Új Radeon HD-k
Az AMD alig két hónappal az R600-as megjelenése után végre piacra dobta a közép- és alsókategóriába szánt DirectX 10-kompatibilis videokártyáit is, melyek HD 2600 és HD 2400 típusjelöléssel kerülnek forgalomba. Az újoncok egy olyan időszakban jöttek világra, amikor kegyetlen harc folyik minden egyes felhasználó megnyeréséért, hiszen az 50–200 dolláros árkategória grafikus kártyáiból kel el a legtöbb világszerte, itt találjuk az NVIDIA részéről a GeForce 8400-as, 8500-as és 8600-as VGA-kat, melyeket már alaposan kielemeztünk, leteszteltünk (teszt 1, teszt 2, teszt 3). Érdekes csatának lehetünk majd a szemtanúi, hiszen az AMD a HD 2900 XT-vel nem ért fel az NVIDIA zászlóshajójához, a GeForce 8800 GTX-hez, ezért a megjelenést követően azonnal a 8800 GTS árszintjére árazták be a csúcs Radeont. Vajon az alsó/középkategóriában sikerült nekik sebességben, funkcionalitásban és árban is méltó ellenfeleket kiállítaniuk? Ez hamarosan kiderül, előtte azonban essen pár szó az árazásról.
Az előző években mindig az volt a probléma, hogy mindkét gyártó túlságosan sok videokártya-típust dobott piacra, annyira sokat, hogy már nehézkessé vált a kiigazodás a típusjelek között, és egybemosódni látszott a felsőkategória alja és a húzószegmens teteje. Az NVIDIA a DirectX 10-es VGA-k esetében szakított a korábbi gyakorlattal, ugyanis a középkategóriás GeForce 8600-asok nagyon harmatos sebességet nyújtanak a termékpalettán található következő VGA-hoz, a GeForce 8800 GTS-hez képest. Ez az árcédulát nézve már nem annyira ütközik ki, ugyanis a 8600 GTS ára (kb. 55 000 forint) nincs hozzáigazítva teljesítményéhez. Mindez azonban most mellékes, amire ki akarunk lyukadni, az az a tény, hogy az NVIDIA árban és teljesítményben is igen nagy űrt hagyott a közép- (8600 GTS) és a felsőkategória (8800 GTS 320 MB) között. És ha ez igaz az NVIDIA-ra, akkor kétszeresen igaz az AMD-re, amely a közel 100 000 forintos HD 2900 XT és a 35–40 000 forintos HD 2600 XT között egyszerűen nem kínál egyetlen DirectX 10-es videokártyát sem. Mi lehet ennek az oka? Csak találgathatunk. Rosszmájúan azt is feltételezhetjük, hogy a gyártók szándékosan kényszerítenek minket az erősebb videokártya megvételére, ha teljesítményt szeretnénk látni. De az is lehet, hogy gyártástechnológiai okai vannak. Kétségtelen, hogy ezzel a helyzettel az AMD nem fog jól járni, mert a HD 2900 XT túl drága az átlagos felhasználónak, a HD 2600 XT pedig túl... – de erről majd kicsit később.
Az RV630 és az RV610 blokkdiagrammja [+]
Az RV6xx család, ahogy már megszokhattuk, alapvetően az R600-ból, azaz a csúcskategória grafikus processzorából származtatható, amelyet korábbi cikkünkben részletesen ismertettünk. A szokásos „butítsuk le és adjuk el olcsóbban” eljárás mellett azért pár újdonságot is felfedezhetünk. A legfőbb újítás a 65 nm-es csíkszélesség alkalmazása, amit az AMD elsőként tett meg a VGA-k piacán. Az AMD-nél (illetve korábban az ATI-nál) mindig is egy bejáratott módja volt az új gyártástechnológiák tesztelésének, bevezetésének, hogy először a középkategóriás VGA-kat ültették át kisebb csíkszélességre. Ez kisebb fogyasztást, ennélfogva kisebb melegedést eredményez. Az AMD az NVIDIA-hoz hasonlóan sajnos komolyan megkurtította az R600-at, hogy egy RV630-at kapjon eredményül. A shader egységek számát közel harmadára, a textúrázók számát felére, a ROP-egységek számát pedig negyedére csökkentette, mindezen felül az 512 bites Ring Bus memóriavezérlőt is negyedelte, összességében egy igen komolyan megcsonkított GPU-t kaptunk. A legfőbb probléma talán a ROP-egységek számának ilyen mértékű csökkentése (és talán ennek tudható be a memória-sávszélesség tudatos csökkentése is), ugyanis összesen négy ROP-egység (azaz egy blokk) összesen négy pixelt képes órajelenként kirajzolni, azaz a pixel fillrate túl alacsony, ez pedig nagyon komolyan visszafogja a VGA teljesítményét, amikor élsimításra, Z-tesztelésre, színtesztelésre/keverésre kerül a sor. A HD 2400 felépítése még egyszerűbb, de egy belépőszintű VGA-tól nem is várhatjuk el, hogy kompromisszumok nélkül futtassa majd az UT2007-et.
Említésre méltó újítás még az MPEG-2, VC-1, illetve H.264 kódolású videók (azaz HD DVD és Blu-ray tartalmak) lejátszásának hardveres támogatása, amivel a GPU lényegében tehermentesíti a CPU-t. Az AMD ezt UVD-nek, azaz Unified Video Decodernek nevezte el. A probléma továbbra is az, hogy egy efféle funkció kihasználáshoz nem elég a hardver, kell hozzá egy szoftver is, méghozzá a meghajtóprogram, márpedig ezzel mindkét gyártó hadilábon áll az utóbbi időben.
A Radeon HD 2000 termékcsalád:
| VGA megnevezése | ATI Radeon HD 2600 | ATI Radeon HD 2400 | |||
 |
 |
||||
| GPU kódneve | RV630 | RV610 | |||
| Gyártástechnológia | 65 nm (TSMC) | 65 nm (TSMC) | |||
| Tranzisztorok száma | 390 millió | 180 millió | |||
| Vertex shader egységek száma | 24 komplex és 96 darab egyszerű stream processzor | 8 komplex és 32 darab egyszerű stream processzor | |||
| Pixelfutószalagok száma | |||||
| Pixel shaderek száma | |||||
| Textúrázók száma | 8 | 4 | |||
| ROP-egységek száma | 4 | 4 | |||
| Támogatott PS- és VS-verzió | 4.0 / 4.0 | 4.0 / 4.0 | |||
| Memóriavezérlő | 128 bites Ring Bus | 64 bites Ring Bus | |||
| Típusjelölés | XT GDDR4 | XT GDDR3 | Pro | XT | Pro |
| GPU órajele | 800 MHz | 600 MHz | 700 MHz | 525 MHz | |
| Memória órajele | 1100 MHz | 700–800 MHz | 400–500 MHz | 700–800 MHz | 400–500 MHz |
| Memória mérete | 256–512 MB | 128–256 MB | |||
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
