Atomra épülő rendszerek

Az Atomra épülő asztali számítógépek, vagy ahogy az Intel elnevezte őket: nettopok fejlesztésekor szempont volt, hogy a kis fogyasztás mellett a költségeket is le tudják faragni, hogy egy széles közönség számára elérhető, megfizethető platformot dobhassanak piacra. Ily módon az Atom-alapú konfigurációk gyerekek, oktatási intézmények igényeinek is megfelelő eszközök; alkalmasak arra, hogy a felhasználók megismerkedjenek a számítógéppel, levelezzenek, internetezzenek, oktatóprogramokat futtassanak rajtuk. Áruknak és a helyi szolgáltatókkal kidolgozott finanszírozási konstrukcióknak köszönhetően a fejlődő országokban is hangsúlyos szerepet kaphatnak az Atom-alapú gépek, ugyanakkor a gyártók nem határolják be földrajzilag az értékesítést, csupán a piaci pozicionálás más a fejlett régiókban. Nálunk már családok második-harmadik PC-jeként vagy irodai használatra szánt gépként beszélhetünk a nettopokról, melyeknél az ár (esetleg a fogyasztás és a méret is) fontosabb tényező a teljesítménynél.

Intel DB D945GCLF [+]

Tesztünk első szereplője egyenesen az Inteltől érkezett, a gyártó Atom-alapú nettop platformjának 2008-as változata. Alapja az Intel Desktop Board D945GCLF elnevezésű alaplap és egy Atom 230-as processzor, mely 1,6 GHz-es órajelen jár. Egy igen szerény képességű alaplapról van szó, de ez nem is probléma ebben az esetben, hiszen a költséghatékonyság az elsődleges szempont; partnerünknél ez a kombináció alig 13 000 forintot kóstál. Az alaplap micro-ATX kompatibilis (valójában Mini-ITX formátumú), 17 x 17 centiméter alapkerületű, egyetlen memóriafoglalattal rendelkezik, ezenkívül egy négycsatornás Realtek hangkodeket, egy Intel GMA950-es integrált grafikus vezérlőt és egy szintén Realtek 10/100 Mbps-os hálózati vezérlőt találunk rajta. Érdekesség, hogy a processzoron található hűtőborda kisebb, mint az északi hídon látható, és még csak ventilátorra sincs szüksége, az Atom processzornak ez is elég. Sajnos bővítőhelyekben nem dúskálunk, mindössze egy PCI foglalat található az alaplapon, ebbe például tévétunert vagy PCI-os videokártyát illeszthetünk, kinek mire van igénye. Az alaplap beéri a régi, 20 tűs ATX tápcsatlakozóval is. A chipset, bár támogatja a kétcsatornás működést, egy memóriafoglalattal ez nem használható ki, igaz, erre effajta számítógépek esetén nincs is különösebben szükség. A háttértárolók csatlakoztatásához egyetlen PATA bővítőhely és két SATA port áll rendelkezésre.

A hátsó panel [+]

A hátoldalon is csak a legszükségesebb ki- és bemeneteket találjuk meg, PS2 portok, soros és párhuzamos portok, USB, RJ45-ös aljzat, audioportok és a VGA-kimenet sorakozik itt. Sajnálatos, hogy az alaplapon nincs DVI kimenet, mert így elúszik a HDCP-kompatibilitás. Ugyanakkor a VGA kimeneten keresztül egy jó analóg kábellel egészen szép képet kaptunk, nem volt zajos, mint korábban más integrált Intel VGA-s alaplapok esetében. Az északi hídon található ventilátor szerintünk elég halk ahhoz, hogy egy merevlemez elnyomja a zaját, de ha valakit még ez is zavar, akkor a ventilátor kikapcsolásával megszüntetheti ezt a zajforrást; ha nem használjuk 3D-re, akkor a chipset sem fog túlságosan felmelegedni.

BIOS [+]

A BIOS felépítése teljes mértékben megegyezik a korábban tesztelt Intel alaplapokéval, bár az opciók száma némileg megcsappant, elég kevés a beállítható paraméter. A Hyper-Threading ki/bekapcsolható, az integrált VGA paraméterei beállíthatóak (igaz, ez csak a lefoglalt memóriaterületekre korlátozódik), tuningra nincs lehetőségünk, egyedül a memória órajelének beállítására kapunk esélyt. A hardvermonitorozós részleg igen kiterjedt, de ventilátorvezérlésre nincs mód, valószínűleg nem is lesz rá szükségünk.

MSI Wind asztalra [+]

Az Intel mellett már az MSI is kínál atomos alaplapot, nem meglepő módon ezt Windnek nevezte el az Atomra épülő netbook után. Ha ezt egy kicsit jobban szemügyre vesszük, akkor az Intel megoldásával összehasonlítva igen sok közös vonása van, természetesen az MSI nem mulaszthatta el az alkalmat, hogy valami frappánssal rukkoljon elő. Az alaplap méretei majdnem megegyeznek az Intel 945GCFL-ével, 19 x 17 cm-es, és ugyanúgy Intel 945GC chipsetre, illetve Atom 230-as processzorra építkezik. Az egyes integrált vezérlők és a különböző bővítőhelyek száma is majdnem megegyezik, annyi a különbség, hogy a Winden két memóriafoglalat található. Az MSI azzal lóg ki a sorból, hogy a NYÁK-ot pirosra festette, és a processzorra, illetve az északi hídra egy nagyobb, közös passzív hűtőbordát tett. Lényegében ezzel kiiktatta azt az egyetlen pici kis ventilátort is, ami az Intel alaplapján még ott éktelenkedik, tehát az abszolút csendre vágyók szemében vonzóbbá tette.

Az oldalsó panel [+]

A hátoldali panel egy az egyben megegyezik az Intel megoldásával, PS2, soros, párhuzamos portok, USB, Ethernet aljzat és az audioportok szerepelnek a kínálatban. A monitorkimenet itt is analóg, tehát a HDCP-ről ezúttal is le kell mondanunk.

BIOS [+]

Ami a BIOS-t illeti, egy teljesen átlagos felépítésű MSI BIOS-ról van szó, a szokásos opciókkal, a tuning nem része a kínálatnak. Az integrált VGA beállítási lehetőségei itt is szerények, a módjára (fixed vagy DVMT) és a memóriából lefoglalt terület méretére korlátozódik. Ventilátorszabályzásra itt sincs lehetőségünk, bár ezen nem is csodálkoztunk, a tuningbeállítások pedig kimerülnek a memória órajelének és időzítéseinek opcióiban.

Látva az alaplap bevezetés utáni árát (kb. 35 000 forint) kicsit csodálkozunk, egyelőre nem látjuk, hogy mire fel kerül majdnem háromszor annyiba, mint az Intel verziója, talán a tesztek során kiderül.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!