2005. november 1.

Egy október eleji rendszerfrissítés következményeként egy szoftverhiba a tokiói tőzsde (TSE) leállását okozta. A világ második legnagyobb tőzsdéjén a Fujitsu által fejlesztett rendszerben a probléma nyitáskor, helyi idő szerint kilenc órakor jelentkezett, és hiba miatt csak délután fél kettőkor indulhatott meg a kereskedés.

Hirdetés

TSE

Azóta történt

  • 1971. november 15.

    Megjelenik az első kereskedelmi forgalomban is kapható, egy chipen teljes CPU-t tartalmazó mikroprocesszor, a négybites Intel 4004. A Federico Faggin, Ted Hoff, Stan Mazor és Sima Maszatosi által tervezett processzort eredetileg a japán Busicom cég számológépei számára fejlesztették. A 200 dollárba kerülő 4004 felhasználói kézikönyvét Adam Osborne írta.

Előzmények

  • 1982. október 1.

    A Sony megkezdi az első kereskedelmi forgalomba került CD-lejátszó, a CDP-101-es árusítását Japánban. Ekkoriban összesen még csak 113 zenei album volt elérhető CD-n. Habár a készülék nem volt olcsó (700–1000 dollárért lehetett kezdetben megvásárolni), a cég adatai szerint az év végig több mint 20 ezer darab fogyott belőle.

  • 1899. július 17.

    A gazdasági és kulturális nyitás jegyében az egy évvel korábban alapított cégből (Nippon Electric Limited Partnership) az amerikai Western Electronic Company többségi részesedésével létrejön Japánban az egyik első külföldi befektetőkkel is rendelkező társaság, a Nippon Electric Company, Limited (NEC).

  • 1979. július 1.

    A Sony Japánban piacra dobta az Ibuka Maszaru, a Sony egyik alapítója ötlete alapján Kihara Nobutosi által megtervezett, walkman néven elhíresült hordozható zenelejátszó első típusát, a kék-ezüst színű TPS-L2-t. Az akkor 200 dollárba kerülő készülék hangrögzítésre még nem volt alkalmas, de teljesen kielégítette a zenebolond Morita Akiónak, a Sony társalapítójának igényeit, s hamarosan meghódította az egész világot, kultikus eszközzé vált.

  • 1991. június 4.

    Az Egyesült Államok és Japán bejelentik, hogy megállapodtak a mikroprocesszorok kereskedelmét illető új szabályozásról. Az egyezmény azt célozta, hogy a felfutóban lévő amerikai és japán chipgyártás versenyét kiterjessze, mivel előírta, hogy Japánban egy éven belül az eladott processzorok 20 százaléka külföldi legyen.