- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- LG LCD és LED TV-k
- Monitor hiba topik
- Milyen RAM-ot vegyek?
- OLED TV topic
- Milyen házat vegyek?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Melyik tápegységet vegyem?
Hirdetés
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
gp Továbbra is szeptemberi premierrel számolnak a fejlesztők, reméljük több halasztásra már nem kell számítanunk.
-
Robotkart irányított a majom a kínai Neuralink agyi chipjével
it A mindezt lehetővé tévő Neucybert a Neuralink kínai riválisa, a Beijing Xinzhida Neurotechnology fejlesztette ki.
Új hozzászólás Aktív témák
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6450 üzenetére
numerikus matematikara gondolsz?
kozelitve elmeletileg nyilvan barmit, lasd epszilonhoz delta keresese anal I-en[ Szerkesztve ]
-
CyberPunk666
senior tag
válasz hiperFizikus #6452 üzenetére
Ha elmondod mi a feladat, akkor jobban tudunk segíteni.
Mert az, hogy "egész számokra gondolok", és a sokadfokú+ad hoc az úgy nem annyira fog menni egyszerre reálisan nézve. Persze lehet ilyen mázlid, de valószínűtlen.Leginkább arra számíthatsz ilyen módon, hogy még komplex gyökei is lesznek az egyenletnek.
Ha te magad akarsz olyan magas fokszámú egyenleteket, amiknek a megoldása egész, akkor inkább csináld fordítva. Szorozz össze olyan alacsonyabb fokszámúakat, amiknek ki tudod számolni (sőt, ránézésre látszik) a megoldását.
például (x+1)(x-4)(x^2-1)(x-3)(x+10)(x+4) = x^7 + 8 x^6 - 40 x^5 - 166 x^4 + 407 x^3 + 638 x^2 - 368 x - 480 = 0
Ránézésre látszanak a megoldások, hiszen akkor lesz nulla, ha a szorzat bármelyik tagja nulla: -1, 4, +-1, 3, -10, -4[ Szerkesztve ]
-
hiperFizikus
aktív tag
válasz CyberPunk666 #6453 üzenetére
Ha elmondod mi a feladat, akkor jobban tudunk segíteni.
Hiszen te magad mondtad el helyettem is :
például (x+1)(x-4)(x^2-1)(x-3)(x+10)(x+4) = x^7 + 8 x^6 - 40 x^5 - 166 x^4 + 407 x^3 + 638 x^2 - 368 x - 480 = 0
Pontosan ilyesmik érdekelnek ! - persze nem csak ez az 1 db kifejezés, hanem a többi hasonló általad le nem írtak is . Mit tudtok róluk ?A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
TDX
tag
válasz hiperFizikus #6454 üzenetére
Ha tudsz angolul, [stackexchange link] érdekes lehet számodra. Én nem vagyok jártas a témában, de viszonylag gyorsan találtam választ “optimal integer polynomial factorization”-re keresve a googleben.
Már vége az Én hozzászólásomnak? Mi lesz ez után velünk?!?!
-
CyberPunk666
senior tag
Nem tudom mennyire jó helyen van itt a kérdés, de a szegedi levelező matek bsc-ről vagy úgy a szegedi matekról tud valaki valamit?
Van, aki oda járt esetleg? Jó hely? Jól oktatnak?
A matek szakokkal kapcsolatban egész meglepően kevés információ van a neten
Mindenki antiszociális. -
axioma
Topikgazda
válasz CyberPunk666 #6456 üzenetére
Oda jartam de nappalira, es eleg regen (elozo evszazad). De otunkbol ketto most ott tanit .
-
CyberPunk666
senior tag
Mérnök vagyok, és nagyon szeretnék matematikus lenni. Mivel ön- és családellátó felnőtt vagyok, ezért nem tudom megengedni magamnak, hogy nappalira járjak 3 évet.
Elkezdtem az Óbudain az estis alkalmazott matematikus Msc-t.Sajnos kb 2 tanártól eltekintve ez a képzés elképesztően vacak. (Ezt mindenképpen meg akartam említeni, mert nem mindenki érdemli meg ezt a véleményt)
Van, ahol a középiskolás szinten toljuk és a tanár arra megy, hogy ne kelljen sokat tanítania, és számonkérnie, javítania, csak tudjuk le.
Van a másik tanár, aki felolvas diáról képleteket 2 órán át, és magyarázatként felolvassa alóla az odaírt szöveget, ő legalább számonkéri az utolsó betűt is.
Van, aki mindenre közli, de ez egyszerű, és átugorja a logikai lépéseit a problémáknak.
Van, aki ha nem tudunk megoldani egy feladatot a gyakorlaton, akkor közli, hogy pedig ez könnyű, mi nem megy ezen...Tudom, hogy ez kicsit úgy hangzik, mintha nem lenne jó semmi, de ezek tényleg ennyire végletesek. Van jó tanár, aki akar tanítani, és sokat tanultam tőle, de kevés.
Most viszont látom, hogy szegeden a levelező matematikus az nagyrészt online lett (kétszer kell bemenni egy félévben, azt túl lehet élni, a pandémia alatt ránéztem, és akkor még kb kéthetente le kellett volna mennem, ami azért sok lett volna). Így viszont elgondolkoztam rajta.
Csak aggódom, hogy a levelező, meg online meg ezek itt mit is takar pontosan.
Mert azért, hogy mérnöki szinten végigvegyem újra az analízist, azért nincs értelme elkezdeni.
Heti 16 tanóra van (péntek 8-10, szombat 6-8), ami azért mondjuk a nappali 22-24-hez képest egészen jónak tűnik.Azt szeretném kideríteni, hogy ez most egy normális szak, van normális tanítás, normális számonkérés, és nem csak papírom lesz róla, hanem matematikus is leszek. Azért a képzés kb 3 millió, és 3 évnyi elköteleződés.
A papír annyira nem érdekel, olyanom már van, tanulni szeretnék egyetemi szintű matekot. -
JoinR
senior tag
válasz CyberPunk666 #6458 üzenetére
Ha nem érdekel a papír, akkor én az open MIT kurzusait ajánlanám. Fent vannak a videók, jegyzetek, házik, minden.
[ Szerkesztve ]
-
CyberPunk666
senior tag
Köszi.
Ezeket én is ismerem, de sajnos az a tapasztalatom, hogy a neten lévő amúgy igen sok matematika, az szinte kizárólag a mérnök/it/közg vonalra lő csak.
Illetve egy csomónak itt az oldalon, csak a letölthető jegyzete van fent.Ez is pont úgy oszlik meg, hogy a mérnök szintű fent van videóval, de a proof based meg könyvként.
Jóval gyorsabb és könnyebb magyarázattal tanulni, és egyébként nekem a félévek rendszerezése, széthúzása hónapokra, végül külön készülés vizsgára sokkal hatékonyabb és alaposabb tanulást eredményez, mint az 1 topicra épülő kurzusdömping.
Tudom ez az én hibám, de szerintem a többség olyan, mint én. Azok a határidők és kötelező folyamatos témaváltás (több tárgy párhuzamosan) nagyon jó hatással van a hosszútávú eredményére a tanulásommnak. Ezt sokkal nehezebben menedzselem magamnak. -
axioma
Topikgazda
válasz CyberPunk666 #6460 üzenetére
Hat sajnos gozom sincs, levelezoket kik tanitanak most ott. Akik anno engem, abbol kb. senki nincs ott vagy e'letkora vagy kulfold miatt.
Anno viszont kiadtak egy csomo konyvet (polygon kiado [link] ) amik egesz pontosan kovettek az addigra kialakult eloadas-strukturat. Tehat nem irt vki egy konyvet es masvalaki leadta abbol ami neki tetszett, hanem amit evek ota bevalt modon tanitottak, abbol csinaltak ilyen modon jegyzetet. Nem minden polygon eloadas-jegyzet, de - foleg a disz.mat iranyban - sok minden megvalosult. Talan azokat erdemes atnezni. Igaz, anno leginkabb a nagy letszamu (pl. progmatosok szamara kotelezo) targyakhoz keszultek el, nem a mi 2 feleves diff.egyenletekhez [vagy a Kerchy-fele anal-7 targyhoz, aki a retteget Leindler nekunk tartott fele've't masfel eloadasban osszefoglalta...]
Probalj hallgatoi forumokon infohoz jutni. Meg nezd meg a halotervet, egyaltalan tematikaban illik-e ahhoz amit tanulni akarsz (eddig az volt a tapasztalatom, hogy ritka aki mindket ve'ge't kedveli a mateknak, tehat a diszkret (absztrakt algebra, kombinatorika/grafelmelet, op.kut., szamitaselmelet) es a folyamatos (analizis, num.mat, diff.egy., val.szam) oldalt egyarant kedveli, es a geometriat me'g be se soroltam, amiben pedig anno nagy volt Szeged, most passz.
Amugy ha az OE nem eleg szinvonalas, miert nem ELTE levelezot nezel? Sot, mint OE hallgato elvileg jarhatsz elte (vagy van BME-n is mat.kus szak) orakra, nem? -
CyberPunk666
senior tag
1,
Jah, hát kerestem hallgatói fórumokat, de nem nagyon találtam.2,
Köszi a könyveket, megnézem őket."Hatvani László - Pintér Lajos: Differenciálegyenletes modellek a középiskolában"
Középiskolában??
Jó, akkor én tulajdonképpen nem matematikus akarok lenni, csak ez alapján én eddig a kisegítőbe jártam és most elvégezném az igazi iskolát is.3,
Hát, itt az OE-n nem tudok róla, hogy lenne olyan easy átjárás (hivatalosan elvileg az egész ország minden egyeteme között kellene lennie, de a gyakorlat azért nem feltétlenül ilyen egyszerű), mint az elte-bme között. Ott úgy tudom, hogy ennek nagyon bejáratott módja van, de itt nem tudok róla.4,
Az érdeklődési kör az gráfok, algoritmusok, számtud és inkább az elmélet tetszik, mint a számolás. Nyilván a csúcs az lenne, ha Lovásznál járhatnék diszkrét matekra...Egy dolgot tudok, hogy nagyon nem szeretem és az a geometria . A középiskolásat szerettem és ment, de az egyetemi geometria kiborít.
5,
eltén se levelező, se esti. A matek szakból csak 2 bsc van az egész országban ami nem nappali az egyik szeged, a másik az EKKE, meg van még az oe-s mester. -
axioma
Topikgazda
válasz CyberPunk666 #6462 üzenetére
kapcsolatot meglatom tudok-e szerezni
orakra bejarni (eloadas) ketlem hogy ne lehetne, a gyak kerdesesebb
diszmat pont kimondottan jo a polygon-bol (Szendrei, kedvenc tanarom volt, de mar USA-ban prof)
kozepiskola: spec.mat de eletkor miatt mashogy mutatjak be, lanyom tanult specmaton absztrakt algebrat es algo alapokat is... -
nyipp
csendes tag
Sziasztok,
talán ide befér ez a feladat, ami kissé megrágta már az agyam
Van ezer kártyalapom, amiből 900-nak piros a hátulja, 100-nak kék. Mekkora a valószínűsége annak, hogy 50 vakon húzott kártyából:
a) 25-nél kevesebb lesz kék,
b) pont 25 lesz kék?
Minden segítséget köszönök -
CyberPunk666
senior tag
Ez egy hipergeometrikus eloszlás lesz.
N: 1000 - az összes darab szám
M: 100 - a speciális tulajdonságú elem darabszáma (kék)
n: 50 a kihúzott elemek száma
k: 25 és <25 - a keresett darabszámKezdjük azzal, hogy pont 25 darab lesz kék (k=25)
1, M alatt a k: Tehát kiválasztok 25 kéket a 100-ból, ezt 100 alatt a 25 féle képpen tehetem meg.
2, N-M alatt az n-k: Mellette még ki kell választanom a (N-M) 900-ból - (n-k) 25-t, ami 900 alatt a 25.
3, N alatt az n: 1000-ből 50 kártyát (N) 1000 alatt az (n) 50 féle képpen választhatunk ki.Mivel itt az eredmények elég nagy számok. Sajnos a kombinatorikában a faktoriális az elég könnyen megszalad. Az eredmény ilyen 10^-14-en nagyságrendű. Gyakorlatilag mondható rá, hogy nulla.
[https://www.wolframalpha.com/input?i=hypergeometric+distribution+%5B50%2C+100%2C+1000%5D+x%3D25]A várható érték E(X) = n * M/N = n * p = 50 * 100/1000 = 5
A szórást meg: D(X)~= 2A 25 azért elég messze van az 5-től, annak meg elég kicsi az esélye, hogy messze legyünk a várható értéktől.
Csebisev becslése szerint annak a valószínűsége, hogy a várható értéktől való eltérésünk nagyobb egy bizonyos számnál, az kisebbegyenlő, mint a szórás négyzete osztva az eltérés (=bizonyos szám) négyzetével.
Tehát 2/20 a négyzeten, ami 4/400. Ez felső becslés, tehát 1% alatti. Tehát ez is oda mutat, hogy valóban szinte esélytelen 25-t(, vagy többet) kihúzni.A kisebb, mint 25-t pedig úgy kellene csinálni, hogy P(X < x) = P(X=1)+P(X=2)...+P(X=24)
Mivel a várható érték 5, a szórás 2, és a 25 darab kihúzásának már szinte nulla esélye van, ezért a kisebb, mint 25 valószínűsége az már mondhatjuk, hogy 1.
(ugye a 25 és feletti esélye kvázi nulla, tehát megfordítjuk és mekkora 1-mekkora eséllyel húzunk többet, így 1-0=1)De itt megcsodálható grafikonokon minden szépen:
[https://www.wolframalpha.com/input?i=hypergeometric+distribution+%5B50%2C+100%2C+1000%5D&key=v1j5e]Sajnos nem tudom, hogy kinek is válaszolok, a válasz első fele a kombinatorikus, az talán megérhető simán gondolkodással, hogy miért olyan. Aztán a várható értéktől kezdve viszont már egyetemi matek. De a fogadó oldal ismeretének hiányában így tudtam elmagyarázni.
[ Szerkesztve ]
-
nyipp
csendes tag
válasz CyberPunk666 #6465 üzenetére
Köszönöm szépen!
Mondjuk, hogy ugatom a témát, így nagyjából tudtam követni a levezetést Az egyetlen, amit nem biztos, hogy értek, az a kisebb mint 25-nél a valószínűségek összeadása, hogy nem fogunk-e ott nagyon gyorsan egy egynél nagyobb számhoz eljutni az X=5, tehát a várható érték környékén (mármint az összeadás miatt)?[ Szerkesztve ]
-
CyberPunk666
senior tag
válasz CyberPunk666 #6468 üzenetére
Elképesztően rosszul írok kávé előtt, bocsánat
Remélem a lényeg azért érthető. -
nyipp
csendes tag
válasz CyberPunk666 #6468 üzenetére
Jogos, köszi
-
hiperFizikus
aktív tag
lásd #89
Ez arról szól, hogy a valóságot egy nagy matematikai kifejezésbe tehetjük ♥
Várom a véleményeteket róla ? - kritikusok kíméljetek .
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6471 üzenetére
Csak pozitiv velemenyt vars? indits blog-ot ott te moderalhatod a hsz-eket, itt nem...
-
hiperFizikus
aktív tag
https://erdosattilask01.lapunk.hu/primszam-listaz-1213491
Egy új weboldalam, amivel prímszámos egyenleteket lehet futtatni !
Mit szóltok hozzá ?
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6474 üzenetére
Az komoly, hogy egyenletben egy jeloles egyszerre ket kulonbozo erteket takar? [n[19]=n[3]*n[3]*2+1]
Ertem en hogy a brute force megoldas se feltetlen trivi, de mint feladatgyarto akkor lenne erdekes, ha a megoldasnak lenne "szep" human behatarolasa is, az meg ebbol nem derul ki.
[ChatGPT-t kene megnezni, tud-e ilyet, amugy megoldani lehet, hogy wolframalpha is megoldja megfelelo keresessel es/vagy elofizuval][ Szerkesztve ]
-
hiperFizikus
aktív tag
Ez nem fut le:
[n[19]=n[3]*n[3]*2+1]Ez lefut:
n = n*n*2+1
, és az n egyszerre csak 1 db értéket vehet fel, ezt sem te adod meg, csak az egyenlet két oldalát adod meg . A program gondoskodik a sorozatba fejtésről .Túl komplikáltad a választ .
Az benne az érdekes, hogy az egyenlet két oldalát variálhatod .
"ha a megoldasnak lenne "szep" human behatarolasa is"
Ez egy matematikai játék . Prímszámokra . Mivel sorozatokat add eredményül, ezért feltehetően a ritka végesnek látszó sorozatok is végtelen hosszú sorozatok ."Az komoly, hogy egyenletben egy jelöles egyszerre két különböző értéket takar?"
De a értékek listája ugyan az . Lehetne más lista is nem csak a prímszámok listája is, csak ahhoz egy picit babrálni kellene a kódhoz .[ Szerkesztve ]
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6476 üzenetére
Rendben, kerdes: az n=n*n*2+1-nek, ha nalad az n csak ertekhalmaz barmely eleme, akkor a 31=3*5*2+1 miert nem jelolt megoldasa? A 31,3,5 eleme egyenkent...
Remelem nem azt akarod mondani hogy azt majd 'te tudod', hogy mikor melyik n azonos, melyik nem...
Ez igy nem matek.PS. 1. [Az elozoben a szogletes zarojellel csak a megoldasban az adott n jel erteket, azok eltereset szemleltettem...]
PS. 2. Ha mar primeket keresel, miert nem p(,q,...) miert az n ami a natural numbert jelenti mindenhol mashol? -
hiperFizikus
aktív tag
Ja, már értelek !
lásd:
https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163716509&t=9035811Szerinted ?
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
hiperFizikus
aktív tag
A 31,3,5 eleme egyenkent
Minden bizonnyal ez a sorozat is végtelen sok darab prímes, csak nagyobb tartományát kell alapul venni a prímszámoknak . A 2600 db helyet mondjuk 15 000 darab prímszámot kell futtatni erősebb gépen, csak ehhez a kódban le kell másolni az ottani 2600 db-ot 15 000 darabra, nem nehéz .
A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6478 üzenetére
Konyorgom, miert azonos betu? Nem lehet azt mondani hogy n es m prim? Vagy n es m az adott halmazbol van? [Plane p1 es p2 ha primezel...]
Amugy meg algoritmusilag is veszett gyenge, ha eloallitod a halmazokat [k elemmel minimum O(k^2)], vagyis nem veletlen nem tud nagyobb szamossaggal menni [10 sec helyett hamar lesz 100 ev...]
2600->15000 eseten ez me'g kibirhato, de a skalazas nem itt kezdodik [es akkor me'g a szamabrazolasi problemakrol nem is beszeltunk... ami idobe es tarhelybe fordul at]
Nem lehetne hogy visszaadd a topikot az eredeti celjanak? Nem szeretnek TG-skedni pont itt. -
hiperFizikus
aktív tag
Konyorgom, miert azonos betu? Nem lehet azt mondani hogy n es m prim?
De lehetne, én nem bánom .
Amúgy meg algoritmusilag is veszett gyenge,
Kérlek, akkor csináljátok át jobb algoritmusra . Majd én is azt fogom használni ♥A gázt is és a féket is egyszerre nyomni nem menő dolog !
-
axioma
Topikgazda
válasz hiperFizikus #6481 üzenetére
hm, szereptevesztesben vagy... munkaltatokent [kello suskaert] elvarhatnad, de en nem feladatot kertem, hanem hogy ne ide szemetelj foleg ami nem matek...
-
lev258
veterán
válasz hiperFizikus #6483 üzenetére
Nem pikkel rád, csak ő a topikgazda. És ez a fórum azért jött létre, hogy matematikai problémák megoldásában (és megértésében) segítsünk egymásnak.
Te viszont a saját szórakoztatásodra gyártasz elképzeléseket és módszereket, ami önmagában még nem lenne baj. Viszont ez a topik nem ezek reklámozására való. Ez a probléma.[ Szerkesztve ]
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
-
prime_adam
aktív tag
Sziasztok!
Egy olyan problémába futottam bele, hogy 2D-s térben levő téglalapokról meg kéne állapítanom, hogy "látják-e" egymást. Például van vízszintesen egymás mellett A B C (tegyük fel egyforma) téglalap, akkor ugye B kitakarja C-t. Nem vagyok matematikus, így legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni, hogy A rálát B-re, de C-re nem.
Kiindulva a játékokból és grafikus programokból, ennek szerintem elég gyakori problémának kéne lennie, így biztos van rá képlet is, de nem tudom tudom milyen néven keressek rá és ebben kérném a segítségeteket.
Egyébként, ha ez segít valamit, akkor alapvetően egy gráfot szeretnék előállítani, hogy melyik téglalapnak mely téglalapok a szomszédai.
-
Jester01
veterán
válasz prime_adam #6486 üzenetére
Pontosabban kellene megfogalmazni mi az, hogy "kitakarja". Melyik pontból melyik pontot? Naiv megoldásom első körben az lenne hogy a 2 kérdéses pontot összekötő szakasz metszi-e bármelyik másik téglalap bármelyik oldalát. Ez 2 szakasz metszéspontja.
[ Szerkesztve ]
Jester
-
prime_adam
aktív tag
válasz Jester01 #6487 üzenetére
Igazából nem szeretném túlbonyolítani, így arra gondoltam, hogy a kiindulópont mindig az aktuális téglalap közepe lehetne. A másik pont nehezebb kérdés. Lehetne a többi téglalap közepe (csak ez nagyon sok lesz). Esetleg második pont nélkül, az aktuális téglalap közepétől 15 fokonként elfordítva egy félegyenes. És az első téglalap az eredmény, aminek az oldala ezt metszi, ahogy írtad is.
De ezek csak ilyen saját ötletelések. Ha van rá implementáció, akkor az a legjobb, mert akkor package-ből be tudnám húzni a kódba
-
Jester01
veterán
válasz prime_adam #6488 üzenetére
A "nagyon sok" az relatív. Szakasz metszéspont számítása elég egyszerű, néhány millió biztos megvan másodpercenként
Mondjuk a "szomszéd" is érdekes kérdés. Ha egy téglalap jó messze van de éppen egy lukon látszik akkor az szomszéd?
Jester
-
prime_adam
aktív tag
Igen, az fontos, hogy a távolság ne számítson. Ha éppen egy kis lyukon látszik az is valid, de igazából valamennyi hibahatár is belefér, így nem feltétlen lenne szükség minden szomszédra. Úgy számolom, ha mondjuk 45 fokonként (félegyenes féle verzió) vizsgálnám a jelölteket, akkor nagyjából megtalálnám a lényeget, ami az oldalsó, felső és kicsit rézsútos szomszédok. De ha tényleg gyors, nézhetem az összeset, tényleg nem számít, az sem, ha egy kis lyukon egy távoli jelöltet talál.
Egyébként ilyenkor látszik, hogy néha egy egy tök triviális dolog mennyire nem az. Például ha az élekről indítanék vonalat, akkor olyan téglalapokra is lenne rálátás, amire középről nincs. De ilyen mértékű pontosság most nekem nem kell szerencsére.
-
axioma
Topikgazda
válasz prime_adam #6490 üzenetére
Ha jol ertem te tkp egy pontbol szeretned a 'latohataran' levo teglalapokat megtudni. Kesz megoldast exhas nem tudok, de ez nekem a latokor szakaszainak 'legkozelebbivel' fedeset sugallja. Persze ha nagyon amorf teglalapok is lehetnek, akkor darabolnek [kitakaras mogotti teglalapot h ne zavarjon be hogy a valodi csucsa messze van, az egyenese meg kozel, es akar 3 elotte allo miatt 4 darabja is latszik]
Amugy peldaul ha a teglalapok nem fedik sose egymast akkor lehet jatekgrafikai megoldas, de ha csak le vannak dobva a sikra, akkor mar ott kell kezdeni h a pont nem valamelyiken belul van-e es hogy hogyan ertelmezed azt, ha a hataran van. -
prime_adam
aktív tag
Ha jol ertem te tkp egy pontbol szeretned a 'latohataran' levo teglalapokat megtudni.
Igen, pontosanNem fedik egymást és szabályos az alakjuk (nincsenek rotálva sem).
Ez áll legközelebb ahhoz, amit szeretnék, csak 2D-ben és mindenféle bonyolult alakzat, lencse és egyéb extrák nélkül:
https://github.com/isl-org/Open3D/issues/2906Pontosabban ilyesmi lenne (random kép a netről):
https://i.stack.imgur.com/M7KL5.pngÉs akkor szépen egyesével megnézem, hogy melyik melyikkel szomszédos. Például a zöldnél kijönne, hogy a sárga, világos szürke és lilás/rózsaszínes a szomszédja.
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz prime_adam #6492 üzenetére
Egyreszt sokat egyszerusodik ha minden oldal tengelyekkel hataros; masreszt nem kell a 'szomszedsag' szimmetrikus tulajdonsag legyen? A kis keknek a nagy zold szomszedja, a zoldnek a kicsi [felsorolasodbol es szemmertekre ha kozeppontbol nezem] viszont nem.
[A 'tengelyiranyu egyenes mas teglalap erintese nelkul osszekoti-e oket' az egy konnyen programozhato feladat, de ott meg a kek es szurke ha jol latom nem lennenek szomszedok ha kicsit szet vannak huzva a sarkok, szoval bar az szimmetrikus, masokat talal meg, pl. zold-piros is siman.]
Szoval a szomszedsag definiciojat at kell gondolni, de azt gyanitom egyszerubb az ilyen spec esetre megirni mint agyuval verebre valos matrixokkal dolgozo grafikai nagyagyu library-t bevetni. [Persze tevedhetek.]
Keresni is ugy probalnam h van-e ilyen [ha ezt a kozeppontos ralatast keresed], hogy nem szomszedsag hanem lathatosag vagy me'g inkabb kitakaras szamolasa. -
kovisoft
őstag
válasz prime_adam #6492 üzenetére
Egyetértek axiomával, minden azon múlik, hogy hogyan definiálod a szomszédságot. Pl. ha úgy, hogy a vizsgált téglalapnak legalább egy pontjából látszik a másik téglalap legalább egy pontja, akkor a zöldnek mindegyik téglalap a szomszédja, hiszen még a bal felső pirosashoz is oda lehet látni a sárga és a kis kék közötti résen. Ha viszont úgy definiálod, hogy mindkét téglalap összes pontjából látszódjon a másik összes pontja, akkor a zöldnek a sárga sem szomszédja, hiszen a lila részben kitakarja a sárga jobb felső sarkát.
Amúgy a világos szürkén a türkizt érted?
-
prime_adam
aktív tag
válasz kovisoft #6494 üzenetére
Szemkímélő üzemmódban van a monitor, így már az is csoda, ha néhány színt eltalálok
"Ha viszont úgy definiálod, hogy mindkét téglalap összes pontjából látszódjon a másik összes pontja"
Ezzel az a problémám, hogy gondolom a sarkokban lesz egy-egy vakfolt. Tehát az átlójának vonalán elhelyezkedő téglalapokat nem találnám meg, ha azok széltében vagy hosszában nem nyúlnának túl a vakfolton."azt gyanitom egyszerubb az ilyen spec esetre megirni mint agyuval verebre valos matrixokkal dolgozo grafikai nagyagyu library-t bevetni"
Egyetértek, valami egyszerű és gyors kéne"nem kell a 'szomszedsag' szimmetrikus tulajdonsag legyen?"
alapvetően igen de ezt már programkódban tudom kezelni, vagy betudom a hibahatár számlájáraEgyelőre nem tudom jobban definiálni a szomszédságot, mint ahogy a 3D-s ray tracing példában. Adott téglalap középpontjából "kilőtt" x darab ray (félegyenes, vagy kellően hosszú egyenes) és mindegyik legelső ütközése (ha egyáltalán van) az első szomszéd. És az az ütközés, ha szeli a másik téglalapot (esetleg érinti). Minél több a ray, annál nagyobb a pontosság.
Lehet van rá jobb megoldás is, ezt nem tudom.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz prime_adam #6495 üzenetére
Ha a raytracinges definíciódat nézzük, akkor az nem lesz szimmetrikus, hiszen a vizsgált téglalap melletti kisebb téglalap teljesen kitakarhat egy távolabbi harmadikat a középpontból nézve, ugyanakkor a vizsgált téglalapom széle kilóghat a kisebb mellett úgy, hogy a szélek látszódnak a harmadik középpontjából.
Ha ez nem probléma, akkor működhet egyfajta raytracing megközelítés. Pl. a vizsgált téglalap középpontját origonak véve a többi téglalap csúcsainak polárkoordinátáit veszed, ezeket rendezed irányszög alapján. Nem fog kelleni "végtelensok" ray, mivel két szomszédos irányszög között nem változik a kitakartság, tehát mondjuk a két irányszög felezője mentén vetített sugárra megnézed, hogy melyik téglalap mely oldalszakaszát metszi, és azok közül melyikkel való metszéspont van a legközelebb. Ha van ilyen oldalszakasz, akkor az adott szögtartományban az a téglalap lesz a "szomszéd".
Lényegesen egyszerűbb és szimmetrikus megoldás, ha mindkét vizsgált téglalaptól pusztán a középpontjaiknak a láthatóságát követeljük meg, azaz akkor látszik a másik téglalap, ha ennek a középpontjából látszik amannak a középpontja. Erre működik az a korábbi javaslat, hogy megnézed, vajon a két középpontot összekötő szakasz metszi-e bármely más téglalap valamelyik oldalszakaszát.
-
prime_adam
aktív tag
válasz kovisoft #6496 üzenetére
Köszönöm. Igazából lehet elkezdem az egyszerűbbel (középpontok láthatósága), aztán ha nem elég pontos az eredmény, akkor váltok a ray tracing-re.
Esetleg ezeknek a módszereknek/függvényeknek van valami megnevezése? Ha nem muszáj nem találom fel a kereket és nem programozom le fölöslegesen.
[ Szerkesztve ]
-
kovisoft
őstag
válasz prime_adam #6497 üzenetére
Szakaszok metszéspontjának a meghatározására találhatsz rengeteg példát és kódot a neten. Keress rá arra pl. hogy: intersection of two line segments
Vagy egyenes és szakasz metszéspontjához: line and line segment intersectionDerékszögű koordinátákat egyszerű átszámolni polárkoordinátákra:
irányszög = arctan(dy/dx)
távolság = sqrt(dx^2+dy^2) - habár ez talán nem is kell neked, elég a szög, utána a szakaszokkal úgyis ismét derékszögű koordináta-rendszerben számolsz.Rendezésre a legtöbb programnyelvben van beépített függvény.
-
axioma
Topikgazda
válasz prime_adam #6497 üzenetére
Igazabol sokkal egyszerubb dolgod van igy, hogy minden a tengellyel parhuzamos. Gyakorlatilag sorba allithatod a letezo x es y koordinatakat, es azokon sorba allithatod a letezo vegpontokat (szakaszokat - mivel nem metszenek, a ketto ua). Ekkor csak a kozeppontok kozti letezo koordinatak listajaban kell megnezni, hogy a metszespont (ami ebben a formaban eleg egyszeruen szamolhato, aka'r ara'nyparral) egy szakasz belsejebe esik vagy sem. Ha pont 2-t talalsz (a ket teglalapnak aminek a kozeppontjabol indulsz a megfelelo oldala), akkor latjak egymast. [Ha az erintes is tartalmazas akkor figyelj hogy sarkok is bezavarhatnak, akkor kell tudni hogy melyik szakasz melyik teglalape). Menet kozben meg felhasznalhatod a mar meglevo infokat: ha egy pontnak van mar szomszedja, a szomszedok altali takarast erdemes elore venni a vizsgalatnal. Utana, ha iszonyat sok teglalapod lenne akkor az adott koordinatan belul mehetsz logaritmikus keresessel. (Igy erzesre az is jobb mint a heurisztika hogy a sorbarendezes az oldalhossz szerint van mert nagyobb oldal nagyobb esellyel kitakaras.)
Új hozzászólás Aktív témák
- BMW topik
- EA Sports WRC '23
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- BestBuy ruhás topik
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Multimédiás / PC-s hangfalszettek (2.0, 2.1, 5.1)
- Samsung Galaxy S21 FE 5G - utóirat
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- DIGI internet
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- További aktív témák...
- Creative Hybrid Pro Classic (Egyszer kipróbált, garanciális)
- iPhone 15 Pro 128gb Natúr Titanium, bontatlan, független
- ÚJ Apple Watch Ultra 2 GPS + Cellular 49mm - titántok, alpesi szíj
- 8/16GB memoriák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia