Gigabyte Q1580M

Több mint fél éve már, hogy az Intel bevezette Core i3 és i5 processzorokra alapozó Arrandale notebookplatformját. Kétségtelen, hogy ezek a grafikus maggal egybetokozott lapkák még a nagyszerű előd, a Core 2 teljesítmény/fogyasztás mutatóját is túlszárnyalták. Egyvalami viszont nem változott: az átlagos felhasználók teljesítményigénye. Mivel az összes platform hardveres HD videolejátszás-gyorsítással bír, a hétköznapi internetező, szövegszerkesztő, multimédiázó felhasználó legjobban akkor pörgeti a processzort, amikor az egyre divatosabb Flash játékok közül valami rosszabbul optimalizálttal – és ilyenből rengeteg van – játszik. Ehhez pedig teljesen fölösleges a 2,2-2,5 GHz-es Core i. Már a platform debütálásakor éreztük, hogy jó lenne valami gyengébb darab, de egyelőre a Core i3-330M-nél lassabb CPU-t nem látni. Mit tehet a racionális felhasználó, ha spórolni szeretne egy kicsit? Vagy az AMD felé fordul, vagy vissza a Core 2 Duóhoz, ahol a lassabb processzorral megspórolt pénzt számára hasznosabb extrákra cserélheti.

Ma mi is visszakanyarodunk, és megnézünk egy Gigabyte notebookot. Az alaplapok és grafikus kártyák világában az Asusszal és MSI-vel versenyző, közkedvelt márka lassabban ébredt rá, hogy a notebookoké a jövő, de most már sínen vannak. Szép lassan a hazai piacra is befutnak Core i-s modelljeik, de a Q1580M még a régi, Core 2 hagyományokra épül. Kijelzője 15,4 hüvelykes és 16:10 oldalarányú, ezért a modern 16:9-esek mellett gyakran 14 hüvelykesnek éreztük. Fedele fényes, érdekes mintázatot és egy nagy, igényes Gigabyte márkajelzést kapott.

Elölről nézve meglehetősen vaskosnak tűnt. Ma már a 30-39 mm-es vastagság és a 2,6 kilogrammos súly ebben a kategóriában tényleg az átlagosnál többnek számít. A homlokzat bal oldalán néhány LED-et, alján pedig két hangszórónyílást láttunk. Nagyon okosan, hátra tették a hűtés kimeneti nyílását, így a rajta keresztül távozó meleg és zaj a lehető legkevésbé fogja zavarni a kijelző előtt ülő felhasználót. A rács mellé hatcellás akkumulátor került 52,3 Wh-s kapacitással.

A Gigabyte Q1580M összes csatlakozóját két oldalára rendezték. Jobbra elöl két hang, majd két USB indít, őket a DVD-író és a tápcsatlakozó követi, a sort pedig a Kensington zárja zárja. A másik oldalon található az a két extra, amelyek miatt a Core 2-s Gigabyte az erősebb utódok mellett is érdekes lehet: van rajta HDMI és eSATA csatlakozó.

Kinyitva a notebookot egy csillogó, fekete belső tárult elénk, amit matt, világos csuklótámasszal és a hagyományos billentyűzet fölött egy rácsos hatású panellel dobtak fel. Kár, hogy ez nem rejt hangszórókat.

Ahogy illik, a régies Gigabyte teljes mértékben kinyitható, ez egyszerű, de egészen korrekten járó zsanérjának köszönhető. Az egész gépre jellemző, hogy nem bonyolították túl. Csak az alapdolgokat tudja, de azokat megfelelően. Illesztési hézagai rendben voltak. Nem készült világbajnok anyagokból, de nem hajlott, nem recsegett-ropogott, szépen egyben volt. Azt az érzetet keltette, hogy van benne anyag.

Alul néhány szellőzőnyílást és három fedelet találtunk. A notebook bal felső sarkát az optikai meghajtó tölti ki, alatta helyezték el a merevlemezt, amit rezgéselnyelő kockákra támasztottak sarkainál. Ritkán látni ilyet a modern, olcsó Core i processzoros notebookokban, ahogyan szabad mini PCI Express helyet is. A Gigabyte Q1580M-ben még egy antennát is vezettek hozzá, így minden adott egy 3G modem beszereléséhez. A legnagyobb ajtó rejti a fő hardverelemeket. A processzorra és északi hídra csatlakozó hőcső bal oldalán, egymás fölött látható a két DDR2 memóriahely, melyek közül az egyik üres volt. A túloldalon egy diszkrét grafikus kártyának előkészített hely látható, a jobb felső sarok pedig a hűtőrendszeré.

Platform - CPU, RAM, HDD

Tesztpéldányunk 2,10 GHz-es Core 2 Duo T6500 processzora a maga idejében középkategóriásnak számított. Hozzá GM45 északi és ICH9M déli híd csatlakozik. Az északiba integrált GMA 4500MHD grafikus mag hardveresen gyorsítja a HD videolejátszást, és a 2 GB-os rendszermemórián osztozik a processzorral. Az adattároló részleget 320 GB-os merevlemez és DVD-író alkotja. Egészen bőséges a kiegészítők listája. Kapunk n-es Wi-Fi adaptert, Bluetooth modult, HDMI és eSATA csatlakozót és az ExpressCard bővítőhelyet sem hagyták el úgy, mint több modern alapgépen. Mindezt egy átlagos, 52 Wh-s akkumulátorral és sajnos csak FreeDOS operációs rendszerrel egészítik ki, így 140 000 forint körül alakul a vételár. Windows 7 Home Premiummal ez az ár kb. 170 000 forintra emelkedne. Nagyjából 10 000 forintot spórolhatunk azzal, ha a Core 2 Duo T6500 helyett szintén 2,10 GHz-es Pentium Dual-Core T4200-at választunk. Kis keresgéléssel arra jutottunk, hogy hasonlóan felszerelt, jó árú Core i3-as gépet nem is olyan egyszerű találni. Rendszerint van HDMI csatlakozó, de az eSATA és a Bluetooth hiányzik, ha pedig minden részletük rendben van, akkor áruk operációs rendszer nélkül is közelíti a 180-200 000 forintot.

Összehasonlítási alapnak nem egy Core 2 családba tartozó, hasonló tudású modellt, hanem a legkisebb Core i3-at választottuk, hogy lássuk, az új generáció alapmodellje mennyivel tud többet az előző közepes képviselőjénél.

Bizony, a Core i3-330M lényegesen gyorsabb CPU a Core 2 Duo T6500-nál. Volt olyan – lebegőpontos – eset, ahol majdnem ráduplázott, de sok más esetben is másfélszer gyorsabb volt nála. Nagyjából ez az előny volt jellemző memóriakezelésben is, bár itt a Core 2 Duo csak egy csatornával dolgozott. Azért késleltetésben felülmúlta utódját.

320 GB-os Western Digital Gigabyte Q1580M - 500 GB-os Seagate MSI CR620

Merevlemezben ma már a belépőszinten is kaphatunk 500 GB-osat, az pedig rendszerint gyorsabb, mint Gigabyte tesztgépünk 320 GB-os Western Digitalja. Igaz, most az MSI CR620-ba szerelt Seagate-nél jobb késleltetést produkált.

Hangban nem volt valami fényes a Q1580M. Előre helyezték gyengén szóló hangszóróit, melyeket a felhasználó keze leárnyékol. Maximális hangerőn is alig szóltak, legfeljebb az operációs rendszer visszajelző hangjainak megszólaltatására használható. Fülhallgatóról már jobb volt a helyzet, viszont némi zúgó alapzaj hallatszott alacsony hangerőnél.

Megjelenítés, bevitel

Régebbi modellről lévén szó nem LED-es, hanem hidegkatódos háttérvilágítású, 15,4 hüvelykes kijelzőpanelt kapott a Gigabyte Q1580M. Oldalaránya 16:10, felbontása pedig ennek megfelelően 1280x800 pixel, valamivel kevesebb, mint a ma uralkodó, 16:9-es típusoknál. Persze ugyanúgy TN+film technológiás, ráadásul idősebb, szóval színei csak elölről nézve igazán jók. Oldalról sötétednek, felülről fakulnak, alulról nézve pedig elég korán átfordulnak. Azért normál notebookos használathoz elegendőnek bizonyultak betekintési szögei.

Szokásunkhoz híven végeztünk egy gyors kalibrálást. A GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorát (koloriméterét) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverét használtuk. A berendezés azt vizsgálja, hogy a monitoron megjelenő árnyalatok milyen mértékben térnek el a referenciától. Ezt az eltérést deltaE értékben adjuk meg. Egy deltaE a minimális, szabad szemmel látható eltérés. Ha átlagban ennél kisebb értéket kapunk a kalibrálásra, akkor a színhűség szinte tökéletes. Három deltaE értéknél a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól.

Sajnos a kalibrálással sem jutottunk túl közel az optimális árnyalatokhoz. A majdnem 3 deltaE értékes átlagos eltérésnek a fele lenne elfogadható, és ugyanez érvényes a 7 deltaE fölötti maximumra is. A Gigabyte Q1580M színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál eggyel kisebb fényerőn adja a legpontosabb árnyalatokat.

Annak ellenére, hogy a Gigabyte notebookjának még egy viszonylag régi, hidegkatódos háttérvilágítású kijelzője van, szemmel és méréssel is azt állapítottuk meg, hogy fénye és színei egészen egyenletesek. Csak két felső sarkának fényereje tért el több mint 10%-kal a középső részétől, a bevilágítás pedig a modern LED-es paneleken sem szokott jobb lenni. A 174 cd/m²-es maximális és 0,6 cd/m²-es minimális fényerőből közel 300:1 kontrasztarány jön ki, ami csak fényes környezetben nem tudta semlegesíteni a monitor tükröződő felületét. A modern, üveglapos modellek ennél sokkal rosszabbak szoktak lenni.

Ma már ritkán látni 15 hüvelykes notebookon klasszikus billentyűzetet. Egyrészt a gyártók kötelezőnek érzik, hogy numerikus padot szorítsanak mellé. Aztán itt van a szigetes billentyűzetnek nevezett divathóbort, ami drágán szépen is megcsinálható – beleolvasztva a gombokat a borításba – de az olcsó, egyenpaneles verzió nem éppen a kedvencünk. A Gigabyte laptopbillentyűzetét pár éve még átlagosnak mondtuk volna, most viszont megdicsérjük, mert gombjai nem imbolyognak úgy, mint az olcsó szigetes megoldások, nyomáskomfortjuk pedig lényegesen jobb.

Elrendezésében két dolgot nem szerettünk. Az első a kurzormozgatók szűkítése volt, a második pedig a Pause/Break szerencsétlen elhelyezése. Oda rakták, ahol máskor a Delete szokott lenni, így az az Inserttel együtt eggyel beljebb került. A fő gombsorok fölötti rácsos részbe csak egy Gigabyte felirat és a működés közben kéken világító bekapcsológomb került.

A billentyűzetet csak alulról nem keretezi fényes felület. A világos csuklótámasz matt, így a szennyeződés nem nagyon látszik meg rajta. Használat közben nem éreztük túl bizalomgerjesztőnek a festését, bízunk benne, hogy nem fog idővel megkopni. A csuklótámaszban enyhe bemélyedés határolja a közepes méretű érintőpadot. Felülete lehetne egy kicsivel érdesebb, de egybeszabott gombjaival meg voltunk elégedve.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Rekkenő, 31 °C-os hőség uralkodott tesztlaborunkban, mikor a Gigabyte Q1580M tesztjeit végeztük. Ezért nem is csoda, hogy az egyébként nem különösebben melegedő Core 2 Duo már ekkor 35-40 °C környékére fűtötte a gépházat. A hűtőrendszer szép halkan tette a dolgát, ráadásul hátsó kimeneti nyílásán át csak 20 dB körüli hang szűrődött a gép előtt ülő felhasználóhoz.

Leterhelve a 2,10 GHz-es processzort nyugalmi, 59 °C körüli hőmérsékletéről alig két-három fokot melegedett. Hűtésének hangja viszont azonnal 28 dB-re emelkedett, de ebből csak 24 dB jött át a felhasználóhoz. Minden bizonnyal azért ez a hirtelen hangosodás, mert a laptop hűtőjét diszkrét grafikus kártyához méretezték és hangolták. Valamikor a második perc végén érte el a CPU a 70 °C-os hőmérsékletet, amikor a hűtő a következő fokozatra kapcsolt. Ekkor már 32 dB-t mértünk hátul, de ebből csak 27 dB jött át előre. Félórás kínzás alatt már nem hangosodott tovább a Q1580M, processzora pedig további három fokot melegedett. Bizony, a nagy meleg miatt alaposan felforrósodott a merevlemez. Kiindulási 44 °C-os értéke fél óra alatt 55 °C-ra emelkedett, ami már közelíti tűréshatárát. Természetesen normál, 6-7 fokkal hidegebb környezetben ezek az értékek is lényegesen alacsonyabbak lettek volna, akárcsak a 35-45 °C közötti felületen kapott számok.

Fogyasztásban már a 40 nm-en készülő Core 2 Duo processzorokra sem lehetett panasz. A Gigabyte Q1580M nem túl nagy, 52,3 Wh-s akkumulátorával több mint négy óráig tudott menni takarékon. Ekkor minden energiaspóroló funkciót be-, a vezeték nélküli hálózati eszközöket viszont kikapcsoltuk. A második menetben ugyanilyen beállításnál egy 720p felbontású, H.264 kódolású filmet futtatunk, melynek lejátszásában az Intel IGP is besegített, így a mozizás majdnem három óráig tartott. Teljes terheléssel és Wi-Fi átvitellel viszont már másfél óra alatt vége lett a dalnak. Az akkumulátort nagyjából két óra alatt sikerült visszatölteni. Az idő kétharmada alatt viszont a kapacitás 90%-át táplálta vissza.

Az akkumulátor méretéből és a mért időtartamokból arra jutottunk, hogy a Gigabyte Q1580M nyugalmi állapotban 12,6 wattot, videózás közben 18,3 wattot, teljes terheléssel pedig 34 wattot fogyaszt. A hasonló méretű, Core i3-330M processzorral szerelt MSI CR620 tesztelésekor egy picivel gyengébb fogyasztási értékeket mértünk. Igaz, hogy az a masina lényegesen nagyobb teljesítménnyel bírt, de nyugalomban 13, HD videózás közben 21,2, teljes terheléssel pedig 37,4 wattot igényelt. Szóval az Intel platform fogyasztása nem csökkent, teljesítményének növelésével tudtak javítani a teljesítmény és fogyasztás arányán. Ez annyit jelent, hogy a gyorsabb processzor egységnyi feladat elvégzésére kevesebb energiát igényel, mert hamarabb elvégzi, kevesebb ideig van nagy energiaigényű állapotban.

Értékelés

Érdemes tehát a Core i korszakban megmaradni a korábbi Core 2 Duo mellett? Gigabyte Q1580M tesztgépünknél láthattuk, hogy azonos órajelen a régebbi platform bizony alaposan lemarad az új mögött. Napi használat közben viszont azt tapasztaltuk, hogy még a 2,10 GHz-es Core 2 Duo is ritkán futott teljes terhelésen. Szóval az az extra, amit a legkisebb Core i3 nyújt vele szemben, többnyire fölösleges. Emellett láthattuk azt is, hogy az új platform nem takarékosabb, így ugyanakkora akkumulátorral nem bír ki többet, szóval itt sincs igazi előrelépés. A „nagyszerű” szigetesre hajazó, modern billentyűzeteket sem tartjuk jobbnak a hagyományos megoldásoknál. A modernebb, LED-es háttérvilágítású kijelzőknek viszont szebb képe van, mint a régi hidegkatódosoknak.

Ha konkrétan a Gigabyte Q1580M-et nézzük, akkor formatervében és fényes felületein már látható, hogy kissé eljárt fölötte az idő, de összeszerelési minősége semmiben sem marad el a hasonló árkategóriájú, modernebb konkurensekétől. Nem akar többnek látszani annál, ami. Egy olcsó anyagokból, de egészen korrekten megépített masinát kapunk, ami eléggé masszívnak tűnt ahhoz, hogy bírja a mindennapos gyűrődést. Egyedül a matt csuklótámasszal kapcsolatban vannak aggályaink. Lehet, hogy idővel megkopik a színe, de ez csak találgatás.

Mint oly sokszor az alsókategóriában, most is az árazáson múlik minden. Tesztgépünk két év garanciával, de csak Free DOS operációs rendszerrel nagyjából 140 000 forintba kerül, amit a Windows 7 Home Premium 170 000 forint környékére emel. Ha elkezdünk tallózni korábbi tesztjeinkben, akkor feltűnik, hogy a hasonlóan felszerelt, de Core i3-as MSI CR620 is nagyjából ennyibe került. Tudni kell viszont, hogy azóta az MSI ára 165 000 forint környékére mászott fel, és emellett még ki is futott. Windows 7 Home Premium operációs rendszerrel, de eSATA és Bluetooth nélkül nagyjából 180 000 forintért kapjuk a Core i3-as Asus K52F-SX063V-t. Picivel olcsóbbak nála az Acer Aspire és Travelmate szériájába tartozó alap Core i3-as masinák, melyeknek Windows mellett eSATA csatlakozójuk, Bluetooth adapterük, sőt még kis diszkrét grafikus kártyájuk is van. Náluk viszont még 18 000 forintot kell fizetni a garancia második évéért – igaz, ekkor ajándék táskát és egeret is kapunk.

Ha pedig azt nézzük, hogy a korábbi Core 2 platformon mit kínálnak a konkurensek, akkor hirtelen egyre jobb fényben kezd tündökölni a Gigabyte Q1580M. Ugyanis 140 000 forint környékén T6000 sorozatos processzort sem nagyon kapni, nemhogy HDMI vagy eSATA csatlakozót, ráadásul n-es Wi-Fi adapter és Bluetooth modul mellett. Summázva tehát a kialakítást, teljesítményt és árat, a Gigabyte Q1580M azoknak ajánlott, akik kevés pénzből gazdálkodnak és a fölösleges extra teljesítménnyel szemben előnyben részesítik a kiegészítők gazdag kínálatát (HDMI, eSATA, n-es Wi-Fi, Bluetooth).

Gigabyte Q1580M

rudi

A Gigabyte Q1850M notebookot az Juventus Team Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.