- ASUS ROG PG32UCDM: OLED csúcsmonitor tesztje
- Computex 2024: Itt az új ROG Ally
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Mini-ITX
- OLED TV topic
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Tuning kezdőknek
- Nem indul és mi a baja a gépemnek topik
- DUNE médialejátszók topicja
Hirdetés
-
Nyárköszöntő hardverszemle
ph A desktop gép, notebook és ház nyomába sokféle periféria szegődik, sőt, még egy VR headset is tiszteletét teszi heti rovatunkban.
-
Kihagyták az NVIDIA-t egy új AI-hálózati szabványból
it Számos big tech cég összefogásával készült el egy új AI-hálózati szabvány, mindebből viszont kihagyták az NVIDIA-t.
-
Féltucat régi Samsung kapott új One UI-t, köztük az A52s
ma A 6.1 olcsó, drága, ütésálló és közönségkedvenc készülékekre is megérkezett.
-
PROHARDVER!
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Czo
őstag
válasz Chris82 #71850 üzenetére
Hey! Milyen Teac driveod van? Nekem egy ilyen kinezetu fekete driveom van (FD55GFR), de valami "fura verzio" lehet, mert van benne plusz egy elektromagnes, amit nem nagyon latni mas fotokon. Ennek az lenne az ertelme, hogy a fejet csak akkor huzza a lemez kozelebe, ha mukodik a drive. Ide raktam egy videot a mukodesrol.
-
Czo
őstag
En ezert lennek kivancsi a chipsetre, mert anno kinabol tonnaszamra fogtunk "atveros" kartyakat, azoknal voltak ilyen dolgok.Olyan ez, mint a CPU hamisitas volt.
-
Czo
őstag
Van valakinek valami tippje, hogy mivel kellene FSB-t tekerni Epox EP-3VSA2 (Via Apollo Pro 133T) lapon? Lehetoleg DOS-bol? A statikusan linkelt Voodoo 1 exe-k nem mennek se 100-as, se 133-as FSB-vel, de ha visszaveszem 66-ra, minden mukodik tokeletesen (pl. Tomb Raider 1-nel a Voodoo 1 exevel van Laranak arnyeka, a dinamikusan linkelt verzioval nincs, de az megy 133 MHz FSB-vel). A hetvegen vegigturtam mindent, de nem nagyon talaltam ra megoldast. A BIOS sajna csak tartomanyon belul enged allitani, tehat 66MHz modban 66-99, 100MHz eseten 100-132, vegulis 133 esteteben pedig 133-200. Tehat alapvetoen a jumpereket kellene allitgatnom.
Mivel par jumper az egesz, igy az is eszembejutott, hogy radrotozok egy Arduinot, aminek soros porton DOS-ban jelzek, hogy most kell 66MHz, ezutan egy Power OFF - PowerON es meg is van a kivant FSB a gep szetszedese nelkul.
[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
No,
Megmultimetereztem a lapot. A 2 jumpernel (JP7 es JP8), a 3-as labak GND, az 1-es 3.3V, a 2-es labak pedig 3.1V feszulsegszintuek a GND-hez kepest. Ugyhogy majd relevel fogom kapcsolgatni a labakat, amihez irok majd egy exet, ami sorosporton adogatja ki a parancsokat es csinal egy poweroff-poweront, hogy ujrainduljon a gep a kivalasztott jumperelessel.
-
Czo
őstag
Nem biztos, hogy overkill szerintem (marmint a P2 melle a Voodoo 2). Marmint, Voodoo 1-re biztos, hogy nem cserelnem. En anno 97 tavaszan upgradeltem P120-rol P200MMX-re, majd nyaron a 233MMX-re, mert iszonytatosan draga volt a Pentium II, Pentium II-be majd akkor ugrottam bele amikor kijott a Mendocino 1998 nyaran. Node, 3D kartyak... Egy "Diamond Stealth 3D 2000 Pro Turbo" volt sokaig a gepben (S3 ViRGE, viszont nem 40-50MHz orajellel, hanem 72-vel es a Diamond driverevel eleg sok jatek mukodott valodi 3D gyorsitassal). Lattam a Voodookrol szolo hireket, probaltam is, de viszolyogtam attol, hogy kiegeszito kartya legyen belole. Amint megjelent 97 nyaran a Rush, rogton vettem egy Hercules verziot (aminek az a robot volt a dobozan, a lezeres szemevel). Majd amikor realizaltam, hogy ez bizony elegge harmatos a valodi Voodoohoz kepest (NFS3, Quake 2), kicsereltem egy "Diamond Monster 3D" -re. Ez a kartya tokeletesen mukodott, amig nem upgradeltem Celeron 300A-ra, ami 100MHz FSB-vel, 450-en ment a 0. perctol. Viszont kb 1 honappal az upgrade utan a Voodoo megmakkant. Ki lett cserelve, de a kicserelt Voodoo is megmakkant 3-4 het utan. Ekkorra mar elerheto volt itthon is csilliard penzert a Voodoo 2, ugyhogy vettem is egy "Diamond Monster 3D II"-t. Ahogyan megerkezett az ujfent kicserelt sima Monster, azt pedig elattam. Ez megoldotta a Voodoo-k misztikus problemajat es nem is foglalkoztam vele tobbet. Az alaplap, amiben tul volt hajtva a 300A, egy BH6 volt, tehat hivatalosan is tudta a 100-as FSB-t.
[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
válasz Ganz-[HUN] #71987 üzenetére
Nincs. Illetve van, de nem valtoztat semmin. A ketto IRQ lehet ugyonaz es a ketto DMA is lehet egyezo. Tehat ugyonugy eleg neki 1-1 DMA es 1-1 IRQ. Ha van SB is a gepben, ami DMA 1-re van allitva, akkor a SETUP.EXE DMA 1 testje failed lesz, de itt eleg megnyomni az ignoret es minden mehet tovabb.
Az ACE-n levo "trap adlip ports" jumpernek nincs megfeleloje a Max-on. Emiatt, az Adlib portokat fogja a kartya, igy alapbol nem is mukodik mas berakott kartyan az FM synth. Ha viszont lefutott az ULTRINIT.EXE, azutan mar mukodik. Azaz fontos, hogy az ULTRINIT azelott lefusson, mielott barmi hasznalna az FM synthet (ez nekem csak Linuxon okozott anno problemat, mert Linuxon mindenkeppen fogja a GUS az Adlib portokat, igy az opl3 driver mar nem toltheto be). Ha van init a masik hangkartyahoz, akkor annak is az ULTRINIT utan kell lennie. Ha van igazi SB, akkor celszeru kiszedni a "SET BLASTER"-t is, amit berak a GUS SETUP.EXE, mert ugyis az igazit fogod hasznalni.
A Max-on tobb CD vezerlo is van, ha ugy jumpereled, hogy a Panasonic legyen aktiv, akkor se extra IRQ se extra DMA nem kell. Azaz, igy kb olyan, mintha letiltanad a CD vezerlot.
Nalam egyebkent igy van belove egy OPTi 82C931 tarsasagaban a Max:
-
Czo
őstag
válasz Ganz-[HUN] #72021 üzenetére
A Codecet csak az SBOS, abbol is csak a MAXSBOS ami hasznalja, es ezt is csak az SB digi reszehez. Mivel nincs FM synth semmilyen hardveres formaban, ezert az olyan lesz amilyen.
-
Czo
őstag
válasz nakos1212 #72027 üzenetére
Azert ha csak es kizarolag a GUS FM emulacio es az SB Live! FM emulacio kozott valaszthatok, akkor nem tudok donteni De teny, az SBOS es a MegaEm SB digi hang emulatora mondhatjuk, hogy OK, a MegaEm Roland es MPU is ok, de az FM az katasztrofalis. Nekem 25-27 eve egy OPTi van mellette, amirol anno nem is tudtam, hogy ennek is kozel "katasztrofa" az FM synthje, dehat na, csak ez volt piros a boltban... Ha pedig a nagy hangkartya piros, legyen az SB is piros
-
Czo
őstag
válasz nakos1212 #72041 üzenetére
En osszeforrasztottam egy ehhez hasonlo dolgot, ami ilyen lett. Felul vannak az inputok (SB Live!, SB Pro Compatible, GUS, PC Speaker, CD Audio), oldalt pedig az outputok (monitor es erosito). A PC Speaker es a CD Audio kivezetesehez csinaltam ez alapjan egy ilyet (itt a felso resz, ami most is be van dugva, az a PC Speaker, az also lesz a CD Audio.
Ebbol pedig valami olyan lesz, amivel az Epox lapon gepszereles nelkul fogom tudni allitgatni az FSB jumpereket. Ezzel eppen most szorakozok.
-
Czo
őstag
válasz hege8888 #72048 üzenetére
Hoho A D3D-vel az Unreal ott nem fog menni, mert az a kartya elegge kezdetleges es buta. Ha a driver amit felraktal az utolso verziok egyike, akkor viszont mar van OpenGL tamogatasod (de csak akkor es csakis akkor, ha 16bites szinmelysegre allitod a Desktopot ). Szoval probald elinditani az Unrealt OpenGL-t hasznalva...
-
Czo
őstag
Ez igy mennyire remek lett. Megirtam az Arduino kodot, majd ki is probaltam. Egesz tokeletesen mukodik. Meg kell meg csinalnom, hogy a power switchet is radughassam az Arduinora, majd az Arduino legyen az, aki vezerelni fogja az alaplapi power switch labakat. Igy majd az egeszhez irok egy DOS-os EXE-t, ami atallitja a jumpereket, majd tol egy power cyclet, hogy az uj beallitasok ervenybe is lepjenek. Ha pedig mar eleve ezen az orajelen fut a gep, akkor ki is maradhat a power cycle.
Ide pedig felraktam egy rovid videot Egyelore a desktop gepemrol kuldozgetem sorosporton az infot a boardnak.
-
Czo
őstag
Egyelore nagyon ronda meg szegeny.
- piros: az egy USB hub felragasztva a monitor hatuljara, ez a bedugott USB-s ize pedig csak arra szolgal, hogy az +5V tapfeszultseg rendelkezesre alljon. A vegleges cel az ATX tapcsatlakozo "+5V Stand-By" reszenek a hasznalata, hogy a mikrovezerlo azonnal bekapcsoljon, ahogyan feszultseg ala helyeztek a tapegyseget.
- sarga: Ebben a zacsiban van az RS232-TTL adapter, ennek az adapternek a 9 tus RS232 oldala fog kilatszani a haz hatuljan ( es egy 15-20 centis rovid RS232- kabellel fog becsatlakozni az alaplapon levo RS232 csatlakozoba. Ebben a zacsiban van meg egy 3.3V adapter, mert beneztem az RS232-TTL adaptert es az nem 5V feszultseggel, hanem 3.3V-vel mukodik.
- vilagoskek: itt van a lapon a 2db 3labu jumper, ide megy 2+2 vezetek. Majd ha az egesz cucc az ATX iranybol lesz megtaplalva, akkor itt eleg lesz 2 vezetek a jelenlegi 4 helyett.
- zold: ebben a zacsiban van az Arduino modul, ide csatlakozik kb minden vezetek. Illetve, ide fog csatlakozni majd a power gomb es ide fogom egy osszekotokabellel bekotni az alaplapo power dugot is.
-
Czo
őstag
Ossze is raktam egy DOS-s EXE-t a cucchoz, ami a gepre aggatott COM porton csucsulo hardvernek leszol sorosporton. A kis modul visszajelez a jumperek allapotarol, igy ha mar eleve a kivant modban fut a gep, akkor futhat tovabb a batch file, amibe el lett helyezve. Bedrotoztam az ATX power switch helyere is (a switchet pedig a boardra dugtam), igy a jumperek valtoztatasa utan hosszu powergombbal kikapcsolja a gepet, majd ezutan rovid powergomb megnyomassal vissza is kapcsolja, hogy a megvaltoztatott FSB ertekek ervenyesuljenek.
-
Czo
őstag
válasz MasterDeeJay #72069 üzenetére
Az ilyen atalakitok jellemzoen egy iranyuak, mert nem csak a csatlakozo format, hanem elektronikai illesztest is vegezni kell. Szoval, amid van, az DP kimenetbol csinal HDMI kimenetet (ezt csinalhatja akar passzivan, megfelelo labakon megfelelo ellenalas eseten a kartya nem DP jelet, hanem HDMI jelet ad ki a DP dugon, ekkor az adapter csak fizikailag alakitja at a csatlakozo formatumot; illetve csinalhatja aktivan is, ekkor van benne aktiv aramkor (jellemzoen valami IC), ami a tenyleges jelszint/protokoll valtoztatast hajtja vegre).
-
Czo
őstag
válasz DarthSun #72074 üzenetére
Az Arduinora irt kod az ugye C/C++, a DOS-os program pedig Free Pascal lett. Kb 10 eve nem nyultam Pascalhoz, van fateromnak egy terepasztala, ott Delphiben irtam a kodot, ami vezerli a kiteroket, jelzoket az asztalon (van is ott emiatt egy AMD Athlon XP-M procival szerelt Notebook, Windows XP-vel).
Eleg kenyelmes lett igy ez egyebkent, mert a gepet majd be akarom rakni egy hazba, a hazat pedig berakni valahogy a meglevo "infrastrukturaba" a nappliban levo megjelenito korul. A Voodoo 1-es statikusan linkelt DOS-os EXE-khez pedig le kell vennem az FSB-t 66 MHz-ra (egyeb esetben fagyas van), igy ez tunt a legkenyelmesebb megoldasnak.
A terepasztalt korabban vezerlo Notebookbol egesz jo "retro" PC lehetne, mert egy 800x600-as szines TFT-vel szerelt "Thinkad 560" tipusu masina. Pentium 120MHz, 72 MB EDO RAM, ESS hangkartya, van hozza LPT-s ZIP, PCMCIA-s LAN, WIFI es MODEM es GSM MODEM is, valamint PCMCIA-s CDROM is, tarhely pedig egy 8 gigas CF kartya egy PATA 2.5" - CF adapterben.
-
Czo
őstag
Nekem ez a szivasos idoszak kimaradt, marmint en nem szivtam semmivel sem, egy Gigabyte alaplapot kieve. Egy 82C495-os OPTi lapos 486 utan (A manualja itt van, jobb oldalt fenn, az alaplap meg emlekeim szerint igy nezett ki) mar a Pentium korszak kovetkezett 430FX-es Gigabyte GA-586AT, majd ezt valtotta kb 97-ben egy GA-586TX3, ami viszont katasztrofalisan instabil volt, ezert kb 1-2 heten belul ki is lett cserelve az Asus TX97-E -re (ennek is megvolt meg par hete a manualja). A Celeron 300A megjelenesevel jott a Abit BH6, amikor megjelent a BE6 a plussz ATA66 controller miatt, akkor kicsereltem a BH6-ot BE6-ra. A procik kozben folyamatosan cserelodtek, de mindig csak Celeronok. Valamikor 2001-ben jelent meg a TUSL2, ez intett vegleg bucsut a gepben lako GUS-nak (ekkor mar PnP), valamikor 2002 ev elejen kerult bele egy Tua Celeron, majd a nyar vegen, egy 850E chipsetes Abit TH7, 512 MB RAMBUS es egy 2.6-os P4. Ezutan valtottam Apple platformra. (van is meg ketto darab mukodo PowerMac G4-em, 12"-es PowerBook G4-em, 2006-ban megvettem az elso generacios Inteles iMacet, van 27"-es i7-2600-as iMacem, most pedig egy i7-8559U-t tartalmazo MacBook Prom a fo gepem. Van itthon PC is, egy ASUS-H97 PRO egy i7-5775C valamint egy Rx480 tarsasagaban van arra hasznalva, hogy filmet nezzunk rajta.
Ezt a VIA chipes lapot, amit most hasznalok a Tualatinos retro buildhez, ezt pl mar a P4 korszakban ultra akciosan vasaroltuk, ebbol lett epitve a szulok akkori uj gepe (nekik szamlazni, netezni 2002-2003-ban boven jo volt). Elotte mindenki mast lattam szopni VIA/SIS chipsetes dolgokkal, igy sajat reszre mindig is kerultem a nem Intel chipsetek hasznalatat.[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
Mid van keznel, ami barmi mas? Pl valami sok labu Arduino board? Mert akkor irhatsz Arduinora egy kodot, amivel parhuzamos eepromot tudsz flashelni. En anno alaplappal flasheltem, ugy hogy bebootoltam a lap sajatjaval, majd kicserelve betoltottem egy moddolt awdflashval (a mod azert kellett, hogy engedjen barmit beletolteni, illetve figyelni kellett a meretekre is, pl 1 megabites romba fel megabites tartalmat nem a 0x0000 hanem a 0x7fff cimre kellett offsetelni.
Ugyonakkor, ha veletlenul kozel vagy Budapest 10. keruletehez, akkor ha erre jarsz, barmibe, barakarhanyszor beleirom
szerl: O, hogy nem birom megszokni a Valasz/Hozzaszolas gomb erdemi mukodeset
[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
válasz alvaro #72137 üzenetére
Nalam a labak szama egyezett. Marmint, 32pines eepromba flasheltem kisebb tartalmat. Nalad valami ilyesmire lehet szukseg: http://sbfmdrv.blogspot.com/2015/11/retrofitting-new-eeprom-into-old-pc.html ehhez mondjuk jo lenne rendelkezni egy "spare" eeprom sockettel, ami gondolom szinten nem all rendelkezesre.
-
Czo
őstag
Az elcoc milyen allapotban vannak? Nem kellene az osszeset kicserelni?
-
Czo
őstag
válasz KROK640 #72218 üzenetére
386-tol folyamatosan volt GUS a gepemben, 486-tol pedig egy SB PRO kompatibilis ize is, egeszen a P4 korszakig. Menni fog. Egyetlen egy dolog fontos, az ULTRINIT futtatasaig az Adlib portokat fogja a GUS, igy ha az SB konfiguracios szoftvere ezt ellenorizne, akkor nem fog neki sikerulni. ULTRINIT utan minden okes.
-
Czo
őstag
Aliexpressen talaltam matchelo ventillatort az FX5900XT-hez! Ezzel remelhetoleg kiirthato lesz a "mar 2004-ben is zugott" tipusu ventillator zaja. Ha jo lesz, rendelek belole tobbet, legyen a jovore nezve is.
-
Czo
őstag
válasz batyuska100 #72242 üzenetére
Ejj az a parafa barkacs Ugylatom, neki sem volt meg a kis muanyag pocok, ami belefogta a nyaklapot a slot1 tarto karjaiba. Mondjuk az ilyen Slot1 atalakitokkal mar nem volt osszecsomagolva es kulon kellett megrendelni (legalabbis az Abit SlotKet-nel tutom, hogy volt 2 fajta part numberrel atalakito, az egyikbe benne volt, a masikba nem).
-
Czo
őstag
752? Abbol az orszagba is jutott jopar darab, az en kezemen is atment 1-2. Regen meg driver is volt letoltheto az Inteltol, egy ido utan ezt kicsereltek egy mezei feliratra, hogy a 810-hez valo grafikus driver megy i752-vel. Az inf file alapjan pedig tenyleg. Nem hiszem, hogy maradt belole mukodo peldany.
-
Czo
őstag
válasz c64fanhun #72274 üzenetére
Semmi magic nem kell a dual boothoz szerintem. A sorrend is teljesen mindegy. Van nehany "dolog", amire figyelni kell:
- A linuxnak teljesen mind1, hogy hany elsodleges particio van, nem fogja zavarni semmi sem.
- Windows es DOS eseten fontos, hogy amikor telepited illetve bootolod, a "sajat" tipusabol csak 1 elsodlegest lasson, a tobbi legyen mindig rejtett.
- az MBR formatumu lemezen osszesen 4 elsodleges particio lehet. Extendedbol lehet korlatlan peldany (najo, nem korlatlan, de a limit magasabb az esszeruseg hataranal), viszont az Extended "gyujtoparticio" is elvesz egy helyet a tobbi particio elol.Tortenelmileg ugy alakult, hogy az OS/2 Boot manager keszitoi kitalaltak a "rejtett" particiot, amit ugy alkottak meg, hogy a particio eredeti tipusjelzo bytejahoz hozaadtak 0x10-et. Igy lett a 0x0C (Fat32)-bol 0x1C (rejtett FAT32) es a 0x07-bol 0x17 (NTFS es rejtett NTFS).
Ha letrehozod a particiokat (eleg csak letrehozni, nem kell megformazni sem), majd telepitessz egy megfelelo Boot Managert (en huszonsok eve az XFDisk-et hasznalom), akkor a bootmanager meg fogja neked oldani a particiok rejteset. Tehat megparticionalod a lemezt valahogyan (ez lehet akar partition magic, vagy egy linux live vagy barmi mas), majd telepited a boot managert. Ezutan ha ujrainditod a geped es megprobalsz rabootolni a kiszemelt rendszer particiojara, akkor a bootmanager el fog rejteni minden mast, ami zavaro lehet. Ekkor kell a BIOS-ban kivalasztani a telepitonek megfelelo boot eszkozt es maris bootolhatod a rendszer telepitojet es telepitheted a kiszemelt partiociora. A telepitok eltuntetik a bootmanagert telepites utan, igy azt vissza kell rakni kesobb. Az XFDisk telepitese DOS alol zajlik, tehat siman feldobhatod a rendszerindito lemezre, hogy kesobb barmikor telepitheto legyen.
Ha pl. fenn van mar a gepen egy DOS alapu rendszer (pl 98SE) es ezutan felraktal egy XP-t vagy egy Linux-ot, akkor a felrakott Linuxbol illetve egy Linux Live CD-rol is vissza tudsz jutn a masik telepitett rendszerbe, ha a linuxos fdiskben kb ezeket hajtod vegre:
- mindegyik olyan elsodleges particiot, amit tud a 98 olvasni elrejtessz, kiveve a sajatjat (ehhez csak a tipust kell modositanod, 0x10 hozzaadasaval vagy kivonasaval, illetve a linxuos fdisk tartalmaz egy listat az ervenyes jelzobyteokrol, tehat onnan is kinezheted)
- a megfelelo particionak beallitod a boot flaget (itt figyelni kell arra, hogy csak 1 particional legyen aktiv a boot flag)Nalam ennek megfeleloen igy nez ki a particios tabla egy 250 GB SSD: [kep]. Van fenn egy Linux, aminek a "/boot" foldert tartalmazo boot particioja a "lemez" elejen van, ez 200 MByte. Ezutan jon kozvetlenul a Win98 6 GByte particioja, majd a Windows XP 15 GByte meretu rendszerparticioja. Ezutan letre lett hozva a lemezen egy 202.4 GByte meretu extended particio. Ezzel meg is van a 4 elsodleges particiom. Ezutan van definialva egy 170.9 GByte meretu FAT32, ami a kozos terulet minden rendszer szamara. A Linux "/" particioja 30 GByte teruletet kapott es vegul kovetkezik az 1.5 GByte meretu SWAP. Az SSD-n uresen hagytam 15 GByte teruletet, hogy a beepitett wear leveling dolgozni tudjon (elotte vegigirtam az egesz lemezt 0x00-val).
A fentebb is emlegetett XFDisk itt erheto el: [link], itt egy kep arrol, hogy hogyan nez ki a bootmanager indulas kozben: [kep]. A 20 eve letoltheto 0.9.3-as verzio hibas nem jegyzi meg az utoljara inditott rendszert, ezert celszeru a 0.9.2-es verziot hasznalni. Azt feltoltottem ide: [link]
Sorry, ez egy kicsit hosszu lett. Para ez igy?
-
Czo
őstag
válasz Frawly #72302 üzenetére
Amiket lattam es hasznaltam FX (triton vagy mi) chipsetes Gigabyte es ASUS lapok, azok mar mind tudtak CD-rol bootolni az azelotti LX-es Pentium 1-es lapokbol hasznaltam ilyet is es olyat is. A kesei 486-osoknal is sokat lattam, ami tudott (amikbe az ismerosok AMD 5K86-ot, meg Cyrix 5x86-ot pakolgattak; ezeken mar jellemzoen PCI volt. Eleg nehezen hiszem el, hogy valaki ezek utan, evekkel kesobb gyartott meg olyat, aminel kihagyta a BIOS-bol ezt az opciot. Plane, ha azt nezem, hogy a regi eredeti, elso kiadasos Win95 CD lemezeimben is van olyan, ami bootolos.
-
Czo
őstag
Nalam van most itt VIA VT6421 PCI SATA kartya es van ugye az alap, Apollo Pro 133T/VIA686B kombo deli hidjaban levo ATA 100-as vezerlo, a vezerlon pedig ugye egy SATA-PATA adpater. DOS alatt mind1, semmit nem veszek eszre. Ha HDTune-val XP alatt vagy dd-vel Linux alatt megnezem a sebesseget, akkor az integralt ATA 100-as kontroller jobban teljesit (70-80 MByte/sec az ATA 100 kontrolleren es 40-50 a VT6421-en). Viszont (ezt nem veszem eszre DOS alatt egyebkent), azt latom, hogy amig nincsenek betoltve a "driverek", addig a VT6421 gyorsabb. Az SSD egyebkent egy Samsung 850 Pro, 256 GByte valtozat.
Pl. ha Linuxot inditok, akkor VT6421 eseten "azonnal" latszik a GRUB2, majd itt kivalasztva a kernelt, par pillanat es mar el is inditotta, addig az integralt ATA100-at hasznalva latvanyos masodpercek telnek el a GRUB2-ig es a kernelig is.
Windows XP eseten pl amiutan inicializalta az XP A drivereket (a Windows logonal megvillannak pl a ps2 keyboard ledjei, visszarant kozepre az FFB kormany), azutan stopperrel merve kb ugyonannyi ido a betoltes, viszont amig eljutunk eddig, az latvanyosan lasabb az ATA100 kontrollerrel. Pl. az XP bootolasakor latom a feher progressbart, a fekete kepernyon levo Windows logo elott.
-
Czo
őstag
Ejj Nekem is van egy regi Thinkpadem, meg 97-bol. Kb 2005-tol 2016-ig aktivan szolgalt fater terepasztalanal (rakunk ossze mikrokontrolleres vezerlest es irtam ra Delphiben egy szoftvert, ami allitgatta a jelzoket es a kiteroket az asztalon). Pentium 120 MHz egyebkent, 8 MByte integralt memoriaval, ami melle be van rakva egy 64 MByte meretu SO-DIMM modul. CF kartya van benne boot eszkoz gyanant. Se floppy, se optikai drive nincs benne, minden ilyesmi kulso egyseg, emiatt viszont korahoz kepest szeditoen brutalisan vekony. Az utolso 3 kep szornyu, kaputelefonnal keszult, ahogyan ma mondanak ;D (pedig csak egy iPhone 2007-bol). A gep meg mindig mukodik egyebkent, allando uzemben egy PRISM2-es 802.11b WiFi modul es a 3com LAN van benne. A WiFi megy Windows alatt, a 3com kartyaval, pedig floppuyrol bootolva elerheto a halozat, lehet menteni/resotreolni a Norton Ghost imageket.
Kepek:
Also resz
Kinyitva (itt van rajta 2db gomb a pockegerhez, sajnos az eredeti gombok nincsenek meg )
Kulso CD es ZIP
PCMCIA gyujtemeny hozza
Itt pedig mar elindult a boot folyamat
Ezen latszik a Win 2k Desktop
Vegul pedig a terepasztal vezerlo -
Czo
őstag
válasz DarthSun #72357 üzenetére
Gondolkodtam en is asztali gepen oda, mert ugye a terepasztal alja adja magat, hogy oda fejjellefele felcsavarozz dolgokat (a vezerlopanelek, tapegysegek is mind ott vannak). Az asztal epulese kezdeten (2003-2004) volt is tobb P3-800Mhz 810-es lappal, tehat ez a resze adott volt, tapegyseg se lett volna problema, viszont a megjelenito az volt. 13-14" meretben az LCD monitorok meg dragak voltak, laptop pedig magatol ertetodoen adta magat, mivel P1, ezert evek ota parkolopalyan pihent.
-
Czo
őstag
Thinkpad 560, Nekem a P120-as modell van, DSTN helyett 12.1" TFT-vel, 2.1 GB HDD volt benne, de az legalabb 20 eve tonkrement.
Egyebkent, most az asztalon egy kukabol kivett notebook van. Mobil Athlon XP es aszem 1 GB RAM. Kicsit jobban futtatja a Windows XP-t , raadasul idokozben elojottek USB-t igenylo feladatok az asztal kornyeken, amit ez a gep siman tud teljesiteni.
Itt van vegtelen sok kep. Attekinto kepnek pedig ezeket ajanlom: [kep1], [kep2], [kep3], [kep4], [kep5]. Az ujabb kepek kozelebb allnak az aktualis helyzetnek, noha azota megint rengeteg valtozas tortent az asztalon.
[ Szerkesztve ]
-
Czo
őstag
válasz nakos1212 #72399 üzenetére
Ez nincs igy. Az Intelnek tobb tonna Pro 10/100/1000 tipusu PCI/PCI-E kartyaja van, itt pl lehet szemezgetni (a lista minden regisztralt Intel PCI/PCIE eszkozt taratlmaz). Minden egyes tipushoz onallo azonositoszam tartozik. A driver azzal fog menni, amelyik azonositoszam szerepel az inf-ben es amelyik azonositoszamhoz a driver, a driveren binaris reszen belul hozza van rendelve (sok esetbe lehet drivert kenyszeritve felrakni). Mivel az Intel ma is ad ki chipseteket ezen a neven, ezeket nem fogja ismerni a regi driver. Nekem pl van Intel Pro 10/100/1000 PCI-E halokartyam 2003-bol es 2010-bol is. A 2003-ashoz van Windows 98 driver, a 2010-es nincs. Az egyik jelenleg hasznalt alaplapomon is Intel Pro 10/100/1000 van integralva, de a Windows 98 mar csak a DOS-os NDIS driver segitsegevel tud rajta halozatot hasznalni.
Tehat ha meg tudod mondani, hogy mi a PID (a VID-et tudjuk, hogy Intel, azaz 0x8086), akkor sokkal konnyebben tudunk drivert keresni az eszkozhoz.
-
Czo
őstag
Nekem anno ilyen AT3D volt a "2D" core a Hercules Stingray Voodoo Rush kartyan. A 3D resze katasztrofa volt (marmint az Alliance chipnek) egy S3 ViRGE-hez kepest is. Ugyhogy hiaba foglalt el ez a kombo igy csak 1 slotot, sehogyan sem tudta felvenni a versenyt egy S3 ViRGE-vel. Windows alatti DirectDraw jatekoknal nem volt vele semmi gond, viszont DOS alatt elojott a katasztrofa VESA implementacio es a helyzeten is csak rontott, hogy az UNIVBE se tamogatta amikor a megjelenese utan par hetig ilyenem volt. Igy amennyire tetszett, hogy a ketkartyas rendszert (Diamond Stealth 3D 2000 Pro es egy Diamond Monster 3D) le tudom cserelni 1 kartyara (Hercules Stingray), annyira nem jott be a dolog es par het utan visszakerult a korabbi Diamond paros.
-
Czo
őstag
válasz Madara-san #72478 üzenetére
En DOS alatt hasznalom a GUS-t (illetve igy is hasznaltam, regen is; van mellette egy SB Pro kompatibilis szutyok). Windows ala, DirectSoundhoz SB Live!-ot hasznalok. Ugyonakkor back in the day, a GUS PnP-hez jaro DirectSound driver valami fenomenalisan jo cucc. Amikor nekiall az ember DirectSound API-kat hivogatni, bele tud futni olyanba, ha elront valamit, hogy GUS PnP-n csak egy "pattanas" hallatszik, majd jon a fejlesztokornyezet error ablaka, mig ugyonaz a kod, SB Live!-on kettefagyasztotta az egesz Windowst. Mindenesetre, szerintem Windows ala jobb egy SB Live!.
Szoval, en a 486-osba tennem.
-
-
Czo
őstag
válasz alvaro #72483 üzenetére
Nekem 2.2-es volt (az a valtozat, aminel az egyik DIP8 tokos IC-nel keresztbe be van rakva egy ellenallas), 93-ban vettem, ez jol mukodott BE6-ig (ez mar nincs meg). Volt PnP 1.0-as revizio az is jol ment 486-ban (non PnP BIOS) es ebben a BE6-ban is. A 2.1-es Max-ot csak BE6-ban hasznaltam, illetve, most bele van rakva a jelenlegi ApolloPro 133T chipes Epox lapban egy P3-1400S melle. Itt volt annyi para, hogy a 25cm hosszu ISA "hosszabbito" hosszu volt, de 5 centivel rovidebben minden jol mukodik. Anno a gepekben mindig a leges legalso slotban volt .
-
Czo
őstag
A GUS RAM-ba lehet feltolteni hangmintat DMA nelkul is, a lejatszashoz sem feltetlenul kell IRQ (noha, konnyiti a dolgot), szoval el lehet vele lebecolni minden nelkul, csak az I/O portot hasznalva. Ugyonakkor egy alom a GF1-et piszkalni, egy SB-hez kepest.
-
Czo
őstag
Tetszolegesen random DisplayPort - VGA adapterrel nem jartal sikerrel?
-
Czo
őstag
válasz FoxiestFox #72502 üzenetére
Ha tenyleg nem tud analogot a kartya, akkor tenyleg nem marad mas, mint az aktiv atalakito. Van aktiv DP - VGA es HDMI - VGA atalakitom is. DP-bol tobb atalakitot vettem, mire sikerult olyat venni, amivel van kep (ezen viszont nincs jelzes semmi, igy nem tudom megmondani, hogy ez mi ). HDMI-bol annyit tudok tanacsolni, hogy tobb fajtat vettem, csak azok mukodtek megbizhatoan, amelyiken volt egy USB aljzat is, hogy meg lehessen taplalni az atalakitot. iPonban tonnaszamra vannak ilyenek, a kepeken latszik, melyiken van dugo.
-
Czo
őstag
válasz Frawly #72519 üzenetére
Back in the day, se kellett feltetlen floppyzni Nekem ezert volt 93 korul LPT portos 80 MByte HDD-m ami az aramot az AT keyboard csatlakozorol vette kesobb pedig ATA ZIP drive volt a gepben, majd cipelosnek egy LPT-s ZIP drive, ezutan pedig megerkezett a CDRW-k kora, amit par evvel kesobb eltuntetett az USB sotrage.
Probalok itt a HDD-re googlezni, de nem talalok semmit. Namajd ha megtalaltam a floppykat, hatha lesz valamelyiken dosos driver sys, mert abbol ki lehet deriteni, mifele-kifele eszkoz lehetett.
-
Czo
őstag
Letezett 4 MByte meretu is, legalabbis nekem volt . A legkisebb flash tarolo, amit lattam, az egy 2 MByte meretu SmartMedia memoriakartya volt. Volt egy Toshiba PDR-5-om 98-99 korul, ahhoz hasznaltam. Tok kenyelmes volt, mert csak ki kellett hajtani a PCMCIA csatlakozot es egyszeruen bedugni a Notebookba (a korabban, mar fennt emlegetett IBM Thinkpadba).
PDR-5: https://www.digitalkameramuseum.de/en/cameras/item/toshiba-pdr-5
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs