Chill Mix) ==--

    Régóta akartam már írni egy hosszabb bejegyzést azokról a dolgokról, amik körülöttem zajlanak és amik bennem játszódnak le mostanság, de valahogy sosem jutottam ide. Mindig volt valami, ami miatt azt mondtam, hogy most se jó, meg most se és most se. Való igaz, rengeteget dolgozom, szinte reggeltől estig itt ülök a gép előtt és próbálok mindent kihozni magamból, a lehetőségekből és a sok feladatból, amit rám bíztak. Nagyon szeretnék mindent tökéletesen megoldani, bár magam is tudom, hogy ez lehetetlen. Sosem volt még ennyire komoly és felelősségteljes munkám és ennek nagyon is érzem a súlyát. Rengeteg dologról kell döntenem, rengeteg dolgot kell végigcsinálnom, legtöbbje olyan, amit még csak elméletben végeztem azelőtt. És bár izgalmas és sok lehetőséget rejtő dolog ez mégis van bennem egy belső kis titkolt félelem, hogy mi van, ha elrontom? Ez már nem olyan, hogy elnézést kérek és csinálom tovább. Egy rossz lépés vagy döntés és borulhat az egész. Nagyon élvezem és szeretem csinálni, csak most érzem életemben először, hogy minden döntésemnek súlya van. Nem is akármekkora. Néha úgy érzem talán nem is tudok megbirkózni ellene, pedig tudom jól, hogy ezt csak a megcsappant önbizalmam mondatja velem. Meg aztán ott van az a lehetőség is, hogy talán túl sokat is foglalkozom a munkával és túl keveset magammal, a barátokkal és minden mással, amivel foglalkoznom kéne. Kettős a dolog, mert a munka eltereli a gondolataimat, a figyelmemet és így könnyű napról napra élni. Nem akarok egyfolytában a jövőbe nézni és tervezgetni, mert már nagyon jól tudom, hogy felesleges. Néha ugrálok a jelen és a múlt közt, néha nem is tudom igazán ki vagyok vagy ki lettem. Az biztos, hogy már más vagyok, mint aki voltam. Sokszor érzem azt mostanában, hogy a régi önmagam kezd homályba veszni. Örüljek neki, vagy legyek szomorú? Nem tudom. Más lettem, megfontoltabb, komolyabb, a realitások talaján élő. Ezért a kevesebb bejegyzés is. Nincsenek már mindennapi lelki gondjaim és örlődéseim a világ problémáin. Persze a problémák megmaradtak, a világ se lett jobb hely, csak én ébredtem rá, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Hiába próbálok én kitűnni, sajnálkozni vagy rábeszélni másokat, hogy mi a helyes, csak én megyek tönkre ebben a szélmalomharcban. Az is lehet, hogy csak egyszerűen idomultam az engem ért történésekhez és emiatt lettem az, aki vagyok. Talán a régi énem is itt van még, csak valahol mélyen lapul csendben és titokban. Már nem tudom, de talán nem is számít. Azt hiszem felnőttem, bármennyire is próbáltam ellene tenni. Mindig azt mondtam, hogy én a lelkemben örökké fiatal maradok. A valóság mégis az, hogy sokkal hamarabb lettem felnőtt, mint kellett volna. De hát ez az élet rendje. Nem vagyok szomorú, hisz minden szakasznak megvan a szépsége. Ennek is. Csak kicsit még tétova vagyok, sok dologhoz hozzá kell szoknom és sokszor nem tudom mit kéne tennem. Dolgozom, a mának élek és csak a jelen számít. Az emlékek megmaradtak, a sok szépet nem veheti el tőlem senki. A jövőt úgysem láthatom, úgysem számíthatom ki, így hát nem marad más csak a jelen. Ez a pillanat, a most. Egyre inkább megtanulom mennyire fontos is. Hisz a jelenből lesz a múltad, ami meghatározza a jövődet. Ezért is fontos, hogy mit is teszek most, ezért is fontos ez a pillanat. Legyek bárhol, bárkivel, mindig megpróbálom megtalálni azt, aminek örülhetek. Mint, ahogy most is. Örülök, mert imádom ezt a számot és örülök, mert őszintén leírom mindazt, amit érzek és gondolok. Néha pedig nem is kell több ennél...

    Sok időbe telt, de megtanultam azt is, hogy mennyire fontos lezárni a dolgokat magamban. Teljesen mindegy mi az a dolog és miért lett vége. Sosem elég legyinteni egyet és azt mondani: Ennyi. Magadban kell elrendezned és helyére tenned a szerteszét heverő emlékdarabkákat és válaszok nélküli kérdéseket. Ha nem teszed úgy jársz, mint aki mindig csak szőnyeg alá söpri a port és egyszer csak a szobába lépve felbukik benne. Nem tudod elég mélyre söpörni, egyszer úgyis a felszínre tör. Ezért zártam le én is magamban az életem nagy, befejezés nélküli fejezeteit. Sokat könnyített rajtam. Jó érzést adott. Mintha nem kellene annyi terhet cipelnem. Nincsenek már kérdések és az emlékdarabkák is csak szép képeket raknak már ki. Furcsán jó érzés. Életemben először nem érzem azt, hogy valamit elrontottam. Hisz tudom: Mindig azt tettem, amit akkor és ott a leghelyesebbnek ítéltem. És csak ez számít, na meg az, hogy mit tudtam tanulni belőlük. Az pedig biztos, hogy nagyon-nagyon sok mindent. Életemben először nem akarom fejtegetni a jövőt és nem akarom látni mi fog történni. Most csak élni akarok és hagyni, hogy történjen, aminek történnie kell. Mint a papírsárkány, aki hosszú ideig próbált küzdeni a szél ellen és ebben a küzdelemben sok-sok szakadt és tépett sebet szerzett. Aztán egyszer azt mondta: Elég, nem küzdök tovább. Elengedte magát és ahogy hirtelen alákapott a szél olyan mértékű szabadságot érzett, amit előtte még soha. Nem számított merre viszi a szél és az sem hol köt majd ki. Egyszerűen csak élvezte a repülést és azt a könnyed szabadságot, amit előtte sosem érzett. Ezt érzem most én is. Sok minden hiányzik, sok mindenem nincs meg. Sok mindennel nem vagyok elégedett és sok minden bánt még mindig. Mégis elengedem magam és hagyom, hogy vigyen a szél, mert tudom: Csupán az fog történni aminek történnie kell, sem több, sem kevesebb.

    Az utolsó levél utolsó bekezdése:

    "És tudod mire jöttem még rá? Hogy egyáltalán nem fontos, hogy létezik-e örök szerelem. Az se számít meddig tart egy kapcsolat. Tudod mi számít? Az, hogy a végén, amikor a közös utunk kettéválik, akkor mi az, amit tovább tudunk vinni a másikból. Mi az, ami által többek leszünk. Mik azok az emlékek, amik mindig erőt adnak és mosolyt csalnak az arcunkra. Régen túlságosan is azt akartam, hogy minden örökké tartson és az enyém legyen. Ma már nem akarom. Nem kell. Hisz mit érek vele? Az emberi (földi) életben bármennyire nehéz is bevallani olykor magunknak, de semmi nem tart örökké. Sem a szerelem, sem a fájdalom, sem a boldogság, sem maga az élet. Egyszer minden elmúlik. És hogy utána van-e valami? Van. Ez a meglepetés része a dolognak :) Úgyhogy ma már úgy próbálok élni, hogy mindig azt becsüljem meg és annak örüljek, ami és aki van. A jövőt úgysem számíthatom ki. Sosem tudhatom meddig tart egy kapcsolat. De amíg tart, addig a lehető legszebbé akarom majd tenni. Hisz ennek van értelme egyedül ebben a kiszámíthatatlan és sokszínű életben. Tedd ezt te is. Ne félj, ne agyalj, ne töprengj, ne nézz túl sokat a jövőbe. Élvezd a jelent, szeresd, akit szeretsz és ha egyszer véget ér ne bánkódj túl sokat. Hisz, ami számít az pár dolog csupán:

    1, hogy mit adtál magadból,
    2, hogy mit kaptál a másiktól,
    3, és hogy mikre emlékszel majd a közös útról.

    Ez pedig azt hiszem pont jó lesz végszónak :) "

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Most pedig egy találós kérdés főleg kocka társaim részére.
    Mi az úgymond nem hétköznapi a következő képen? (Természetesen nem a kitakart cd kulcsra gondolok ;] ) Kicsit segítek: Két helyen is rá lehet bukkanni.

    Na jó, ha nem ment volna elárulom: A system uptime. 140 napja és 10 órája megy folyamatosan a kis HP NX7400-as notebook. Ebben semmi különleges nem lenne akkor, ha csak állna egy helyben, de... én nap mint nap reggeltől estig ezen dolgozom, ezen netezek, ezen szerkesztgetek mindent, amit kell és még mindig megy. Nem lassul be, nem fagy le, semmi gondja. Először csak poénból hagytam úgy, kíváncsi voltam kibír-e mondjuk egy hónapot lefagyás vagy újraindulás nélkül. De ezt már jócskán túlteljesítette.. Vajon mennyi lesz a vége? Kérem tegyék meg tétjeiket :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    2008.11.10: Hétfő
    1:19

    Ez az az időpont, amikor végleg megszakadt valami. Attól félek innen már nincs visszaút. Ha szavakkal le lehetne írni ezt az elveszettséget és félelmet, akkor könnyebb lenne. De nem lehet. Csak én tudom, csak én érzem. És az a legrosszabb, hogy itt már nem rólam van szó. Tehetetlen vagyok. Én, aki mindig tudja mi a helyes, most fogalmam sincs mit kéne tennem. Megőrjít, szétmarcangol. Régóta tudtam már belül, hogy mi történik mégis reménykedtem és próbáltam homokba dugni a fejem. De már nem lehet. Többé nem. Félek hamarosan vége lesz ennek az egésznek és olyan módon, ami az egész további életemre kihat majd. Azt hittem az én gondjaim olyan nagyok...hát tévedtem. Azok semmik ehhez képest. És bármit megadnék érte, ha ezt helyre tudnám hozni. Bármit. Bármit megadnék, ha most az egyszer tudnám mi a helyes és hogyan oldjam ezt meg. De nem tudom. Itt állok és fogalmam sincs hogy lesz tovább. Most először érzem azt az életemben, hogy igazán egyedül vagyok. És félek egyedül is maradok. Minden megváltozott. Örökre. Széthullik az egész, az egyetlen menedékem.

    Ha egyszer...ha valaha lesz ebből kiút, ha egyszer mégis rendbe jönnek a dolgok...itt és most megfogadom én soha...soha, soha, soha nem rontom el így. Soha. Ezen a napon, hajnali 1:19-kor lezáródott bennem végleg a lakat és nem is akarom, hogy valaha kinyíljon. Senkinek nincs joga arra, hogy tönkretegye mások életét. Főleg nem azokét, akiket elvileg a legjobban szeret. Én sem fogom megtenni. Esélyt sem adok rá soha magamnak ebben az életben. Mert valahol belül én is ilyen vagyok vagy leszek. Ezért zárom el magam mostantól végleg. Ezentúl már tényleg csak magamra számíthatok. Minél többet próbálsz megragadni, annál több csúszik ki a kezeid közül. Végül nem marad semmi, csak az üresség és önmagad. Félek...és életemben először nem magamat féltem. Nem a szerelmet. Nem az életem... A legrosszabb az, hogy bármi is lesz az emlékeket nem törölheti ki senki és semmi. Ez a nap és megannyi másik örökre bennem marad már és míg meg nem halok újra meg újra kísérteni fog akkor, amikor megijedek majd önmagamtól és attól, ami tönkretette az egészet. Azt hiszem ilyen magányos még sosem voltam...fázom és remegek. Hogyan tovább? Mit tegyek? Hogy segítsek?

    Nem tudom és azt hiszem nem is fogom tudni.
    Bárcsak lenne kiút...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Az előző bejegyzésem után azt hiszem szükség van egy kis megnyugtatásra. Sokan aggódtak értem, sokan érdeklődtek felőlem, sokan nem tudták mire vélni, hogy egy ideje nem vagyok elérhető sem az interneten sem telefonon és ez amennyire meglepő volt számomra legalább annyira érthető is. Viszont nem nagyon tudnám senkinek megmagyarázni mi történt és nem is igazán szeretném. Ez csak rám tartozik azt hiszem. Viszont köszönöm mindenkinek, aki észrevette, hogy talán valami gond van, jól esett, hogy vannak, akik gondolnak rám és eszükbe jutok csak úgy minden ok nélkül is. Tényleg jó érzés. :) Megnyugtatásul leírom, hogy velem nincs semmi baj, jól vagyok, rengeteg a munkám, most mondhatni ennek élek és minden mást kizártam az életemből, de jelenleg ez jó is így. Valószínűleg rövidebb-hosszabb idő múlva, de minden visszaáll a régi kerékvágásba, de addig is minden marad ebben a formában, ahogy az utóbbi pár napban is volt. Akik fontosak, azok azok is maradnak számomra, nem felejtettem el senkit, nem haragszom senkire, nem utálok senkit és senkivel nincs bajom. Mindössze arról van szó, hogy vannak dolgok, amiket az embernek magában és magával kell lerendeznie. Most én is valami hasonlón megyek át, meg kell birkóznom dolgokkal és várnom kell, talán ez a legnehezebb része a dolognak, de mivel mást nem tehetek, ezért megteszem. Várok és bízom abban, hogy megoldódnak a dolgok. Igazából tőlem független ez az egész, de én is érintett vagyok benne. Elég mélyen. De hát ilyen az élet, ha valaki, akkor én ezt már megtanultam. Újabb és újabb akadály és erősnek kell lenni, mert ha nem vagy az elbuksz és felállni bizony nehéz. Próbálok kitartani és még egyszer köszönöm mindenkinek, aki érdeklődött felőlem vagy aggódott értem. :R

    A hét száma: [link]

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A mikulás...egy kicsit másképpen :)

    Egyetlen fajta ismert rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú vagy baktérium, nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik.

    A földön 2 milliárd (2 000 000 000) 18 éven aluli gyerek van. De minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyermekekkel, így a munka a 15 %-ra csökken (378 millióra). Háztartásonként 3,5 gyerekkel számolva ez 91,8 millió otthont jelent. Fel kell tételezzük, hogy mindenhol akad legalább egy rendes gyerek.

    A Mikulásnak, - hála a különböző időzónáknak és a föld forgásának - (24 óra helyett) 31 óra áll rendelkezésére az ajándékok kihordására (ha feltételezzük, hogy keletről nyugatra halad, ami logikusnak tűnik). Ebből az következik, hogy 822,6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy 0,001 másodperce van minden egyes háznál, hogy lepakoljon, beugorjon a kéményen, megtöltse a zoknikat, a többi ajándékot szétszórja a fa alatt, visszamásszon a kéményen keresztül és felpattanjon a szánra. Ha feltételezzük, hogy a szóban forgó 98,1 millió otthon egyenletesen helyezkedik el a föld felszínén (ami persze nem így van), akkor két ház között a távolság 1,2 km. A teljes út pedig 117 millió km, nem számolva azokat a kitérőket, amiket még a Mikulásnak is meg kell ejtenie.

    Ez azt jelenti, hogy a Mikulás szánja mintegy 1000 km/s sebességgel halad, a hangsebességnél 3000-szer gyorsabban. (Egy hagyományos rénszarvas kb. 25 km-t tesz meg egy óra alatt, ha nagyon siet.

    A szán rakománya egy újabb érdekes kérdés. Feltéve, hogy minden gyerek egy kb. 1 kg-os ajándékot kap (ami röhejesen kevés), akkor a Télapó szánja mintegy 321300 kg-ot nyom. Nem számítva a Télapót. (Aki ha tényleg minden otthonban eszik egy kis édességet, mondjuk két szaloncukrot, akkor az út végére pontosan 2 943 000 kg-ot hízik, de ettől az apróságtól most eltekintünk.) Egy hagyományos rénszarvas kb. 150 kg-ot képes elhúzni a földön. Még ha feltételezzük, hogy a repülő rénszarvas (lásd. első pont) tízszer ennyit képes elhúzni, akkor is minimum 214 100 kell ahhoz, hogy az egész szánt (Télapó nélkül) elhúzza. Ez a sok szarvas 353430 tonnára növeli az egész pereputty súlyát. Csak összehasonlításképp jegyzem meg, hogy ez négyszer olyan nehéz, mint az Enterprise nukleáris meghajtású repülőgép-anyahajó.

    Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1000 km/s-os sebességgel közlekedik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a rénszarvasokat. A két vezér rénszarvas másodpercenként 143 trillió Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el, (eközben 234 000 000 000 decibel erejű robbanás hallatszik) kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán (a rénszarvasokkal együtt) 4,2 6 ezredmásodperc alatt ég el. A télapót, akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Télapó esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán háttámlájához.

    Összegezve: a fenti számítások mutatják, hogy a Télapó története.

    MESE!!!! (Vagy léteznek még csodák?!?!?) :P

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Hát ezt nem hiszem el :(
    Szomorú ugyanakkor valaki számára nagy öröm: [link]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Könnyesre röhögtem magam: [link] :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    177 nap után újraindítottam a laptopomat. Bírta volna tovább is, csak az én idegeim mentek volna tönkre a Windows hülyeségei miatt, ha nem indítom újra, úgyhogy rekord nem született, de azért egy melós géptől ez is egy szép teljesítmény :C :R

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    "Nem tudtam a szívemnek megtiltani, hogy szeressen és ezért szeretett is. Egyetlen nehézség volt már csak hátra, hogy úgy szeressen, hogy ne várjon viszonzást. Ekkor az elvárás nemeslelkűséggé alakult, a szenvedés tapasztalattá szelídült."

    "Az ember csak akkor lehet igazán szomorú, ha előtte valamitől igazán boldog volt. Ezért ha úgy vesszük, ez most egy boldog szomorúság, mert örülök, hogy van miért szomorkodnom."

    "Miután rájöttünk, hogy az életnek semmi értelme, nincs más hátra, mint hogy értelmet adjunk neki."

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Kellemes Ünnepeket Kívánok minden kedves ismerősömnek, barátomnak, erre tévedőnek és fórumozónak! :)

    Egy aranyos: [link]

    Egy beteg: [link] :D

    És ehhez azt hiszem nem is kell kommentárt fűznöm:

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Lassan elkezdődik az este, úgyhogy sok mindent nem lenne időm ide írni, így hát szorítkozzunk a leglényegesebb dolgokra. Miszerint:

    Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek! :C

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Újabb címlapos írásom: Az elme rabságában.

    Sunlounger - Lost

    "Just let your fears go, You might find your way back home, Let your fears go, You might find that you’re not lost..."

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Megint az álmok. Már lassan egy hete mindig ugyanazt álmodom. Azaz nem is ugyanazt, hanem inkább ugyanazt a valakit. Egy személyt, akinek nem kellene ott lennie, mégis ott van. A valóság az, hogy több száz km van köztünk, és az ország másik felén él. Nem beszélek vele, nem találkoztam vele már mióta, nem hallottam felőle, sőt, semmit sem tudok róla hónapok óta, mégis itt van a fejemben lassan egy hete minden egyes éjjel mikor elalszom. Nem értem. Ráadásul minden egyes álom olyan, mint a valóság. Nincsenek benne lehetetlen és irreális elemek, mindegyik akár lehetne a holnapi napom előrevetülése is. De nem az. Mégis annyira reálisnak tűnik. Én is olyan vagyok, mint amilyen valójában és ő is olyan, amilyennek tavaly megismertem.
    Első alkalommal még csak furcsán mosolyogtam ébredés után, másodszorra már kicsit értetlenül néztem, de miután minden egyes reggel eszembe jutott az álmom (már ez is nagy csoda, mert nem sűrűn emlékszem rá) akkor meglepően meredtem magam elé, hogy ez most akkor hogy? Mondhatnánk, hogy biztos valami lezáratlan ügy az, ami miatt visszatér az álmaimban, de ez kivételesen nem igaz. Ha nehezen is, de sikerült magamban mindent elrendezni hónapokkal ezelőtt és már jó ideje csak a pozitív dolgokra emlékezem. Sőt...az életem is végre normálisan halad, olyan munkám van, amit szeretek, újra zenélek, a barátaim mellettem vannak, egyéb területeken is jól alakul minden. Mégis most ezek az álmok teljes érthetetlen káoszt képesek reggelente okozni a fejemben. Nem mondom azt, hogy jelentenek bármit is, mert lehet, hogy az ég adta világon semmit, de nekem nem elég legyinteni egyet és egyszerűen azt mondani, hogy ott vannak, de majd elmúlnak. Én tudni akarom a miérteket. Érteni akarom, hogy miért most, miért ő, miért minden éjjel és miért így?
    Ilyenkor szeretném ha mélyebben is értenék az agy működéséhez és az álmok jelentéseinek kutatásához, de sajnos ez nincs így. Kíváncsi lennék ő álmodik-e hasonlót vagy egyáltalán nagy ritkán eszébe jutok-e... Persze ez az egyik legbutább és legönzőbb emberi gondolkodás a világon, mert mi változik ha igen? Semmi. Mi változik, ha nem? Semmi. Mégis valahogy megnyugtatna a tudat, hogy képes vagyok nyomot hagyni az emberekben, méghozzá olyat, ami mindig megmarad. Úgy tűnik neki sikerült...
    Egy általános horoszkópban olvastam nemrég, hogy: "A Kos szerelmét nem lehet elfelejteni." Jót mosolyogtam rajta, ám lehet, hogy van benne valami a maga érdekesen kicsavart, életszerűtlen módján. Igaz, mert bizonyítják a levelek, e-mailek, telefonok, üzenetek, megkeresések, néha hosszú évek után is. Valahogyan mindig visszatalálnak hozzám, néha tanácsért, néha biztatásért, néha meg csak úgy...menedékért. Olyan is van, hogy ha eltelik egy kis idő azt érzik, hogy őszintének kell lenniük velem, holott már úgysem változtat semmin. Persze ez furcsa helyzet, de sosem próbáltam bele többet látni, mint ami, sosem próbáltam a magam hasznára fordítani ezeket. Úgysem lenne értelme. Kettős érzések kavalkádja ez hölgyeim és uraim. Egyrészt nehéz, mert egyszer mégis csak fontosak voltak nekem. Másrészt meg valahol örömmel tölt el, mert minden egyes levél és sor azt jelenti, hogy annyira csak nem cseszhettem el mindent, ha úgy érzik meg kell keresniük hetek/hónapok/évek távlatából.
    Persze itt megint nevetnem kell, mert "A Kos szerelmét nem lehet elfelejteni." Hahaha. Elfelejteni talán nem. De mellette maradni és szeretni sem lehet. Minden csak szalmaláng. Fellobban, perzsel, éget, mindennél hevesebb, majd mire észbe kapnék és elhihetném, hogy ez valóság már véget is ér, ellobban és nem marad más utána csak a hamu és a keserédes emlékek...no meg a levelek, amiket később kapok és a megmagyarázhatatlan álmok itt benn a fejemben.

    Lesz-e egyszer másképp? Nem tudom. A párkapcsolataim egy szinte tökéletesen ismétlődő szabályrendszert vettek fel az évek folyamán, ami a következő: Reménytelenül sodródom, magányos vagyok, keresem a helyem és a társam, de senkiben nem találom azt, amit keresek. Egyedül érzem magam és úgy érzem fel kell adnom a keresést, mert nem találok RÁ. Aztán egyszer csak bumm, jön az ősrobbanás, a legváratlanabb pillanatban belebotlok valakibe, akivel már maga a gondolat is őrültségnek tűnik, hogy: "Szerelem". Vagy a távolság vagy az egyéb akadályok, de mindig van (volt/lesz?) valami, ami az egészet már a legelején lehetetlenné tette. És mégsem! Jött a mindent elsöprő szerelem, úgy éreztem (éreztük?) hogy kontinensek se állhatnak közénk, terveztük a közös jövőt, életet. A fizetéseim fele telefonszámlára ment el, az estétől reggelig beszéltünk, megnéztük a hajnalt, majd szerelemittas fejjel bújtunk ágyba. Jó messze egymástól. Aztán jöttek a merész gondolatok, a félelemtől remegő térdek és a nagy ötlet: Találkozás. Először mindig féltem. Túl szép volt minden. Mégis...aztán úgy tűnt ez mégsem álom. Boldog idők jöttek, életem legszebb VALÓS pillanatai. Szerelmes voltam (voltunk?) és azt kértem sose érjen véget. Azt akartam tartson az a perc örökké. De mire észbe kaptam már vége is lett. Az idő relatív. Volt hogy hosszú hónapok után, volt hogy pár nap volt csupán. Mégis semminek tűnt. Egy szempillantás alatt véget értek a boldog pillanataim és minden egyes alkalommal vesztettem magamból is valamit. Egy kis lélek darabkát. Azaz nem is vesztettem el. Csak nekik adtam. Hogy emlékezzenek rám, hogy sose felejtsék el, hogy én TÉNYLEG szerettem őket. Mert én mindig szerettem. Teljes szívemből, tisztán és igazán. Sosem hazudtam. "Ha rajtam múlik sosem lesz vége. Sosem hagylak el és mindig szeretni foglak." - őszinte volt minden szó. De valamiért mégsem kellett. Elhagyatva, magányosan, de büszkén és tiszta fejjel éltem tovább...egyedül. Ez hát a rendszer, mely ismétlődik folyamatosan. Ez hát a rendszer melyből remélem egyszer sikerül kiszakadnom.

    És hogy mit jelentenek az álmok? Nem tudom. Talán sosem fogom megtudni. De egy biztos: Mindig őszinte voltam, mindig az is leszek és életem végéig arra fogok törekedni, hogy az a bizonyos horoszkóp utolsó sora igaz legyen: "A kos szerelmét nem lehet elfelejteni."

    A bejegyzés H.A-nak címezve.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Jó ég: [link] :Y

    Hát ehhez nem tudok kommentárt fűzni, látni kell :D

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Aktuális kedvenc: Albin Myers - Times Like These (Club Mix)
    Foo Fighters átdolgozás, az eredeti is jó, de ez a remix is tuti siker lesz. Megérzés :)

    "It's times like these you learn to live again... It's times like these you learn to love again..."

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Az egyik kedvenc új filmem, a Benjamin Button különleges élete megtekinthető neten ingyenesen jó minőségben a következő linkre kattintva: [link]

    Nem átverés :) Csak elég erős gép kell hozzá, plusz ha lassú a neted hagyd, hogy bebuffereljen. Ezen az oldalon egyéb filmeket, klipeket, előzeteseket is megtekinthetsz, ingyen ;)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A hét idézete: "Ha félsz a sötétben gondolj arra, hogy nem vagy egyedül."

    :))

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A mai (azaz már tegnapi) nap folyamán fény derült azoknak a bizonyos álmoknak az okára, amikről nem sokkal feljebb írtam. Ezt pedig egy lelkes kis kukkolónak köszönhetem, aki valószínűleg hamarosan elolvassa ezt a bejegyzést is. Amennyiben pedig így lesz akkor ráadásként kérek tőle egy mosolyt, mégpedig háromra. Egy, kettő, három, MOST. Tessék mosolyogni, nem látom, de úgyis tudom, ha elsunnyogod. :) A mosolynak gyógyító ereje van, ezért mindig mosolyogjatok. Ha rossz és fáj akkor is, mert a mosoly közelebb hozza a jó dolgokat. Higgyetek nekem, tudom. :)

    Azt hiszem ez a nap a meglepetések napja is volt, valószínűleg kihordtam ma lábon pár gyengébb szívinfarktust meglepetésemben és a főnök se nagyon szerethetett miután pár perc néma csönd után letettem a kagylót egy beszámoló közepén. (De pszt, ez titok, el ne mondjátok neki :B )
    Na de hogy valami lényegeset is írjak... Tudni akartam miért voltak (vannak?) azok az álmok és én varászlatos módon meg is kaptam rá a választ, pont attól a személytől, aki egyáltalán birtokában lehet a válaszoknak. Hihetetlen a dolog és jó értelemben véve ijesztő is. Mindig is azt vallottam, hogy ha egyik ember erősen gondol a másikra, akkor az mindkettejükre hatással van, de ez most be is bizonyosodott, méghozzá a saját bőrömön. Na jó, egye fene, szakítok a hagyományokkal és kivételesen elhagyom a balladai homályt és egyértelműen fogalmazok, úgy is tudod, hogy neked szól:

    Szóval köszönöm :) Köszönöm a választ és a megerősítést, hogy nem is hazudott olyan nagyot az a horoszkóp. Sosem gondoltam volna, hogy pont így, pont tőled kapom meg ezekre a költőinek hitt kérdésekre a válaszokat és mégis. Megint közeledik egy hajnal és nekem most csak az képes megfogalmazódni a lezsibbadt agyamban újra és újra, hogy milyen nagy "kártyás" ez az élet és mennyi meglepetést képes okozni. Mert mindig tud. Nekem is, neked is, bárkinek. Sosem tudhatod legközelebb melyik lapot húzod ki a nagy pakliból, épp ez benne az izgalmas, félelmetes és egyben csodálatos is.
    Mindig írok, ha nyomja a lelkem valami, mindig lejegyzem ide a blogba, mert ezzel nekem könnyebb, segít helyre tenni a dolgokat. Írok címlapos írásokat elhintett utalásokkal az akkori érzéseimre, írok történeteket, szerelmes meséket, szuperhősös sztorikat. Ezekben csak egy a közös: Mindben ott vagyok én, ott vagy te is, és ott van mindenki, aki valaha fontos volt nekem. Írok ide is. Pont úgy, ahogy nemrég is tettem. A gondolataim végén neked címeztem az írásomat, talán tudat alatt remélve, hogy egyszer, sok év múlva talán majd elolvasod és tudni fogod, hogy igen, én gondoltam rád és minden eddig történt dolog ellenére én csak jókat kívánok neked és minden egyes nap küldeni fogom neked az energiát, amíg fel nem gyógyulsz és újra az az ember nem leszel, akit megismertem és akibe ott chaten egyből beleestem. Nem tehetek róla, ilyen vagyok. Ahogy mondtam...ha ésszerűen gondolkodnék nem írnék le ilyet, nem viselkednék így, és nem tudnék így tekinteni rád. De nem gondolkodom ésszerűen, egyszerűen csak érzek. Hagyom, hogy a lelkem súgja az irányt. És most érzem, hogy ez a helyes és nem fogom megbánni. Márpedig mi más az élet értelme, mintha nem az, hogy úgy cselekedjünk és döntsünk, hogy ha visszanézünk azt kelljen lássuk, hogy semmit sem bánunk. Én nem fogom :)
    Mindig szerettem ha az élet olyan, mint egy film, vagy mint egy csodálatos kis mese, szerettem, ha olyan dolgok történnek velem. Sosem hittem volna, hogy valaha hallok még rólad. A neked küldött válaszlevelem sem érkezett meg soha, pedig hogy vártam a reakciót. Most mégis újra tudtam beszélni veled, aminek a története bizony mi tagadás elég meseszerű... Sunyi módra olvasod a blogom, az írásaim, én pedig pont neked címzem őket. Ismét elolvasva a május elsejés kommentedet is egyből látom, hogy Te vagy az. Akkor mégsem vettem észre. Mégis egyedül Te voltál az, aki belelátott a sorok mögé és tudta mit érzek igazából. Senki más nem vett észre semmit, csak magát a történetet. De minden történet mögött rejtőzik valami más is, ugye? ;) Szóval titkon olvasol, én meg titkon írok neked. Nem fura? :) És még koránt sincs vége. Egy váratlan pillanatban (ilyenkor van a filmekben a drámai tetőpont) meglátom a neved a felugró kis ablakban és egy pillanatra megáll a világ. Újra beszélünk és Te elmeséled, hogy Te is álmodsz velem és Te is gondolsz rám. Azt kéred adjak erőt és én azon a napon elkezdek veled álmodni. Életszerű álmokat. Reálisakat. Ha eddig nem hittem volna a csodákban, akkor most megvilágosodnék. Egy nap alatt ennyi kis apró csoda, ennyi válasz és ennyi lejegyzendő pillanat. Mert mi is jelzi jobban a dolgok fontosságát, mint az, hogy mennyi kerül közülük ide lejegyzésre. A legtöbb napon semmi. Néha pedig minden. Ilyen volt ez a mai is.

    Amennyire kalapált akkor a szívem annyira nyugodt vagyok most. Fura érzés ez, aludni nem tudok, csak az óra megszokott kattogását hallom és az ágyon fekve kavarog bennem sok minden. Hamarosan eljön a hajnal, amit az erkélyre hajolva várok nap mint nap, végignézem ahogy elindul itt az élet, majd én is kocsiba ülök, hogy az én napom is elkezdődhessen. Egy újabb átvirrasztott éjszaka, de mégis más, mint a többi. Mert most mosolygok... magam sem tudom min, mégis jól esik. Kezdem végre megtanulni, hogy nem szabad mindig az okokat és miérteket keresni. A legtöbbször be kell érni azzal, hogy egyszerűen csak megtörténnek a dolgok, minden ok és cél nélkül. Mint ahogy az élet is megy tovább. Élni kell, emlékezni, álmodni, álmodozni és szeretni. Szeretni az életet, a világot, a madarakat, a pillanatot és minden egyes évszakot. Néhány embernek különösen nagy szerepe van benne, hogy sikerült ezt megtanulnom ;)

    Kéne valami jól összefoglalt és kellő tanulságot tartalmazó befejezés, de ez azt hiszem most elmarad. Mindössze csak annyit üzenek neked, amit biztosan tudok. Egy valamit, ami biztos, hogy örök érvényű és soha érvényét nem vesztő ebben a percenként változó világban: Mindig hálás leszek azért, amit nekem adtál, mindig emlékezni fogok rád. Amíg élek sosem foglak elfelejteni, sem téged, sem a hajnalt sem a sok átbeszélt éjszakát. Egy dolgot pedig megígérek: Meg fogsz gyógyulni. Ha belepusztulok is. Addig fogom neked küldeni az erőt és az energiákat, amíg egyszer azt nem fogod mondani, hogy köszönöd, de már nincs szükséged rá. Ne gondolj rólam semmi rosszat kérlek, sem hátsó szándékot ne láss mögé, mert nincsen. Egyszerűen csak tekints rám úgy, mint egy védőangyalra. Mindig számíthatsz rám és mindig segíteni fogok, hisz ezért vagyok. Ezt súgja a lelkem és ezt is fogom tenni. Tegnap, ma, holnap és mindig. És ne keress okokat sem miérteket: Nincsenek. Élj a pillanatnak, élvezd az életet és légy boldog. Semmi más nem számít. :) Tudod mi a jelmondat: Don't give up...life is worth it!

    NEKED címezve.

    A bejegyzés megírása közben a következő dalt hallgattam:
    Sunlounger - Your Name (Featuring Lorilee) (Chill Mix)

    "From and through shadows
    I'll soon make my way
    And distant sounding voices
    I choose to look away

    but I need something to keep me alive
    and feel from the inside

    I'm driving on empty I drive alone
    I'm praying to the angel says go on
    But it's not that easy when you're lost
    and you want to be lost

    When I hear your name
    it opens up my eyes
    it leads me back to a day
    when we wore no disguise
    and I was yours and you were mine
    and lust was a game
    I have no sense of time
    when I hear your name

    swimmin in circles afraid to feel
    lost in the madness to know whats even real
    I can't stay here it's too cold
    where do I go

    and I hear your name
    it opens up my eyes
    and leads me back to a day
    when we wore no disguise
    and I was yours and you were mine
    and love was a game
    I have no sense of time
    when I hear your name

    and i hear your name
    and i hear your name
    it opens my eyes

    and I hear your name
    it opens up my eyes
    and leads me back to a day
    when we wore no disguise
    and I was yours and you were mine
    and lust was a game
    I have no sense of time
    when I hear your name"

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Mikre nem bukkan az ember az eldugott mappák mélyén :)

    Paul Oakenfold - The Way I Feel

    Paul Oakenfold - Hypnotised (Kowalski 12 Inch Mix)

    Paul Oakenfold - Southern Sun (Dj Tiësto remix)

    Nagyon régen nem hallottam már ezeket, végig is futott a hátamon a hideg. Még mindig remekművek :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Ni csak, már megint hajnal van :) Ki gondolta volna, hogy ennyire eggyé fogunk válni mi ketten, a hajnal meg én. Szeretem ezt a nyugodtságot, amit ilyenkor érzek. Ha most nyár lenne fognám magam, kimennék, lesétálnék jó messzire a távolba, felülnék az egyetlen dombra és onnan nézném végig a napfelkeltét. Megtettem már párszor, hiányzik. :) De sajnos még hideg van, úgyhogy be kell érnem azzal, hogy a gép előtt ülök és megint ide írogatok.
    Ma ismét elég húzós napom lesz, aki olvas kérem szurkoljon nekem 3 óra tájékában, ugyanis fontos megbeszélésem lesz, második felvonás, remélhetőleg egyben az utolsó is. Ha sikerül, akkor elég sok pénzt hozhatok a cég konyhájára és nem utolsósorban elég sok munkát is, aminek a neheze természetesen rám vár majd. De sebaj, szeretem a kihívásokat. (Bár úgy még inkább szeretem őket, ha tudom, hogy a végén én győzök majd. :) ) Ha rágondolok előre görcsben van a gyomrom, pedig azt mondja a főnök és azt mondja mindenki, hogy nekem ez semmiség. Én mégis minden egyes ilyen alkalommal átélek egy kisebb traumát, pedig nem kellene. Alig van olyan dolog, ami meg tud rémíteni, nehogy már ez fogjon ki rajtam. Azt is mondják, hogy jobban kellene bízni magamban és igazuk is van. Furán kettős a dolog, mert tudom, hogy képes vagyok rá, erre is és még sok minden másra is, ha eléggé kitartó vagyok, inkább csak önmagamnak szabok gátat azzal, hogy feleslegesen félelmeket gyártok itt belül.
    Arra a pillanatra várok mikor egyszer majd végre képes leszek úgy élni, cselekedni és dönteni, mikor már semmilyen félelem nem gátolhat meg abban, hogy elérjem a célomat. Tudom, hogy képes vagyok rá. Talán csak egy lökés hiányzik... Vagy az élet egy újabb kis csodája?

    Tudtok úgy verset írni, hogy még ti sem tudjátok miről fog szólni és mi lesz a vége? Jelentem én tudok. Hosszú idő után újra elkapott az érzés és megírtam életem első olyan versét, amin nem kellett szinte egy percet sem gondolkodnom. Egyik sor követte a másikat. Milliónyi titok van benne, még számomra is, akárhányszor olvasom. Nagyon különleges ember lesz az, aki egyszer megfejti az összeset és az utolsó sorban lévő űrt is képes lesz betölteni. :)

    "Éjjeli gondolatok, didergő lelkek,
    Hangtalan mondatok, láthatatlan terhek,
    Tudatlan félelem, titkon szőtt tervek,
    Éjsötét végtelen, leíratlan versek.

    Láthatatlan kapcsok, tétova szavak,
    Monoton kattogás, láthatatlan falak,
    Váratlan csodák, álmodott gondolat,
    Ki nem mondott igazság, hirtelen alkonyat.

    Reggeli ébredés, rohanó életek,
    Madárdalos délelőtt, eldugott érzetek,
    Titkon szőtt vágyak, titokzatos képletek,
    Várni, várni várni, míg azt mondod: ..."

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Sikerült.

    [link]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    For what it’s worth: it’s never too late or, in my case, too early to be whoever you want to be. There’s no time limit, stop whenever you want. You can change or stay the same, there are no rules to this thing. We can make the best or the worst of it. I hope you make the best of it. And I hope you see things that startle you. I hope you feel things you never felt before. I hope you meet people with a different point of view. I hope you live a life you’re proud of. If you find that you’re not, I hope you have the strength to start all over again.

    You can be mad as a mad dog at the way things went; you can swear and curse the fates - but when it comes to the end, you have to let go.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Az előző hozzászólás kiegészítése: [link]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Blogom blogom mondd meg nékem... :)

    Úgy döntöttem, hogy munka helyett inkább netezéssel töltöm a hajnalt és nagyon érdekes olvasmányokat találtam. Bemásolok egy-két részletet ide is, hátha mást is foglalkoztat a dolog.
    Mindig is úgy hittem, hogy az ember születésekor olyan képességek birtokában van, amit egyesek természetfelettinek hívnak, mások pedig lehetetlennek. Mégis tengernyi példa és esettanulmány található ezekről mindenfelé, csak éppen ésszerű magyarázat nincs egy sem. De vajon kell egyáltalán? Feleslegesen akarunk mindent megmagyarázni, úgysem fog sikerülni soha.

    Rejtélyes üzenetek

    Egy régen látott, külföldön élő barátunk alakja villan fel képzeletünkben. Pár perc múlva megszólal a telefon, a vonal másik végén a régen látott barát hangját halljuk.

    A hétköznapokban lépten-nyomon történnek velünk hasonló dolgok, s mi pillanatok alatt napirendre térünk felette, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne az, hogy egybeesik egy képzeleti kép s a képzelt személy jelentkezése. Valójában csak akkor kezdünk el a jelenségen gondolkodni, amikor valami különös, megrázó, életünket felkavaró eseménnyel párosul az élmény. A következőkben három ilyen esetet írok le. Mindhárom közös jellemzője, hogy a kapcsolatot teremtő személyek között igen mély érzelmi szálak léteztek.

    Tudod, - mesélte a férfi - a lány, akit nagyon szerettem, egy nap a szomszédos nagyvárosba utazott. Aznap éjféltájt feküdtem le, de nem bírtam elaludni, bámultam a sötétséget. Egyszer csak láttam őt egy idegen lakásban egy idegen férfival. Most is előttem van a szoba furcsa, hosszan megnyúlt fényeivel, s egy barna, bajuszos férfi. Bediliztem, mondtam magamban és elhessegettem a képet. A lány két nap múlva hazajött és őszintén elmondta kalandját. Leírta ugyanazt a szobát, amit én láttam, s a barna férfit. Bajusza is volt? - kérdeztem. Igen, mondta, de te honnan tudod?

    A másik esetet egy a világháborúra visszaemlékező idős néni mesélte el. Öcsém az orosz frontra került, s mi naponta vártuk a híradást tőle. Egy délután ledőltem szenderegni. Nem, nem álmodtam, de nem is voltam teljesen éber, amikor öcsém alakja jelent meg előttem. Arca csupa vér volt, és azt mondta: Miért nem segítsz, meghalok. Hetek múltán jött az értesítés, hogy azon a napon az öcsém hősi halált halt.

    A harmadik esetet egy külföldi egyetemen tanuló fiatalember mondta el. Volt egy afrikai, színes bőrű barátnője. Tudod, - mesélte -, az fogott meg benne, hogy olyan érzéki és érzékeny volt, igazi ösztönlény. Akkor döbbentem meg ezen, amikor egy nap sírva fogadott. Mi történt? - kérdeztem. Meghalt a testvérem - mondta. Telefonáltak, vagy táviratot kaptál? - kérdeztem. Nem, de úgy érzem, hogy ez történt. Pár nap múlva megérkezett a levél Afrikából, hogy az egyik testvére meghalt.

    Ha elgondolkozunk a fent leírt eseteken, megállapíthatjuk, hogy van egy közös jellemzőjük, s ez a telepátia lényege: az egyik ember felfogja egy másik, tőle igen távol élő ember lelki vagy éppen fizikai helyzetét, állapotát. Ez a felfogás ismeretlen módon történik, mert egyetlen, a világ megismerésére hivatott érzékszervünk sem vesz részt benne. De mit mond erről a szakirodalom? Dr. Bartha Lajos Pszichológiai értelmező szótárában a telepátiáról a következő olvasható: "telepátia az az állítólagos képesség, amellyel egyes személyek más emberek gondolatairól, érzéseiről vagy tőlük távoli eseményekről ismeretlen módon (megérzés útján) tudomást tudnak szerezni és mások akaratát gondolataik útján képesek befolyásolni. A telepátia létezését tudományosan megbízható adatokkal mindmáig nem bizonyították".

    A telepátia évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Maga a szó a görög tele-tóval és pathosz - lelkesültség, érzelem szavak összevonásából keletkezett. A tudományos kutatás hosszú ideig kizárta érdeklődési területéről a telepátiát, akárcsak a hipnózist. A hipnózis létezését és elmegyógyászati alkalmazását éppen azok a tudósok igazolták és bizonyították, akik cáfolni szándékoztak azt. Az amerikai Duke egyetem professzora, I. B. Rhiner kutatásai nyomán pár évtizede új elnevezést vezettek be a nemzetközi pszichológiai szakirodalomba: az "érzékszerveken kívüli észlelést" (extra sensory perception). Az általános felfogás szerint ez az érzékelés nem annyira érzékszerveken kívüli, mint inkább még fel nem fedezett "érzékelések" működése. De mi az? Hatodik érzék? Harmadik szem? Vagy valami más?

    Sokan és sokat kutatták, miként lehetséges az, hogy egy élőlény átvegye a másik élőlény fizikai állapotát, az ember megérezze, felfogja a másik ember lelki rezdüléseit. Milyen érzékekkel vagyunk képesek erre? Vajon van egy általunk még nem ismert lelki energia-mező, amely több száz vagy több ezer kilométerre is közvetíteni tudja aktuális lelki és fizikai állapotunkat, sőt, egyesek szerint a vágyainkat is? S ha ez igaz, hogyan, miként megy végbe? Az ember hogyan fogja fel a távoli üzeneteket?

    Azon ma már senki nem csodálkozik, hogy az időjárás hatására megváltoznak lelki működéseink, hangulatunk és fizikai állapotunk. E jelenséggel a pszichológia külön ága foglalkozik. Jogosságát senki nem kérdőjelezi meg. Az időjárás változásaira nincs külön érzékszervünk, mégis egyesek napokkal előbb "megérzik", ha hideg- vagy melegfront közeleg.

    Vajon valóban létezik egy érzékszerveken kívüli észlelés, egy "lelki szem"? A művészek hisznek abban, hogy ilyen van. Már Goethe is beszél a "szellemi szemről", ami a "test szemének" látását tökéletesíti. Hogy is mondja Antoine de Saint-Exupéry a Kis hercegben? "Az ember csak a szívével lát jól. A lényeges a szemnek láthatatlan".

    De mit mond a tudomány, a pszichológia? Néhány - e témához is köthető - megfigyelésen és kísérleten kívül szinte semmit. A gyermeklélektani kutatások bizonyították, hogy az anya és csecsemő között létezik egy "rejtett" kapcsolat. Az élet kezdeti szakaszában, amikor a gyermek még képtelen megérteni az anyai szót, létezik egyfajta közlés mindkét irányba. Az anya nyugtalanságát a gyermek megérzi, még akkor is, ha nem közvetlen közelében, hanem a harmadik szobában van. No, de hova tűnik ez az érzékenység később, a gyermek fejlődésével? Azt feltételezik, hogy a beszéd, a metakommunikáció elsajátításával ez a képesség visszafejlődik, a használat hiányában elsorvad. Feltételezik azt is, hogy az emberiség fejlődésének egy adott szakaszában megvolt, és kitűnően működött egy belső, ösztönös érzékelés. A természeti népeknél, ahol a gondolkodásnak nincs olyan széles ismereti alapja, ma is tág tere van az ösztönös megismerésnek. Náluk ezt az érzékeken kívüli észlelést még nem szorította háttérbe a ráció, a mindent ésszel, logikával, tudással való megismerés. Viszont nálunk a mindent uraló ésszerűség és tudományosság elfojtotta ezt a sajátos érzékenységet. Mindez visszakerült a személyiség ösztönszférájába, s onnan csak akkor tud kitörni, ha sikerül kijátszania a tudat és a tudattalan határán őrködő gondolkodás éberségét. Ma mindent az ésszel, a rációval, a tudomány útján akarunk megismerni. A lélek mélyéről feltörő képeket, érzéseket elhessegetjük, visszafojtjuk, holott lehetséges, hogy éppen ezek segítenének minket önnön létünk és embertársaink jobb megismeréséhez.

    A kísérleti vizsgálatok csak megsokszorozták a kérdőjeleket. A múlt század hatvanas éveiben az egyik cseh kutató laboratóriumában leültetett egymástól néhány méterre két kísérleti személyt. Hogy közöttük semminemű kommunikáció ne legyen, egymásnak háttal ültek. Mindkettő kezének ereiben mérték a vérnyomást és annak ingadozásait.

    Tudott dolog, hogy ha intenzív szellemi munkát végez az ember, a test vérellátása csökken, ám ugyanakkor megnő az agyi erek vérbősége. A cseh kutató azt tapasztalta, hogy ha az egyik kísérleti személy gondolatban számtani műveleteket végzett, kezének vérellátása csökkent. Ám ugyanez következett be a másik, neki háttal ülő és semmiféle munkát nem végző személynél. Mindez arra a jogos következtetésre vezette a kutatót, hogy az egyik személy szervezetének változásai továbbítódnak és a másik személy szervezetében is felléphetnek. De ennek mikéntjére nem találtak magyarázatot. Pillanatnyilag úgy gondolják, nem egy érzékeken kívüli érzékeléshez köthetők a telepátiás jelenségek, hanem az emberben érzékelési rendszerek működnek, ezek teszik lehetővé, hogy létrejöjjön a kapcsolat az "adó" és a "vevő" között.

    "A megérzés a lélek gyors megmerülése az életnek abban az egyetemes áramlatában, amiben minden ember története kölcsönösen összekapcsolódik a másikéval, mi pedig mindenről tudhatunk, mert minden meg van írva." /Paulo Coelho/

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Hű de sokat írtam az utóbbi időben. Visszaolvasgattam az utolsó oldal bejegyzéseit és ez még tőlem is sok, pedig szeretem bőven kifejteni a dolgokat :) Na de nem gond ez, legalább van mondandóm és ez úgy érzem jó dolog.

    Ma viszont nem merülök túl mélyre, mindössze leírom, hogy lehet várni az új mixemet, ugyanis az estémet, éjjelemet és hajnalomat azzal töltöttem, hogy egy tőlem eddig szokatlan és újszerű stílusban létrejövő mixen ügyködjek. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy ez nem más lesz mint az Ambient-Chillout-Relax-Vocal Trance (igen, tudom, hogy ilyen kategória nincs, és igen, tudom, hogy ez így értelmetlennek tűnik, de biztosítok mindenkit, hogy nem, nem az :P ) :) Gyártottam már Hands-Up! mixet, készült nem is egy Modern Tánczene és Elektro, jó pár Trance, legutóbb pedig egy Hard Dance mix volt az, amit elkészítettem. Furcsa, de még ezek is sokat elárulnak rólam, ha valaki meghallgatja őket érezheti az akkori lelki állapotomat és érzéseimet. Na ez a mostaniról is halmozottan elmondható, mert már ugyan vagy századszorra hallgatom meg az első 30 percet, de még mindig végigfut rajtam a borzongás bizonyos részeken.
    Kíváncsi leszek a fogadtatásra, bár abban biztos vagyok, hogy nem ezzel fogok betörni a köztudatba, de nem is ez a cél. Inkább egy szűk rétegnek szól. Aki kicsit is olyan, mint én, az érteni fogja és minden egyes szám adni fog valami pluszt. Nekem például emlékeket, nyugodtságot, erőt, álmokat, bizalmat abban, hogy minden jól alakul majd. Másoknak meg talán egy unalmas lassú értelmetlen rétestészta lesz és mire a végére érnek lehet, hogy már vagdosni fogják az ereiket :D
    Ha az égiek is úgy akarják holnapra (mára) kész leszek vele és jelentkezni fogok amint sikerült feltöltenem valami normálisan használható helyre.

    Befejezésként álljon itt egy kis betekintés a közepéből. (És igen, ezt hívják libabőrözős pillanatnak. Éppen készültem leírni a refrént, erre a háttérből hirtelen megszólal maga a szám. :) )

    Ez pedig nem más mint Roger Sanchez egyik nagyszerű száma, az Another Chance, Afterlife remixben. [link]

    "If I had another chance tonight..."

    Utóirat: Miközben ezt a bejegyzést írtam ismétlődve szólt a mixem eddig elkészült része. Mivel aludni nem tudok olvasgatni kezdtem és a régi írásaimhoz tévedtem. Egyiket olvastam el a másik után az elejétől kezdve és bevallom, ha szégyen, ha nem: Most könnyek potyognak a szememből. De ezek nem rossz könnyek. Csak túl sok érzés van bennem és néha ki kell adnom magamból valahogyan. Elcseszett egy élőlény vagyok, tudom.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Elkészült!

    Dj.Beat - Journey of a Loving Soul (Chillout Vocal Mix)

    1. Intro (Orkidea - Beautiful (MDB's Ambient Rework))
    2. Sunlounger - Lost (Chill Mix)
    3. Dj. Shah feat. Tony Carey - Rainmaker (Chillout Mix)
    4. Roger Sanchez - Another Chance (Afterlife Mix)
    5. Timbaland feat. One Republic - Apologize (Lukas Termena Chillout Mix)
    6. Blank & Jones with Delerium and Rani - Fallen
    7. Gary Jules - Mad World
    8. Jes - Heaven (Myon Remix)
    9. Tranquillo - As Days Go By (Album Version)
    10. Tranquillo - Do You Really Love Me (Based On Mendelsohn) (Album Version)
    11. Evoke - Arms Of Loren (Tranquillo Clear Water Mix)
    12. Jes - Ghost (Lime Chill Remix)
    13. The Thrillseekers - Dreaming Of You (Tranquilos Ambient Mix)
    14. IIO - Kiss You (Ambient Mix)
    15. Outro

    Ez az első mixem, amely chillout-ambient stílusban látott napvilágot, annak ellenére, hogy jó ideje a rajongója vagyok ennek a zenei világnak is. Természetesen most sem hazudtoltam meg önmagam, a vokálok iránti szeretem megkérdőjelezhetetlenül érződik ebből a válogatásból is. Mindegyik egy külön emlék, történet. A címválasztás sem véletlen, ugyanis a zenék mintha a lélek bolyongását mutatnák be. Néha elkeseredünk és feladjuk, olykor borúsan látjuk a világot és a lelkünk is úgy sír, mint a hegedű. Máskor szinte szárnyalunk, álmodozunk, áhítozunk a jóra, reménykedünk és bízunk a szebb holnapban. Ide-oda verődünk az élet tengerén. Ez az, amit érzékeltetni akartam az egyszer keserűbb, egyszer pedig reménykeltőbb dalok váltakozásával. Soha semmi sem állandó, de mindig bíznunk kell, hogy a végén minden úgy alakul, ahogyan azt szeretnénk. A mixet az IIO - Kiss You című számának ambient változata zárja, és mi más is lehetne szebb befejezés egy régen áhított csóknál?

    Mindenkinek ajánlom meghallgatásra, aki kicsit is kedveli ezt a fajta stílust, valamint azoknak is, akik egy kis nyugodtságra vágynak elalvás előtt. Bátran hallgassa meg az is, aki éppen szerelmes, de azoknak is nyújthat valami pluszt, akik még nem. Néha meg kell állnunk egy pillanatra a rohanó életünkben és vissza kell tekintenünk, el kell gondolkodnunk azokon a mélyre zárt titkainkon, amiket még magunknak is félünk bevallani. Számomra sok-sok ilyen titok került a felszínre miközben ezt a mixet készítettem és bízom benne, hogy másoknak is tudok majd ezáltal nyújtani valami kis pluszt.

    Mindenkinek köszönöm, aki meghallgatja!

    Letöltés: [link]
    Minőség: 192 kbps
    Méret: 90,6 MB
    Hossz: 65:58

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A mostaniból kimaradt, de a következő mixben mindenképp helyet fog kapni, mert egyszerűen imádom:

    Chicane - No Ordinary Morning

    Ma végre megérkezett a csekk, szerencsére volt itthon annyi készpénz, úgyhogy befizettem, így hosszú hónapok után végre lezárult a bírósági ügyem és börtönbe sem kell mennem. Persze a rétinigger valódi bűnösök úszták meg a legkevesebb büntetéssel, de hát mi mást is várhatnánk? Üdvözöllek abszurdisztánban, ahol a bűnözők vígan lopnak, csalnak, gyilkolnak, a normális jó szándékú emberek, pedig kifizetik az utolsó fillérjüket is azért, mert próbáltak tisztességesek maradni. Korrektség? Ugyan már... Ez itt Magyarország.

    Napok óta alig alszom, és a legijesztőbb, hogy nem is hiányzik. Persze tudom az okát is, de leírni már képtelen vagyok. Eljutottam arra a pontra, amikor már én is kevés vagyok ahhoz, hogy kiadjam azt, ami bennem van. Kérlek olvasd ki a fejemből és mondd meg mi lenne a helyes döntés... De senki nem látja, senki nem tudja. Csak én vagyok és ez az abszurd fáradtság nélküli üveges, komor, magányos éjszaka na meg a dallamok, amik szépen lassan átjárják a testemet, hogy elbódítsanak éppen annyira, hogy ne kelljen megpróbálnom reálisan cselekedni, gondolkodni és dönteni. Úgy érzem már semmi sem valódi, csak a tétova bizonytalanság.

    És itt jön az újabb reggel, de számomra ez még mindig ugyanaz...

    If there was nothing that I could say
    Turned your back and you just walked away
    Leaves me numb inside I think of you
    Together is all I knew

    We moved too fast but I had no sign
    I would try to turn the hands of time
    Then look to you for the reason why
    The love we had passed me by

    And as the sun would set you would rise
    Fall from the sky into paradise
    Is there no light in your heart for me?
    You've closed your eyes, you no longer see

    There were no lies between me and you
    You said nothing of what you knew
    But there was still something in your eyes
    Left me helpless and paralyzed

    You could give a million reasons,
    change the world and change the times,
    Could not give me the secrets of your heart
    and of your mind
    In the darkness that surrounds me now
    there is no peace of mind
    Your careless words undo me,
    leave the thought of us behind
    You could give a million reasons,
    change the world and change the times
    Could not give me the secrets of your heart
    and of your mind
    In the darkness that surrounds me now
    there is no peace of mind
    Your careless words undo me,
    leave the thought of us behind

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    ...aggódom...

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Nem az én érdemem, de itt a helye, mert nagyon tetszett: Requiem

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    "Wherever you go, Whatever you do, I will be right here waiting for you..."

    Az első dal, amit le tudtam játszani a gitáromon (Minden előképzettség nélkül.) :) Mi tagadás nagyon szépen szól akusztikusan. Nincs is jobb időtöltés a hajnali gitározásnál és az idő is gyorsabban telik.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    A mai nap tanulsága: Ha egy nőnemű egyeddel beszélsz telefonon és azt akarod mondani, hogy siessen az öltözéssel és a készülődéssel, akkor ne használd a haveroknál már jól bevált "na akkor nyald ki magad gyorsan" kifejezést, mert a ledöbbenés és eszmélés után súlyos röhögésben fog kitörni mind a vonal másik végén levő nőnemű egyed, mind a veled egy szobában tartózkodók :B :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Heti humor:

    Két hulla fekszik a hullaházban.
    Egyszer csak az egyik arcára esik egy darab vakolat a a plafonról. Odaszól a másiknak:
    - Nézd má', hull a ház!
    Mire a másik:
    - Józsi ne bomolj!

    :DDD

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Hajnali 4:44

    Aludni már meg se próbálok (Nem mintha egyébként menne :) ) Fáj a torkom, de kegyetlenül, levegőt nem kapok, folyik az orrom, szenvedek. De hát az élet nem áll meg, úgyhogy elébe megyek a dolgoknak és inkább nekiállok a melónak. Az alvás úgyis csak időpocsékolás. Mennyivel eseménydúsabb lehetne az élet, ha a felét nem az ágyban töltenénk. :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Válságvers (a megszorítások miatt csak kétsoros) : Csiribiri, csiribiri, jó Isten, nem hogy lófasz, ló sincsen!

    U.i.: Kétszer olyan cefetül vagyok, mint hajnalban. Sálálálá, az élet szép :)

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Heti állatság: [link] :D

    U.i.: Még mindig cefetül vagyok, lassan már nem is számolom mióta nem aludtam ^^

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Holnap irány Debrecen...busszal.
    Ami reggel 7-kor indul.
    Szegedről.
    :)

    Tehát: legkésőbb hajnali 4-kor kelnem kell, hogy el tudjak készülni és legyen időm beérni kocsival Szegedre (1 óra út), majd felszálljak a buszra, ami közel 5 órán át fog engem utaztatni a célállomásra ahol legalább 2 órát kell várnom az eladóra. Utána elautózunk hozzá, sikeres adás-vétel után vissza a buszmegbe, ahol 3 óra várakozás után felszállhatok a hazafelé induló buszra a legalább 20 kiló nehézségű alukofferemmel, ami legalább 2 helyet elfoglal majd, hogy ismét 5 óra buszozással visszajuthassak Szegedre, ahonnan 1 óra kocsikázás után végre elérhessek haza. Úgy érzem hosszú napom lesz :)

    U.i.: Extra izgalom lesz mindezt betegen véghez vinni. De hála az égnek kicsit már jobban vagyok és pár órát aludni is tudtam. Olyan kipihentnek érzem magam tőle, mintha 2 napot végigaludtam volna. Nem csoda...elszoktam már tőle :D

    [ Szerkesztve ]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Elindultam.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Megérkeztem.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Egy vak ember ült egy épület előtt egy lépcsőn, kalap a lábánál. Előtte egy táblára írva: "Vak vagyok, segítsenek."
    Arra ment egy újságíró, és látta hogy pár pénz érme van csak benne. Lehajolt és dobott bele valamit, majd a tábla másik oldalára felírt valamit, majd tovább ment. Délután visszatért, és látta, hogy a kalapban sok-sok pénz van.
    A vak felismerte a lépteit és megkérdezte mit irt rá. Így szólt:
    "Semmi olyasmit, ami nem lenne igaz, csak átformáltam a soraidat".
    És tovább ment. A vak soha nem tudta meg mi van ráírva:
    "Itt a tavasz és én nem láthatom!"

    Változtass a stratégiádon ha valami nem sikerül és meglátod minden jóra fordul.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    :DDD

    U.i.: Aki nem érti ne bánkódjon, nem maradt ki semmiből ;]

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Már egy jó ideje én is Linuxosok táborát erősítem. Ugyan az elején még tartottam tőle és mintha egy másik világba csöppentem volna a Windows után, viszont kénytelen voltam megbarátkozni a tudattal, ugyanis a munkám megkívánta, hogy ezen a téren is fejlesszem ismereteimet. Így hát Debian Etch került fel a kis HP Proliant szervergépre, el is kezdődött a szívások sorozata már rögtön, hiszen szoftveres RAID-et kellett életre keltenem rajta, méghozzá egy nap alatt úgy, hogy előtte sosem dolgoztam komolyabban Debiannal. Hát végül is nagy nehezen (jó pár reinstallal) de sikerült és más nap már a pesti teremben dübörgött a kicsike 100 mbit-es sávszél alatt.

    Rövid időn belül megszoktam, hogy az a szó, hogy "szívás" a Linux-al párban jár, így hát már lassan várom, hogy mi lesz a következő akadály, amit le kell majd gyűrjek. (Mi tagadás jól esik átélni a sikert egy hosszas több órába nyúló probléma befejeztével.) Ma például a Centreont nem tudtam sehogy sem életre kelteni, mert egyszerűen a webes telepítő nem érzékelte a feltelepített PEAR modulokat és hiába tettem fel újra mindent sosem jutott tovább. Miután a net összes fórumát végignyálaztam és minden megoldást végigpróbáltam belebotlottam teljesen véletlenül egy Webmin modulba, ami elméletileg automatán elvégzi a Nagios és a Centreon frontend telepítését. Na hát veszteni nem veszthetek, nézzük meg mi sül ki belőle. A manuális MySQL adatbázis és felhasználó létrehozásától eltekintve olyan könnyen ment és települt, mint a karikacsapás. Ilyen volt a fejem: :D Azt természetesen hozzá kell tenni, hogy egész nap ezzel szenvedtem és a nap végére lett csak megoldás, de megérte, mert ma is sok dologra jöttem rá és a kutakodásaim közepette nem egy hasznos programra bukkantam, amik azóta már a munkámat segítik.

    Kijelenthetjük: Nehéz volt a kezdet, de mostanra megszerettem a Linuxot. Élvezem hogy kutatni kell, hogy a problémákra magamnak kell rájönni és csodálom a stabilitását és megbízhatóságát. Néha már kezdem azt érezni, hogy mazochista vagyok, mert képes vagyok egész nap egy fekete SSH terminál előtt ülni és parancsokat pötyögni újra meg újra. Mert a linuxosok élete nem csak játék és mese... :))

    Ja és igen, ki nem maradhat a hátterem, ami természetesen mi más lehetne, mint:

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

  • The DJ

    addikt

    Tegnap a következő üzenet fogadott iWiW-en:

    "Igen tisztelt barátom,neked nagyszerű gondolataid vannak az életről és
    szűkebb,tágabb világunkról.Hogy ezek a gondolatok tőled,vagy mástól származnak az most teljesen mindegy az a lényeg hogy leírod őket!!!
    Kívánok még sok ilyen gondolatot még vagy úgy 50 évig!!!"

    Nagyon jól esett, hiszen egy olyan ember írta, aki nálam jóval tapasztaltabb és aki már sok mindent látott a világban az évek alatt. Hozzá képest én még valószínűleg sehol sem tartok, mégis tudtam neki adni valami kis pluszt a gondolataimmal és ez egy nagyon nagyon jó érzés. Mindig kicsit melengeti a szívem mikor egy ilyen üzenetet kapok valahol, hiszen ez az igazi elismerés. Azt jelenti, hogy nem írok hiába. S bár ugyan a világot sosem fogom megváltani, de mindig akadnak néhányan, akik megértik amit mondani akarok és ez nekem tökéletesen elég is.

    Sokan vannak ezen a világon olyanok, akiknek talán fogalmuk sincs, hogy mennyire fontosak nekem. Felsorolhatnám a neveket, de akkor elveszne a dolog varázsa. Olyan emberek ezek, akik az eddigi életem és a közös utunk során adtak nekem valami olyan felejthetetlen pillanatot vagy emléket, amit magammal viszek az úton amíg csak élek. Mert bizony ilyen tökéletes és örök pillanat nem sok van. A boldogság is szintekre van osztva. Amiről én beszélek az az a szint, ahonnan már nincs feljebb. A katarzis, a tökéletes tetőpont, ahonnan már nem tudnál följebb jutni. Ilyen pillanatok egy ember életében nem sokszor adódnak és sajnos általában nem is tartanak sokáig. Nekem mégis nem egyszer volt már benne részem és sosem fogom elfelejteni azokat az embereket, akikkel akkor és ott összekapaszkodott a lelkem. Talán te is épp egy vagy közülük. Könnyen rájöhetsz ha ismersz. Ha igazán és őszintén képes vagy érezni, akkor tudni fogod ki is vagy te nekem. Mert én nem felejtek. Minden itt él bennem, ami egykoron fontos volt. Életem szakaszainak kis polcán pihennek a mesés könyveim és ha olvasni támad kedvem leemelem őket a polcról és újra ott termek, ahol boldog voltam (velük, veled, vele.) Ha pedig egy vagy ezen emberek közül akkor tudnod kell, hogy számomra mindig fontos leszel, még hosszú évek múltán is. Ha felhívsz az éjszaka közepén, hogy segítsek, akkor segíteni fogok. Ha hosszú idő eltelte után megkeresel én nem foglak elküldeni. Ha meglátlak az utcán mindig mosolyogva köszönök majd és a családomnak és összes barátomnak boldogan mesélek majd rólad. Mert te egy vagy azok közül, akiknek sikerült megérintenie a lelkem. Nálam ezek az élet csodái.

    Sokan azt hiszik, hogy attól lesznek boldogok, ha hajszolják a tárgyi javakat, a pénzt, a sikert, az elismerést, a csillogást. Sokan azt hiszik, hogy akkor majd szebb és több lesz az életük, ha mindent megszereznek, amire csak vágynak. De elárulok egy titkot: Ennek sosem lesz vége. Ördögi kör, az élet legrafináltabb csapdája. Megszerzel valamit, amire régóta vágytál, de már rögtön abban a pillanatban több kellene. Valami más. Valami új. Eléred azt is, de már az sem elég. A végén pedig ott állsz a lakásodban tengernyi érték és pillanatnyi álom mellett és mégsem vagy boldog. Mert mindened megvan és még sincs semmid. Valahol ott belül érezni fogod, hogy hiányzik a lényeg. És talán jön majd a megvilágosodás: Egyszer minden véget ér. Minden ember élete kihuny egyszer. Semmi sem állandó, semmi sem marad. Nem számít mit vettél az életben, az sem, hogy álmaid munkahelyén dolgozol. Minden, ami kézzelfogható a végén odavész, mert azok itt maradnak, te pedig máshova kerülsz. Mi számít hát akkor? Mi az, amiért megéri élni? Nem titok, és minden emberben ott lapul valahol a válasz. Azokért a pillanatokért érdemes élni, amikor igazán megérintenek és amikor az egész világ tökéletesnek tűnik, mert ragyog a lelked. És ezt a fajta boldogságot nem holmi tárgyak vagy értékek fogják adni. Nem! Ezt csakis olyan emberektől kaphatod meg, akik képesek megérinteni a lelked. Ha egy ilyennel találkozol becsüld meg jól, hisz ezek lesznek azok az emlékek, amiket az életed végén majd újra és újra mosolyogva átélsz. Ha van valami, amit ebből az létből tovább vihetsz, akkor ezek lesznek azok. Nem a pénz, nem a siker, nem a hírnév és nem a vagyon. Csakis ez. A boldogság, a szeretet, a szerelem, a páros lelkek tánca.

    Úgy hogy kedves olvasó most ismét elárultam egy mindenki által ismert, mégis mélyen szunnyadó titkot. Számodra többé már nem az. Adtam egy biztos pontot neked. Itt vagyok. Semmi sem állandó, minden elvész, minden odalesz, de amíg élek én neked itt vagyok. Mert megérintetted a lelkemet és sosem felejtem el a közös táncunkat.

    https://wpszaki.hu - Minden, ami WordPress, cikkek kezdőknek és haladóknak.

Aktív témák