Olcsó PC-k alapkövei

Az elmúlt hónapokban számos processzortesztet készítettünk, melyekkel a piac különböző árszegmenseit kívántuk lefedni. A 30 000 (még nem teljes), aztán 40 000 forint környékén található CPU-k után az 50-60 000 forintos ársávban található típusok teljesítményét is feltérképeztük a Phenom II X6 bemutatkozásával egyetemben, így hát nem maradt más hátra, mint a 20 000 forint környéki processzorok vizsgálata. Minden egyes árszegmensben volt egy-két olyan modell, ami korábban ismeretlen volt a számunkra, és nem lesz ez most sem másként.

Mit kapunk 20 000 forintért? A két processzorgyártó, az AMD és az Intel megközelítése gyökeresen eltér egymástól ezen a téren (is). Az AMD alapvetően a sokmagos "korszak" eljövetelének jegyében már ebben az árszegmensben is három, illetve négymagos CPU-kat kínál, míg az Intel a mondhatni kifutó és lebutított típusokat közvetíti a vásárlók felé. Mindkét megközelítésnek megvannak a maga hátrányai és előnyei. Az AMD taktikája az emberek minél komolyabb "multitaszkolás" iránti igényére és keresletére alapul, szerintük az a jó, ha minél több mindent csinálhatunk egyidőben, illetve a többmagos processzorok egyre növekvő kihasználtságát is szeretnék meglovagolni. Azt azért tegyük hozzá, hogy az AMD teljesítményben is csak így tud versenyképes maradni, tehát ez a megközelítés egyfajta kényszer is a részükről. Az Intelnek ezzel szemben mindössze annyi a célja, hogy megfelelő alaptudású processzorok kerüljenek piacra, melyek, ha nem is elsők például renderelésben vagy videókonvertálásban, azért kellő erejük van a kifogástalan "felhasználói élmény" biztosítására.

Jobban körbejárva a témát látni fogjuk, hogy olyan processzorokról van szó, amelyek 3 évvel ezelőtt még a csúcskategóriába is simán befértek volna, és ami a "felhasználói élményt" illeti, ezen a téren igazából már a 3 éves processzorokkal sem volt semmi baj. Egy hardverkonfigurációnak más olyan fontos elemei is léteznek, amelyeknek a fejlesztésével jobban járunk, ha csak a röccenésmentes működés a lényeg.

A korábbi tesztekből kiderült, hogy ahogy drágulnak a processzorok, úgy tolódik a felkínált processzortípusok mennyisége az Intel oldala felé. A 40 000 forintos típusok között az Intel négy megoldásával mindössze egyetlen Phenom II X4 áll szemben, és csak a Phenom II X6 megjelenésének köszönhető, hogy az ennél drágább szegmensben az Intelnek egyáltalán van ellenfele. A 30 000 forint alatti kategóriában ennek a helyzetnek a fordítottja tapasztalható, itt az AMD érzi magát elemében, az Intelnek alig néhány új, illetve régi modellje áll szemben az AMD megannyi két-, három- és négymagosával. Ez nem véletlen, hiszen az elmúlt hónapokban/években az AMD egyetlen opciója az árcsökkentés volt annak érdekében, hogy életben tudjon maradni. Nézőpont kérdése, hogy ez jó avagy rossz (mármint az, hogy sokféle olcsó processzor létezik). Az itthoni felhasználók túlnyomó többségének szemszögéből jó, mert nagyobb a kínálat a megfizethető processzorok piacán, márpedig ez az árszegmens a legkeresettebb. A gyártó szempontjából közel sem szerencsés, mert ezeken a processzorokon kevesebb profitot tud bezsebelni. Az AMD visszaszorulása a vásárlók egésze szempontjából egyébként egyáltalán nem jó, mert az Intel magasan tarthatja az árakat, elég a Core i5/i7 családra gondolni.

A Propus (Athlon II X4) és a Deneb (Phenom II X4)

A 20 000 forintos processzorok között nincs túl sok újdonság. Az AMD térfeléről egy Athlon II X3-at, egy Athlon II X4-et és egy Phenom II X2-t fogunk megismerni, egészen pontosan újravenni, hiszen ezek egy korábbi tesztünkben már szerepeltek. Emellett megismerhetjük az Intel kétféle kétmagosát, de ezek közül is csak az egyik, a Pentium G6950 nevezhető újnak, a Pentium E6600 már egyáltalán nem az.

Az AMD a Phenom II X4 alapjául szolgáló Deneb kódnevű lapkát némi butítás árán leskálázta az olcsó processzorok közé, ebből lett az Athlon II X4 (Propus). A Propusban nincs harmadszintű gyorsítótár, így a gyártási költségeket lejjebb lehet szorítani, tehát jobb erre a célra (optimális megoldásnak nem neveznénk). A különbségek tárháza ennyivel zárul is, az Athlon II X4 a harmadszintű gyorsítótár hiánya miatt lassabb és olcsóbb a Phenom II X4-nél. Előfordulhat, hogy a szilícumon találnak egy hibás magot: a hibás mag letiltásával készítenek egy Athlon II X3-at, ez a Rana kódnevet kapta. A piacon körülnézve éppen 20 000 forint környékén tanyázik az Athlon II X4 620 (2,6 GHz) és az Athlon II X3 425 (2,7 GHz) is.

Cikkünkbe beválogattuk a Phenom II X2 555-öt is. Ez a processzor jóval drágább a többieknél, de a Phenom II X2 550 utódjának tekinthető, ami egy kicsivel 20 000 forint felett kelleti magát. A kétmagos 555-ös órajele 3,2 GHz szemben az 550 3,1 GHz-ével, ez a 3%-os órajelkülönbség aligha oszt vagy szoroz majd a végértékelésnél. Igazság szerint a Phenom II X2 szerepeltetésének megvan a maga oka, alapjában véve nem a kétmagos processzornak a teljesítménye érdekelt minket, hanem annak a processzornak a teljesítménye, amivé át lehet alakítani az 555-öt. Az olvasók talán már hallottak róla, hogy bizonyos AMD processzorokban aktiválni lehet a gyárilag letiltott magokat: a Phenom II X2 550/555 ennek a műveletnek az egyik legkeresettebb célpontja, de erről később majd bővebben is értekezünk.

Mit tud felmutatni az Intel? 20 000 forintért megkaphatjuk a Pentium (Dual-Core) E6600-as elnevezésű processzort. Ez az LGA775-ös típus nem keverendő össze a szépmúltú Core 2 Duo E6600-zal, ez ugyanis más. A Core 2 Duo E6600 az első Core 2 Duók idején bemutatott 65 nm-es Conroe mag köré épült 4 MB másodszintű gyorsítótár kíséretében. A Pentium E6600 viszont egy 45 nm-es csíkszélességen gyártott Wolfdale-2M-nek is nevezett, 2 MB másodszintű gyorsítótárral ellátott processzor. A Core 2 Duo a kétmagosok királya volt, viszont a Pentium E6600 már épphogy csak különbözik a Celerontól (utóbbiban csak 1 MB az L2 cache), tehát láthatóan igencsak megváltoztak a viszonyok az elmúlt 1-2 évben.

Ennél érdekesebb tesztünk egyik főszereplője, a Pentium G6950. A Pentiumok új generációjának alapletéteményese immár LGA1156-ös foglalatba illeszkedik, és a Core i3/i5 alapjául szolgáló Clarkdale lapka köré épül. A típusjelzésben szereplő G a processzorba integrált grafikus vezérlő meglétére utal, hiszen a G6950-ben is megtalálható a HD Graphics. Az LGA1156-os processzorokról már jól tudjuk, hogy nagyon jól teljesítenek, emellé alacsony a fogyasztásuk, csak éppenséggel drágák. Szeretnénk azt mondani, hogy a Pentium G6950 ugyan már nem drága, de még mindig gyors, de a specifikációkat elnézve várnánk ezzel a kijelentéssel, ugyanis, mint az látható, az új Pentium nem egy szimpla órajelcsökkentett, hanem egy komoly csonkításokat elszenvedett i3-as.

Ezek közül is a legszembetűnőbb a Hyper-Threading hiánya, ez a technológia hiányzik a Pentiumból. A Hyper-Threadinget lehet szidni, de a legtöbb asztali alkalmazás képes belőle profitálni, tehát hiányának következtében jó 10-20, esetenként 30% teljesítménytől esünk el. A harmadszintű gyorsítótárból is lenyisszantottak egy darabkát, a Pentiumban csak 3 MB található, nem szólva a memóriavezérlőről, ami már csak a DDR3-1066-os órajelet támogatja. Az Intel ezen felül tovább csökkentette az integrált GPU órajelét is, az i3 733 MHz-ét egészen 533 MHz-ig, majd azt gondolván, hogy emiatt a chipset és a CPU közti adatforgalom is kevesebb lesz, a QPI órajelét is 2400 MHz-re redukálták. A Pentiumból hiányoznak az SSE4 első és második verziójában található SIMD-utasítások, illetve az AES algoritmus végrehajtását gyorsító utasítások egyaránt, a Turbo Boost elvétele pedig már csak hab a tortán, bár ezt már az i3-as sem támogatja.

Mondhatnánk, hogy az új Pentium még így is fejlettebb, mint a régi, hiszen órajelenként több utasítás végrehajtására képes, nagyobb a cache, és eltűnt az FSB, de alapjában véve jól látszik, hogy ez egy igazi, a tömegnek vagy mondhatnánk azt is, hogy az OEM piacra, méginkább irodákba szánt processzor. Ha egy konfiguráció csak a processzorból állna, akkor még akár jó vételként is jellemezhetnénk, de az a helyzet, hogy egy LGA1156-os alaplappal együtt már korántsem tűnik olyan vonzónak, már ha egyáltalán használhatjuk ezt a szót a G6950 esetében.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!