Talán nem túlzás azt állítani, hogy az SSD-k átütő sikert arattak, hiszen már a tömeges megjelenéskor is szignifikánsan gyorsabbak voltak a merevlemezeknél, noha ezért jelentős felárat kellett mindig is fizetni. Az SSD-k ára ugyanakkor fokozatosan csökkent: míg korábban a lélektanilag nagy jelentőséggel bíró gigabájtonkénti 1 dollár elérése volt a cél, addig ma már a 0,5 dollár fajlagos költség is soknak tekinthető. Ez persze nagyban függ az SSD kapacitásától, sebességétől, csatolófelületétől, illetve a felhasznált NAND lapka típusától is.Mindenesetre a Samsung azt ígéri, hogy 2020-ra az 512 GB-os SSD-k ára azonos lesz az 1 TB-os HDD-k árával, míg a 256 GB-os megoldások esetében már jövőre az 1 TB-os HDD-k alá esik az árazás.

[+]

Ma a legolcsóbb megoldásokat nézve a HDD-k fajlagos költsége 0,04-0,05 dollár/GB, ezzel szemben az SSD-ké nagyjából 0,22 dollár/GB-nál, az olcsóbb V-NAND megoldásoké pedig 0,4 dollár/GB-nál kezdődik. Ennek fényében eléggé meredek a Samsung fenti kijelentése, mivel ez azt feltételezi, hogy a fajlagos költség 4 éven belül nagyjából 79, a V-NAND-ot nézve pedig hozzávetőleg 89 százalékkal csökken – beleszámítva, hogy a HDD-k árstabilitása megmarad a jelenlegi szinten. A konkrét számok nyelvén egy példával alátámasztva: a mai árakon egy 512 GB-os SSD-t 50 dollárért kellene adniuk, amennyiért most jelenleg nagyon nagy szerencsével 256 GB-ot kapunk. Ahhoz tehát, hogy 2020-ra meglegyen a kitűzött cél a mostani árcédulán szereplő összeget kellene minimum a felére vágni, de a példában még csak a legolcsóbb, alapmodellként futó SATA SSD-kkel számoltunk, nem a Samsung-féle V-NAND-dal, ami a drágábbak közé sorolandó, azaz az imént felvázolt példánál radikálisabb árcsökkentésre lesz szükség.

[+]

A Samsung szerint mégsem lehetetlen a dolog, ha azt nézzük, hogy az elmúlt négy évben a félterás SSD-k ára közel 70 százalékot csökkent, és ugyanennyivel csökkent az 1 GB-ra vetített fajlagos költség is. A kérdés a technológiai megvalósítás, aminek a kulcsa pedig nem más, mint a V-NAND lapkák gyártásának felfuttatása és a lapkák nagyobb rétegsűrűsége, ami sokat javít a lapkák fajlagos tárolási kapacitásán (gigabit/mm²) – ebben a Samsung ma egyébként is az élen jár. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy ez időigényes feladat, hiszen a 32 rétegről 48 rétegre váltás sem ment gyorsan, a bejelentéstől fogva egy évbe telt, mire erre épülő kész terméket tudtak letenni az asztalra. A megálmodott költségcsökkentéshez az eladások növelésén felül (amivel ma amúgy nincs baj) legalább 64, vagy inkább 96 rétegű 3D NAND lapkákra lenne szükség, ám ezekhez a jelenlegi, 40 nanométeres gyártástechnológia már kevés, tehát ezen a téren is fejlődést kellene a Samsungnak felmutatnia. Ha azt feltételezzük, hogy a Samsung nem csak mert egy nagyot álmodni és mondani, és van konkrét, működő gyártástechnológiai terv a háttérben, akkor a kitűzött cél egyáltalán nem lehetetlen.