Új hozzászólás Aktív témák

• #70712 Tibiajax nagyúr #84221696 #70710

  Új Válasz 2015-10-14 11:09:58 #70712

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Tibiajax

  nagyúr

  válasz #84221696 #70710 üzenetére

  nem állt meg az idő, mert kinézetre ugyanúgy nézünk ki mint a többiek, trendi haj, trendi szakáll / ezeknek kombója, egyre több és szebb stadion, márkás sportszerek, fészbuk-szelfik, ezek megvannak.
  mi csak olyanok vagyunk, mint a mclaren most a formula1-ben. ott vagyunk, ott vagyunk, de csak a mezőny végén, próbáljuk csak csak a lépést követni, de igazából semmilyen erőt nem képviselünk

  egyébként, ha már itt tartunk, hadd ragadjam meg az alkalmat és írjak valamiről.

  nem tudom, ti hogy voltatok vele, ez eddig ismeretlen érzést ismertem meg az ukrán-spanyol meccs alatt- legalábbis én. de talán mindenki más is kicsi országunkban, csak így beszélni nem beszéltünk róla

  szóval tök érdekes volt amúgy ez az egész.. ahogy néztem, néztük a meccset, a spanyolokat, azon az estén nem csak szimpatizánsként vagy kőkemény drukkerként szurkolhattunk nekik, hanem valami más, valami több volt az, amit érezhettünk irántuk. norbika kommentálása még alá is támasztotta ezt, nyilván nem ok nélkül, mintha a mi országunk csapata játszott volna az ukránok ellen, az egész országunk, beleértve engem is meg gondolom benneteket is, valahogy a mi csapatunknak érezhette a spanyolokat. úgy néztük a meccset, mintha mi játszottunk volna. végre nekünk is lehet egy ferrarink, még ha csak egyetlen estén át is..
  hogy drukkoltunk, szurkoltunk.. hogy csak egy gólt lőjünk (), védekezni srácok!, na csak még 10percet bírjunk ki, az ukránok elkezdtek nyomni nagyon..
  és hát az igazán különlegessége itt jött.. , hogy azon az estén a mi csapatunknak végre úgy tudtunk szurkolni, hogy nem azt láttuk, nem azt kellett hallgatnunk megint, hogy jajj, hát csak nem bírtuk ki azt az utolsó pár percet, ejj de kár érte fiúk, hogy azt látjuk, hogy rugdossák el a kaputól a labdát össze-vissza jó magyar stílust követve, mindegy merre, amerre állt épp, a kommentátorunk is csak azt mondta volna úgyis hogy így van, ez az gyerekek, jó messzire a kaputól, ez a lényeg most csak.. kurva anyját, nem kellett végre újból ezt hallgatnom.. két passzt nem láttunk volna a mi esetünkben, csak becsúszást meg kivágást (jó esetben! szokásos esetben gólt kapunk, piros lap, stb)
  de nem.. most azt láthattuk végre, egyszer az életünkben megadatott,: micsoda kapusunk van gyerekek.., hopp, a védőink a helyükön vannak, hopp, ott egy buszketsz aki elegánsan, simán elveszi a saját tizenhatoson belül az ukrántól is halálos nyugalommal kikíséri a labdát, hopp nem vaktába bikázza ki a védőnk idiótája, hanem nézd meg, pont középre emberhez - valami mata-hoz.. - aki hopp, már száguld is a másik kapura mint a gép, adja le, teszik veszik a játékszert.. nem magára húzzák azt a nyomorult felbuzdult ellenfelet hanem FOCIZTAK bazmeg ugyanúgy tovább, TARTOTTÁK az a kibszott labdát...... végre ezt láthattam, istenem
  az az este ünnep volt nekem - meg szerintem a kis nyamvadt országunknak is - azon az estén végre volt egy megbízható, focizni tudó magyar válogatottam/válogattunk , akiben bízhattunk, akiben hihettünk, és akiket focizni láthattunk
  tényleg köszönjük nektek ezt, Spanyolok.
  ha más nem is, én megköszönöm. így utólag is

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák