Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Márton111 #10696 üzenetére

    Tudod, van ebben a kofferban úgy tíz darab, amit még soha meg nem forgattam, mert nem volt szükségem ilyen profilra. Nem azzal kezdtem, hogy újraéleztettem az egész készletet tehát, hanem csak azt, amit vagy leharcoltam, vagy már új korában is kapart nyírás helyett. A készletnek a jó egyharmadát használom. Nyilván a nagy munkához a Dimar-t.

    A marógépekkel kapcsolatban:
    Pontosítok. Nem 8 gépem van, hanem 4 db. 3B&D + a ződbosch. Ők felváltva mennek. Mindben van egy profil, és így nem kell állítgatni, cserélgetni. Így egy közepes Makita árán nincs gépállítás, profilcsere tehát, hanem előveszem azt, amelyik épp kell, és csak be kell kapcsolnom. (Ez rengeteg időmegtakarítást jelent.) S hogy mennyit is megy? Nem túlozni akartam, ne érts félre. A marás a munkámnak csak kicsi szelete. Nyilván, amikor szélezek, méretre szabok, gyalulok, formát vágok, festek, összeszerelek, csomagolok, eladok, akkor napi nulla órát mennek ezek a marók. Akkor mégis mennyit marok? Nehéz korrektül válaszolni, de megpróbálom érzékeltetni ezeknek a kis limlom gépeknek a teherbírását. Évi négyezer darab játékot készítek. Nincs olyan játékom egy sem, ami nincs teljesen minden élen körbemarva. Van viszont sok, ami 2-3 szor is körbe van marva. (Értsd pl a puskatus előbb R3, majd R6,3, végül R9,5. Nyilván a ravasznál megmarad az R3. Több menetes marás - még a Makita is behalt volna már, ha egyből nekirontanék R9,5-el, arról nem is beszélve, hogy a nagy fogásmélység miatt sok selejtem is képződne, amikor a szálszerkezet miatt kiténe nagyobb darabot a fából a kés. Meg aztán balesetveszélyes is lenne akkor.) Viszont amikor marok, akkor általános, hogy több napon át ténylegesen napi 8-10 órán át visít a maró. A nem melegedésről, teherbírásról mégvalamit: Kaptárkeretet martam. Fenyőből. Egy centi vastag lécek vállazása azt jelenti, hogy fél centit ki kell marni az oldalából úgy, hogy legyen a lécnek felül "válla", alul ugyanilyen "bokája". Ezek a vállak tartanak a kaptárban a keretek között egy centis rést a bogarak közlekedéséhez. No, ilyet készítettem egy szekérderékaljnyit. Egy menetben martam, a legnagyobb késsel. Kb 10 napig tartott ez a munka. Napi 10-12 órában óránként egy cigeretaszünettel. Mivel ezt a B&D kitűnően teljesítette, elszaladtam hát a boltba, és telepakoltam a kosarat további ilyen gépekkel mondván, hogy ennél kisebb terhelést fognak később kapni. Megérzésem bevált. Egyetlen gépet kellett közülük újracsapágyazni. (Bagó pénzért megcsinálták.) Ezt is azért, mert a sógorom beszállt segíteni, Fél kezében annyi erő van, mint nekem az összes kezemben, lábamban együtt véve. Sose dolgozott fával, kezdőként nyomta a fát a csapágyra, mint süket a csengőt.

    Összegezve tehát nyugodt szívvel merem ajánlani ezt a gépet bárkinek, mert én tudom, hogy szívtak már mindannyian annyit, mint a torkosborz - és még mindig mennek. Az áruk sokszorosát visszatermelték már, és még nincs vége.
    A csapágyak nagyon eltaláltak benne. Nagyon sokáig bírják. Egy csapágycsere ötezer pénz alatt van. Persze azzal kímélve vannak, hogy nálam (Nem a csapágy, hanem a csülkeim végett.) olyan kés, ami üt, hiperszónikus sebességgel repül a kukába.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák