A SIS és az AMD is szerepet kapott
Intel DB D201GLY2 [+]
Mielőtt rátérnénk a konkurenciára, vizsgáljuk meg a szintúgy Inteltől származó, Mini-ITX méretű, már lassan egy éves Intel Desktop Board D201GLY2-t. A nehezen megjegyezhető típusjelölés mögött egy Celeron 220-as processzor és a SIS662-es chipset párosára épülő, gyakorlatilag bizonyos tekintetben a D945GCLF elődjének tekinthető alaplap bújik meg, mely specifikációi alapján szintén beleférne a nettop kategóriába. A D201GLY2 is 17 x 17 cm területű, és az atomos verzióhoz hasonlóan egyetlen DIMM foglalattal, egyetlen PATA csatolóval és két SATA porttal rendelkezik. A processzor és chipset típusán kívül viszont az integrált hangkodek típusa (ADI AD1888) sem egyezik, ez csak kétcsatornás, tehát kicsit elavultabb az atomos alaplapénál. A SIS is készít integrált videovezérlős chipseteket, ezen az alaplapon a már nálunk is bemutatott SIS672FX elődje, a SIS662 található, ebben a Mirage 1 Graphics Engine teljesít szolgálatot, amely grafikus teljesítményével senkit sem fog levenni a lábáról. A SIS964-es déli híd kapcsolódik hozzá egy MuTIOL-kapcsolaton keresztül.
A D201GLY2-n egy Core-alapú Celeron található, mely 512 kB L2 cache-sel és 133 MHz-es FSB-vel rendelkezik, de csak 1,2 GHz-es órajelen jár éppen azért, hogy minél kevesebbet fogyasszon. Ez a processzor külön nem kapható, csak ehhez hasonló alaplapokon találjuk meg. Érdekesség, hogy míg az atomos alaplapon a processzoron volt a kicsi, ventilátor nélküli hűtőborda, addig ezen a SIS-es verzión a chipset kapta meg a kis hűtést, és a processzoron találjuk a nagy bordát a ventilátorral; a Celeron 220 TDP-je 19 watt.
Oldalról [+]
Az oldalsó panelen ezúttal sem fedezhetünk fel változást, ugyanazokat a portokat találjuk itt, amit az előző két versenyzőn. A SIS-es nettop kicsit drágább az atomosnál, kb. 14 000 forintot kérnek érte.
BIOS [+]
A BIOS az elmúlt egy évben nem változott semmit, a D945GCLF és a D201GLY2 szinte ugyanolyan, bár a monitorozó részleg, úgy tűnik, egy kicsit okosabb lett azóta. A SIS chipset és a Celeron 220 párosánál a memória maximum DDR2-533-as sebességig hajtható, bár a DDR2-667-es órajellel sem lennénk sokkal előrébb.
Túlságosan egysíkú lett volna ez a bemutató, ha csak ezek a picike alaplapok kaptak volna szerepet benne, ezért körülnéztünk a piacon, és ezekhez hasonló árú processzor és alaplap párosokat kerestünk. Végül két ilyen rendszert sikerült kiépítenünk, melyek árban felveszik a versenyt a három inteles nettop rendszerrel.
Először is beszereztünk egy Sempron LE-1150 processzort és egy MSI K9AGM4-L alaplapot, majd találtunk egy Celeron 430-at és egy Foxconn 45CMX-et. Az AMD-s konfiguráció ára kb. 14 500 forint, utóbbi kijön 15 500 forintból. Mint látható, ha szimpla asztali használatra szánt hardvereket válogatunk össze, akkor sem emelkedik jelentősen az összeg. A processzorhűtőt nem kellett külön megvenni, mert a dobozos CPU-k mellé gyárilag csomagolnak egyet. A Sempron LE-1150 2 GHz-es órajellel rendelkezik, az MSI alaplap pedig AMD 690V chipsetre épül, ez a 690G olcsóbb, lassabb verziója. A Celeron 430 csak 1,8 GHz-es, csak 512 kB a másodszintű gyorsítótár mérete, de a rendszerbusz órajele 200 MHz, és ez egy Core architektúrára épülő processzor (akárcsak a Celeron 220). A Foxconn 45CMX Intel 945G chipsetet hord, így közeli rokona a 945GC-nek.
MSI K9AGM4-L + Sempron és Foxconn 45CMX + Celeron [+]
Mindkét alaplap microATX méretű, és nagyon hasonlóan vannak felszerelve. A nettop alaplapokkal szemben igen nagy előnyük, hogy több a bővítőhely, például találunk rajtuk PCIe x16 foglalatot, és két PCI aljzatot (sőt a Foxconnon még egy PCIe x1-es foglalat is van), így lehetőségünk nyílik külső videokártya használatára. Emellett a Foxconn négy SATA portot kínál fel, és még az MSI-nél is több USB portot, de a FireWire mindkettőről hiányzik. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezeket „rendes” asztali rendszerekbe szánták, hiszen a nettop rendszerekhez képest nagy hűtőket kell alkalmaznunk, és maguk az alaplapok is nagyobbak. Mindkét típuson két memóriafoglalatot találunk, ez végképp megerősíti, hogy végső rendeltetésük asztali rendszerek kiszolgálása. Némi reménysugár a halk és kis fogyasztású használatra nézve, hogy az MSI K9AGM4-L-en található északi hidat hűtő borda igen kicsi.
Hátsó panelek [+]
Ami a hátsó paneleket illeti, mintha ez a felszereltség valamiféle szabvány vagy szabály lenne, ugyanazokat a portokat találjuk itt, mint az összes eddig bemutatott nettop alaplapon. A panel egy-egy PS2 portot kínál a billentyűzet és az egér számára, illetve egy-egy soros és párhuzamos portot, négy USB portot, egy Ethernet portot tartalmaz, de nem maradhatnak el az analóg audioportok és a monitorkimenet sem.
Az MSI BIOS-a [+]
A Foxconn BIOS-a [+]
A microATX-es alaplapok közül BIOS szintjén a Foxconn sokkal tetszetősebb volt az MSI-nél, utóbbi ugyanis a túlhúzásra teljesen alkalmatlan, és csak egyetlen ventilátor vezérlésére ad lehetőséget, de azt is csak a CPU hőmérsékletén keresztül. A Foxconn 45CMX monitorozó részlege igen kiterjedt és finomhangolható, és a túlhajtáshoz szükséges opciók közül is megtaláljuk a legfontosabbakat (FSB, PCIe órajel, CPU/memória feszültség). Az ilyen alaplapoknál igen ritka, hogy tuningopciókat is felkínál (a Gigabyte törte meg a jeget), ami érthető is, hiszen microATX alaplapokat kisebb PC-kbe szokás tenni, ezeket pedig ritkán tuningolják.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
