A Digital Equipment Corporation (DEC), az Intel és a Xerox bejelentik, hogy közösen lépnek fel annak érdekében, hogy az 1973 óta fejlesztett Ethernet, a LAN-architektúrák számára kialakított hálózati protokoll iparági szabvánnyá váljon. A cégek nevének kezdőbetűi után később csak DIX-konzorciumnak nevezett társulás törekvése sikerrel járt, az Ethernet az egyik legelterjedtebb hálózati megoldássá vált.
A Xerox Palo Altó-i kutatóközpontjában (PARC) dolgozó Robert Metcalfe megküldi a kollégáinak dolgozatát, melyben felvázolja egy lokális, keretalapú hálózat, az Ethernet specifikációjának tervezetét. Az Ethernet elnevezés – melynek alapszava az egykor a fizikában feltételezett közvetítő közeg, az éter – ebben az írásban szerepel először. E hálózatban az éternek a koaxiális kábel felel meg.
Az Intel bemutatja a 8088-as processzort. A 8086-os variánsa azzal ellentétben 8 bites külső adatbusszal rendelkezett, ugyanakkor megmaradtak a 16 bites regiszterek, illetve az egy megabájtos memóriacímzés. Az induláskor 4,77 MHz-es órajellel működő eszköz az IBM PC tervezésekor maga mögé utasította az IBM 801-et és a Motorola 68000-et, így ez lett az 1981-ben megjelent eredeti IBM PC processzora.
A Fairchild Semiconductort elhagyó Gordon Moore kémikus és Robert Noyce fizikus félvezetőgyártó vállalatot alapít Integrated Electronics, röviden Intel néven. A kezdetben elsősorban memóriachipeket gyártó cég – melynek harmadik alkalmazottja, majd későbbi vezérigazgatója a magyar származású Andrew Grove volt – 1971-ben készíti el a világ első mikroprocesszorát. Ma a memóriaüzletből 1985-ben kiszállni kényszerült Intel processzorai találhatók a PC-k mintegy 80 százalékában.
Egy New York-i moziban, filmnézés közben 62 évesen szívrohamban elhunyt Chester Floyd Carlson amerikai fizikus, feltaláló. akit a fénymásolás feltalálójának tartanak. Találmányának a xerográfia nevet adta (a görög xeros [száraz] és graphein [írás] szavakból). Nem sokkal korábban a magyar Selényi Pál már kidolgozta a fénymásolás alapjait, de a Xerox Corp. megalakulása az amerikai tudós munkájához köthető.
A chicagói Comdex kiállításon az Intel bejelentette következő generációs mikroprocesszorát, az Intel 80486-ot, más néven az i486DX-et. A 25 MHz-es mag- és buszsebességű új chip elődjétől, a 80386-ostól tokozásában is különbözött, de fő újdonsága az volt, hogy integrálták az aritmetikai koprocesszort a lapkára. Több változatban is gyártották, kezdetben az ára 900 dollár volt.
