Külső

A Toshibánál a Portégé család jelenti a notebookok (egyik) csúcsát. Ide tartoznak a nagyon könnyű, nagyon kicsi és nagyon drága szubnotebookok, például a megjelenésekor kategóriája legvékonyabb, mégis optikai meghajtós, első SSD-vel szerelt gépe, az R500, vagy az M sorozat tabletjei. Közös jellemzőjük, hogy monitoruk képátlója 12,1”. Emiatt is furcsálltuk az M800-at, ami nem tablet, kijelzője pedig 13,3”-os. Nem illik a képbe a gép külseje sem. Rendben van, hogy fehér, de mit keresnek egy Portégén a Satellite család stílusjegyei? A fényes Toshiba felirat körül ugyanazokat a vékonyodó vonalakat láttuk, mint korábban a Satellite A300-nál.

Körbejárva a gépet feltűnt, hogy semmivel sem vékonyabb a hétköznapi 13,3”-os gépeknél. Elején kártyaolvasót, a márkára jellemző, tekerős hangerőszabályzót, valószínűleg az infra port vak ablakát és a vezeték nélküli hálózati eszközök ki/bekapcsolójának reteszét találtuk. A fedél burkolatának felfelé, a csuklótámasznak pedig lefelé ívelő kialakítása miatt látszanak még az utóbbi jobb szélén elhelyezett LED-ek, balra pedig egy Portégé felirat ott, ahova szerintünk a külső alapján inkább Satellite illene. Hátulra csak a tápcsatlakozó került az akkumulátor mellé.

Oldalról is jól látszik, hogy a felső és alsó rész illesztésével ugyanúgy nem törődtek, mint a Satellite gépeknél. A fekete formatervhez képest itt ezüstszínű sáv fut körbe. Jobbra előre került az optikai meghajtó, mögötte egy USB, a már ősinek számító modem, Ethernet és Kensington zár sorakozik. A túloldalon két hangcsatlakozó nyitja a sort, melyek közül az első (fülhallgató) digitális kimenetként is szolgál. Mellettük egy mini FireWire és egy USB van, föléjük pedig az ExpressCard foglalat került, melynek borítása nem illik a környező szürke sávba. A harmadik USB csatlakozót összegyúrták az eSATA-val, mellette pedig HDMI kimenet feszít, ezt a méretes szellőzőnyílás követi, a sort pedig analóg D-Sub monitorcsatlakozó zárja.

A Portégé M800 kinyitva tovább erősíti a Satellite érzést. Csuklótámaszán ugyanolyan vékony vonalak vannak, mint a fekete modelleken. Folytatódnak a tapipadon is, aminek a gombjai ismét az egyszerűbb Toshiba gépeket idézik. A fehér billentyűzetből nem sikerült fényeset szerezni, de a fölötte sorakozó érintőgombos vezérlőpult és a kerek bekapcsoló ismét a Satellite-okra jellemző stíluselem, akárcsak a monitor kávájában fényes keretbe helyezett webkamera. Természetesen a kijelző felülete tükrös, akárcsak az alsó rész borítása.

Alul két közepes méretű ajtót találunk. Az egyik a 2,5”-os merevlemezt rejti, a másik mögé került a picike modem, a két memóriafoglalat és a Mini PCI Express aljzat, amiben a Wi-Fi modul kapott helyet. A bal alsó sarkot az optikai meghajtó tölti ki, jobbra pedig a Centrino 2 platform többi része került a hűtéssel egyetemben. Az akkumulátor foglalatán látszik, hogy átlagos méretű darab.

Platform - CPU, RAM, HDD, Wi-Fi

Portégé M800 tesztpéldányunk meglehetősen erős, 2,26 GHz-es Core 2 Duo P8400 processzorral érkezett. A Toshiba kínálatában mégis ez a leggyengébb a 2,40 GHz-es P8600, illetve a friss, 2,53 GHz-es P8700 mellett. Minden modell 1280x800 pixel felbontású, hagyományos háttérvilágítású kijelzőt kap, amit az Intel GM45 chipkészletbe integrált GMA 4500MHD grafikus mag hajt meg. Tesztgépünkben 320 GB-os merevlemez és DVD-író dolgozott, valamint Draft N-es Wi-Fi adapter, Bluetooth modul és ujjlenyomat-olvasó. A hazai forgalomban a fenti gép kicsivel 300 000 forint alatt kapható 4 GB memóriával – nekünk csak 3 GB jutott –, Windows Vista Business Edition operációs rendszerrel (de jár hozzá XP Professional telepítő is), hatcellás akkumulátorral és hároméves garanciával. Meg kell hagyni, még a komoly hardveres képességek mellett is jó nagy szám ez.

Teljesítménytesztjeinkben összehasonlítási alapként a tavaly nálunk vendégeskedő Toshiba Satellite A300 számait használtuk. Abban még a korábbi Intel chipkészlet dolgozott, igaz már 45 nm-es processzorral. A T8100-as csupán 166 MHz-cel lassabb a P8400-nál, de 800 MHz-es rendszerbuszt használ, nem pedig 1066 MHz-eset, 35 wattos TDP fogyasztási értéke pedig tíz wattal magasabb.

Elsősorban a processzor teljesítményére alapozó tesztjeinkben szinte minden esetben a két CPU órajelarányának megfelelő eredmény született, vagyis a P8400-as Portégé durván 8%-kal volt gyorsabb a Satellite-nál. Ennél nagyobb különbség csak az Everest PhotoWorxx mérésében volt, melynek eredményét nagyban befolyásolja a rendszerbusz és memória sebessége.

Memóriában pedig egyértelműen a Satellite húzta a rövidebbet, ugyanis a Portégé két csatornájával ellentétben csak egyet tudott hadrendbe állítani. Ráadásul DDR2 memóriája csak effektív 667 MHz-en járt, míg az újabb platform már effektív 800 MHz-et bír.

320 GB – Portégé M800, 250 Gb Satellite A300

Merevlemeztesztünkben a 320 GB-os Toshibával szerelt M800 valószínűleg az adattár képességei miatt volt jobb, mint a 250 GB-ossal rendelkező A300. Igaz, utóbbi elérési időben azért diadalmaskodni tudott, de a különbség minimális volt. Azért egy Portégé gépnél legalább az opciók listáján szeretnénk SSD-t látni.

Megjelenítés, bevitel

Ma már a komolyabb 13,3”-os notebookoknak LED háttérvilágítású kijelzője van, mert az egyenletesebb fényt ad, kevesebbet fogyaszt, és kisebb helyet igényel. A Toshibánál maradtak a hagyományos megoldás mellett. Ennek ellenére az LG és Philips közös gyárából érkező panel meglehetősen jó képet mutatott. Azért a TN+film technológia gyengeségeit nem tudta levetkőzni. Miközben elölről nézve kellemesen telítettek, élénkek voltak a színei, ferdén rápillantva már sokkal rosszabb volt a helyzet. Természetesen tükrös felület is került rá, ami tovább rontja a használatát, főként világos környezetben.

Megvizsgáltuk a kijelző színhelyességét is. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro, illetve az Eye-One Match szoftverrel végeztük. A programok azt mérik, hogy a képernyőn bemért színek mennyire térnek el a referenciától. Ezt az eltérést a deltaE értékkel határozhatjuk meg. A kisebb deltaE érték kisebb különbséget jelent a szín referenciához való hasonlóságában. A szabály általánosan az, hogy ha a deltaE nagyobb háromnál, akkor a megjelenített szín erősen eltér az elvárttól, tehát szemmel láthatóan különbözik tőle. Az ennél kisebb különbséget már nem látjuk. DeltaE<1 esetén a színhűség szinte tökéletes.

Kalibrálás előtt ismét az optimálisnál lényegesen szaturáltabb színeket kaptunk, melyek igaz, hogy gusztusosak, de átlagban 12,4 deltaE értékre vannak a helyestől. Mint a legtöbb esetben, finomhangolással sokat lehet ezen javítani. Az átlagot sikerült 1 deltaE értékre csökkenteni. Homogenitás szempontjából az átlagosnál valamivel jobb volt a panel. Nem kevesebb mint 218 cd/m²-es maximális fényerőt mértünk, ami az 1,1 cd/m²-es feketével közel 200:1-es kontrasztarányt jelent. Az átlagosnál nagyobb fényerő az átlagosnál nagyobb mértékű bevilágítást eredményezett.

Példaértékű a Portégé M800 billentyűzetkiosztása. Annak ellenére, hogy nem teszi ki az amúgy is (viszonylag) kis gép teljes szélességét, fő gombjai közül nagyon keveset vékonyítottak el. Ilyen a magyar kiosztás nullája, valamint az Ú és az Ű. Az Entertől jobbra már nincs gombsor, mégis van külön Home, End, PageUp, PageDown és az Insert, Delete páros is jó helyre került. Kellően elkülönítettek és szélesek a kurzormozgatók is. Ezt a kiosztást kellene jó alaposan megfigyelnie a konkurenseknek!

Azért szerettük az új Satellite notebookokat, mert billentyűzetük nyomási komfortja egy fokkal jobb a konkurenciánál. Sajnos a Portégé M800 fehér klaviatúrája már nem ilyen jó ebből a szempontból. Gombjai nyomásra legfeljebb átlagosak, sőt, a középső részen normál erejű leütésnél is horpad a panel.

Bár most nem volt Harman/Kardon felirat a hangszórók mellett, a két kis apróság egészen kellemesen szólt. Azért mi egy közepes fülhallgatót részesítenénk előnyben. A közöttük húzódó érintőpanel gombjai – akárcsak a bekapcsoló – kellemes, nem túl erős, majdnem fehér fénnyel világítanak, ami szépen illik a világos környezetbe.

Ha bekapcsoljuk, náluk valamivel erősebben világít a kicsike touchpad fölötti sáv. Kár, hogy nem nagyobb valamivel az érintőmező, pedig lenne még hova növelni. Alatta a gombok elég nagyok, és kellemesen járnak. Szerintünk ebbe a fehér környezetbe illik leginkább krómozott felületük.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

A viszonylag alacsony fogyasztású és hőtermelésű, 45 nm-es processzor és a chipkészletbe integrált grafikus mag hűtés szempontjából nem jelent különösebb kihívást még a viszonylag kicsi, 13,3”-os laptopok számára sem. Ennek megfelelően 22 fokos szobahőmérsékletnél, nyugalmi állapotban a Portégé M800 meglehetősen hűsen és csendben tette a dolgát. Felülete a touchpad környékén volt a legmelegebb, hangja pedig 20 dB környékén mozgott.

Leterhelve a CPU-t, magjainak hőmérséklete a kiindulási 45 fokról azonnal 56-ra ugrott. Nem telt el egy perc, és már 70-nél tartottak, amikor aktiválódott a hűtés következő, durván 28 dB-es szintje. Így már félórás hajtás alatt sem melegedtek tovább 73-74 foknál, miközben a winchester 36 fokos hőmérséklete 39-ig kúszott fel. Körülbelül 30 perc elteltével után ölbe vettük a gépet, ami így nem lett hangosabb, de processzormagjai 20 perc alatt további 3 fokot, merevlemeze pedig egyet melegedett. A teszt befejeztével az M800 házán csak pár helyen mértünk 40 fok körüli értéket.

Akkumulátoros méréseinknél nem számítottunk világbajnok eredményre. Ugyanis emlékeztünk, hogy a Satellite A300 egy picivel nagyobb teleppel kevesebb mint három és fél órát bírt nyugalmi állapotban. Ezt a szintet hozta az M800-is, ha filmnézésre kerül sor, akkor a két és fél órás mozizás végén még a stáblistát is végignézhetjük. Az A300-nál a filmes idő a nyugalmi 70%-a volt, most a GPU-s gyorsítással ez az arány úgy 9%-ot javult, ami nem valami sok, ráadásul ebben már benne van a kisebb monitorból adódó előny is. Teljes CPU-terheléssel majdnem sikerült elérni a másfél órát.

A kis telep töltése nem tartott túl sokáig. Bekapcsolt és kikapcsolt géppel is pár perccel kevesebb mint két óra alatt végeztünk. Eközben a konnektoros mérővel a töltő maximumának megfelelő 80 wattot mértünk. Akkutöltés nélkül a gép nyugalomban 19-20, csúcsra járatva 43-46 wattot fogyasztott.

Értékelés

Ha azt kérnék tőlünk, hogy nevezzük el a Toshiba 13,3”-os kijelzőjű, 2 kilogrammos, Satellite formaterves, fehér gépét, akkor minden bizonnyal Satellite P400, W400 vagy valami hasonló név jutna az eszünkbe. Az, hogy Portégé, ráadásul M szériás, meg sem fordulna a fejünkben. A Portégé M800 név alatt nálunk vendégeskedő masina szerintünk semmivel sem érdemelte ki, hogy a Toshiba extra családjába kerüljön. Azaz mégis van egy ilyen paramétere: az ára.

A gép egyébként rendben van. Erőteljes a processzora, van HDMI-je, eSATA-ja, ujjlenyomat-olvasója, és átlag feletti monitora. Emellett elég kicsi ahhoz, hogy jól hordozhatónak nevezhessük. Bár a fehér szín már kezd kimenni a divatból, a Toshiba jól ötvözte a feketével, a szürkével és a sávozással. Negatívumként az elvártnál gyengébb billentyűzet és a nem valami fényes akkumulátoros teljesítmény hozható fel. Ez egy Portégé géptől kevés, a közel 300 000 forintos ár pedig a tudás tükrében sok! Ha Satellite lenne, 200 000 forint környékén, akkor tetszene, még ajánlanánk is.

rudi

A Toshiba Portégé M800-at a Toshiba hazai képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.