Tesztkörnyezet

A winchesterek tesztelési metodikájában komoly változásokat eszközöltünk. Mint azt már említettük, a cikk egyik apropója a Samsung T166 tesztmerevlemez lecserélése volt. Mivel az újabb HDD-ket még nem teszteltük, ezért a neten olvasható elemzéseket vettük szemügyre (ugyanúgy, mint bárki más), és meg kell hogy mondjuk, csalódtunk. Először azért csalódtunk, mert az interneten fellelhető cikkek többségében benchmarkok tömkelegén keresztül vizsgálják a háttértárak sebességét. HDTune, HDTach, IOMeter, IOMark, AS SSD, CrystalDiskMark, ATTO Disk Benchmark, Everest, PCMark Vantage, az IPEAK sajátos elnevezésekkel, SiSoft Sandra stb. Ezek így vagy úgy, de ugyanazt az eredményt mutatják, de nem adnak választ arra a kérdésre, hogy melyik a gyorsabb a valóságban? Ezen tesztek alapján először megvettük tesztünk egyik szereplőjét, majd a valóságban csalódnunk kellett. Aztán megvettük cikkünk másik szereplőjét, amiben még nagyobbat csalódtunk. Csalódtunk bennük, mert a valóságban közel sem azt nyújtották, mint amire számítottunk az olvasott tesztek alapján és mint kiderült, van olyan HDD, amelyik jobb ezeknél, de ez a benchmarkokból nem derült ki!

Nincs gond a benchmarkokkal, de már évek óta azon az állásponton vagyunk (és ez elsősorban a CPU és VGA elemzéseinkből tűnik ki), hogy ha szerepel is benchmark egy tesztben, akkor az csak kiegészítő elem, amivel valamilyen érdekességet vagy éppen fontos dolgot lehet kimutatni; a lényeg viszont sokkal inkább az, hogy a CPU mit tud konvertálásban vagy játékban, hogy a VGA mit tud Metro 2033, illetve Aliens vs. Predator alatt, és nem az, hogy hány másodpercet fut SuperPi alatt vagy hány pontot ér el 3DMark Vantage-ben. A gondolatmenetet a merevlemezekre és az SSD-kre kivetítve ez azt jelenti, hogy az 1-2 érdekes benchmarkon felül a tesztekben vizsgálni kellene a másolási sebességet (HDD-ről, HDD-re, HDD-n belül), az operációs rendszer alatt felmutatott sebességet (betöltési idők), 1-2 HDD-függő program használatát, játékok betöltési idejét, ha van rá hatása, akkor a játékok alatt elért fps-számot (a minimum fps-t befolyásolhatja a HDD/SSD sebessége), esetleg egy kis virtualizációt (ugyanis ez az a terület, ahol a háttértár - és a memória mennyisége - sokkal inkább szűk keresztmetszet, mint a CPU), ami napjainkban egyre inkább terjed az otthoni felhasználók körében. Ezért végül összeállítottunk egy ezek kimérésére alkalmas tesztmetodikát. Remélhetőleg nem hiába, mert rengeteget kísérleteztünk, míg végül összeállt a végső "tesztcsokor", és ha valaki foglalkozott már winchesterekkel, az tudja, hogy ez napjaink számítógépeinek leglassabb eleme, tehát nem 5 percig tartott.

A HDD-ket egy korszerű számítógépen teszteltük, ami a merevlemezes tesztek szempontjából nem különösebben releváns, de némi befolyása azért van a normál, windowsos használat közben mért eredményekre; viszont ez inkább csak az SSD-knél bukik ki, mert mint már tudjuk, ezek a winchestereknél jóval gyorsabban képesek az adatokat beolvasni. A leglényegesebb tulajdonsága ezen konfigurációnak azonban a SATA 3 Gbps kompatibilis ICH10-es déli híd (pontosabban P55 PCH), amit AHCI módba kapcsoltunk, tehát az NCQ is működött. A HDTune tesztek lefutását követően minden teszttárolót 4 kB-os clustermérettel formáztunk meg.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!