A belső

Lássuk azt az Atomot! – kiáltással fogtunk neki a Wind Notebook szétszerelésének. Ez a hagyományos notebookos stílusban kialakított billentyűzet leszerelésével kezdődött. Alatta lyukakkal teleszórt műanyag lemezt és két hőszigetelő fóliadarabot találtunk. A fenti rések mögött az akkumulátor látszik, a lentebbiek alatt pedig már a gép szíve lapul, szóval a kis MSI-t nagyon nem érdemes nyakonönteni.

A HP 2133-mal ellentétben a Wind fő alkatrészeihez a hátlapon keresztül juthatunk hozzá, tehát a billentyűzet felé áll a nyomtatott áramkör fonákja, mintegy hőpajzsot képezve. Alulról nézve a bal oldalt a 2,5 hüvelykes, hagyományos merevlemez foglalja el, ennek nyomtatott áramkörét fedi a korábban látott fóliák közül a nagyobbik. A kisebbik mögött a jobb szélen látható ventilátor rejtőzik. Nagyon fura a Wind szellőzési kialakítása, ugyanis szélkereke nem érintkezik azzal a fémlappal, amit hűtőbordának neveznek, és a CPU-t, valamint az északi hidat borítja be. Úgy működik a rendszer, hogy a kis ventilátor az alsó lyukakon keresztül szívja be a külső környezet levegőjét, amely körbeáramlik az alkatrészek körül, majd oldalt, a ventilátoron keresztül távozik. Szót érdemel még a balra felül, szabványos mini PCI Express foglalatba helyezett Wi-Fi modul, valamint a merevlemez és a ventilátor közé helyezett üres memóriafoglalat. A Wind alaplapjára 1 GB DDR2 RAM-ot forrasztottak, melynek az egyik fele az üres foglalat fölötti fémes matrica alatt, a másik fele a NYÁK túloldalán kapott helyet.

Tovább boncolgatva a Windet rátaláltunk a merevlemez minimális rezgéscsillapítására. Jó, hogy a billentyűzet felé tettek egy rugalmas betétet. Leszerelve a fémlemezt látszik, hogy milyen aprócska az új Atom processzor. Mellette óriásinak tűnik az integrált GPU-s Intel 945GME északi és a mondhatni archaikus ICH7-M déli híd. Érdekes, hogy az új processzort ezzel a két viszonylag régi alkatrésszel párosították. Talán azért, mert kevesebbet fogyasztanak, mint a nagyobb teljesítményű grafikus maggal ellátott Intel 965GM és ICH8-M páros.

Magáról az Atom processzorról is legalább annyit lehetne írni, mint a Windről, de most csak a legfontosabb részletekre összpontosítunk, az új CPU-t később különálló cikkben – talán a rövidesen érkező VIA konkurenssel együtt – mutatjuk majd be részletesen. Az Atom megalkotásakor az elsődleges szempont a minél kedvezőbb teljesítmény/fogyasztás arány elérése volt. Ezért egészen az ős-pentiumos alapokig nyúltak vissza, melyeket a NetBurst és Core korszak tapasztalataival, valamint az aktuális, 45 nm-es gyártási technológiával ötvöztek. Az eredmény egy olyan soros utasítás-végrehajtásra képes (out-of-order utasításütemezést nélkülöző), kétszálas CPU lett, mely kompatibilis az x86-os processzorokkal, az SSE3-mal bezárólag ismeri a SIMD utasításkészleteket is, és merőben átdefiniálja az Intel eddigi fogyasztással kapcsolatos tervezési szabályait. Korábban akkor kerülhetett bele egy tulajdonság az Intel CPU-kba, ha megvalósítása legalább feleannyi százalék gyorsulást hozott, mint amennyivel növelte a fogyasztást. Most, az Atomnál viszont ezt a szabályt 1:1-re vették vissza. Jó példa erre a NetBurst-ös Pentium 4-eknél megismert Hyper-Threading, amely 20%-os fogyasztásnövekedés mellett 30–50%-os gyorsulást hoz, tehát része az Atomnak.

Tesztgépünkben az N270 modellszámú Atom processzor dolgozott, melynek órajele 1,6 GHz, 512 kB másodszintű gyorsítótára és 533 MHz-es rendszerbusza van. Sokkal érdekesebb adat, hogy a CPU-mag mérete csupán 25 mm², és tokozással együttes alapterülete is csak 13 x 14 mm. Maximális fogyasztását valahová 2,5 watt környékére taksálják, fejlett energiagazdálkodási rendszerének köszönhetően abszolút üresjáratban beéri 0,1 wattal is. Kár, hogy a chipkészlettel kapcsolatban nem tudunk ilyen pontos adatokat.

Intel Atom N270 – 945GME – ICH7-M

Érdemes a kis Atomot nemcsak az újratokozott Intel 945GME északi és öregecske ICH7-M déli híddal, hanem egyelőre elsőszámú konkurensével, a VIA C7-M-mel is összevetni. Meg kell jegyezni, hogy a VIA aprósága még 90 nm-es gyártástechnológiával készül, de sokkal kevesebb L2 gyorsítótárat tartalmaz (egyébként a cache teszi ki az Atom lapka területének a felét).

VIA C7-M – CN896 – VT8237S – némi RAM

Nem szabad elfelejteni, hogy igény esetén akár egy modern Core 2 Duo platformot is be lehet tenni akkora helyre, ahova az aktuális Centrino Atom – így hívják az Atom köré épülő platformot – befér. Persze teljesítménye mellett fogyasztása, és nem utolsósorban melegedése is más dimenziókban mozog majd.

Intel Core 2 Duo P7500 – GM965 – ICH7-M – némi RAM

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!